Esztergom és Vidéke, 1896
1896-06-11 / 47.szám
kijelenteni, hogy a gyűlés lefolyását ugy irtam le, ahogy azt láttam és hallottam, teljesen az igazsághoz hiven, amint egyáltalán lapunk minden tudósításában mindég csak a valódi tényeket regisztráljuk minden mellékes czél és rejtett intenczió mélkül. Tudósításomhoz »nines mit hozzátenni* de >nincs is abból mit elvenni valóm.« A lap külömben nem is czáfolja állításaimat, csak a személyemet bántja. Bántja pedig oly kifejezésekkel és jelzőkkel, amelyeket korrekt férfi egy másik férfival szemben csak abban az esetben mer használni, ha érzi, hogy helyt is tud állani minden téren s minden tekintetben szavaiért. Mivel erre ez esetben nincs lehetőség, az »Esztergom» sértő kifejezéseire ezúttal bővebben nem, ezután pedig egyátalán nem reflektálok. Mindenkit észrevennünk nem szabad, mert ezzel önmagunkat degradálnánk. Nem is fogjuk többé. A durva és a tisztességes helyi zsurnalisztikában eddig ismeretlen hangon irt támadás egy mondásával azonban teljesen egyetértek és konstatálom én is: »a karaván azért tovább halad.« Esztergom, június io. Munkácsy Kálmán. Megye és a város. Városi szabályrendeletek. VIII. A rendőrség szervezetéről. (Vége.) 56. §. — Utcai segélynyújtás. — A vérzések csillapításáról: A vérzés mig az orvosi segély megérkezik, a vérző testre alkalmazott nyomás által csillapítható. A nyomás különfélekép történhetik, legegyszerűbb azt kötés által eszközölni. A kötést szorosan kell alkalmazni, hogy ezáltal a vérzés megállíttassák. A fentebbi eljárás azonban csak a végtagokon előforduló vérzéseknél alkalmazható. A törzs (mell és hát) vérzésénél a testrésznek, a ki- és belélegzés miatt, folytonos mozgása és annak következtében a kötésnek ide-oda csúszása miatt a kötés általi nyomás szintén nem alkalmazható. Hogy elég erős volt-e a kötés, erről a vérzés megszűnése győz meg, mig ha a vérzés a kötés után nem szűnne meg, bizonyos, hogy a kötés nem eléggé szorosan alkalmaztatott, ez tehát ily esetben erősebben megszorítandó. Ily módon azonban alkalmazni a kötést csakis ruganyos anyagból készült kötelékkel szabad, mert a nem ruganyos anyagok pl. kötéldarab stb. a testen veszedelmes zuzodásakat okozhatnak. Ha ily ruganyos anyagból készült kötszer nincs kéznél, akkor hosszában keskeny re összehajtott kendővel, vagy fáslival kell a vérző edényre nyomást gyakorolni. Mindazon testrészeken, a hol a kötés nem alkalmazható és mindazon esetekben, midőn kötszer nincs kéznél a hüvelykujjal való nyomás a Tegjobb és legbiztosabb módja a vérzés csillapításának. Ha a nyomásra az egyik új belefárad, a másikat kell használni, vagy ha még más valaki is jelen van az a nyomás folytatására felkérendő. Kisebb véredény ékből jövő vérzést rendszerint hideg alkalmazása által kell csillapítani, történhetik az viz, jég, vagy hóval. Ha a vérzés megszűnt, a seb valamely tiszta kötelékkel befedendő. Különösen óvakodni kell a tapló és pókháló alkalmazásától. A szoros ruházat a nyakon, valamint a derékon kibontandó. A sok vért vesztettek hányat fektetendők és soha sem kell megengedni, hogy az ilyenek önmaguk menjenek. A felső végtagokon előforduló vérzéseknél a sértett tag úgy kötendő fel kendővel, vagy más arra alkalmas kötelékkel, hogy az vízszintes helyzetben legyen. A vérző egyén szállításánál annak teste, vagy kötése megkötendő a fekhelyhez, vagy valamely más módon megtámasztandó. Ügyelni kell arra, hogy a vérző testrész mindig magasabban helyezhessék