Esztergom és Vidéke, 1896

1896-08-06 / 63.szám

dig vármegyéjük székhelyén kéthavonkint összejöjjenek. Nem volna-e hasznos most ez elaludt leányzót felébreszteni ? Ezúttal csak figyelmébe akartuk jegyzőinknek ajánlani ezt az eszmét, a kivitel részleteit, módjait legjobban önmaguk állapithatják meg. S ha sikerülni fog nekik e réven mintegy szerves egész testületté erősödniük, ez a haszna mégis megmarad reájuk nézve a millenáris jegyzőkongresszusnak. Veterán. Az esztergomi csemegeszőlő. Esztergom, augusztus 5. Isten segítségével, s hatóságaink támogatásával elértünk már annyit, hogy immár újra esztergomi bort ihatik az esztergomi polgár, sőt nemcsak a pincéjét töltheti meg télire, hanem még eladásra is marad egy-két hektoliterje. Különösen amióta nekünk is vannak homoki szőlőink, egyre jobban elterjed a szokás, hogy a szőlősgazdák felesleges termésükből nem az ujbort, vagy a mustot adják el, hanem már a tőkéről a fürtöket — csemegeszőlőnek. Igy a szüretelési költségeket megtakarítják s rendesen nagyobb árt érnek el, mintha bort adnának el. A sajtolással, erjesztéssel nem kell vesződniök, edényekről, pincéről, erjesztő-kamaráról nem kell gondoskodniuk s ami fő, hamar pénzt látnak termésük után. •?\ csemegeszőlőtermelés kétségkívül jó üzlet, de főleg akkor, ha nem csemegeszőlőkereskdőnek adjuk el termésünket, hanem magunk szállítjuk azt. Az »esztergomi* szőlő ma még talán ismeretlen a csemegeszőlőpiacokon, ott ma is a > nagymarosi *-t kapkodják, de ha szőlősgazdáink hozzálátnak, hamar konkurrenciát csinálhatnak a szomszédoknak. Éppen azért alkalomszerűnek tartjuk, hogy a szőlőérés küszöbén meglokáról az alvás okozta verítéket s megrángatta a kabátját. — Keljen fel már nagyságos ur ! Keljen fel no ! Atalussza az egész életét. Kész az ebéd. Kondry Balázs felyitotta a szemét s körülnézett. — Az ebéd ? Kész ? Hát tolj vén Mátyás, tolj! Hisz ugy is csak az a mienk amit megeszünk. Hívd meg ebédre a tisztelendő urat. Ma ugyan bojt van s igy prédikálni fog, mert birkatokányt csináltattam, de majd belediktálunk néhány pohár szomorodnit. Aztán még ő küldi pokolba á tojás-lepényt. — Igenis nagyságos ur. — S csendesen tolta befelé a széket. — Mit gondolsz vén Mátyás, szereti még a gyerek még azt az izét? . . . — Kit gondol a nagyságos ur ? — Hát azt a szőke izét, akinek a képes ábrázzolatját haza küldte, — Nem gondolnám nagyságos ur. Az utóbbi leveleiben már nem ir róla. — Hát bizony jobb is van ez igy. Szégyon az egy Kondryra, ha német asszonyt vesz el. Valószínűleg annyira fűzi magát, hogy nem is ehetik miattta. Románokat olvas és ha bejön az ura agara a szobába, elájul. Nem magyar embernek való az ilyen feleség. Hisz azt meg se meri csókolni, mert eltörik a csontja. Már pedig a Kondryak megszokták ropogtatni az asszonyfélét emberül. Én magam is bizony megropogtattam néha a a boldogult anyismertessük olvasóinkkal a csemegeszőlő csomagolásának és szállításának módját. Az expedícióra szánt szőlő teljesen hibátlan, ép fürtű s ne túlságos érett legyen. Az ilyen szőlő gondos csomagolás mellett a legtávolabbi piacra