Esztergom és Vidéke, 1896

1896-05-21 / 41.szám

tott öt darab bámulatos szépen felhizlalt állatával a milléniumi nagy érmet sikerült elnyernie. Kétszeres az örömünk, nemcsak azért, mivel a jutalom vármegyénkbeli gazdát ért, — de különösen azért, hogy azt olyan egyén nyerte el, aki a szakmájabeli képzettségével, szimpatikus modorával, komoly törekvésével és tekintélyes vagyonával egy olyan egész ember közöttünk, aki különös hivatottsággal bír vármegyénk gazdasági viszonyait még az eddigi, komolyan számbavehető színvonalról is, magasabbra emelni, • Tagadhatlan, hogy Esztergomvármegyében a mezőgazdaság a legszebb fejlődés utján van. Ennek szembeötlő példáit látjuk a Metternich-féle, a primási, a főkáptalani, a Pálfy-féle uradalmakban • — de ezek utóvégre is uradalmak, nagy terjedelmű földek, nagy mennyiségű fölszerelvénynyel, tekintélyes forgó tőkével fönntartva. A földek minőségileg is alig hagynak fönn valami kívánni valót. De a szerényebb viszonyokra alapított gazdaságokból lehetőleg kevés az, amely az úgynevezett igazi gazdálkodást eredménnyel kultiválná. Hisz az ujjainkon el tudjuk számlálni Kobek István, Hartmann Márton, Braun Sándor, özv. Bakainé, Vischnay Kornél, Vimmer Imre, Wimmer Ferencz, Boronkay örökösök és Luczenbacher István gazdaságait, mint olyanokat, melyekben az intenzivebb gazdálkodás, tehát a legproduktivebb, irányadólag űzetik. S igy különösen méltó egyént ért kitüntetésnek vesszük a milléniumi nagy érmet akkor, midőn látjuk, hogy az éppen Luczenbacher úrra esett, ki a kismuzslai pusztában, mintegy 14 év előtt egy olyan Paflagóniát vett át, amelyen birtokelődei sorra buktak és mind ama panaszszal élt, hogy ez a föld nem adja vissza a belefektetett munkát és pénztMa Kis-Muzsla egy gazdasági paradicsom ; berendezve mindennel, ami csak egy modern birtok kellékét képezi s hogy termése és egyéb produktumai a gazdáját, nemcsak hogy cserben nem hagyják, de neki kat, melyeket elszalasztottam abban az időben, mikor huszadik évem még zöld újdonságában virágzott. * E pillanatban fiatal hangok zaja hatolt fel a földszintről és ebben a vidám lármában Jakab megkülömböztette Franceline csengő nevetését. — Mulatnak odalenn ! gondolta újra, nagyot sóhajtva, isznak az évre, mely lejár és arra amely születik . . . Előttük az év, mely lehanyatlik s az év, mely kezdődik, épen nem kelt búskomor gondolatokat. Még nincsenek abban a korban, mikor a hetek és a hónapok fecskerepülés gyorsaságával látszanak tovatűnni. De majd oda érnek, s Franceline is a többiekkel ! Huszonnyolcadik évébe fordul esnem talált férjet. Szegény leány ! Arca lassanként egészen elvirul, kék szemei elvesztik fenyőket, csengő nevetése éles, száraz hangot vesz fel és ő is megismerkedik a férjtelenség magányával, az elrepült alkalmak bánatával s az érett kortól való félelemmel. Oh ! a vénleányok, én még jobban sajnálom őket, mint az agglegényeket ! . . . Az elszigeteltség börtöne rájáuk nézve szűkebb és szorosabb, a világ szigorúbb. A pezsgő vér hasztalan duzzog a szivökben, mint valami befalazott reservoirban, el kell fojtaniok tizes kamatot hajtanak, az senki másnak, csak Luczenbacher úrnak érdeme, kinek még sok ilyen szép sikert s vármegyénknek hozzá hasonló sok törekvő gazdát kívánunk. Rusticus. Megye és a város. Városi közgyűlés. Esztergom, máj. 20. Képviselő testületünk f. hó 18-án ülést tartott, melynek egyetlen egy tárgya, az elemi és- reáliskolai célokra vásárlandó telek megvétele volt. Két közgyűlésen boncolgatták már városatyáink e kérdést, és kísérlettek meg szavazatukkal határozatot hozni, mig végre a harmadikon, majdnem eljutottak odáig, hogy az érdemleges határozat hozatalt elodázzák, daczára annak, hogy ezen közgyűlés volt hivatva a jelenlevők általános többségének szavazatával a harmadízben napirendre tűzött tanácsi javaslat felett dönteni, mert a két előző ülésen a törvényben megkívánt általános többsége az 'őszszes képviselők szavazatának, el nem éretett. Teljes egy óráig tartott a tanácskozás, melynek eredménye, egy semmis határozat lett. A közgyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be. Elnöklő polgármester megnyitván az ülést, elsőnek dr. Wiplinger Ödön szólalt fel a tanácsi javaslat ellen, mely t. i. emiitett iskolai célokra a kis Duna melletti házak megvételét javasolja. Fölszóllalásában arra támaszkodott, hogy a szemétből feltöltött Dunapart talaja nemcsak laza, de egészségtelen. Ezen,s egyébb tekintetekből, de főleg amennyiben a kérdéses hely dimensiót elégségeseknek nem tartja, ellene szóll a telek megvételnek. Utal a Duna gyakori kiöntéseire, közbiztonsági szempontból annak közelségére, majd méltányossági szempontból arra, hogy az anyaváros, az egyesült városrészeket a terület megválasztásánál teljesen figyelmen kivül hagyta. Érdemleges propositióval nem lép fel, de indítványozza, hogy érdemleges határozat ne hozassék, hanem küldessen ki egy bizottság, melynek kebelében az egyesült városrészek képviselői is legyenek képviselve, kiknek feladata lesz, karöltve a tanács tagjaival a forrását. Hogy meggátolják a gyöngédség virágainak felcseperedését, melyeket magukban hordanak s a mely künn ki akar nyilni, a vallás, a kötelesség, az illem ott van szigorú rácskerités gyanánt. Mily fájdalmas küzdelem!,.-. . A szép leányok ily módon elsorvadnak, elsavanyulnak : és ez lesz a sorsa Francelinenek is, ha nem akad egy derék legény, elég szerelmes és bátor arra, hogy gyöngéd és meleg talajba plántálja át ezt a szép virágot . . . De akkor, nyomorult, miután olyan jól ismered a dolgot miért nem vagy te ez a derék legény ? Te rá untál fagyos tűzhelyedre, mint a hogy ő ráunt hajadoni szobájára : miért nem teszed őt boldog, felifjitó társaddá ? Oh, épen ez az, amit nem merek többé ! * Mig e sötét gondolatokba mélyedt, elvesztette a külső jelenségek iránti érzékét. Egy, egész hátán végig borzongott megrázkódás visszavezette a valóságba. Észrevette, hogy tüze kialudt, hogy pipája kihűlt s hogy az ablaka rosszul van betéve. A mint felkelt, hogy légmentesen becsukja, ujből vidám zaj hatott fel a földszintről és Franceline ezüstcsengésü nevetése ujbóTfüleibe csengett. Még egy pillanatig habozott, aztán a decemberi éj hidege elhatározásra birta. a hely kérdésében tanulmányozásokat tenni. Az osztó igazságnak eleget teendő, amellett szóllalt fel, hogy amennyiben az elemi iskola mégis a kérdéses helyre építtetnék, ugy a reáliskola választassék el az elemi iskolától, s az, építtessék Szenttamáson. Bleszl Ferenc ugyancsak a tárgynak a napirendről való levétele és bizottság kiküldése mellett emelt szót. Dr. Fehér Gyula, ki előharcosa és vezére a tanácsi javaslatnak, a telkek megvételének kérdését hajlandó az iskolaépítéstől elválasztani olykép, hogy egyedül a telkek megvétele