el, mint a mily magasan a sziv fekszik. A vérzéseknél nem szabad annak, a ki segélynyújtásra, hivatva van, megijedni, zavarba jönni, hanem higgadtan annak csillapításához hozzáfogni, mert már maga azon bizalom, a melyet a nyugodt eljárás, a vérző egyéniségben kelt, a vérzőre csillapitólag hat. 7) Önkívületben levő elájult és nyavalyatörős egyének. A ruha, a nyak, mell és altesten megtágítandó, az arcz és mell hideg vízjel locsolandó, a fej hidegvizes vászonnal borogatandó, a halánték pedig erős ecettel dörzsölendő, a netalán összeszorított marok kinyitandó. A nyavalyatörőseknél ügyelni kell arra, hogy a fej alá szalma, pokróc stb. tétessék, a test pedig lehetőleg bőven tartassék. 8) Szülések az utcán. A rendőr segélynyújtása ily esetekben leginkább annyiban áll, hogy az anyát a legközelebbi házba beveszi, s azt őt, vagy valami ehhez értő aszszonyra bizva, vagy sietve szülésznőhöz küld, ki addig az illetőt gondozva, mig ő valami szállító eszközt szerez. A rendőrnek egyáltalán kötelessége minden élettelen tetetemen a felélesztés! kísérietetet megtenni, kivévén oly testet, melyen már az enyészetnek csalhatatlan jelei mutatkoznak, vagy a sé rülés olyan, hogy a biztos halált kétségbe vonni nem lehet. Hogy az ily esetekről felvétetni szokott jegyzőkönyvek pontosan legyenek szerkeszthetők, a rendőrnek az élettelen tetemek feltalálásánál még némely rendszabályokat kell szem előtt tartani. Legyen a feltalált hulla, halott, vagy tetszhalott, sérült, vagy nem, a rendőr első kötelessége magának a tetem helyzetét, valamint azon körülményeket melyek között azt feltalálta, jól megjegyezni, hogy azokról bűntény esetén részletes felvilágosítást adhasson. Figyelmet kell fordítani oly tárgyakra, melyek a közelben vannak, s az esettel összefüggésben látszanak lenni, pl. fegyver, kés, kő, bot, üvegese, stb. Igen fontos az is, hogy ezen tárgyak fekvése és helyzete milyen volt. A tárgyak gondosan és anélkül, hogy azokon valami változás, vagy tisztítás tétetnék, elteendők és a kapitányi hivatalnál átadandók. Felakasztottaknál lényeges az, hogy mily helyzetben találtatott a test, s hogy a lábak ériutették-e a földet, vagy mily magasan voltak attól, azonkívül, hogy a kötés mihez és mi módon volt erősítve. Minden közelben látható tárgyak pl. zsámoly, szék, pad, stb. és azoknak helyzete a testhez, pontosan megfigyelendő. A hulla nyakáról akként kell a kötelet levágni, hogy a hurok, vagy csomó a maga eredeti valóságban maradjon. Kelt Esztergomban, 1896. június 8-án. Niedermann József r. kapitány. O Elhalasztott ülés. A városi tanács mára hirdetett ülését holnapra halasztották. O Vásárok, Német-Szölgyénben. NémetSz'ólgyén községe városnuk beleegyezését kérte ahhoz, hogy országos vásárokat tarthasson. O Anyakönyvvezetö-hefyettesek. A belügyminiszter a süttői anyakönyvi kerületbe anyakőnyvvezető-helyettessé Ficek Sándort, a bényibe Gróf Sándort nevezte ki és mindkettőt a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. O Pénztárvizsgálat volt ma a városi pénztárban, ahol mindent a legnagyobb rendben találtak. O Adókivetési lajstromok közszemlén. A város a következő hirdetményt tette közzé : „Esztergom szab. kir. város adópénztári hivatala részéről közzé tétetik, hogy az egyesitett Esztergom városnak 1896. évre megállapított I. és II. oszt. kereseti adó, 1896—1898. évekre megállapított házadó, 1896. évre megállapított földadó, TV. oszt. kereseti adó és tökekamat s járadékadó kivetési laj stromai a tek. kir. pénzügyigazgatóságtól záradékolva megérkeztek és azok a folyó évi jnnius hó u-től kezdődő (8) nyolc napon át Esztergom szab. kir. város adópénztári hivatalában közszemlére kitéve lesznek, s azok a hivatalos órák alatt az adózó közönség által betekinthetők. Figyelmeztetik ennélfogva az adózó közönség, hogy 1883. évi XLIV. t.