Esztergom és Vidéke, 1896

1896-07-12 / 56.szám

halászati műveletet gyakorolnak a tokodi nebulók is, a kik gebulyával állanak segítségére a bányamunkásoknak. A mit a dinamit-patron esetleg megkímél, elpusztítja a gebulya nem csak a halakban, hanem a gebulyát felfaló szárnyasokban, minek folytán Randi urnák legutóbb 20 kacsája hullott el. Jó lenne az illetékes hatóságnak vizsgálatot indítani s a potyahalászokkal mint kártevőkkel, a törvény szigorát hathatósan éreztetni. = Fölhívjuk a nagy közönség figyelmét Weisz Mihály helybeli kályhagyáros igen szép kivitelű és jó minőségű cserépkályháira, melyek válogatott szi nekben és mindenféle nagyságban dúsválasztékú raktárából mindenkor megrendelhetők jutányos árakon. Iskolai értesítők. Esztergom, július 11. . Az iskolák csöndesek, üresek az Összefaragott padok, a tanulók két hónapig zöld erdőkben, hüs habokban, a méhesben szunyókálva töltik el napjaikat. A kifáradt tanár urak is szétszéledtek a szélrózsa minden irányában, előbb azonban még beszámoltak munkásságukról s munkásságuk eredményéről a nagy közönségnek — az iskolai értesítőkben Három ilyen értesítő is fekszik előttünk. Legterjedelmesebb természetesen a szt. Benedekrend főgymnasiumának milléniumi értesítője, melyben Wojnits Döme igazgató folytatja nagyérdekü tanulmányát : a gymnasium történetéről. E fűzetben a tanintézet múltjával 1774-től 1808-ig foglalkozik, Terünk nem engedi, hogy e mindnyájunkra renekívül érdekes tanulmányt részletesen ismertessük, — ajánljuk azonban minden olvasónknak annak figyelmes elolvasását. Ugyancsak az igazgató írta meg meleg hangon, költői átszárnyalással egyik legbuzgóbb tanártársának, a férfi-kora delén elhunyt Gergye Lénártnak nekrológját. A tanári személyzet a lefolyt tanévben tizennégy bencés tanárból és Obert Ágoston tornatanárból állott. E tanári kar látta el a rendkívüli tantárgyakat is, úgymint a francia nyelvet, a gyorsírást és a szabadkézi rajzot. A tanári köryvtár ez évben 87 művel 103 kötetben, 26 folyóirattal 32 kötetben és 175 vegyes füzettel gyarapodott. A könyvtár mai értéke 15.474 forint 83 krajcár. Az ifjúsági könyvtár 93 művel gyarapodott 123 kötetben, A gimáziumba felvétetett az egész év folyamán 373 tanuló, akik közül vizsgálatot tett 355. Legtöbben voltak az első osztályban 65-en, legkevesebben a nyolcadikban 32-en. A tanulmányozásnak osztályonkint való áttekintéséből látjuk, hogy a tanár urak a klaszifikálásban a kellő szigorúsággal jártak el, minek eredménye az intézet kiváló niveauja, Összesen hatvan tanuló kapott elégtelen jegyet, ezek legnagyobb része azonban még tehet javitó vizsgálatot. A Segítő Egyesület virágzó állásáról már néhány héttel ezelőtt részletesen beszámoltunk. A reáliskola értesítője 52 oldal. Az intézet jelenéről irt bevezető czikkével lapunk más helyén foglalkozunk. A tanártestület dr. Feichtinger Sándor igazgatása alatt a hitoktatókkal és a tornatanárral együtt 14 tagból állott, egy tanári állás betöltetlen, kettőt a benczés tanárok láttak el. A segitő egyesület vagyona ma 1584 frt 87 kr. Az idén nem segélyeztek senkit, hanem az alaptőke gyorsabb növelése czéljából az alapítványok kamatait a többi tagsági dijakkal együtt az alaptőkéhez csatolták. Felvétetett az intézetbe a tanév folyamán 178 és vizsgálatot tett 167. Minden tantárgyból jeles bizonyítványt nyert 6, elégtelen osztályzatot összesen 19 tanuló. Az esztergom-vizivárosi zárda leányiskoláinak értesítőjében ott találjuk az intézeti épület képét s a füzet elején történeti visszapillantást az intézet múltjára. A tantestület 12 tagból állott, kilenc tisztelendő nővérből, egy hitoktatóból, egy énektanárból s egy világi tanárból. A polgári iskolában 157 növendék tanult, az elemi osztályokban 207, az óvodában 42, magántanuló volt -7 összesen 413 növendék, amely szám az intézetet nagy rekventálását eléggé ékesszólón illusztrálja. A taneredmény általában kitűnő volt, amin senki sem csodálkozhatik, aki a tisztelendő nénék rendkiviili ügybuzgalmát ismeri. Tisztelettel kérem, hogy a nagy közönség érdekében ez eljárást becses lapjába felvenni szíveskedjék. Egy beteg. IRODALOM. t „Az ezeréves