Esztergom és Vidéke, 1896

1896-10-01 / 79.szám

nek terén kifejtett munkásságát, tettei igazolják. Egyik foérdeme a betegsegélyző pénztár szervezése, melynek 1894 január i-től buzgó elnöke, de nem­kevésbbé felemlitésre méltó azon tevékenysége, melyet, mint a ke­reskedő ifjak egyesületének 4 éven át volt elnöke, a kereskedő ifjúság művelődésének, kiképzésének, s igy tekintélye emelésének terén ki­fejtett. A katholikus körnek eleinte titkára volt, majd folyó év elején alel­nökévé választatott, meg. Ezenkívül igazgatósági tagja a takarékpénz­tárnak, a kereskedelmi banknak, és a párkányi takarékpénztárnak. Ünnepélyes beiktatása, miként értesülünk, október első felében lesz. * A hivatalos lap, minden valószínű­ség szerint, a fenti két kinevezéssel egyidejűleg fogja hozni dr. Halmos Ignácnak, a helybeli papnövelde nagyérdemű aligazgatójának címzetes esztergomi kanonokká való kinevez­tetését. E kitüntetés méltón sorako­zik a fentiek mellé, egy nagytudo­mányu kiváló képzettségű lelkes tanférfm nem közönséges érdemei­nek elismerése lévén. Megye és város. Megyénk őszi közgyűlése. Esztergom, szeptember 30. Esztergom vármegye őszi, rendes közgyűlését f. hó 29-én tartotta meg, mely dacára a többé-kevésbé fontos és hatalmas tárgysorozatnak, nem örvendett nagy látogatottságnak. A hatalmas tárgysorozat 168 pont­ból állónak volt jelezve, amelyen kí­vül még mintegy 40 ügy, melyek időközben beérkeztek és sürgős ter­mészetűek voltak, lett előadva s le­tárgyalva. Hogy az ilyen mostrum számba menő ügyhalmaz két és fél óra alatt mindamellett letárgyaltatott, az egye­dül az előadók lelkiismeretes ügy­ismeretének volt köszönhető. A köz­gyűlés lefolyásáról olvasóinknak kö­vetkezőkben számolunk be : Pontban 10 órakor nyitotta meg Krup­lanicz Kálmán megyénk főispánja az ülést, s miután a jelenlévőket üdvözölte, röviden visszapillantott az elmúlt év po­litikai, közgazdasági és társadalmi viszo­nyaira, mozzanataira. Lelkes és elismerő szavakkal emlékezett meg a megye köz­ségeiben lefolyt millenáris ünnepségekről, melyek között különösen Nyerges-Uifalu és Bátorkesz tűntek ki. Majd felemlítette a megyénk által kiállított diszbandériu mot, a fővárosban lefolyt millenáris disz­felvonulás alkalmából. Büszkeséggel emlékezett meg a disz­bandérium tagjairól, kik vármegyénknek nemcsak az ország szine, hanem az egész külföld előtt is dicsőséget szereztek. Vé­gül köszönetet mondott a rendező-bizott­ságnak, mely fáradhatlanul munkálkodott s amelynek legszebb jutalma: a fényes siker. Örömmel emlékezett meg közéletünk egyik veterán tagjáról, Héya Tivadarról, kit a királyi kegy, a közügyek terén szerzett hosszú évi munkálkodásának ju­talmazásául a királyi tanácsosi címmel tüntetett ki. Közgazdasági viszonyaink rosszabbo­dását a nyár folyamán, az országban folyton pusztitott nagy viharok, jégeső s egyéb elemi csapásokban látja. A tárgyak nagy részének kevésbbé fontos volta, felment bennünket az alól, hogy azokról részletesen beszámoljunk, miért a fontosabbakat és jelentősebb moz­zanatokat ismertetjük olvasóinkkal. Egyik főbb csoportja a tárgysorozat­nak, több rendbeli felsőbb rendelet felol­vasása és ismertetése volt, melyek közül felemlitjUk ő felségének köszönetnyilvá­nítását, a vármegyei milléniumi díszköz­gyűlésből hozzá intézett hódoló táviratra vonatkozólag. A vallás- és közoktatásügyi miniszter intézvénye a »magyar * nyelv-alapítványt alapitó levele tárgyában. Ezen alapít­ványnak célja a magyar nyelv terjesztése azáltal, hogy, az a kerül érdemeket szer­zett tanitók és tanítványok jutalomban részesüljenek. Kimondotta egyúttal a köz­gyűlés, hogy az idegen ajkú községek lelkészeit megkeresi avégből, hogy ameny­nyire a viszonyok