is ugy érkezik meg, hogy még a hamva is megmarad. A kereskedők jobban szeretik az apró, ritkás és nem tultömött fürtöket, mert az ilyen könnyebben kimérhető és a ritka fürt ízlésesebb csemege. Csomagolni legjobb olyan kosárban, melybe öt kiló fér és amelyik inkább lapos, mint magas. Az ilyen kosárba kevésbé törődik a szőlő és a kisebb kosarakat azért is* szereti a kereskedő, mert a vevő meglátva a kinyitott apró kosarakból mosolygó fürtöket, szívesen megveszi az egészet, mert magával viheti. Ilyen öt kilós szőlőkosarak jutányos árért kaphatók a legtöbb fegyházban, ahol rabokkal készíttetik. Az elküldésre szánt csemegeszőlőt óvatosan szedjük, hogy meg ne sérüljön. Leszedve, a kosárba rakásnál a törött, vagy rodhadt szemeket ollóval csipkedjük ki mert ezek az egészet benedvesítve, a szállítás alatt a szőlő elromolhatik. A fürtök szárait ollóval lehető rövidre vágjuk, mert a kiálló kocsányok a szállítás alatt megsértegetik a szemet. Harmatos, esős időben ne szedjük a szőlőt, mert a nedvesen csomagolt szőlő hamar megromlik. A csomagolás a következőképpen eszközlendő : előre elkészítjük a kosarakat, melyek fenekére egy kevés fagyapotot teszünk, hogy ruganyos alja legyen a szőlőnek. Erre kéthárom ív puha, úgynevezett csomagoló selyempapirt borítunk, ugy hogy a papir vége a kosár felső szélén annyira feláljon, hogy vele a fürtökkel telt kosár teljesen beborítható legyen. Érre a kosarat, közben gyöngén rázogatva, megrakjuk annyira, hogy a fürtök a kosártető domborulatát is kitöltsék, sőt egykissé meg is szojukomat, ha jó kedvem volt. Mindég is panaszkodott, hogy nyilalódik az oldalában. — Pedig a fiatal ur természete nagyon hasonlít a nagyságos úréhoz. — Az én vérem, vén Mátyás. Az én vérem a kölyök. Nem tagadhatja el, még ha akarná is. Az asztalnál már ott ült a pap. Hívás nélkül is elszokott jönni. Már köszörülte a torkát egy feddő prédikációhoz a birka tokányért, de az öreg Kondry Balázs az útját állta. — Akinek nem tetszik szent atyám, ne egyék. De semmiféle zsörtölődést máma nem tűrök. Nem én. Haza jön a gyerek. Haza bizony. Felvidítja ezt a mi kriptánkat. A pap valamit mormogott, de aztán csak ő is ráfanyalodott a húsfélékre. Az öreg Kondry Balázs jóízűen poharazott. Közben mesélt a régi jó időkről. Csak akkor hallgatott el hirtelen, mikor berohant a vén Mátyás. Az öreg szolga egészen ki volt kelve a képéből. — Itthon a fiatal ur ! Fiakkeren jött, mert nem talált kocsit az állomáson, Hanem olyan pápista szinhen van, hogy csak no! Belépett Kondry Imre. Magas szál ember, szép, fekete bajussszal és körszakáílal. Huszár-uniformist visel, ami nagyon jól áll az ő komoly magatartásához. — Gyere, kölyök — kiáltott az öreg ruljanak. Azután ráhajtjuk a papir kiálló széleit, erre megint egy kis maréknyi fagyapotot helyezünk, hogy a tető leszorítsa bár, de ne törje s úgyszólván az egész szőlőnek ruganyos ágya legyen. Végül a kosártetőt spárgával vagy raffiával levarrjuk, egy ráerősített kemény papírszeletre számot és betűjelt, vagy teljes czimet írunk. Tapasztalásom szerint a vasúton, gyorsszállitmányképpen expediált szőlő sokkal épebben érkezik rendeltetési helyére, mint a postán való küldéssel. Ennek oka az, hogy a vasúton kevesebbszer rakják ideoda s a vasúti igazgatóságok közegeiket szigorúan szokták figyelmeztetni a szőlőküldeményekkel való óvatos bánásra. Mindenesetre szőlőgazdaságunk emelkedésére fog mutatni, ha majd Esztergom utcáin is végig fognak robogni azok a bizonyos rugós szőlőszállitó kocsik, amelyeknek Nagymaros meggazdagodását köszönheti. 