Esztergom és Vidéke, 1896

1896-08-06 / 63.szám

nyilvánul, midőn a kikelt hernyócsaládot pusztulni hagyja az élelem megtagadása vagy más egyéb körülmények folytán. Akadt pl. olyan is, a ki selyemhernyóit felfejlődésük korában a csibék és kacsák táplálékául szánta. Ilyenek aztán káro­sítják a selyemtenyésztési intézetet, mert azon megyékben, ahol a tenyésztés nagy­ban dívik, ott kérve is alig juthatnak a petéhez, mely kilónként 240 írtjába ke­rül az intézetnek. Állami cél, hogy a selyemipar nagyobb tért hódítson, azért az intézet költség­kímélés nélkül, többször saját kárára terjeszkedik, csakhogy a cél: selyemipar általánosítása elérhető legyen ; ez okból nem lehet eléggé kárhoztatni azt a kö­zönyt, mely egyes községek vezetőségé­nél s még több más factornál e téren feltalálható, mert ezek ellenségei a köz­vagyonosodás előmozdításának. Ott, ahol a pap, a jegyző és tanító karöltve buzdítják a népet, ott csügge­dés nem észlelhető. Ilyen pl. Szálka köz­sége. Eperfa hiányban szenvednek smég sem hagynak fel a tenyésztéssel, inkább távolról hordják a lombot, eperfát, ültet­nek, semhogy tétlenül várnák a sült ga­lambot. De van is ám kitűnő papja, jegyzője, tanítója, — azért ez a község népe boldogulni fog, — mert hasznos munkásságra intik, serkentik, s mint példaadó factorok mindenben előljárnak. Vannak egyes gazdatisztek is, akik szép sikert ígérő buzgalommal használják és használtatják ki a szederfalombot. Ilyen a szent-István-pusztai intéző Meszéna Lajos és fáradhatlarr neje, akik a cse­lédség buzdítására az idén maguk fogtak a tenyésztéshez, hogy a jövő évre ok­szerű tanácsadói lehessenek a tenyész­tőknek. Fáradságukat elegendő siker koronázta. Községekből Ebed a legkitartóbb köz­ség, mely idén is 312*1 kiló gubótermés sel szerepel. Ezen életrevaló, szorgalmas, I takarékos nép már négy éve űzi a se­lyemtenyésztést a nélkül, hogy a tenyész­tési kedv náluk apadóban volna. Muzs.a szomszédja, ugy látszik, úszik a jólétben és bőségben, mert a rendelkezésére álló szederfaállomány kihasználására egy te nyésztőt sem adott, de mikor az élelmes, derék ebediek lombszedés miatt határi: kon megjelentek, irigységből elkergettek őket. Ebed községgel párhuzamba vehető Csúz, amelynek buzgó tanítója igen éléi/á. actiót fejtett ki a selyemtenyésztés ér­dekében. Ne lankadjunk továbbra sem, hanem tegyünk többet a selyemtenyésztés érde­kében. Ha mint tenyésztési központ erős te­nyésztési vidék centrumává válunk, ugy iegközelebb gubóraktárra számithatunk, ami számos munkáskéznek fog biztos keresetet nyújtani, de ha tenyésztési körzetünk Győr és vidéke által tulszár­nyaltatik — pedig csak 2-ik éve lett a tenyésztés ott meghonosítva — akkor elvesztjük fölényünket és Győr kaparintja el tőlünk a biztos jövedelmi forrást. O Egészségügyünk. A dr. Áldori Mór kerületi orvos által beterjesztett mult havi egészségügyi jelentés szerint július folyamán városunkban összesen 35 halá­lozás fordult elő. A Belvárosban 24, Szenttamáson 4, Szentgyörgymezőn 7, a Vízivárosban egy sem. E statisztika a legmelegebb hónapban semmiesetre sem mondható kedvezőtlennek. Ragadósbeteg három volt, mind a három az üveggyár­ban, két vörhenybeteg s egy diftériás. O Utóállitás volt ma a Vármegyehá­zán, amelyre