engedik, hassanak oda, miszerint a magyar nyelv a templomba is behozassák. Majd ezeken kivül számos községnek számadása hagyatott helyben s különféle szabályrendeletek jóváhagyása, majd módo­sítása mondatott ki. Jóváhagyatott ezeken kivül számos ala­pítványi számadás. Felemlitésre méltó a belügyminiszter 53183. sz. körrendelete, melyben a kisebb községek szükségle­teire alkalmas községi kórházak felállí­tása tárgyában felhívja azok figyelmét az ezredévi kiállításon bemutatott jutá­nyos és célszerű kórházakra. Egy másik nagyobb csoportja volt a tárgysorozatnak a számos és különféle jelentés, nagyobbrészt a közigazgatás menetéről. Felemiitjük az ezredéves ünnepségeket rendező bizottság végjelentését és az állandó választmánynak véleményét, mely szerint a ruhák és lószerszámok nem lennének elárverezve, hanem a diszban­dériumban résztvett uraknak emlékül ajándékba adatnának. Egyhangúlag fogadta el a megye kö­zönsége Luczenbacher István megyebi­zottsági tagnak azon indítványát, mely szerint a milléniumi év, a megye összes alkalmazottainak nyugdíjazásánál három évnek fog számíttatni, valamint hogy azok, kik 1867-től szolgálják a megyét, tekintet nélkül a később keletkezett nyugdíjtörvényre, nyugdija 1867-től szá­mitassék. Sümegi István és Katona Ferenc ellen, Mihályi Imre bajóthi jegyző által folya­matba tett — állítólagos — sikkasztási és hűtlen kezelési ügyben, kimondotta a közgyűlés, miszerint tekintettel arra, hogy panaszlottak közvagyont nem is kezeltek, hanem az úrbéresek magánva­gyonát, de tekintettel arra, hogy panasz­lottak, az általuk kezelt magánvagyonról,' megbizóiknak pontosan elszámoltak, mit az iratoknál eredetben fekvő és az úrbé­resek által kiállított okmány igazol, az ügynek tárgyalásába nem is bocsátkozik, hanem felterjeszti azt a minisztériumhoz azzal, hogy a folyamatba tett eljárást, mint alap- és tárgytalant szüntesse meg. Az ügy állását és a feljelentés miben­létét ismerve, csak csodálkozásunknak adunk kifejezést a felett, hogy a minisz­ter az ilyen lappáliákba bele megy, me­lyeknek nincs egyéb célja, mint Bajóth község kedélyeinek tovább izgatása és panaszlottak zaklatása. Ezzel kapcsolatban felemiitjük, misze­rint ugyanezen ügyben, Mihályi Imre ba­jóthi jegyző által beadott beadványban foglalt és a megyei tisztviselőkre vonat­kozó sértő kifejezések megtorlásáért, a közgyűlés Mihályi ellen elrendelte a fe­gyelmi eljárást. Esztergom sz. kir. város tanácsának a járásbíróság részére felajánlandó telek vételárához való hozzájárulása ügyében beadott kérvényére a megye, mint sejtet­tük, azzal felelt, kogy nincs e célra pénze. Dr. Foldváry István városi tiszti ügyész megköszönte a megye szellemi támoga­tását és azon jóindulatú kijelentését, hogy adna, ha tudna. Nézete szerint a megyei építészeti alap lenne e célra részben fel­használható. Andrássy János alispán rámutatott azon áldozatra, melyeket a megye a város érdekében már hozott, s ismételte, hogy készséggel járulna a megye hozzá a te­lek vétel költségeihez, mert hisz a vá­rosnak, mint a megye székhelye- és szi­vének emelése, gyarapításával nyerne a megye is. Az építészeti alap e célra fel nem használható, mert arra a megyének székháza restaulásánál szüksége van. Részünkről, csak annyit jegyzünk meg, hogy ha a megye azon helyzetben van, hogy a mintegy 16 ezer forintot tevő építészeti alapját más céloknak kölcsön­adhatja, úgy 8—10 ezer forinttal még mindég hozzájárulhatna a város kérvényé­nek támogatásához, mert székháza tata­rozására a fennmaradó tőke kamatai nagyon is elegendő fedezetet adnának. Majd következett a különféle bizottsá­gok kiegészítése. Koditek Gyula, Vass Béla és Mechler János választott bizottsági tagok helyé­nek betöltése végett, a választások f. évi október 27-ének reggel 9 órájára tűzet­tek ki.' A Hí. v. kerületnek, melyhez, Táth, Tokod és Csolnok tartozik, elnöke: Gotthard Ede. A VII. v. kerületnek, melyhez Nyer­ges-Újfalu, Bajót, Mogyorós, Süttő, Piszke és Lábatlan tartozik, elnöke : Dr. Hnlényi Győző. S végre a VIII. v. kerületnek, mely­hez Muzsla, Karva és Béla tartozik, el­nökévé Luczenbacher István nevezte­tett ki. A közigazgatási bizottságba, megvá­lasztattak ; Niedermann Pál 51, Reviczky Károly 50, Luczenbacher István 51, dr. Komlóssy Ferenc 41 és Vimmer Imre 47 szavazattal. Igazoló választmányba: Palkovich Ká­roly. Luczenbacher István, Mészáros Ká­roly, Dr. Hulényi Győző, és Etter Gyula egyhangúlag választattak meg, majd ugyanebbe kineveztetett elnökül: Nieder­mann Pál, s tagokul Dr, Foldváry István, Frey Ferenc és Mattyasovszky Kálmán. Á központi választmányból kilépett Wimmer Ferenc helyébe dr. Prokopp Gyula választatott meg 27 szavattal, Wimmer Imre 20 szavazata ellenében. A lóavató bizottságba, és pedig az esztergomi járásba elnökül: Gangéi János, becsüsőkül: Reviczky Károly, Gotthard Ede és Etter Gyula, mig orvosul : Fleischmann Samu neveztettek ki. A párkányi járásba, elnökül: Vantsó Gyula ; becsüsőkül: Vimmer Imre, Geiger Ferenc és Hartmann Márton, orvosul: Simoncsics Dezső. A közigazgatási bizottságba, tiszti ügyész helyettesül: Pongrácz Zzig­mond. A hitelesítő közgyűlés napjául, októ­ber 2-ika tüzetett ki. A megyei tisztviselőknek adandó drá­gasági pótlék céljára kért 2°/ 0 pótadót a megejtett névszerinti szavazás folytán 25 szavazattal, 13 ellenében elfogadta a közgyűlés. Bauer Ferenc és társainak fellebbezé­sét, melyben a városi tanitók, és tanító­nők fizetésének emelése ügyében hozott városi közgyűlési határozat megváltoz­tatását kérték, elvetették. Ugyanily sorsbán részesült a reáliskolai tandíj emelése ügyében hozott városi közgyűlési határozat ellen, több párkányi lakos által beadott fellebbezés, melyet azon indokolással vetett vissza a köz­gyűlés, hogy jogosult a reáliskolai tandíj emelése a párkányiakkal szemben, kik semmiféle városi közteherhez hozzá nem járulnak. A városi költségvetés kiadási tételéből többet részben törülni, részben mérsékelni véleményezett az előadói tervezet a megyei főszámvevőség nehezményezése alapján, melyek több ezer forintot tesz­nek ki. Dr. Foldváry István ellenezte a 200.000 frtos kölcsön 1896. évi kamatainak törlé­sét, mert habár a kölcsön még felvéve nincs, ugy, szólló szerint a kisajátított házak vételárai után a késedelmi kama­tot a szerződés értelmében köteles a város fizetni. E részben csak annyit jegyzünk meg, miszerint tudomásunk szerint nem az egész kétszázezer forint fordittatik a kisajátításra, hanem annak körülbelül csak fele, s igy a második százezer forint kamatai törlesztésére felvett összeg, a költségvetésben indokolatlan tétel. A városi tiszti ügyész felszóllalása folytán ezen, valamint azon részét is az előadói tervezetnek, mely szerént több hivatal dotálására felvett, s az állások be nem, vagy későbbi betöltése folytán az összeg annak megfelelőleg helyesbbi­tetett, — törülték. Ugyancsak törülték dr. Prokopp Gyula felszóllalása folytán azon részét, mely az esztergomi torna-egyesületnek, a város által adott évi 30 frt torna helyiség bér­letét törlésbe hozni javasolta. Majd végül elfogadta a közgyűlés Berényi József jegyző azon indítványát, mely szerint a községi jegyzők által a nyugdijalapba be nem fizetett dijakért, a község, mint erkölcsi testület felelős, majd azon indítványát, mely szerént a milléniumi év, a jegyzők nyugdíjazásánál három évnek számíttassák. —a. O A szabadelvű párt. A szabadelvű párt vidéki tagjai tagjai, mint a hétfői lapokban olvashattuk, vasárnap az or­szág hatvannégy kerületében tartottak értekezletet. Esztergom, tudtunkkal, nincs e hatvannégy hely között. O Személyi hir. Grantner Károly, második rendőrbiztos uj állását már el­foglalta. O Tanácsülés volt ma a városházán, amelyen elfogadták az építészeti bizott­ságnak a gimnázium felépítésére beérke­zett tervek ügyében hozott határozati javaslatát s kimondották, hogy a terve­ket rövid uton adják vissza az úgyis ismert vállalkozóknak. Dr. Gönczy Béla kórházi főorvos négy heti szabadságidő engedélyezése iránt benyújtott kérvényét pártolólag terjesztik a közgyűlés elé. O A városi mérnök helyisége. Meg­írtuk annak idején, hogy Tiefenthal Gyula városi mérnök rendes hivatalos helyiségért folyamodott a város tanácsá­hoz, amely a rendőrkapitányság épületé­ben jelölt ki számára irodát. Most Nieder­mami József rendőrkapitány felkérte Kollár Károly gazdasági tanácsost és a kérvényező mérnököt, hogy tekintsék meg a rendőrkapitánysági épületben el­foglalható udvari szobát, vájjon megfelel-e az a kitűzött célnak. O A vízivárosi hid. Szó volt már róla lapunkban, hogy a kereskedelmi miniszter a rozzant vizivárosi fahídon a közlekedés betiltását rendelte el. A vá­ros ekkor felirt a miniszterhez és a ren­delet visszavonását kérelmezte. Most érkezett le a miniszter válasza, amely a kérelmet elutasítja s igy a hid legköze­lebb elzáratik, a ami mindenesetre nagy akadályára lesz a fogalomnak, O Csendőrkerületi parancsnokság. Mint a legilletékesebb forrásból értesü­lünk, a honvédelmi minisztérium elhatá­rozta a csendőrkerületi parancsnokságok szaporítását és az uj állomáshelyek közé Győr és Esztergom városát is fel­vette ugy természetesen, hogy azért a szányparancsnokság is megmaradna. Hogy Győr boldog városa megkapja a kerületi parancsnokságot, abban bizonyo­sak vagyunk, valamint abban is, hogy mi nem kapjuk meg, nem lévén ez az intézmény párja a mesebeli sült galamb­nak, amelynek tudvalevőleg oly tulajdon­ságai voltak, amelyek nem Eledorado, hanem egyenesen Esztergom városa szá­mára praedesztinálták. O Az unyi sertéSOrbánC, mint hivata­losan konstatálták, immár megszűnt s az elrendelt zárlatot legközelebb feloldják. O Mütanrendőri bejárás volt ma Doroghon. Azt a létesítendő szárnyvona­lat járta be a hivatalos bizottság, ame­lyet a vasúti állomástól a Drasche-féle gyártelepig terveznek. A bizottság B. Szabó Mihály főjegyző elnöklete alatt Csaby Andor kir. főmérnökből, Mattya­sovszky Vilmos tiszti ügyészből, Hamar Árpád t. főjegyzőből és Reviczky Győző járási főszolgabíróból állott. O Lejáró pályázatok. Holnap jár le a város villamos világítására s a térképe­zés- és lejtmérezésre kitűzött pályázatok határideje. A villamos világításra eddig csak egy közös pályázat érkezett : a Ganz és Társa és a Hitelbanktól, amig a másik pályázatra négy: Visnovszky, Hevesi, Radnai és Bayer mérnököktől. Ezek mindegyike elfogadás esetén körül­belül húszezer forintba kerülne, vagyis éppen tízezer forinttal többe, mint ameny­nyit reá szántak. Valószínűleg holnapig egy ötödik pályázó is jelentkezik: A Pompéry-féle budapesti szabadalmi iroda. A társaságból. A Katholikus Legényegylet házavatása. Esztergom, szeptember 30. »Az én házam az én váram», va­sárnap óta büszkén mondhatják a Katholikus Legényegyesület tagjai is. Több mint két évtizedes hányat­tatás után, amely idő alatt — talán éppen az alkalmatlan bérhelyiségek miatt — nagyon nehéz napokat is átéltek, vasárnap végre, sikerükre mél­tán büszkén, a maguk házára tűz­hették ki a háromszínű lobogókat. A jelentős nap millieuje szürke volt, rideg, esős, valóságos novem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom