Esztergom és Vidéke, 1896

1896-01-26 / 8.szám

litett országra szóló momentumok és éppen ezért arra kérjük azokat a férfiakat, akik a mozgalom élére állottak, ne törődjenek a funerátorok gyász-kórusával, hanem a kezdet lelkesedésével és buzgóságával dolgozzanak tovább. Nem akarnak nagyot, elértetetlenül nagyot, hát meg is lesz az eredményük. És mindenesetre kisebb szégyen lesz reánk, ha a nagy nemzeti évforduló alkalmából csak egy szerény emléket produkáltunk, mintha piros rakétáknál és kivilágított ablakoknál egyebet nem produkáltunk volná. S végre is, jó uraim, ha mi kényelemszeretetünkben s passzivitásunkban semmit sem csinálunk, legalább ne üssük azokat, akik akarnak is és tudnak isvalamit csinálni. Aucun. Kiállítás. — Tanonc stb. munkák kiálitása. — Esztergom, január 25. Iparosaink figyelmét különösen is felhivjuk arra a nagy fontosságú intézkedésre, mely szerint az iparos segédmunkások, tanoncok m i nden d i j fizetés nélkül résztvehetnek.a milleniumi kiállításban, ha csak jóra való szép munkát küldenek. Bővebb ismertetésül bő kivonatban közöljük az orsz. bizottság felhívását és feltételeit a következőkben : Az iparos-tanoncok, segédek és munkások készítményeiből rendezendő időleges kiállítás programja : 1. §. Ez időleges kiállítás célja : az iparos-tanoncok, segédek és munkásoknak alkalmat nyújtani arra, hogy az ezredéves kiállításon szorgalmuk és ügyességük eredményét bemutathassák és hogy további fejlődésükre nézve a kiállítás által ösztönt nyerjenek. 3. §. A kiállítás 1896-ik évi július hó 15-én nyílik meg és augusztus hő 15-ik napjáig tart. 4. §. A kiállításban részt vehet minden a bel- és külföldön tartózkodó magyarországi iparos-tanonc, segéd és munkás. 5. §. A kiállítás tárgyait képezik : a jelenkori főcsoportnak Vll/b. (vasés fémipar), IX. (gépipar, műszerek, tudományos eszközök), X. (közlekedés, hajózás, tengerészet, XI. (építésipar), XII. (faipar, bútoripar, dekorativipar), XIII. (agyag- és üvegipar), XIV. (bőripar, fonó-és szövőipar, ruházati ipar), XV. (papíripar, sokszorositóipar), XVI. (arany-, ezüsti-, díszműáruk, apróáruk), XVIII. (vegyészeti ipar), XIX. (élelmiszerek, mint iparemlékek) csoportjaiba tartozó készítmények, minták vagy rajzok, ha a) az illető tanonc, segéd vagy munkás szakmájába tartoznak és b) lényeges alkatrészeiben a kiállító által önállóan állíttattak elő. 6. §. Az e csoportba tartozó tárgyak elkészítését az illető kerületi Tűzottság a helyi bizottságok utján esetleg e célra felkérendő megbízottak által a kiállitő munkaadójával együttesen ellenőrzi. x\z ellenőrzés gyakorglhatása szempontjából már a bejelentés eszközlése alkalmával megnevezendő á műhely, a melyben a bejelentett tárgy elkészíttetni fog. 7. §. A bejelentés a D) minta szerinti bejelentési iven történik. A bejelentési iv két egyenlő példányban állítandó ki és terjesztendő ama kerületi, vagy helyi bizottság elé, melynek területén az illető bejelentő tartózkodik. A külföldön tartózkodó magyar tanoncok, segédek vagy munkások bejelentési ivei a kiállítás igazgatóságának küldendők meg. A bejelentés határideje 1896. január hó 31-én jár le. Későbbi bejelentések elfogadása iránt különös figyelmet érdemlő esetekben az előbirálat eszközlésére hivatott bizottság a kiállítási igazgatósággal egyetértőlég határoz. 8. §. Az előbirálatot azon csoportbizottságok csoportbiztosai gyakorolják, a melyekhez -a csoportbeosztási programm szerint az illető tárgy tartozik. Ugyanazok hivatása a beérkező bejelentési iveket felülvizsgálni és a bejelentés el- vagy el nem fogadása felett határozni. A mennyiben az elfogadott bejelentés alapján az előirt időben beküldött kiállítási tárgy az előbiráió bizottság által visszautasittatik, a visszaküldés költséget a kiállítási alap fedezi. A visszautasításnak akkor van helye, ha a bejelentett, illetve beküldött tárgy a munka-kiállítás fenjelölt céljának nem felel meg, vagy annak kivitele oly hiányos, hogy kiállításra nem alkalmas. 9. §. A bejelentett és a kiállításra elfogadott tárgyak 1896. évi július hó l-ig bérmentve küldendők be az igazgatósághoz. A csomagolásra és szállításra nézve az általános szállítási szabályok irányadók. Az ott foglaltakon kívül a tárgy beszolgáltatásával egyidejűleg, illetve a tárgygyal együtt a 2-ik számú melléklet mintájára kiállítandó bizonylat küldendő be, melylyel a munkaadó vagy gyári vezetőség igazolja, hogy a kiállító nála alkalmazva van, a beküldött tárgyat lényeges alkatrészeiben önállóan készítette, mennyi időt fordított a tárgy elkészítésére és miféle segédeszközök állottak rendelkezésére. Ezen bizonylat az illető ipartestület, illetve azon helyeken, a hol ipartestület nem létezik, az iparhatóság által igazolandó. A tárgyak díjmentes visszaszállításáról az igazgatóság gondoskodik. 10. §. A kiállítási tárgyak elhelyezéséről és elrendezéséről, a szükséges asztalokról, állványokról stb. a kiállítási igazgatóság gondoskodik, mely a tárgyak felügyeletét, biztosítását stb. a kiállítási alap terhére eszközli. Térdijat e csoportba tartozó kiállítók nem fizetnek. E kiállítás elrendezése úgy fog eszközöltetni, hogy az iparostanoncok tárgyai a segédek és munkások tárgyaitól elkülönítve legyenek feltüntetve. A tárgyak elárusitása, a kiállító kívánságára, a kiállítási igazgatóság által díjmentesen történik. 12. §. A díjazás háromféle: 1. aranypénzbeli jutalommal kapcsolatos elismerő oklevél; 2. ezüstpénzbeli jutalommal kapcsolatos elismerő oklevél; 3. elismerő oklevél. Az elismerő oklevelek a jutalom odaítélésének rövid indokolását tar talmazzák. A pénzbeli jutalmak mennyiségét és az egyenként megítélhető összegek magasságát a biráló bizottság előterjesztésére a kiállítási országos bizottság elnöke állapítja meg. 13. §. A jutalmazásban nem részesült e csoportbeli kiállítók az ezredéves országos kiállításon való részvételük emlékére emlékokmányt nyernek. 14. §. Minden kiállító vagy helyettese aláveti magát ugy ezen, valamint minden egyéb, a kiállítási országos bizottság, vagy az igazgatóság által megállapított szabályoknak. Budapesten, 1894. évi február hó 7-én. Lukács Béla s. k. kereskedeleügyi m. k. miniszter. Ezen nagy horderejű felhívást azzal hozzuk az iparosok tudomására, hogy a kérdéses munkákra vonatkozó bejelentési ivek és részletes feltételek a helyi bizottság irodájában (Városház aljegyzői hivatal) kaphatók és a helyi bizottság a munkák elkészítését ellenőrizni fogja. Kelt Esztergomban, 1896. január 20-án. Dr. Földváry István biz. elnök. Rothnagel Ferenc biz. jegyző. ARANY PORZÓ. Ha egy leány, aki neked esküdött szerelmet, a más felesége lett, vigasztalódjál azzal, hogy nem lett a tied. * Valakit szeretni annyi, mint megfosztani őt attól a jogtól és egyszersmind felhatalmazni arra, hogy nekünk fájdalmat okozzon. * Csak az örömkönyek őszinték mindég. * Házasság és politika abban hasonlítanák egymáshoz, hogy mind a kettőbe bele kell nyugodni. * A férfi jelleme megismerhető az asszonyról való gondoskodásából. A társaságból. * Farsangi naptár. Az idei farsangban még a következő mulatságokban lesz részünk : Január 26-án: A Katholikus Legényegyesület műkedvelői előadása . Január 29-én : Az Esztegomi Leányegyesület táncmulatsága . Február 1-én: A Kereskedő Ifjúság Balassa-estélye. Február 4-én: A Katholikus Kör tánces zene-estélye . Február 8-án: Humoros estély a Kaszinóban . Február 15-én : A katonatisztikar jelmezes estélye. Február 17-én: Humoros férfiestély a Katholikus Kör-ben . * Kézfogó. Gartsik Nag y-S álla y István, esztergomi evangélikus református lelkész eljegyezte Budapesten B en e s Gyula bányaigazgató leányát : Bertát. * A Kaszinó programmja. A Kaszinó derék kis műkedvelő csapata az eddigi sikereken felhuzdulva nagy dologra szánta magát. Értesülésünk szerint február végén szinre hozza H e r c z e g Ferenc három felvonásos drámáját : Adolovainab o b leány á-t. Érdeklődéssel s bizalommal várjuk a merész kísérlet eredményét. * Társas vacsora. Az esztergomi Polgári Olvasókör február 2-án tagjai részére tombolával és tánccal egybekötött társasvacsorát rendez. Egy teríték ára hetven krajcár lesz. A rendező bizottság arra való tekintettel, hogy a tombola jövedelmét a kör könyvtára alapjának javára fordítják, arra kéri a tagokat, hogy minél több tombolatárgyat küldjenek D ó c z y Antalhoz, a rendező bizottság elnökéhez. * A Leár.y-Fgy« sülét bálja. Az esztergomi izraeliia hitközség védnöksége alatt álló Leányegyesület január 29-iki táncvigalma iránt élénk érdeklődés mutatkozik. Az "egyesület a bál jövedelmét szegénysorsu leányok segélyezésére fogja fordítani. E jótékony cél érdekében az egyesület, amelynek élén dr. II o r n Károlyné áll, rövid működése alatt is nagy tevékenységet fejtett ki. Az érdemes szegény leányok közül többeket saját költségén iskoláztatott és felruházott, ezenkívül munkaképtelen, öreg férfiak és asszonyok között kélszáz forint segélyt osztott ki. A derék egyesület megérdemli hogy jótékonycélu mulatsága szép jövedelmet hajtson. * A Katholikus Legényegylet mulatsága. Napról-napra szaporodnak a csinos tombolatárgyak Magyart László kispiaci üzletének jégvirágos kirakattáblái mögött. Az ott összehalmozott különféle nippeket, kézimunkákat, majolika- és brouzapróságokat mind a Katholikus Legényegylet vasárnapi mulatságára adták össze. A tombolajegyek meg olyan kelendők, hogy az egyesület házalapja tetemes összeggel fog gyarapodni a révükön. A vasárnapi műkedvelői előadáson Szigligeti népszínműve, A csikós fog szinre kesülni a következő szereposztással : Karvasiné, özvegy — Vörös Terka, Ormodi Asztolf, fia az első férjétől, — Szítt Antal, Ormodi Bencze, ennek unokabátyja — Dózsa Jenő, Kis Bálint, parasztgazda —• Rangl Antal, Rózsi, leánya — Eötvös Emma, Márton, csikós — Vándor János Andris, bojtárja — Dobos István, Szárnyai, szomszéd földesúr — Varga Bertalan, Torkosi, jegyző Nagv-Ormodon —Stell Lajos, Vámos, mester Nagy-Ormodon, — Szablár Ferenc, Georges, Bence inasa — Zajda Lajos, Petof, Aszlof inasa — Fazekas István,- Fobiró — Toldi János és Paraszt —- Otoltics András. Viz alatt. — Nekrológ. —Esztergom, január 25. Ugyanazok a bájos szőke és barna fejecskék, akikről elárultam, hogy december óta a hőmérő legbuzgóbb megfigyelői, néhány napig kétségbeesett rettegéssel várták, hallgatták az árviz-hireket. Szomo-t ruan ingatták a fejüket: Árvíz, Istenem, hisz az is baj, nagy baj, de csak a korcsolyapályát kímélje meg ! És a hőmérő helyett az újsághíreket vizsgálgatták, rovatot vezettek a vízállásról, a Városházára kifüggesztett táblához jártak processzióban. S bizonyára nem egy titkos Ave Mária röppent az ég felé, amikor a tegnapi napon innen is, onnan is apadást jeleztek. Tegnapelőtt még hangos volt a sima jéghát az élettől és kacagástól és ma nincs ott élet, nincs ott kacagás, sőt még jéghát sincs, ellenben viz van sok, nagyon is sok. Tegnap reggel egy kis particédula jelent meg azoknak az üzleteknek ablakaiban, amelyekben a jégbulletinek szoktak függeni nagyon sötét, nagyon szomorú tartar lommal: A jég állapota: Viz alatt van. Néhány röpke szó s e röpke szóban annyi fájdalom! Vége, mindennek vége! A tizenhatos ostoroknak, a kellemes és kellemetlen karamboloknak, a mamák didergésének, az eleven Telefon Hírmondónak, amelyet bájos Halifaxináink szerkesztettek a jégháton, a haladók büszkélkedésének,