huszonegyen jelentkeztek, közöttök ketten a város területéről. Az eredmény pedig az volt, hogy a jelent­kezők közül nem vált be egy sem. O Tanácsülés volt tegnap délelőtt a polgármester elnöklete alatt a városházán. Ezúttal jelent meg először dr. Aldori Mór, az uj tanácstag. A polgármester üdvözölte őt megjelenése alkalmából, mire az üdvözölt szintéi? válaszolt s mindjárt bemutatta mult Jiavi jelentését. A fogyasztási adóhivatal elhelyezésére nézve ugy határoztak, hogy behozzák a ^ városházára. — A katonai lövölde lejáró szerződését megujjitandónak véle­ményezik azzal a kikötéssel, hogy azokat a károkat, amelyeket a katonaság a kisebb gyakorlatok alatt okoz az erdő­ben s a batárban, a kincstár ezután té­rítse meg, — A rendőrkapitány közbizton­sági Szempontból tarthatatlannak mondja a rendőrség mai elhelyezését. — Mióta Ugyanis a kapitányságot átvitték Szent­Tamásra, a városházán rendőrség, s a belváros területén őrség nincs. Pedig a városházán két pénztár is van s az adó­pénztárban pénz is szokott lenni Né­melyek a Simor János utcában vélik fel­állitandónak az őrséget, mások a város­háza lépcsőfeljáróját a kapu alatt elfala­zandónak ; az igy nyert helyiségben 2—3 rendőr télen is elhelyezhető lenne. A kérdésben végleg még nem döntöttek. Végül kisebb fontosságú ügyek tárgyal­tattak. HÍREK. — Eljegyzés. Báró Jeszenák István csász. és kir. közös hadseregbeli hadnagy eljegyezte Komlóssy Annát, dr. Komlóssy Ferencz prépostkanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő kedves testvérhugát. — Kötelességünknek tartjuk újból hozni ezt az érdekes és örvendetes hirt, amely legutóbbi számunkban nyomdai tévedés folytán a leg^bántóbb módon elferdítve közöltetett. Őszintén sajnáljuk ezt annál inkább, mert dr. Komlóssy Ferencz úr nagy munkássága, kiváló egyénisége s önzetlen, nemes törekvései iránt, mint azt olvasóink legjobban tudják, mindég a legnagyobb érdeklődésijei s devócióval viseltettünk s a hir mindnárom szereplője mindenkor kiváló tiszteletünk tárgya volt. S midőn férfias kötelességünknek ismerjük a legkinosabban bennünket érintő nyomdai hiba miatt sajnálkozásunkat e helyen is kifejezni, méltó megdöbbe­nésünket sem hallgathatjuk el a fölött, hogy akadhattak olyanok is, akik ez ügyben fel merték rólunk tételezni a ^szándékosságot. A szerkesztő. — Rózsaszínű rovatunk az e heti számból sem marad ki. Egy fiatal je­gyespárral ujra több van városunkban. ] Bihart és kismariai Osváth Andor városi ' ievétári segéd, lapunk szorgalmas k^'ímunkatársa eljegyezte Fekete Anna kisasszonyt. Sok boldogságot kívánunk. — Timon Ákos kitüntetése. Dr. limdn Ákos egyetemi tanárt, a mi volt képvi­selőjelöltünket miniszteri tanácsossá tör­történt kinevezése alkalmából az ország minden "vészből somosán üdvözölték. Igy különost. n t&vh, rílag üdvözölték: Vaszary Kok Cj bibof>s hercegprímás, Saptassa Jó?Séf egri-, és Császka György kiA^csai/ ifsekek. Ezekm kívül többen a főpapi, bírói, hivatahoki éö tanári kar­ból üdvözölték a kitüntetett professzort. — Vaszary János jltárkópe. Vaszary János festőművész hétfőn délután mutatta be a helyi sajtó Képviselőinek a belvá­rosi plébánia-templom főoltárára ké­szített nagyszabású képét. A meghívott vcndégrA közül még azok is a legkelle­mesebben