Esztergom és Vidéke, 1896

1896-05-21 / 41.szám

O A lll-ad osztályú keresetadó. A polgármester, mint értesülünk, hirdetményt tesz közzé, amely szerint «az adókivető bizottság elé terjesztendő adókiszámitási javaslatot kitüntetendő III. oszt. ker. adólajstrom Esztergom szab. kir. város házipénztári hivatalában május hó 21től május 26-ig bezárólag, a hivatalos órák alatt megtekinthető. Az adótárgyalás pedig május 27-től kezdve veszi kezdetét a vármegyeháza nagytermében.* Ezen intézkedést sem helyesnek, sem törvényesnek nem tarthatjuk, mert a köteles nyolc napi határidő nincs betartva s igy reményijük, hogy az igazságszerető polgármester azt még megfogja változtatni. Millenium. mi ünnepeink. — A vasárnapi nap. — Esztergom, május 20. Vasárnap méltó folytatása volt a városunkban rendezett milléniumi ünnepségeknek, amelyek tulajdonképpen szerdán, a megyei díszközgyűléssel impozáns módon kezdődtek meg. A mennyire terünk engedi, itt ismertetjük a május 17-iki három szép ünnepet a következőképpen : A három ünnep közül legnagyobb szabású, legtöbb érdeklődéssel találkozó mindenesetre a városi elemi iskolák öszszesitett ünnepe volt. Legfőbb vonzóerőjét képezte, hogy a város minden része, minden társadalmi osztálya érdekelve volt a benne szereplő kis világ által s hogy az, more patrio, zöld lombok árnyékában, Isten szabad ege alatt folyt le. Az elemi iskolások reggel % 8 órakor vonultak, iskolák szerint, nemzetiszínű lobogók alatt a belvárosi plébánia-templomba, ahol' akkor az első sorokban ott ültek már Maiina Lajos polgármester diszmagyarban, Vojnits Döme gimnáziumi igazgató és több iskolaszéki tag. A bemenetnél az iskolásokat a káplánok karingben fogadták s felállításuknál is segédkeztek. A csöndes misét dr. Fehér Gyula plébános mondotta, a mise előtt Te Deumot intonálva, amire felhangzott a „Téged Isten dicsérünk," az összes iskolák által énekelve. Urfelmutatás előtt az iskolásokból összeállított vegyes kar Mária-énekeket mutatott be, külömben az egész mise alatt a püspöki kar által e napra előirt „Egek égessége" kezdetű egyházi dalt énekelték. Mise után az egész gyermeksereg újra imára térdelt s a Sehreiber Aladár káplán által mondatonkin t felolvasott Eszterházy-féle imádságot rebegte el. A hatalmas gárda kivonulásakor a kórusról a Hymnusz hallatszott. A templomi ünnepségnek délután a volt Sas-kaszárnya udvarán nagyon érdekes folytatása volt. Az iskolai ünnep csak öt és fél órakor kezdődött, de az érdeklődő szülők és a vasárnapi kíváncsiak már három órakor oly nagy számban tolongtak a bezárt kapu előtt, hogy a kirendelt városi rendőröknek ugyancsak sok dolguk akadt. A huszonnyolc pontból álló s minden izében sikerült előadást behatóan lehetetlen ismertetnünk. Aki ott volt, (pedig ott volt tout-Esztergom,) úgy sem feledi el. Mindég megmarad emlékezetében az ennivaló, pruszlikos s ingújjas ici-pici honleánykák s a zsenge korú magyar vitézek bájos képe. A vegyes kar, amely leginkább hazafias dalokat énekelt, itt is ugyancsak kitett magáért s sok dicséretet szerzett derék kai-mesterének : Halmai János úrnak. Különösen az Inszurgensek indulója lelkesítette fel hosszasan és általánosan a nagy közönséget, amely pompásan elfért a tágas, rengeteg zöld lombbal díszített udvarban, a rögtönzött padsorokban.. A tulajdonképpeni programm Maiina Lajos iskolaszéki elnök rövid, buzdító szavaival kezdődött. Utána Ispán Ferencz fohászkodott fel a magyarok Istenéhez. Majd Gyartnathy József igazgató-tanító mondotta el diszmagyarban az ezerév történetéről szóló szép beszédet, mire gyors egymásutánban jelentek meg a rögtönzött, csinos kis pódiumon a szavalók, akik közül tetszettek Sztraka Edit (aki dr. Földváry István „Szent István"-ját mutatta be s ugyanannyi tapsot szerzett magának, mint a zajosan megéljenezett szerzőnek.)Hübschl Károly (pompás apród-ruhában,) Szlávy Margit (aki felé csak ugy repültek a csókok fiataloktól és öregektől egyaránt,) Burány János, Paidovits Géza (a. legbátrabb szavaló.) Hőnigh László stb. Kivülök legnagyobb hatást keltett a zsenialis Zsákovecz Nándorka, akit a papája kisért hegedűn. Hogy a gondosan rendezett, fényesen kiállított élőképek általánosan tetszettek, (különösen a Vérszerződés és Szent Erzsébet a rózsákkal) az előrelátható volt. De tetszettek volna görög tüz nélkül, nappali verőfényben is s ez esetben nem kellett volna a szülőknek annyit aggódniok lenge ruháikban valósággal didergő gyermekeikért. Ez is volt az egyetlen panasz a rengeteg munkát végzett rendezőség ellen, legfeljebb azt az arisztokratikus eljárását lehetett még méltán kifogásolni, hogy az egyszerűbb polgári és földműves szülőket csak akkor bocsátották a kertbe, ahol külömben még nagyon sok ^mber elfért volna, amikor a jobban öltözött szülök és idegenek a padsorokat már egészen elfoglalták. Az észtergom-vizivárosi potgári iskola növendékei szintén vasárnap ünnepeltek. Délelőtt misét, majd Keményfi K. Dániel alkalmi szónoklatát hallgatták, délután pedig díszelőadásra gyűltek össze, természetesen szinténkokárdásan, a bennlakó növendékek széles nemzetiszínű echarppe-al vállukon. Az ünnepség délután négy és fél órakor kezdődött, de a kis, bizony nagyon kis termet már két órakor elfoglalta a közönség, úgy hogy akik három óra tájban jöttek, már a folyosón is alig kaptak helyet, ahol pedig látni semmit, hallani vajmi keveset lehetett. Igy csak a két órakor letelepedettektől hallhattuk, hogy az ünnepély szépen, nagyon szépen sikerült, amit külömben úgyis előre tudtunk mindannyian, akik az intézet buzgó, fáradhatatlan főnöknöjének s a tisztelendő nénéktiek Ízlését, tapintatát, találékonyságát már annyi idő óta ismerjük. Különösen dicsérték Szennovitz Mária milléniumi emlékbeszédét, amely az egész közönséget elragadta s a hontörténelmi képek közül a Szent Erzsébet-et, Hungáriá-t és az Egri nők-et, amelyben Saághy Margitka, mint Dobó Katica nagyon szép volt. A növendékek pompásan lejtették a magyar kört és a szóló-t s á zenei számokban is kiválót produkáltak. Az ünnepség méltó befejezője volt Hajas Olga záróbeszédé. Az ünnep Öt és fél órakor kezdődött, úgy hogy a kifáradt főnöknő még a városi iskolák előadását is végignézhette. Az észtergom-szentgyörgymezei polgári olvasó kör, miként mult számunkban jeleztük, május 17-én tartotta meg millenáris közgyűlését. Dicséretére válik e majdnem a kezdet nehézségeivel küzdő egyesületnek, hogy városunkban levő számos egyesület közül az első' volt, mely hazánk ezeréves fönnállását méltón megünnepelte. Már kora reggel a mozsárlövések jelezték a szentgyörgymezei kerület polgárságának örömünnepét. Reggel kilenc órakor a kör tagjai nemzeti zászló elővitele mellett a templomba vonultak, a hol Perger Lajos plébános lelkes, és hazafias motiumokban bővelkedő szent beszédet tartott. A templom zsúfolásig megtelt az ünneplő közönséggel s dr. Okányik Lajos által tartott hálaadó isteni tisztelet fényét nagyban emelték a magyar ruhába öltöztetett iskolás és árvaleányok, s az isteni, tiszteletnél segédkező s nemzeti jelvényekkel fölékesített körtagok. A közgyűlés, melyen resztvettek a vár* megyei és városi hatóság képviseletében Maiina Lajos polgármester, Hamar Arr pád megyei t, főjegyző, Hoffmami- Ferenc, Bedő József, Horváth Lajos stb. urak, a programmnak megfelelöleg folyt le. Frey Ferencz orsz. képviselő szép emlékbeszédében kiemelte nemzeti létünk fényes pontjait, dr, Okányik pedig lelkes szavakban kötötte a tagok szivére, hogy ragaszkodva őseink erényeihez lépjünk be a második ezredévbe. Gabanitz Ferenc méltatta az 1848-ik év legnagyobb vívmányát, a jobbágyság felszabadítását. Megható volt, midőn a kor fiatal tagjai közül többen lelkes tűzzel elmondták szavalataikat a magyar haza nagyságáról és szeretetéről. Szalay István fiatal iparos pedig egy csinos, hazafias, Önkészitette verset