ügyében határozzon a közgyűlés, tekintet nélkül azok mikénti értékesítésére, s később csak az iskolák építése, illetve az iskolák céljaira szolgáló hely kiszemelése tekintetében. A kéjdéses hely, megbecsülhetetlen a városnak, még akkor is — úgymond — ha nem arra építtetnék a tervezett iskola, mert azon esetre, plébánia, egyházfiiak, avagy egyébb célokra lenne felhasználható. Dr. Földváry István habár nincs a tanácsi javaslattal egy véleményen, mindamellett nem helyesli, hogy a csatolt városrészek képviselői az iskola építésből lokál patriatizmust csinálnak. Indítványozza, hogy vegye meg a város iskolai, esetleg egyházfii lakás, avagy egyébb célokra a kérdéses házakat, s aztán függetlenül ezen vételtől határozzon az építeni szándékolt iskolák helyének ügyében. A megvásárolt házak mikénti értékesítése tekintetében pedig hallgassa meg a tanáes javaslatát. Gere Mihály és Némethy Lajos rövid felszóllalása után utolsónak Kaán János emelt szót és pedig a tanácsi javaslat mellett, hivatkozva arra, hogy habár eleinte a javaslat ellen foglalt állást, a hely tanulmányozása következtében, kénytelen amellett foglalni állást. Ezután következett az érdekes névszerinti szavazás, melynek munkájában három jegyzőnk vett részt, s amely szavazás arról győzött meg, hogy a számfeletti jegyzőből több is elkelne, hogy egy korrekt névszerinti szavazás megejthető legyen. \ A szavazás eredménye következőkép lett constatálva. A szavazás befejezése után nyomban Dr. Fehér Gyula plébános elégítette ki az érdeklődők kíváncsiságát azzal, hogy 42 igen szavazattal szemben, 3g nem. adatott be. Elkészülvén a jegyzőség a szavazatok összeszámlálásával, constatálták, hogy 42 igen és 41 nem szavazat adatott le. A nem-vnoi szavazók táborában hatalmas «éljen» vihar tört ki, midőn Niedermann József főkapitány adta elő privát feljegyzésének eredményét, mely szerint nem, az 2>r«-nel, hanem a nem-me\ szavazók száma a több és pedig 43. Kioltotta a lámpáját és tapogatózva lehaladt a lépcsőn s a nevetés által vezetve, kopogtatott félénken szállásadója ajtaján. Az ajtó feltárult s a nagy világosságnál egy csomó fiatal legényt és leányt látott a kályha körül. — Lelkemre! mondotta Jakab, hallottam önöket nevetni felülről és megkívántam vigságukat . . . Lesz-e szives Franceline kisasszony egy kis helyet csinálni számomra maga mellett ? És szelíd tekintetet vetvén Francelinere, hirtelen meglátta, hogy az a hely már el van foglalva. Egy körülbelül harmincéves idegen legény ült egy padon a fiatal lánynyal a derekát átölelve. Mig barátom szemeit dörzsölte, a házigazda igy szólt hozzá, székkel kínálva meg: — Jöjjön én mellém, Jakab ur, egy újságot mondok önnek ; két csapást csinálunk egy kővel: szent Szilvesztert ünnepeljük és iszunk a mi Fr-ancelineunk eljegyzésére Sandax főerddőőr úrral. Fogjon poharat hát és kocintson velünk . . . Gyertyaszentelő után lesz az esküvő ! Theuriet André. Elrendelvén polgármesterünk az ellenpróbát, illetve felolvastatván az igen és ném-mel szavazók neve, kitűnt, hogy ifj. Horváth Mihály, ki a nem-mc\ szavazók között szerepelt, a közgyűlésen jelen sem volt. A próba eredménye az lett, hogy 43 igen és 41 nem szavazat adatott be, mely jegyzőségi constatálást Kollár Károly gazdasági tanácsos talált tévesnek, mi onnét származott, hogy Nozdroviczky Miklós igen szavazata, kétszer számíttatott. Ennek utánna