lepődtek meg, akik a festmény kompozícióját és vázlatait már régebben ismerték. Bizonyára derék, modern, ki­váló kvalitású munka ez, minden chab­lonosság és modorosság nélkül való. Nem tartozik azok közé az édeskés, egy­hangú, aggodalmasan kirajzolt tucat­oltárképek közé, amelyek a leg­utóbbi időkig domináltak nálunk; uj, szabad a felfogásban és kidolgozásban egyaránt. Főerénye a ragyogó Bencur­féle kolorit, amely már magába véve is értéket ad a műnek. A művész ugy lát­szik, kiváló előszeretettel a keresztelő Péter majestethikus alakját alkotta meg, amig a szónokló Pálét kissé elhanya­golta. Sok gondot fordított az előtérben látható női alakokra s mégis jobban si­kerültek neki a háttér pogány-férfiai: sikerült utánzatai a Munkácsy Mihály-íéle ordítozó, gonosz arcú mob-tipusoknak. Az egész kompozíció felett lebegő an­gyal nagyon szép. A művész ma még sokkal fiatalabb, minthogy tökéletes mun­kát alkothatott volna, de azokat a bizo­nyos oroszlánkörmöket nagyon is látjuk s városunk mindenesetre elsőrendű mű­alkotással gazdagodott e képben. A régi oltárképet már levették a falról, az áll­ványok elkészültek s igy holnap már va­lószínűleg felhúzzák helyébe az uj képet s ez alkalommal ismételten figyelmébe ajánljuk a katholikus közönségnek az ab­ban az irányban megindított mozgalmat, hogy a hívek adakozásából a festmény­hez illő keretet szerezzenek. Menjenek a templomba, nézzék meg jól a képet és bizonyára mindenki szívesen fogja adni a szép célra a maga obulusait. — Kiránduló kiskatonák. Érdekes kis egyenruhás csoport keltett tegnap déle­lőtt feltűnést városunk utcáin. Kis kato­nák öt katonatiszt vezetése alatt, akik sor­ban néztek mindent, amit Esztergomban érdemes megnézni. A Ludovica akadémia utolsó évi tanfolyamának halgatói voltak tanáraikkal együtt. A borcsarnokba ebé­deltek meg s magyaros jókedvvel dalol­ták a magyar nótákat, s a délutáni bécsi hajóval tértek vissza a fővárosba. — A Tornakertből. Éppen útnak in­dultak szombaton este azok az egyesü­leti tagok, akik a tornakerti dijtekézés­ben rész akartak venni, ammikor a kis cyklon megkezdődött. Dicséretükre vá­lik, hogy nem ijedtek meg sem széltől, sem a cserépesőtől, hanem kisebb-nagyobb késéssel mind megérkeztek. A kedélyes hangulatot nem zavarta a meg-megujuló zá­por sem, a fedett kuglizóban, az étteremmé előléptetett korcsolyacsarnokban éjjeli egy óráig zajos, vidám volt az élet. A vacsora amelyet Bokros Károly szolgáltatott egy­szerűen hors concours volt s valamenyi fogyasztó ritka egyértelműséggel konsta­tálta, hogy szombaton ismerkedett meg a kontinens legjobb káposztásrétesével. S ez közel ötven embernek volt a véle­ménye. Altalányosan nyilványult az az óhajtás, az egyesület a nyár folyamán minél gyakraban rendezzen hasonló tár­sas öszejöveteleket. — Itt említjük meg, hogy a tennís-pálya már teljesen elké­szült s tegnap egy-két tarka dresszes úr már meg is próbálkozott néhány ganie-el. — Honvédhuszárok érkeznek holnap városunkba. Negyvenkét önkéntes és há­rom tiszt. A kvártély csinálok már ma délután megjöttek. — Az Érseki Tanítóképző-Intézetből. Megírtuk annak idején, hogy Vaszary Kolos hercegprímás elhatározta, hogy az érseki tanitó-képző-intézetet, amelynek eddig három évfolyama