Esztergom és Vidéke, 1896

1896-06-11 / 47.szám

kijelenteni, hogy a gyűlés lefolyását ugy irtam le, ahogy azt láttam és hallottam, teljesen az igazsághoz hiven, amint egyáltalán lapunk minden tudósításában mindég csak a valódi tényeket regiszt­ráljuk minden mellékes czél és rejtett intenczió mélkül. Tudósításomhoz »nines mit hozzátenni* de >nincs is abból mit elvenni valóm.« A lap külömben nem is czáfolja állításaimat, csak a személyemet bántja. Bántja pedig oly kifejezésekkel és jel­zőkkel, amelyeket korrekt férfi egy má­sik férfival szemben csak abban az eset­ben mer használni, ha érzi, hogy helyt is tud állani minden téren s minden te­kintetben szavaiért. Mivel erre ez esetben nincs lehetőség, az »Esztergom» sértő kife­jezéseire ezúttal bővebben nem, ezután pedig egyátalán nem reflektálok. Minden­kit észrevennünk nem szabad, mert ezzel önmagunkat degradálnánk. Nem is fogjuk többé. A durva és a tisztességes helyi zsurna­lisztikában eddig ismeretlen hangon irt támadás egy mondásával azonban teljesen egyetértek és konstatálom én is: »a karaván azért tovább halad.« Esztergom, június io. Munkácsy Kálmán. Megye és a város. Városi szabályrendeletek. VIII. A rendőrség szervezetéről. (Vége.) 56. §. — Utcai segélynyújtás. — A vérzések csillapításáról: A vérzés mig az orvosi segély megérkezik, a vérző testre alkalmazott nyomás által csillapítható. A nyomás különfélekép történhetik, legegyszerűbb azt kötés ál­tal eszközölni. A kötést szorosan kell alkalmazni, hogy ezáltal a vérzés meg­állíttassák. A fentebbi eljárás azonban csak a vég­tagokon előforduló vérzéseknél alkal­mazható. A törzs (mell és hát) vérzésénél a testrésznek, a ki- és belélegzés miatt, folytonos mozgása és annak következté­ben a kötésnek ide-oda csúszása miatt a kötés általi nyomás szintén nem alkal­mazható. Hogy elég erős volt-e a kötés, erről a vérzés megszűnése győz meg, mig ha a vérzés a kötés után nem szűnne meg, bizonyos, hogy a kötés nem eléggé szo­rosan alkalmaztatott, ez tehát ily eset­ben erősebben megszorítandó. Ily módon azonban alkalmazni a kötést csakis ru­ganyos anyagból készült kötelékkel sza­bad, mert a nem ruganyos anyagok pl. kötéldarab stb. a testen veszedelmes zu­zodásakat okozhatnak. Ha ily ruganyos anyagból készült kötszer nincs kéznél, akkor hosszában keskeny re összehajtott kendővel, vagy fáslival kell a vérző edényre nyomást gyakorolni. Mindazon testrészeken, a hol a kötés nem alkalmazható és mindazon esetek­ben, midőn kötszer nincs kéznél a hü­velykujjal való nyomás a Tegjobb és legbiztosabb módja a vérzés csillapítá­sának. Ha a nyomásra az egyik új belefá­rad, a másikat kell használni, vagy ha még más valaki is jelen van az a nyo­más folytatására felkérendő. Kisebb véredény ékből jövő vérzést rendszerint hideg alkalmazása által kell csillapítani, történhetik az viz, jég, vagy hóval. Ha a vérzés megszűnt, a seb valamely tiszta kötelékkel befedendő. Különösen óvakodni kell a tapló és pókháló alkal­mazásától. A szoros ruházat a nyakon, valamint a derékon kibontandó. A sok vért vesztettek hányat fekte­tendők és soha sem kell megengedni, hogy az ilyenek önmaguk menjenek. A felső végtagokon előforduló vérzé­seknél a sértett tag úgy kötendő fel kendővel, vagy más arra alkalmas kö­telékkel, hogy az vízszintes helyzetben legyen. A vérző egyén szállításánál annak teste, vagy kötése megkötendő a fek­helyhez, vagy valamely más módon megtámasztandó. Ügyelni kell arra, hogy a vérző test­rész mindig magasabban helyezhessék