szavalt el. Ez alkalommal leleplezték a kör helyiségében a király és királyné szép nagy képeit, melyeket egy, magát megnevezni nem aka^ó buzgó tag a körnek ajándékozott. Az ismeretlen, de nagy lelkű ajándékozónak a kör elnöke tolmácsolta köszönetét. Végül a kör tagjai a Szózat eléneklése után szétoszlottak, hogy délután a majális kútnál összejöjjenek. Az esztergomi erdők eme vadregényes tájékán szép diadalkapu fogadta az érkezőket, a kör tagjai majdnem teljes számban megjelentek. Kár, hogy az idő nem kedvezett ez ünnepélyes kirándulásnak, mert különben Esztergom közönsége meggyőződhetett volna arról, hogy kár neki másutt keresni a szép kirándulási helyeket. Ez alkalommal befejezték a faültetést is, amikor a közbirtokosság részéről beszélt ifj. Hegedűs József, az Olvasókör részéről dr. Okányik Lajos elnök. Nagy teszést aratott a tűzijáték is. A kör tagjai dacolva az idő zordságával, jó soká maradtak együtt. * * Millenáris majális. Hatalmas gyermeksereg vonult végig tegnap délelőtt a Buda-utcán az esztergomi vasúti állomás felől. A szakértő szemek négyszáz főre becsülték az állományt. Zászlók alatt haladtak, a fiuk nemzetiszínű kokárdával, a leánykák koszorúsán, részint fehérben, részint magyar viseletben. Közöttük ittott egy bányászfiu uniformisa setétlett. A kis jövevények a tokodi, táthi és doroghi községi s bányatelepi iskolák tanulói voltak, akik Pelczer Lipót esperesplébános kezdeményezésére Esztergomba rendeztek millenáris kirándulást. Legelőszőr a Bazilikába mentek fel, ahol misét hallgattak, majd ott mindent apróra megtekintettek, azután hazafias dalokat énekelve lejöttek a Sziget-be s a Porubszky-féle Nyári Vigadóban kissé felfrissítették magukat. A puha fűben heverve fogyasztották el az egy pár virslit, a két süteményt és az egy pohár sört. A déli vonattal azután visszazónáztak községeikbe. És az egész, nekik bizonyára feledhetetlen mulatság a vasúti utazással együtt fejenként harminc krajcárba került, bár lehet, hogy a rendezőség ráfizet valamit a vállalatjára, mert a vasúti főnök azoktól, akiket tiz évnél többre becsült, bizony egész jegyet követelt. Óhajtandó volna, hogy az esperes ur által mutatott jó példát minél többfelé követnék s minél több megyebeli község keltené fel ily módon a kis világ érdeklődését a megyei székváros iránt. * * Milléniumi emlékfák. Nyerges-újfalu községe a millenium megünneplése tekintetében mindenesetre .első helyen jár a megyebeli összes községek között. Csak legutóbbi számunkban közöltük a község pünkösdi nagyszabású programmját, most pedig néhány számmal bebizonyítjuk, hogy lelkes polgársága az idei esztendő nagy dátumát erdönyi milléniumi fa elültetésével is emlékezetessé akarja tenni. E statasztika szerint a nyergesuj falusiak a milléniumi emlékfák közül elültettek 4000 darab kétéves erdei ós feketefenyőt s 110 darab ötéves lucfenyőt. Ezenkívül Árpád és a hét vezér nevéről elkereszteltek egy tízéves tölgyet, hársfát, szilt, kőrist,- luc-, erdei-, fekete- és vörösfenyőt. Az obeliszkhez vezető ut mentén pedig elültettek negyven darab nyolc esztendős és négy darab négy esztendős hársat. * * Ezredéves emléknap Kéménden. Kéménd községe vasárnap ünnepelt a millenium örömére. Mint ottani levelezőnk irja, az ünnep mozsárdübörgéssel kezdődött, majd fényes istentisztelet volt a templomban, utána iskolai ünnepség gazdag programmal. Délután két órakor a község lakossága, élén a koszorús leányokkal, zeneszó mellett, nemzeti szinü lobogók alatt kivonult a Várhegyre, ahol Bngyács János tanitó szép felolvasást tartott a millenium jelentőségéről. Majd Hegedűs Gyula segédjegyző mondott hazafias, lelkesítő beszédet. Ezután megkezdődött a tulajdonképeni népünnep. Este . sikerült szinelőadás volt az iskolai helyiségben. Előadás után a közönség kivonult a Péry-féle, mulató-keztbe, ahol vidáman táncolt, , mulatott tizenegy óráig. * I Süttő község ünneplése. Szépen ünnepelte meg Süttő tanuló ifjúsága vasárnap a millenium emlékezetét. A délelőtti és a délutáni istentiszteleten valamennyien részt részt vettek s a vecsernye után nemzeti zászlók alatt, zeneszó mellett kivonultak a millenium emlékére ültetett hét fához, ahol főtisztelendő Loráky Antal plébános úr, akinek legnagyobb érdeme az ünnep sikere, rövid, de lendületes, hazafias, lelkes beszédet mondott, amely után a menet a Szózat éneklése mellett a diősvölgyi hegyekbe indult. Ott folyt le a tulajdonképpeni díszünnep a következő programmal: 1. Himnusz (első szakasz). 