Magyarország és a milléniumi kiállítás*. Ez a páratlan diszmü, a mely Laurencic Gyula kiadásában jelent meg, aránylag rövid idő alatt meghódította a nagy közönséget. Az illusztrácziók pompája, Ízléses és tökéletes kivitele, a megválasztott tárgyak szépsége és festői volta, a kísérő magyarázó szöveg négy nyelven Magyarország legszeb tájainak s vidékeinek, valamint az ezredéves kiállítás legérdekesebb látnivalóit tünteti föl. Ezúttal a 10-ik és 11-ik füzet jelent meg a következő tartalommal. A 10-ik füzet: Régi városház Budapesten. Lánczhid. Az uj királyi trónterem. A budai alagút. Szt Margitsziget. Svábhegy és a fogaskerekű vasút. Sztrecsnó vara. Alagút Aninánál. Tihanyi kolostor. Bártfa régi városháza. Első temesvári takarékpénztár. Budapesti vásárcsarnok. Bem szobra Marosvásárhelyen. A történelmi csoport csúcsíves épület emeleti lépcsőcsarnoka és a román kolostor udvara. Az ezredéves kiállítás borászati pavillonja. A szokszorositó ipar pavilonja az ezredéves kiállításon. 11-ik füzet: A földalatti villamos vasút. Petőfi szobra. Üllői-uti klinika Közlekedésügyi csarnok. Széchényi emlék a Svábhegyen. Mátyás templom. Beák Ferencz mauzóleuma a kerepesi temetőben. Rudas fürdő Budapesten (kettős kép). Kecskemét uj székháza és színháza (kettős kép). A Ferencz József-szinház Temesvárott. Jenő herczeg-tér Temesvárott. Késmárk városháza. Deé's evang. ref. temploma. Sopron. Déva vára. A dobsinai jégbarlang (kettős kép). Kapható minden budapesti és vidéki könyvkereskedésben ; megrendelhető a kiadóhivatalban Budapest, Teréz-kőrut 38. félemelet (Kunosy Vilmos és fia müintézetében). „Az ezeréves Magyarország és a mileniumi kiállítás,, egyes füzeteinek ára 40 kr. tehát az egész, 12 füzetből álló diszmü csak 4 frt 80 krba kerül. Arar^y porzó. A valódi ügyesség a kötelességhez való simulás. * A tudománynak szüksége van elvre, az embernek hitre és a népnek ideálra. * A nagy embereket nem itélik meg haláluk napján: olyanok, mint a magas hegyek, melyeket csak bizonyos prespektivából lehet megbecsülni. Szűnj meg rabszolgája lenni egy pártnak és dezentornak gyaláznak. * Az ember balsorsa, hogy minden másképp történik, mint képzeli s boldogsága, hogy máskép képzel mindent, mint ahogy történik. A közönség köréből. A Malya fürdőből. Tekintetes szerkesztő ur! Évek óta állandó vendége vagyok a helybeli Malyafürdőnek, még pedig orvosi rendeletre. Szégyenkezés nélkül bevallom, nemcsak beteg, szegény ember is vagyok, de ha nincs is mindig hegyesre vasalva a nadrágom, azért tisztességesen, tisztán Öltözködöm. S mégis megtette velem az uj bérlő, hogy midőn fürdéskor a sor reám került volna, durván elutasított: — Először az urak fürödnek ! S mikor tiltakoztam eljárása ellen, még durvábban reám kiáltott: — Itt csak az fürdik, akinek én megengedem. Cigányszokások. — Visszaemlékezések. — Tavaly egy felsőmagyarországi földbirtokos ama felfedezésre jutott, hogy a sertésvész ellen legjobb védekezés, ha az elhullottak húsából jóllaknak, igy védve lesznek, s mintegy önmagukat oltják be a pusztító vész ellen. Ezt a budapesti orvosi szakértői körök is természetesnek találták, azt tartván, hogy a hatás azonos lehet a szerűm hatásával, amelyet a difteritisz ellen használnak. Jellemző, hogy az oláhcigányok negyven év előtt hasonló módon oltották be magukat az ebdüh ellen. Ugyanis Tokodon, az uradalmi telepen lebunkóztak és elástak egy ökröt, mert azt egy veszettkutya megharapta, Az idevetődött oláhcigányok felásták az állathullát és hátulsó combjait lekanyaritva, hatalmas lakomát rendeztek. Az akkori urodalmi tiszttartó maga ment a helyszínére s leakarta beszelni őket az inficiált hús élvezetéről. Hallani sem akartak a cigányok, mondyán : — Isen nagyságos úr, ázs váló á mi gyomrunkba, mert legalább nem kell fenünk tebbet a vesettkutya marásától. Ne fítsen minket nagyságos ur, ha megettük a vésett ekret, meginnánk rá a vésett bort is, csák vóna aki ánná. Nem lehet csudálni, hogy ezen modern pápuák gyomra mindent felemészt, — ha szükségben van — mert például i8li-ben, Hontmegyében Kemenczén, n cigányt csak azért akasztottak fel, mivel emberhússal