volt, az állami tanítóképzők mintájára négy évfolyamú tanintézetté alakittatja át. Mint értesü­lünk, ennek következtében a tanári kart ís ujjászervezteti s már meg is bizta dr, Komlóssy Ferencz főegyházmegyei tan­felügyelőt, aki az átalakítás egész tervét készitelte, hogy az intézethez szükséges tanári kar szervezése végett pályázatot hirdessen. Egy-egy tanár évi fizetését 1400 forintban állapította meg. — A be­iratások az intézetbe az 1896/97. tanévre szeptember 21, 22, és 23-ik napjain dél­előtt 9-től 12 óráig fognak eszközöltetni. Szeptember 21-én d. u. három órakor a pótvizsgálatokat, szeptember 22-én ha­sonló időben a törvényszabta kellékekkel nem biró jelentkezők felvételi vizsgáját tartják meg. A tápíntézeti helyekre vo­natkozó kérvények az intézet igazgató­ságához augusztus 31-ig nyújtandók be. A mult tanév végén elmaradt magánta­nulók augusztus hó 27-én és 28-án bo­csáttatnak magánvizsgálatra. Augusztus 29-én kezdődik az Őszi képesítők írásbeli része. Szeptember 2-án délelőtt nyolc órakor kezdődnek a javitó-képesitő, 3-án pedig a szóbeli képesítő-vizsgálatok. — Most jelent meg dr. Kováts Kálmán igaz­gató szerkesztésében az intézet mult évi értesítője. A vaskos, 190 oldalas füzetet Kováts Kálmán hazafias szellemű elő­szava nyitja meg, amely után Okányik Lajos ismerteti hosszasabban, érdekesen, sok tanulmánynyal, három részben az 1842-ben keletkezett intézet történetét. Az intézetnek megalakulása óta igazga­tói voltak, Jaross Vince kanonok, Kollár István belvárosi plébános, Zajnay János, Prámer Ágoston, Kudlik János, Tallián Ödön, dr. Walter Gyula és dr. Kováts Kálmán. Képesítést nyert 1870. óta, amikor tudniillik az intézet három éves tanfolyama kezdetét vette, 1276 növen­dék. Az intézet tanári kara a mult évben nyolc tagból állott. A három évfolyamnak 72 hallgatója volt, magántanuló 40. Az 1895. szeptember 5-ik javító vizsgálaton képesittetett 20, a szept. 26—okt. 1. ké­pesítő vizsgálatokon 21, a dec. 15-iki ja­vító vizsgálaton 4, a tanév végén 43 és a vizivárosi leányiskola 5 növendéke. A gyakorló iskola 4 osztályát 40 növendék látogatta. A taneredmény általában na­gyon kielégítő, ami az intézet vezető férfiainak dicséretére válik. — Tartalékosok bevonulása. Az őszi gyakorlatokra behívott tartalékosok egyik része most augusztus 15-én, a másik része része pedig f. hó 28-án fog bevonulni házi ezredünkhöz. — Bőkezű adakozók. Ilyenek bizony ritkán akadnak már manapság. De a mi szedőink ilyenek. Az Esztergomi Taka­rékpénztár ugyanis ötven frtot ajánlott fel arra a célra, hogy szegényebb iparo­saink is megtekinthessék a millenáris kiálli­litást. A szedő urak azután megtoldották az 50-et két nullával. Kár, hogy ez a megtoldás semmit sem számit! — A katonazene programmja. Házi ezredünk zenekara ma este takarodót tart, holnap, csütörtökön este a »Fürdő« vendéglő kertjében játszik. Pénteken d. u. hat órakor pedig térzenét ad a szigeti primáskertben. — Brutalitás. A Buda-utcán járókelők ma délben igazán vérlázító látványnak voltak tanúi. Klabacska Vincéné temetke­zési vállalkozónak egyik alkalmazottja maga előtt hajtott két zokogó, jajgató gyermeket. Mindakettő össze volt verve, kezük kegyetlenül Összekötözve. Végre is a közönség megsokallta a brutalitást s