-c. 16. §-a értelmében ezen kivetések elleni netáni felszólamlásaikat és pedig azon adózók, kik már mult évben is megadóztatva voltak a fenti adókkal, a lajstrom kitétele napját, — azon adózók pedig akik a fenti adókkal, vagy azok valamelyikével a f. évben első izben rovattak meg — az adókönyvecskébe történt bejegyzést követő 15 nap alatt a pénztári hivatalban írásban beterjeszthetik." Hoffmann s. e. pénzügyi tanácsnok. • Millenium. János bá y a kiállításban. Jaj be szép ez a Pest, istenem de szép S benne, hogy szaladgál mindenféle nép. Annyian lehetnek, többen is talán Mint a tisztelendőnk földjén a csalán. Teg?tap óta mind csak töröm a fejem, Hogy fémek el itt ily kicsike helyen, Nem is igen férnek, tán azér rakat Útszélen a város tribün-házakat. Ktvül ülnek rajta, belül laknak is, Ilyen lakás kéne jómagámnak is. főttem bandérjumba tegnap egyenest, Mióta nem láttam, nagy lett ez a Pest, Házaktul a várost meg se látni már, Itt meg a kódis is cilinderbe jár. Több a kocsis itten, mint nálunk az ur, S oly sovány a ló, mint hegedűn a hur. Figurás ruhában jár az uri nép, Orrát fintorgatja, mint ki sárba lép, Egész pokrócot hord gallérja alatt S aki gyalog jár, az vagy áll, vagy szalad. Hát még az asszonynép, szentséges atyám, Zöldséges kertet hord a hájasaián. Hogyha odahaza ninesen főzelék, Divacos kalapjátt mindig van elég. Láttam a villamost, jaj, de hogy szaladt, Láttam a föld fölött, meg a föld alatt, Csak huncut a német, mit ki nem talál, Láttam a balonyt is, ki a luftba száll. Láttam járni asszonyt, cikli-kereken, Hogyha ingyen adnák, nem kék énnekem. Nagy bolond a pesti, mire rá nem ül, S nem fél, hogy a kerék jobbra-balra dül. No, hogy annyit láttam, mondok szó szerint A kiállításba elmék egy kicsinyt, hitek egy kocsisnak, két lovasnak ám : „A kiállításba hajtsál cimborám." Köszöntget a kocsis és elibém áll, En meg föl a bakra, ugy ahogy dukál, » Tessék, bent az ülés*, mondja ő nekem, » Tudom én mi illik* — mondom kereken Nem vagyok én gróf, hajdú vagyok én, Igy illik, hogy kiki a maga helyén.* No, hogy odaértünk, váltottam jegyet, Kalapom levettem, aztán bemegyek. „Csak tegye fel" — mondják —- ^itt most más a sikk" Már miért te?tném föl, hisz most nem esik. Jöttem oszt egy kúthoz, szines vize volt, Meztelen kődámák üldögéltek ott, Mondok ez jó lehet, ez a sárga viz, Megérzik-e raji a budapesti iz f Hát hogy belemártom a két tenyerem, íziben egy rendőr mellettem terem És aszondja : v Bácsi itt kend nem iszik, Mert különben kendet rögtön beviszik. Menjen a korcsmába, igyék bácsi bort!" No le is mostam a torkomról a port. Egynehány liter bort fölhajtogattam ott, Azután a gazda csak kizargatott. „Itt van á záróra Mondogatta Ő, ), Zár óra, záróra .• . . nohát üsse kő í Zárja be az órát, hogy ha ugy muszáj !" No erre kidobtak . . . s az ilyesmi fáj. Hazabandukoltam, de nem egyenest S most is csak aszondom : »De szép ez a Pest.