el, mint a mily magasan a sziv fekszik. A vérzéseknél nem szabad annak, a ki segélynyújtásra, hivatva van, meg­ijedni, zavarba jönni, hanem higgadtan annak csillapításához hozzáfogni, mert már maga azon bizalom, a melyet a nyugodt eljárás, a vérző egyéniségben kelt, a vérzőre csillapitólag hat. 7) Önkívületben levő elájult és nya­valyatörős egyének. A ruha, a nyak, mell és altesten meg­tágítandó, az arcz és mell hideg vízjel locsolandó, a fej hidegvizes vászonnal borogatandó, a halánték pedig erős ecet­tel dörzsölendő, a netalán összeszorí­tott marok kinyitandó. A nyavalyatö­rőseknél ügyelni kell arra, hogy a fej alá szalma, pokróc stb. tétessék, a test pedig lehetőleg bőven tartassék. 8) Szülések az utcán. A rendőr segélynyújtása ily esetek­ben leginkább annyiban áll, hogy az anyát a legközelebbi házba beveszi, s azt őt, vagy valami ehhez értő asz­szonyra bizva, vagy sietve szülésznőhöz küld, ki addig az illetőt gondozva, mig ő valami szállító eszközt szerez. A rendőrnek egyáltalán kötelessége minden élettelen tetetemen a felélesz­tés! kísérietetet megtenni, kivévén oly testet, melyen már az enyészetnek csal­hatatlan jelei mutatkoznak, vagy a sé rülés olyan, hogy a biztos halált két­ségbe vonni nem lehet. Hogy az ily esetekről felvétetni szo­kott jegyzőkönyvek pontosan legyenek szerkeszthetők, a rendőrnek az élette­len tetemek feltalálásánál még némely rendszabályokat kell szem előtt tartani. Legyen a feltalált hulla, halott, vagy tetszhalott, sérült, vagy nem, a rendőr első kötelessége magának a tetem hely­zetét, valamint azon körülményeket me­lyek között azt feltalálta, jól megje­gyezni, hogy azokról bűntény esetén részletes felvilágosítást adhasson. Figyelmet kell fordítani oly tár­gyakra, melyek a közelben vannak, s az esettel összefüggésben látszanak lenni, pl. fegyver, kés, kő, bot, üvegese, stb. Igen fontos az is, hogy ezen tárgyak fekvése és helyzete milyen volt. A tárgyak gondosan és anélkül, hogy azokon valami változás, vagy tisztítás tétetnék, elteendők és a kapitányi hiva­talnál átadandók. Felakasztottaknál lényeges az, hogy mily helyzetben találtatott a test, s hogy a lábak ériutették-e a földet, vagy mily magasan voltak attól, azonkívül, hogy a kötés mihez és mi módon volt erősítve. Minden közelben látható tárgyak pl. zsámoly, szék, pad, stb. és azoknak hely­zete a testhez, pontosan megfigyelendő. A hulla nyakáról akként kell a kö­telet levágni, hogy a hurok, vagy csomó a maga eredeti valóságban maradjon. Kelt Esztergomban, 1896. június 8-án. Niedermann József r. kapitány. O Elhalasztott ülés. A városi tanács mára hirdetett ülését holnapra halasz­tották. O Vásárok, Német-Szölgyénben. Német­Sz'ólgyén községe városnuk beleegye­zését kérte ahhoz, hogy országos vásá­rokat tarthasson. O Anyakönyvvezetö-hefyettesek. A belügyminiszter a süttői anyakönyvi kerületbe anyakőnyvvezető-helyettessé Ficek Sándort, a bényibe Gróf Sándort nevezte ki és mindkettőt a házassági anyakönyv vezetésével és a házasság­kötésnél való közreműködéssel is meg­bízta. O Pénztárvizsgálat volt ma a városi pénztárban, ahol mindent a legnagyobb rendben találtak. O Adókivetési lajstromok közszemlén. A város a következő hirdetményt tette közzé : „Esztergom szab. kir. város adó­pénztári hivatala részéről közzé tétetik, hogy az egyesitett Esztergom városnak 1896. évre megállapított I. és II. oszt. kereseti adó, 1896—1898. évekre meg­állapított házadó, 1896. évre megállapí­tott földadó, TV. oszt. kereseti adó és tökekamat s járadékadó kivetési laj stromai a tek. kir. pénzügyigazgatóságtól zára­dékolva megérkeztek és azok a folyó évi jnnius hó u-től kezdődő (8) nyolc napon át Esztergom szab. kir. város adó­pénztári hivatalában közszemlére kitéve lesznek, s azok a hivatalos órák alatt az adózó közönség által betekinthetők. Figyelmeztetik ennélfogva az adózó kö­zönség, hogy 1883. évi XLIV. t.