2. Hazafias szónoklat, tartotta : Lohner József tanitó. 3. Őseinket felhozád, ének a Himnusz második versszaka. 4. Ünnepi hazafias beszéd, tartotta : Wiesinger János főtanitó. 5. „Ez a föld, melyen annyiszor" ének, a Szózat második versszaka. 6. „Hazám" költemény, szavalta Aprily Ödön, IV. o. t. 7. „Árpád és a honfoglalás" előadta: Tick Hedvig IV. o. t. 8. Zene. Rákóczy, Hunyady s más indulók. Ezután 9 szünet volt, mely alatt kiosztották as ozsonnát a fiatalságnak. Majd a programm a következőképpen folytatódott: 10. „Nézem a sok fényes csillagot" ének. 11. Magyarország térképénél, beszéd, mondotta: Wendler Borbála, IV. o. t. 12, „Szent István" történelmi rajz, mondotta: Holdampf Gizella, III. o. t. 13. „Munkács" költemény, szavalta : Holdampf Kálmán, III. o. t. 14. „Szittya vitézek" ének, induló. 15. „A szabadságharc" mondotta: Holdampf Borbála, IV. o. t. 16. „A ki indul a csatába" ének, induló. 17. „Előre" költemény, szavalta: Wiesinger János, IV. o. t. 18. „Hát fiaim ti vitéz nevetek" ének, induló. 19. Befejező beszéd, mondotta: Rábl Márton, IV. o. t. 20. Testgyakorlat. Zene, tánc, tűzijáték. Este 8 órakor történt meg a visszatérés a községbe. Az ünnepségen ott voltak az iskolaszéki tagok és a községi elöljáróság s az egész intelligencia. A rendezésben a plébános uron kivül sokat fáradt Wiesinger János főtanitó, Osztermayer Henrik és Lohner József tanítók. HÍREK. — Előkelő vendégei vannak házi ezredünknek. A tegnap délutáni hajóval érkeztek meg Komáromból: Schmedes Ernő altábornagy, Novi, Bittner tábornokok, Puckl a 12-ik és Grivicic, a 19. ezred ezredese s több törzskari tiszt törzskarával egyetemben. Három napi tanulmányútra jöttek közénk. — A Katholikus Kör házavatása. Megírtuk már;, hogy a Katholikus Kör saját házába való bevonulását és egyszersmind a milléniumot május 28-án ünnepli. A kettős ünnepség végleges programmja a következő : I. Reggel: 1. 10 és fél órakor szent mise, a kath. kör énekkarának közreműködésével, a belvárosi plébánia templomban. 2. Szent mise után a kath. kör uj házának megáldása. 3. «Isten dicsősége.* Beethoventói, előadja a kör énekkara. 4. Elnöki bevezető beszéd. 5. «Hymnus.» Erkeltől, előadja a kör énekkara. 6. Az ünnepély emlékére való faültetés. II. Délután : Három órakor dijtekézés. III. Este : Nyolc órakor közvacsora. Közvacsorára az előjegyzések — tájékozás végett —• május 25-ig a kör szolgájánál eszközlendők ; — egy teríték ára I írt 50 kr. — Köszönetnyilvánítás. A kultuszminiszter elismerő köszönetét nyilvánította az esztergomi főkáptalannak, amely a zsolnai kir. kat. algimnázium alumneumára 50 irtot adományozott. — Ideiglenes titkár. A Toma-Egyesület szombati választmányi ülésén Etter Gyula ur nagy elfoglaltsága miatt a titkári hivataltól való ideiglenes felmentését kérte. A választmány a felhozott indokokat méltányolva, az állás ideiglenes ellátására Rudolf Béla ügyvédjelölt urat kérte fel, aki vállalkozott is a helyettesitésre. — Az esztergomi Gotterhalte. A «Budepesti Hírlap» egyik legutóbbi számában a következőket irja : «Örülnénk, ha azt hallhatnék, hogy az ünneprontókat mindenütt ugy büntetik, mint azt a német karmestert,, aki az esztergomi közönség ünnepét rontotta meg azzal, hogy a bazilikában a Tedeutn alatt a maga jószántából a Gotterhaltet játszotta az orgonán. A hercegprímás ugyanis —