* Elta. H I R E K. — A hercegprímás udvarából. Mint a budapesti lapok írják, Vaszary Kolos hercegprímás e hó közepéig marad Budapesten s azután városunkba jön. Majd Balaton-Füredre utazik, a hol több hetet szándékozik eltölteni. Értesülésünk szerint azonban ma már visszatért Füredre. — Kinevezés. A király Fuchs István budapesti aljárásbirót, akit rokoni összeköttetései révén városunkban is jól ismer nek, a kereskedelmi és váltótörvényszékhez bíróvá nevezte ki. — Rózsák a banderistáknak. Kedves jelenet játszódott le tegnap este Budapesten a bécsi hajó állomásánál. Ott várakozott megyénk bandériumának néhány tagja, hogy hazautazzon. Már csengettek, amikor egy hordár törtetett feléjük gyönyörű rózsákkal megrakott hatalmas kosárral. Átadta azokat a banderisták zászlóvivőjének, aki gömbölyű női vonásokkal megirt jegyet talált a virágok között a következő tartalommal: — Egy asszonytól, akit elragadtak az esztergomi lovasok ! — Az üres város. Szokatlanul csendes, elhagyatott volt városunk vasárnap és főleg hétfőn. A lakosság néhány órára úgyszólván testületileg átköltözködött Budapestre. Üresek voltak a hivatalok, az üzletek, a fogadók egyaránt. De annál jobban megteltek a külön hajók és külön vonatok, a melyek csak ugy ontották a fővárosba igyekezőket. Akárhol fordult meg az ember Budapesten, esztergomival bizonyosan találkozott. Városunk külömben hétfőn ünnepiesen fel volt lobogózva s az üzletek a délelőtti órákban zárva maradtak. — Mulatság Kéménden. A kéméndiek ayári mulatságot rendeznek június 14-én este Peri Károly vendéglőjében. A zenét a kisoroszkaiaktól kapják. — Egy tanitóképezdei tanár lemondása. Feltűnést keltett a városban, hogy Győrfy Lajos az érseki férfi tanítóképző intézet tanára a mult heti záróviszgátatok folyama alatt állásáról rögtönösen lemondott. Feltűnést keltett e hir, de meglepetést nem, mert a közönség s különösen az érdekelt szülők régen várták annak bekövetkezését. Már akkor mindenki csodálkozott, amikor két évvel ezelőtt Győrfyt Nagyszombatból, ahol már ugyancsak sok panasz volt ellene, városunkba helyezték át, a királyi tanfelügyelő e miatt fel is irt a kultuszminiszterhez, de eredmény nélkül. Győrfy azután nálunk is folytatta nagyszombati életmódját. Növendékeit rendesen maga vitte éjjelenkint a nem éppen elsőrendű mulatóhelyekre s ő volt a főrendezője minden dorbézolásnak s magát állandóan növendékei vendégének tekintette. Végre a tanítóképző intézet tanári kara is megsokalta viselkedését, beszerezte a sok terhelő adatot ellene s a vizsgálatok alatt egyszerűen felszólította, hogy azonnal köszönjön le állásáról, mit ő — némi habozás után — meg is cselekedett. Aki városunk kulturintézeteinek jó hírnevét szivén viseli, bizonyára megelégedéssel veszi ez eredményt tudomásul. — A pontos levélcimzés. A következő sorok közlésére kérettünk fel. Kérelem a t. közönséghez. A Budapestre szóló levelezéseket a hiányos czímzés miatt még mindig nem lehet a kellő gyorsasággal kézbesíteni, mert a czímiratban a t. közönség többnyire csak az utczát és a házszámot tünteti ki, holott ha a közigazgatási kerületet és lehetőleg az emelet, ajtószámot is feljegyezné, a levelezések kézbesítését meggyorsítaná és a postai közegek teendőit is megkönnyítené. Az utazó postai alkalmazottak — ugyanis — a Budapestre érkező mozgó- és kalauzpostákkal közvetített összes levelezéseket már útközben közigazgatási kerületek szerint rendezik oly czélból, hogy a kézbesítéssel foglalkozó székesfővárosi postahivatalok a rendezett levelezéseket a közigazgatási kerületekben alakított levélhordói kerületek szerint gyorsan szétoszthassák. Ha a levelek czimzése hiányos, az utazó