0. Esztergom elemi iskoláinak jellege. Esztergom, augusztus 2. án. Tekintetes Szerkesztő ur! Mint előfizetője, bátor vagyok kérni: legyen szives alábbi nyilatkozatomat becses lapjában közzé tenni. Mai napon egy ismerősöm megajándékozott a helyben megjelenő » Esztergom" hetilap f. é. jul 26-ik példányával, azon megjegyzéssel: hogy abban egy reám vovatkozó czikk foglaltatik. Ily módon jött tudomásomra a nevezett lapnak >Esztergom elemi iskoiáinak jellege« cimü közleménye, s miután azt magam is ellenem intézettnek találom, a nélkül hogy annak névtelen Írójával, — a dolog érdemére nézve — vitatkozásba bocsájtkoznék, kell, hogy tagadásba vegyem abbeli állítását, hogy én a helybeli iskolák felekezet nélküli jellege mellett kardoskodtam akkor, midőn a megyei közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén az ott szóval és irásílag kiderített ténykörülméKondry — mert az én csúzos lábaimmal j nem szaladhatok eléd. Ülj ide mellém. Egyél ebből a tokányból. Ne törődj vele, ha böjt is van. Majd felold a tisztelendő ur. Azért ül itt. hiába nem tartom. Ejnye de megszépültél, eszem a lelkedet. No fordulj meg. Hagy lássalak hátulról is. Ez aztán okos gondolat volt, hógy haza jöttél. Az angyalkák dudorászták a füledbe. Hát a vén Mátyást nem is veszed észre? De büszke lett az úrfi ! A vén Mátyás ott állt hátul s törülgette a szemeit. y

Néha végigsimított az ifijabbik ura vaffenrokkján, de olyan hirtelen kapta vissza kezét, mintha félne, hogy valami baja esik. Kondry Imre hátrafordult s szívélyesen kezet nyújtott az öreg szolgának. Az aztán ettől egészen üdvözült lett. Lerogyott a két térdére s úgy csókolgatta azt a barna, izmos kezet. Kondry Imre hatalmas étvágygyal rendelkezett. Éktelen pusztítást vitt véghez a felrakott jókban. A vén Mátyás, meg Kondry Báláz szinte vele nyelte. Aztán letette a villát, jeléül annak, hogy nem ehetnék, átmentek a pipázóba. Az öreg Kondry a legjobb pipáját kereste elő maga tömte meg, s maga szakított a lapból fidibuszt. Gramling Kornél. (Vége köv.) nyek alapján a városi iskolák községi jellegéről meggyőződve az illetékesség megállapítására szavaztam. De ha állana is a hivatkozott közleményben foglalt ráfogás, honnét veszi a névtelen iró azt a jogot, hogy bárkinek a szavazatát bírálgassa ? Jegyeze meg magának az illető, hogy jövő októberben lesz 50 éve, hogy Esztergommegye gyűlésein szavazattal birok eredetileg nemesi jogon, majd polgártársaim bizalma, ez idő szerint pedig virilis jogon, s hogy ezen törvény adta jogom független gyakorlatában sem személyes, sem pártérdek által magamat befolyásolni soha sem engedtem s e tekintetben akkor sem voltam korlátozva, mikor szerencsém volt a primási uradalmak egy részét is képviselhetni. A boldogult Simor bibornok érsek azt szokta mondani: »Én a tisztjeimnek politikai jogokat nem adhatok, tehát azokkal nem is rendelkezhetem. >Ez álláspontot fogom fen tartani jövőre is, akár csudálkozik azon valaki, akár nem. A mi pedig az ablakfüggönyeimet illeti, biz azok jövőre is leeresztve s szobáim elzárva lesznek mindig, a mikor huzamosb ideig hazulról távol leszek. Tiszteletel Héya Tivadar. Megye és a város. Folyó évi selyemtermelésünk. Esztergom, augusztus 5. Felkértek a tenyésztő felekből néhányan, hogy az esztergomi selyemtenyésztési kerület termésátlagát a beváltás végével községenkint mérlegelve, a közönséggel tudassuk. Miután a beváltás augusztus 5-én záródik, s miután az utolsó napokban csak az elkésett tenyésztés silány termékeiből néhány dekányi sulyu hozatik beváltásra, ami többnyire a hasznavehetetlen gubók közé van sorozva, s mint ilyen Szegzárdon lomnak vétetik, de azért a tenyésztők érdekének csorbitatlansága szempontjából a beváltóállomásokon el lesz fogadva; tehát az utóbbi okra való tekintettel már aug. i-én a termésátlagról közelebbi tájékozást nyújthatunk, melynek részletei a következők : Bart 80 gramm pete után 5 tenyésztő által 46 kilogr. gubót szállított. Bátorkesz 24 gr. p. u. 1. teny. ált. 29*6 kgr. Bény 32 gr. p. u. 1 teny. ált. 57*2 kgr. Béla 16 gr, p, u. 1 teny. ált. 8-9 kgr. Búcs 16 gr. p. u. 1 teny. ált. I3'8 kgr. Ebed 256 gr. p. u- 16 teny. ált. 312*1 kgr. Esztergom 256 gr, p. u, 27 teny. ált. 101*9 kgr. Kéménd 16 gr. p, u. 1 teny. ált. 11*85 kgr. Kéty 16 gr. p. u. 1 teny. ált. 25.5 kgr. Kícsind 16 gr. p. u. 1 teny. ált. o kgr. Köhid-Gyarmat 32 gr. p. u. 2 teny. ált. 3'3 kgr. Köbölkút 32 gr. p. u. 2 teny. ált. 4o*6 Libád 112 gr. p. u. 9 teny. ált. 67*0 kgr. Szölgyén 256 gr. p. u. 21 teny. ált. kgr. Ipoly-Szakálas 96 gr. p. u. 6 teny. ált. 1221 kgr. Ipoly-Pásztó 8 gr. p. u. 1 teny. ált. 8*8 kgr. Ipoly-Damásd 16 gr. p. u. 1 teny. ált. 5*9 kgr. Ipoly-Szalka 112 gr. p. u. 9 teny. ált. 109*2 kgr. KisSalló 16 gr. p. u. 1 teny. ált. 27*5 kgr. Vámos-Mikola 80 gr. 5 teny. ált. 94*25 kgr. Gar.-Damásd 112 gr. p. u. 13 teny. ált. 41*3 kgr. Gar.-Vezekény 32 gr. p. u. 1 teny. ált. 9*3 kgr. Kis-Oroszka 32 gr. p. u. 2 teny. ált. 39*6 kgr. Csúz 96 gr. p. u. 8 teny. ált. 126*6 kgr. Für 16 gr. p. u. 1 teny. ált. 12'4 kgr. Komárom 32 gr. p. u. 1 teny. ált. 13*8 kgr. Sz.-Istvánpuszta 48 gr. p. u. 3 teny, alt. 52*4 kgr. Gar.Kövesd 16 gr. p. u. 1 teny. ált. o kgr. Bikol-puszta 20 gr. p. u. 1 teny. ált. 21*5 kgr. Összesen 29 tenyésztő község 1872 gramm pete után 139 tenyésztő által 1455* kilogr. sulyu gubót szállított a folyó évben. Tavalyi eredményhez képest az idei jobbnak mondható, amennyiben tavaly 3000 gramm pete lett kiosztva, s ebből 160 tenyésztőtől, mely 30 községre oszlott el, csak 1396 kilogr. gubó hozatott beváltásra. Nem kell kicsinyelni a pete előállítási árát, mely grammonként 24 krajcárt képvisel. Ez okból kárhoztatandó az a könynyelmüség, mely egyes tenyésztő feleknél