-c. 16. §-a értelmében ezen kivetések elleni netáni felszólamlásaikat és pedig azon adózók, kik már mult évben is meg­adóztatva voltak a fenti adókkal, a lajstrom kitétele napját, — azon adózók pedig akik a fenti adókkal, vagy azok valamelyikével a f. évben első izben rovattak meg — az adókönyvecskébe történt bejegyzést követő 15 nap alatt a pénztári hivatalban írásban beterjeszt­hetik." Hoffmann s. e. pénzügyi ta­nácsnok. • Millenium. János bá y a kiállításban. Jaj be szép ez a Pest, istenem de szép S benne, hogy szaladgál mindenféle nép. Annyian lehetnek, többen is talán Mint a tisztelendőnk földjén a csalán. Teg?tap óta mind csak töröm a fejem, Hogy fémek el itt ily kicsike helyen, Nem is igen férnek, tán azér rakat Útszélen a város tribün-házakat. Ktvül ülnek rajta, belül laknak is, Ilyen lakás kéne jómagámnak is. főttem bandérjumba tegnap egyenest, Mióta nem láttam, nagy lett ez a Pest, Házaktul a várost meg se látni már, Itt meg a kódis is cilinderbe jár. Több a kocsis itten, mint nálunk az ur, S oly sovány a ló, mint hegedűn a hur. Figurás ruhában jár az uri nép, Orrát fintorgatja, mint ki sárba lép, Egész pokrócot hord gallérja alatt S aki gyalog jár, az vagy áll, vagy szalad. Hát még az asszonynép, szentséges atyám, Zöldséges kertet hord a hájasaián. Hogyha odahaza ninesen főzelék, Divacos kalapjátt mindig van elég. Láttam a villamost, jaj, de hogy szaladt, Láttam a föld fölött, meg a föld alatt, Csak huncut a német, mit ki nem talál, Láttam a balonyt is, ki a luftba száll. Láttam járni asszonyt, cikli-kereken, Hogyha ingyen adnák, nem kék énnekem. Nagy bolond a pesti, mire rá nem ül, S nem fél, hogy a kerék jobbra-balra dül. No, hogy annyit láttam, mondok szó szerint A kiállításba elmék egy kicsinyt, hitek egy kocsisnak, két lovasnak ám : „A kiállításba hajtsál cimborám." Köszöntget a kocsis és elibém áll, En meg föl a bakra, ugy ahogy dukál, » Tessék, bent az ülés*, mondja ő nekem, » Tudom én mi illik* — mondom kereken Nem vagyok én gróf, hajdú vagyok én, Igy illik, hogy kiki a maga helyén.* No, hogy odaértünk, váltottam jegyet, Kalapom levettem, aztán bemegyek. „Csak tegye fel" — mondják —- ^itt most más a sikk" Már miért te?tném föl, hisz most nem esik. Jöttem oszt egy kúthoz, szines vize volt, Meztelen kődámák üldögéltek ott, Mondok ez jó lehet, ez a sárga viz, Megérzik-e raji a budapesti iz f Hát hogy belemártom a két tenyerem, íziben egy rendőr mellettem terem És aszondja : v Bácsi itt kend nem iszik, Mert különben kendet rögtön beviszik. Menjen a korcsmába, igyék bácsi bort!" No le is mostam a torkomról a port. Egynehány liter bort fölhajtogattam ott, Azután a gazda csak kizargatott. „Itt van á záróra Mondogatta Ő, ), Zár óra, záróra .• . . nohát üsse kő í Zárja be az órát, hogy ha ugy muszáj !" No erre kidobtak . . . s az ilyesmi fáj. Hazabandukoltam, de nem egyenest S most is csak aszondom : »De szép ez a Pest.* Elta. H I R E K. — A hercegprímás udvarából. Mint a budapesti lapok írják, Vaszary Kolos hercegprímás e hó közepéig marad Budapesten s azután városunkba jön. Majd Balaton-Füredre utazik, a hol több hetet szándékozik eltölteni. Értesülésünk szerint azonban ma már visszatért Fü­redre. — Kinevezés. A király Fuchs István budapesti aljárásbirót, akit rokoni össze­köttetései révén városunkban is jól ismer nek, a kereskedelmi és váltótörvényszék­hez bíróvá nevezte ki. — Rózsák a banderistáknak. Kedves jelenet játszódott le tegnap este Buda­pesten a bécsi hajó állomásánál. Ott vá­rakozott megyénk bandériumának néhány tagja, hogy hazautazzon. Már csengettek, amikor egy hordár törtetett feléjük gyö­nyörű rózsákkal megrakott hatalmas ko­sárral. Átadta azokat a banderisták zászló­vivőjének, aki gömbölyű női vonásokkal megirt jegyet talált a virágok között a következő tartalommal: — Egy asszonytól, akit elragadtak az esztergomi lovasok ! — Az üres város. Szokatlanul csendes, elhagyatott volt városunk vasárnap és főleg hétfőn. A lakosság néhány órára úgyszólván testületileg átköltözködött Budapestre. Üresek voltak a hivatalok, az üzletek, a fogadók egyaránt. De annál jobban megteltek a külön hajók és külön vonatok, a melyek csak ugy ontották a fővárosba igyekezőket. Akárhol fordult meg az ember Budapesten, esztergomival bizonyosan találkozott. Városunk külöm­ben hétfőn ünnepiesen fel volt lobogózva s az üzletek a délelőtti órákban zárva maradtak. — Mulatság Kéménden. A kéméndiek ayári mulatságot rendeznek június 14-én este Peri Károly vendéglőjében. A zenét a kisoroszkaiaktól kapják. — Egy tanitóképezdei tanár lemon­dása. Feltűnést keltett a városban, hogy Győrfy Lajos az érseki férfi tanítóképző intézet tanára a mult heti záróviszgátatok folyama alatt állásáról rögtönösen le­mondott. Feltűnést keltett e hir, de meglepetést nem, mert a közönség s kü­lönösen az érdekelt szülők régen várták annak bekövetkezését. Már akkor min­denki csodálkozott, amikor két évvel ezelőtt Győrfyt Nagyszombatból, ahol már ugyancsak sok panasz volt ellene, városunkba helyezték át, a királyi tan­felügyelő e miatt fel is irt a kultusz­miniszterhez, de eredmény nélkül. Győrfy azután nálunk is folytatta nagyszombati életmódját. Növendékeit rendesen maga vitte éjjelenkint a nem éppen elsőrendű mulatóhelyekre s ő volt a főrendezője minden dorbézolásnak s magát állandóan növendékei vendégének tekintette. Végre a tanítóképző intézet tanári kara is megsokalta viselkedését, beszerezte a sok terhelő adatot ellene s a vizsgála­tok alatt egyszerűen felszólította, hogy azonnal köszönjön le állásáról, mit ő — némi habozás után — meg is cseleke­dett. Aki városunk kulturintézeteinek jó hírnevét szivén viseli, bizonyára meg­elégedéssel veszi ez eredményt tudomásul. — A pontos levélcimzés. A követ­kező sorok közlésére kérettünk fel. Kérelem a t. közönséghez. A Budapestre szóló levelezéseket a hiányos czímzés miatt még mindig nem lehet a kellő gyorsasággal kézbesíteni, mert a czím­iratban a t. közönség többnyire csak az utczát és a házszámot tünteti ki, holott ha a közigazgatási kerületet és lehetőleg az emelet, ajtószámot is feljegyezné, a levelezések kézbesítését meggyorsítaná és a postai közegek teendőit is meg­könnyítené. Az utazó postai alkalmazot­tak — ugyanis — a Budapestre érkező mozgó- és kalauzpostákkal közvetített összes levelezéseket már útközben köz­igazgatási kerületek szerint rendezik oly czélból, hogy a kézbesítéssel foglal­kozó székesfővárosi postahivatalok a rendezett levelezéseket a közigazgatási kerületekben alakított levélhordói kerü­letek szerint gyorsan szétoszthassák. Ha a levelek czimzése hiányos, az utazó

Next

/
Oldalképek
Tartalom