kimondotta elnöklő polgármester, hogy 4.2 szavazattal 41 szavazat ellenében, a tanács javaslata elfogadtatott. Konstatálni kívánjuk, hogy dr. P"öldváry István dacára, hogy nem szavazott, a szavazatok másodszori összeszámlálásánál, mint nem-mo\. szavazó szerepelt. Ezen személyekre való hivatkozással felemlített tényekre csak azért hivatkozunk, hogy egyrészt a határozat érvényességére, másrészt pedig a szavazatok gyűjtése és összeszámlálása körül felmerült mosolyra gerjesztő eljárásra vessünk világot. Mi, a tanácsi javaslat ellen foglaltunk állást, ennek dacára azonban megnyugszunk a hozott határozatban, melyet fellebbezéssel megtámadni azon okból, nem látunk célszerűnek, mert egy más hely ez ideig proponálna nem lett. És ez az oka, hogy a határozatban — semmis volta dacára — megnyugszunk, de távolról sem akarjuk ezen megnyugvással, a határozat formai érvényét sanctionálni, csak méltó megbotránkozásunknak adunk kifejezést, hogy három tagu jegyzői karunkkal megtörténhetik az, hogy 83 szavazatot nem képes perfe! tűi ellenőrizni, minek előfordulnia nem volna szabad, főleg pedig akkor, midőn egy szavazat a döntő. —a. O Az adókivető bizottság elnöke, Héya Tivadar egészségi okokból tegnap néhány hétre a fővárosba utazott a Rudas-fürdő használatára. A tárgyalásokat távozása óta a bizottsági tagok felváltva vezetik. O Az uj kórházi főorvos, dr. G'önczy Béla már átvette a kórházat dr. Vándor Ödön helyettes főorvostól s hivatalos működését ma megkezdette. O A rendőrség költözködése. A városi rendőrség immár hivatásának, céljainak sokkal megfelelőbb helyen van elhelyezve, mint eddig volt. A városháza szük, félreeső helyiségéből hétfőn átköltözött a volt szenttamási községházba, ahol minden tisztviselő megfelelő, alkalmas hivatalos szobát kapott. A telefon természetesen az uj helyiségben sem hiányzik. Az utcai részen van a főkapitány és a rendőrfogalmazó, az udvaron az alkapitány és az irodai személyzet szobája. Derék rendőrségünknek, amely az uj vezetés alatt életrevalóságának es használhatóságának már annyi tanújelét adta, az uj terrénumon sok szerencsét kívánunk. O Az érseki tanítóképző. A városi építészeti bizottság hétfői ülésén tárgyalta Hanny Béla primási jószágigazgatónak az érseki tanítóképző telkének kijelölése tárgyában beadott kérvényét. A bizottság a helyszinén megnézte a Katholikus Kör s a Tanitóképző eddigi épületét s ugy vélekedett, hogy az intézet bármelyik helyen való felépítésére az engedély megadható. Innét a primási gépgyárba ment át, ahol a tervezett két uj fürdőszoba felépítését szintén engedélyezhetőnek találta. Ezenkívül hét kisebb építkezésre adott engedélyt. O Uj anyakönyvvezető. A belügyminiszter a bajnai anyakönyvi kerületben anyakönyvvezető helyettessé Gyurkovics Dezső jegyzői írnokot nevezte ki és őt a házassági anyakönyvvezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. O Műszaki bejáras. A Drasche-féle bányatársulat által létesíttetni óhajtott s a doroghi állomásból kiinduló kitérő vágány műszaki bejárását a kiküldött bizottság ma végezte. A bizottság tagjai voltak Andrássy János alispán elnöklete alatt Mattyasóvszky Vilmos tiszti főügyész, Reviczky Győző főszolgabiró, Hamar Árpád t. főjegyző és Csaby Andor kir. főmérnök. O UtÓállitás. Utóállitás volt ma délelőtt a vármegyeházán, amelyen a megyebeli 23 jelentkező közül 3, a városbeli 4 közül egy sem vált be.