táplálkoztak, amit az erdő rengetegében télviz idején követtek el. Az akasztottak csoportjában volt egy fiatal hajadon is, kinek a kemencéi lelkész uj ruhát csináltatott. Midőn a vesztőhely felé közeledtek, kérő hangon rimánkodott a jóltevő lelkészhez, hogy hálából hagyja magát megcsókolni. Mikor látta, hogy nem hajlanak szavára, hát csak kézcsókot ajánlott; s midőn az akasztófa alá állították, akkor odakiált mérgesen a lelkészhez : — Na, serencséje plébános ur, hogy nem fogadott nekem szót, mert sándékom volt az ujruháért á mágá uborka orrát leharapni. Gy. Bajóth község rövid története. Irta: Mihályi Imre. (Vége.) Kétségtelen, hogy a tatárjárás ezen megerősített helyiséget is elpusztította, mert az ennél sokkal erősebb Esztergom is a fellegvár kivételével elhamvasztatott ekkor. De már Zsigmond király adománylevele 1389-ben, ki ezen községet, mint királyi birtokot 1388-ban Kanizsay János esztergomi érseknek ajándékozza, mint nagy és népes községet emliti (possessio regalis populosa); s miután az uj tulajdonos a váczi káptalan által minden ellentmondás nélkül bevezettetett uj birtokába : Zsigmond ez ajándékozást 1406. évben újból megerősíti. Ettől fogva nyugodt napokat látott e helység, s jólétének örvendve virágzott 1526-ig, a midőn is a mohácsi sikon megsemmisített magyar sereg romlásával a Buda környéki falvak, köztük: Bajóth is felprédáitattak. Sőt 1529. és 1532. években újból feldulatván a törökök által, olyannyira elpusztul, hogy még az 1543, sőt 1564-iki megyei adólajstomok is, mint elpusztult helységet emiitik, amelyet, mint pusztát: két rhénusi forintért szoktak volt bérbeadni az érseki tiszttartók. De ugy látszik, hogy már a töröknek kiűzetése előtt ismét feltámad hamvaiból, mert 1647-ből Székeli Péter, 1674-ből pedig János nevü plébánosa említtetik, holott akkor 10—12 községnek volt egy papja. Sőt Budavárának visszafoglalása után (1686) mintha a régi jó idők hajnala látszott volna derengeni e sokat szenvedett helység lakosaira, kiket 1690—1699-ig Palánki Mátyás lelkészük gondozott. Csakhogy az 1514-iki rettentő pórlázadás megtorlásául hozott kegyetlen törvények által a jobbágyakra rótt nyomasztó terhek nem engedték a teljes felépülését községünknek, sőt Rákóczy felkelése e környéket ismét a tönk szélére juttatá. Ugyanis községünk lakói a rettenetes sanyargattatásokkal egybekötött katonatartás terhein kivül az adóztatás aránytalan elosztásának emberirtó hátrányait is kénytelenek voltak elszenvedni. Látjuk, hogy őseink például 1699-ben, amidőn az egész községben csak 26 főnyi jobbágyság íratott össze : 54 rajnai forintot kellett fizetni, roppant összeget azon időkben ! Holott korábbi évi adója a Szelepcsényi érsek által eszközölt összeírás szerint csak 8 forint volt. Figyelemre méltó körülmény, hogy a jelenleg kétszer akkora népességgel biró Muzsla és Nyerges-Újfalu községek 1700-ban még job- * ban el voltak pusztulva, mint Bajóth, mert ezek csak 40—40 rhénusi forintot fizettek évi adóul, holott ez időben egy ökör 2—3 forint volt, s két szekér szénáért csak háborús időben fizettek egy forintot s egy bárányt két garasért vesztegettek, s mindennemű iparcikk ily mesés olcsóság mellett volt kapható. Ugyancsak a mult század elején a manapság sokkal népesebb Süttő községben 10, Kesztölcön pedig 17 jobbágycsalád létezett, tehát még nyomorultabbul állottak a mi elgyötört községünknél is. Rákóczy szabadságharca alatt pedig Bajóth község majdnem teljesen eltörültetett a földszinéről. Mert a környékén lefolyt kuruc-labanc összeütközések, melyeknek emlékei a »hajduugrató emberölő, ráctemetőt nevü dűlök jellemző elnevezésében ma is élnek : sokszor borzalmas jelenetek színhelyévé tették a község kies határát. Igy Kolinovics emliti, hogy a kurucok által megszállva tartott szentkereszti, s vaskapui sáncoknak (a volt Berényvár környékén) történt elfoglalásakor Chassant katonáin kivül az ott talált földnépét, kik többnyire bajóthiak voltak : kis gyermekeikkel együtt lemészárolták a győztes németek. S miután a községet felégették, az alig néhány főre olvadt lakosság összes barmait elhajtották. Ekkor pusztult el Bél Mátyás szerint