a Plébánia-közben előlépett Schuller ké­ményseprőmester és megszabadította ül­dözőiktől és kötelékeiktől a szegénykéket. Az esetnek előzményei pedig a követke­zők: A két gyermek Klabacska Vincéné üzletében szolgál, szegény rokonok, de fizetnek érettük, A kis fiu ma zsebre du­gott két egész krajcárt, amiért az üz­lettulajdonos neje meghagyta az alkal­mazottjának, hogy kötözze meg és verje hazáig a gyermekeket. Nem kételkedünk benne, hogy a rendőrség gondoskodni fog'a hallatlan brutalitás kellő megtorlá­sáról. — Ezredgyakorlatok. Házi ezre­dünk tegnap kezdette meg szokásos ezred­gyakorlatait s azokat augusztus 25-ikéig szakadatlanul folytatja, amikor is az őszi nagy gyakorlatokra néhány hétre távozik városunkból. Valószínűleg Komáromme­gyébe, Perbete vidékre megy. — Elgázolás. Diamant helybeli mé­száros kocsisa ma reggel t nagy pánikot idézett elő a kis-piacon. őrült sebesség­gel fordult be a Viziváros felül a Ma­rosi-féle üzletnél s egyenesen a kofák közé vágtatott, akik közül többen meg­sebesültek. A hatóság gondjaiba vette őt. — Szentiványi Iván zenedarabjai. Csi­nos kiállításban jelent meg Szentiványi Iván hat uj zeneszáma. A füzet tartalma a következő : Souvenir de Chopin. (Márkus József budapesti alpolgármesternek ajánlva) 2. Page d Album, [Bellovics Ferenc ze­netanárnak ajánlva.) 3. Bouquet de roses. 4. Meditation. (Perényi Irma kisasszony­nak ajánlva,) 5, Elegant, szalon-polka. 6. Express, polka-francaise. A zenedarabok csinos, poétikus, tetszetős munkák s a játszótól nagyobb technikai jártasságot követelnek. Legtöbb hangulat és erede­tiség az utolsó polkában nyilatkozik meg. Szentiványi ur, amint hisszük, zene­szerzeményeinek leginkább a külföldön való elterjesztésére számit, amennyiben a címlap, a darabeimek, a dedikációk mind francia nyelvűek. — Eszméletlen állapotban szállították f. hó 2-án az >Iris« személyszállító gő­zösről a közkórházba Kovács—Banák Juli cselédleányt. Budapestről jött s útköz­ben lett rosszul. Állapota még mindég súlyos.^ — Öngyilkosság Párkányban. A pár­kányi »Hungária« fogadóban hétfőn este 8 órakor szobájában halántékon lőtte magát Tauchner Manó, Tauchner Ármin buda­pesti fuvaros tizennyolcéves fia, aki az nap érkezett a fővárosból. Az öngyil­koshoz hivott orvos már csak a halált konstatálhatta. Szüleit táviratilag értesí­tették a szomorú eseményről, s ezek tegnap reggel meg is érkeztek s elkísér­ték a temetőbe a fekete koporsót. Az öngyilkosságot fiuk, véleményük szerint, azért követte el, mert anyja rosszalta szerelmi viszonyát. Hazulról különben az­zal távozott el, hogy Lévára megy uj állomásra. — Betörés. Ismeretlen tettesek mult hó 29-én éjjel betörtek Nagy Eliz szent­léleki korcsmárosné pincéjébe és ott a hordókból 80 — 85 liter bort lecsapoltak és magukkal vittek. A csendőrség még nem akadt a szomjas ismeretlenek nyo­mára. — Szabadulás a bitófa alul. A hely­beli kapitányi hivatal jelentése alapján szabadult meg a haláltól Jgler Ignác munkás. Megírtuk annak idején, hogy a salzburgi kerületi bíróság gyilkosság el­követése miatt halálra ítélte őt. Az el­itélt utólag azt iparkodott bizonyítani, hogy a gyilkosság megtörténtének ide­jében Esztergomban volt — állítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom