Esztergom és Vidéke, 1896

1896-01-26 / 8.szám

1800. január 26. ESZTERGOM és VIDÉKE (8. szám.) a kezdők tipegésének és azoknak a jégregényeknek, amelyek az idén igazán alig juthattak tovább az első fejezeteknél. Felülről hatalmas, széles forgatagban zúdul be a viz az elhagyatott kertbe, a kerítések, gyönge fácskák recsegnek, ropognak, a bódékat nyaldossa a jeges ár, söt hosszú nyelvével beléjük is hatol és a korcsolyák, ^ sokat szidott és ócsárolt korcsolyák a háznagy úrtól kijelölt menedékhelyen búsulnak a formás kis lábak után, a melyekhez eddig hűségesen odatapadtak, s amelyektől most egyszerre, váratlanul elszakadtak csak még mister Foík a kerti magányban, mint annak idején monsieur Márins Karthágó romjain. És én kénytelen vagyok Önnek bevallani szarkeízfő ur, hogy immár semmi reményem sincs arra, hogy még ebben a saisonban tudathassam Önnel Halifax Ottó űr és Jég Szilárda kisasszony kézfogását. Bár be kell azt is vallanom, hogy a háznagy úr egyre a biblia közmodást citálja : »Nem halt meg, csak alszik a leányzó.* És mert ő nagyon el van tökélve a leányzó felébresztésére s mert valósággal ezermester leheiséges, hogy még hosszú referádát fogok irni a februári jégünnepről. Hiszen a lampionok már meg vannak hozzá! Lancelot. Róka hecc — Elkésett tudósítás. — A senson elteltével most ólmos szünet következik a vadászokra ; hossza az annak, aki vadászni szeret, még hosszabb annak, akit csak rövid ide> múlt, hogy feltüzelt Arthenis s a vadászok közé emelt. S ha az ember is türelmetlenül várja azt az időt, midőn erdőn, mezőn űzheti nemes szenvedélyét, nem csoda, hogy az állat, különösen a jó vadászkutya, a melyet a szokás és az ösztön vezérel, nem képes addig várakozni, hanem, tilalmi időről nem sokat tudván, vadászni megy, ámbátor az ilyen rendszertelen vadászat még a legjobb kutyát is megrontja. Ezért üdvös néha egy kis róka-h c % vagy más ilyen kártékony állatok üldözése, hogy a szegény vadászkutya észre ne vegye a nehezen elviselhető szünetet, amiről bizony a vadászok is nagyon szívesen lemondanának, ha vadászat van. Ilyen róka-heccen volt módomban nekem is résztvenni: hadd mondok el róla néhány szót. Értésünkre esett, hogy a pá'kai e:c!ő (Veszprém m) egyik dűlőjén rókalyuk van friss csapással. Másnap reggel kikocsiztunk, magunkkal vive négy daxlit : Bukfencet, a vezér tacskót, Figurát, Hanzit és Maxit. Amint a lyukhoz értünk, mindjárt meggyőzödtűnk a felől, hogy a róka itt tanyázik, mert a lyuk szája körül egy egész rakás nyulfej. vadlúd toll, csibeléj stb. volt. Nemsokára megtaláltuk a másik kijárást is, ahol Bukfencet bocsátottuk be, őrül a kerülőt állítva fel a lyuknál. Mi pedig visszamentünk a másik lyukhoz, ahol a kocsis a többi három daxlit bocsátotta be, kellőleg feltüzelve őket. Alig helyezkedtünk el a kijáratok körül, s a verekedés már is megkezdődött a föld alatt, ugatás, morgás, sívitás hatott fel hozzánk, s ez el tartott vagy fél óráig, midőn annál a kijáratnál, ahol éppen mi álltunk, egy szép bajuszos rókafej jelent meg, de alig látott,meg bennünket, már is visszakapta fejét; de társam ugyanabban a pillanatban rálőtt és lövése talált. A lövésre azonban két dakszli kijött a másik lyukból és ebbe a lyukba futott, hogy a rókát kihúzza ; azonban a másik két kutya befelé húzta a rókát, ezalatt, mert a másik kijáraton akarták kivonszolni. Igy folyt a dakszliharc egy jó ideig. Egyik fél sem tágított, mert mindenik fél magának akarta megszerezni a dicsőséget, hogy a rókát, — fővárosi rendőrség szójárása szerni, — »létrehozza«. Azonban a kocsis, akit ez a »rókahuzás« nem érdekelt oly nagyon, megunta a huza-vonát és az egyik tacskót hátsó lábainál megfogta és ennélfogva kihúzta a rókát ís, meg a kutyákat is a lyukból. Azonban a kutyák akkor sem eresztették el a rókát, hanem amint a földre ért a lábuk, újult erővel rohanták meg a szerencsétlenül járt kimát s rettenetes dühvel tépték. Majd isme

1 a lyukba futottak és összejárták annak minden zege-zugát, azonban több zsákmányt nem találtak. Ekkor azonban mí is összeszedödzköztünk és haza mentünk; megelégedve a sikerrel, mert nyilvánvalólag sok nyul és baromfi életét mentetlük meg. A rókát pedig ott hagytuk, átengedve az enyészetnek. Ifj. Hegedűs Sándor. A Kaszinó-est. Esztergom január 25. A Kaszinó esíélyei mindegyre nagyobb tért hódítanak s az elegáns műkedvelői előadások mintegy dominálják a farsangot. A régi kaszinói reuniók újulnak fel, ezek a fesztelen, kedélyes esték, melyek valóságos vidám házi bálok semleges ^területen, ahol az esztergomi társaság szinejava találkozik. A buzgó titkár Rudolf Pista ur, már napok óta kombinálja a jegyeket, helyeket, díszíti a termeket és — aratja minden fáradságáért az aprehenziókat, mert csak három első sor van s ebből nem tud száz jegyet kiadni. Már napok előtt büszkén hirdette. »telt ház, zsúfolt ház* s akár kitehette volna a szinbási pénztárak ritka örömét hirdető táblákat : »Minden jegy elkelt.« A mai est egyike volt a legsikerültebbeknek minden tekintetben s a műkedvelők valósággal brillíroztak. Két kis darab ment, az egyik a »Barátságból* című bohózatos angol vígjáték, melynek kacagtató helyzetei folytonos derültségben tar tották a közönséget, — a másodok Almásy Tihamér remek dramoletteje, ez az aranyos kabinet darab, a mely úgy hat, mintegy Stravenhagen-féle mélabús románc. Öszi napsugarak ragyogják be a színpadot, finom, enyhe melegség ömlik el minden jeleneten. Az egész egy szép, egy boldog nap az élet alkonyáról. A közönség zsongását a sugó csengetyüje némította el. Ivanovits Béla ur, aki a sugó lyukban a valóságos leláncolt rometheust, türelmetlenül rázta meg a csengőt és csend lőn a színfalakon belül és kivül. A *B a fát s ágból* cimü vígjátékban Csuporné HoíTmann Malva úrnő élénk temperamentumu, okos aszzonykája, aki rendet csinál a darabban és B ü 11 n e r n é Munkácsy Mariska urnő ártatlan naivsága mindvégig lekötötték a közönség figyelmét. Büttner Róbert ur Bensőn ügyvédet, E 11 e r Gyula ur pedig Trotter ültetvényest személyesítette, mindkettő sok humorral és a kedvező helyzetek sikerült feldolgozásával. Különösen Trotter sok derült percet szerzett a közönségnek. Ifj. Brenner József ur Meredit szerepét játszotta, aki mindenben gavallér, csak a hangjával takarékoskodott. Általábanjól összetanulva, nagy élénkséggel adták a jókedvű darabot és sok tapsot arattak. Az est fénypontja kétségtelenül az »Arany lakodalom* dramotette volt, amiben nem csak a szereplők gondos, finom játékának, de a darab eredeti szépségeinek, és a hálás szerepeknek is nagy reszök volt. Hu lényiné Kruplunicz Szeréna urnő játszotta a grófnő szerepét csupa bájjal és a jó öregek szeretetreméltó játszi kedvességével. B. Szabó Mihály ur a műkedvelők fáradhatatlan igazgatója az öreg gróf alakjában uj oldalról mutatta be magát s oly finom árnyékolással játszotta meg a nehéz szerepet, hogy méltó partnere volt dr. H ulényí Győző urnák,-aki Szentgály nyugalmazott táborszernagy szerepében egész művésziesen alakított. S az a kettős, melyet a két öreg pajtás végig pityizál, egészen elragadták a közönséget. Általában ennek az aranyos darabnak magas nívójára emelkedtek mind a négyen, mert még a komornyik pici szerepébe is tudóit erőt adni Marosi Ferenc ur, kimért hanghordozásával és megfelelő mozgásúval. Mikor a színfalak mögött megcsendült a grófnő nápolyi dala, a közönség ráismert Gerendayné SchÖnbeck Mariska urnő bájos hangjára s szerette volna megujráztatni azt,' ha nem lett volna olyau szomorú, olyan megható a két régi öreg barátnak utolsó néma búcsúja, az őszbe borult közös ideál előtt, a kit még mind a ketten szeretnek és meg akarnak kímélni a vihartól. Ugy az első, mint a második darab után sok taps viharzott, — a tilalom ellenére hullott virág is és Nedeczky Béla ur nyugodtan tette le az ügyelői lapot, s felszabadította a leálncolt Prometheust aranyozott barlangjából. A Kaszinót igazán lekötelezik a derék műkedvelők a kik anynyi fára isággal, egymásután szerzik az élvezetes estéket s uj pezsgő életet hoznak a társaságba. Az előadások után vacsorához ült a vidám hangulatú közönség, s ekkor lépett föl az örök'fju Nagy Pali bácsi, mint a sültek és borok műkedvelője, saját külön felkért tiszteletbeli főrendezője ; az ő első dehüje is fényesen sikerült, a legkényesebb ízléseket is kielégítette s reméljük, hogy nem csupán vendégszereplés volt az ő részvétele, de állandóan tagja marad a társaságnak. És mivel minden dicsőség mulandó, a Nagy Pál is letűnt, mikor megkezdődött a tánc, mert »ez az igazi kérem !« A társaságban közéletünk számos jelese volt jelen s a víg fiatalság táncolt reggelig. Hajnaífelé kezdett oszladozni a társaság s még erőséén hangzott az egész est refrainje: a »Hogy volt!« A szép mulatságon, amint hiányosan feljegyezhettük: jelen vohak : Asszonyok, dr. Áldori Mórné, dr. Berényí Gyuláné, Bleszl Ferenczné, Büttner Róbertné, Brukner Albertné, Csupo;' Istvánne, Csukássy Józsefné, Daininger Vincéné, Etter Ödönné, Frey Ferencné, dr. Földváry Istvánné, Fried Arnoldné, dr. György Emődné, Gerenday Józsefné, Hübschl Alajosné, dr. Hulényi Gyözőné, dr. Horn Károlyné, Ivanits Istvánné, Ivanovics Béláné, Kerschbaumayer Károlyné, Kaán Károlyné, Kartaly Istvánné, Kruplanicz Kálmánné. Kobek Istvánné, Legény Ivánné, Lövi Lajosné, Mészáros Károlyné, Mayer Jánosné, Meszéna Kálmánné, Munkácsy Károlyné, Nagy Pálné, Niedermann Jánosné, és Józsefné, Pálné és Károlyné, Nóvák Józsefné, Nozdrovicky Miklósné, Oltósy Pálné, Pfalcz Józsefné, Ranczinger Henriimé, Rudolf Mihályné, Schönbeck Imréné, Szalkay Józsefné. dr. Sárvári Ferencné, Szvoboda Románné, Vándor Józsefné, Vörös Józsefné és Zwillinger Hermanné. Leányok: Áldori Vilma, Brenner Juliska, Fáy Vilma, Frey Berta, Fürst Helén, Komlóssy Anna, Kecskeméti Jolán, Kobek Margit, Legény Marianne, Meszéna Nelli, Martinecz Jozeíin, Munkácsy Sarolta, Nagy nővérek, Niedermann Nelli, Nóvák Janka, Nozdrovíczky Olga, Oltóssy Katinka, Perényi Irma, Sághy Agata, Margit és Melanie, Szvoboda Kornél, Szalkay nővérek és Szenttamási nővérek. Ö. R. Megye es varos. § Kivetési lajstromok. Az 1896-7 és 1898. évre szcló háza dó-kivetési lajstromok január 23-áig voltak a Városházán megtekinthetők, hogy az érdekeltek ézzrevételeiket a pénzügyigazgatósághoz megtehessék. — Áz 1896. évre szóló I. és II. osztályú kereseti-adó lajstromok hasonló célból február 2-ig tekinthetők be a városházán. § Az uj ö:ö ö ö iési eljárásra vonatkozó s az rdspáni hivatal által legutóbb kiadott min szeri rendeletet a helyettes polgármester falragaszokon közölte a közönséggel. § Banderifllis ülés. Január 31-en a millenium alkalmából tervezett megyei díszbandérium ügyében az alispáni hivatalban ülés lesz. § Ujitás uz ujoncazásnál. Egy uj miniszteri rendelet értelmében az idei ujoncozásnál minden község külön kerül sorozat alá, még pedig úgy, • hogy folytatólagosan vizsgálják meg az ugyanegy községbe tartozó I., II. és Ill-ik korosztálybelieket, hogy a községi elöljáróságoknak ne kelljen napokig a városban tartózkodni. § Vagyonközösség feloyztása. A pilismaró thi község és a gazdák vagyonközösségének megszüntetése tárgyában február 6-án hivatalos tárgyalás lesz Pilis-Maróthon A regále-megváltási tőke é.3 az úrbéresek földjei és a náias területei megfelezéséről fognak tárgyalni. A bizottság tagjai! Andrássy János alispán, Reviczky Győző főszolgabíró, M a 11 a s ó v s z k y Vilmos főügyész, H a m a r Árpád t. b. főjegyző és a pilis-maró thi kiküldöttek. § A pénzüjyi bizottságból. A bizottság folyó 23-án folytatta a tárgyalásait s a költségvetést megelőzőleg még a következő fontosabb kérdésekben hozott határozatot, illetve javaslatot: A ttízoltóreservoárok ügye újból felvétetvén, beható tárgyalás alapján, főleg azon okból javasolja a bizottság a kisebb rendszerű vizeinelő gép felállítását, hogy tűzvész esetén a vízszükséglet könnyen fedezhető legyen. — nyáron pedig a város öntözése gyorsabban mehessen. A petróleum-motor egy óra alatt száz hektó vizet hajt fel s a magasan elhelyezett tartóból a lajtok néhány perc alatt tölthetők. Ez a viztorony a sziget-köz végére, a jelenlegi kút helyére terveztetik, s ha beválik, úgy a vízivárosi részen még egy fog építtetni. Előirányzott költség 4500 forint. Az általános n ivellirozás tárgyában azt javasolja a bizottság, hogy mielőbb fogjanak hozzá és a tanács e célból hirdessen pályázatot. Általánosan elismerteti, hogy a várost elvégre lejméreztetni kell, mert a nélkül további fejlődése lehetetlen, tekintve azonban hogy az egyesitett egész városra kiterjedő lejtinérési térkép 8—10000 forint költségbe kerül, a főügyész indítványozta, hogy egy-két évre még halasztatnék el az összetorlódott óriási kiadások miatt, — a bizottság azonban nem a költségvetés rendén tervezi ezt megvalósítani, de hosszú évsorra kiterjedő kölcsönnel s igy egyhangúlag a pályázat kiírását javasolja a közgyűlésnek. Beható vita folyt az izraelita h i 11 k ö z s é g n e k adandó iskolai segély kérdésében. Az iskolaszék javaslata íogadtatottel, hogy évi ötszáz forint járultassék ki a hitoktatási költségek fejében. N i ed e r m a n n főkapitány javaslata az o rs zágos vásárok szaporítása iránt, kedvezően fogadtatott s egyhangúlag javasolja a p. ü. bizottság, hogy az eddigi .négy országos vásár helyett hat tartassék s ez iránt kérvény intéztessék a keresk. minisztériumhoz. A »L á t ó g a t ó k Lápja* azon ajánlatát, hogy a millenium alkalmából a várost képekben ismertesse, s nyolc oldal ismertetés ötszáz forintba kerülne, — a p. ü. bizottság mellőzni javasolja, a mennyiben azonban célszerűnek mutatkoznék valamelyes reklám hirdetés, megbízatott a tanács, hogy színes hirdeimények készítésére és terjesztése iránt szerezzen be adatokat. Ezt az eszmét melegen pártoljuk, mert a tőszoinszédba:i lefolvó orsz. kiállítás előnveiböl valamit