Esztergom és Vidéke, 1896

1896-05-03 / 36.szám

s-sép lángra *. * — Beleznay-nőta. — Esztergom, május 2. Mindig figyelmesek óliajtván lenni olvasónőink iránt, akiket a vizrezervoir kérdésié és a soproni átirat kevésbbé érdekel, az ő kedvükért a közgyűlési reíerádák után egy édes-bájos magyar dalt szólaltatunk meg. Emlékezni fognak még valamennyien rá, hiszen nem régen hallották először : Perényi Margit kisasszony feledhetetlen ül szép hangversenyén. Szivébe lopódzott már akkor mindenkinek, elragadta az egész hallgatóságot s fülében cseng még ma is bizonyosan minden zenekedvelőnek. Ime itt a dal, amely — véleményünk szerint — a legutóbbi években született magyar nóták között a legkiválóbb s leginkább egyesiti magában a magyar dal jellegzetes tulajdonságait és a szövege is poéta-lélek munkája. Halljuk előbb a szöveget : Két szép lánya a falunak két virága . . . Mind a kettő úgy vágyott a boldogságra. Az egyiket elvitték az esküvőre, A másikat szép csöndesen kivitték a temetőbe. Özvegyasszony, a leányod ne sirassad ! Te meg másik ne örülj, hogy férjhez adtad. Nem tudni, a jobbik sorsot melyik érte, Melyiknek volt esküvője, melyiknek a temetése. pontból álló tárgysorozatnál oly sok volt a felszóllaló, hogy akár sorba lehetett volna a jelenlevőket szólásra felhívni. Nem hagyhatjuk íigyelmenkivül uj polgármesterünk — szokatlan erélyességét — mellyel a tanácskozási ügyrendnek és a közgyűlés méltóságának érvényt szerzett, habár egy tekintetben nem vagyunk egy nézeten vele, mert a tárgyhoz szóllani akaró képviselőtől a szót megvonni, csakis a közgyűlés jóváhagyásával lehet és az esetben, ha a kétszeri rendreutasításnak sikere nem lenne. Jelen esetben, a czélravaló tekintettel teljesen indokolt volt ugyan az eljárás, de hisszük, hogy az praecedensül nem fog szolgálni. Az üresedésben levő és megüresedett tiszti állások betöltése tárgyában kelt alispáni határozat teljes egy órai tanácskozást provokált, mely végeredményében mégis elfogadtatott. Az éles vitára az adott okot, hogy az újonnan életbelépett szervezési szabályok rideg végrehajtása beleütközik a praxis és usus szentesitette dolgokba, nevezetesen az adópénztári állás betöltésénél, mely maga után vonná, a fogyasztási adóhivatal jelenlegi szervezetének felbomlását. A szervezési szabályok értelmében ugyanis a jelenlegi fogyasztási adóhivatal elveszti önálló jellegét, és a fogyasztási adók beszedése a házipénztárnak hatáskörébe megy át. Az alispáni átirat értelmében a pályázatok a főjegyzői, adópénztárnoki, adópénztári ellenőri, másodvégrehajtói és az esetleg megüresedő állásokra hirdetendő k. Dóczy Ferencz az adópénztári állás betöltését feleslegesnek tartja, mert nézete szerint helyesen ftgy lenne a kérdés megoldva, h .cl íiL házipénztárnok a házi pénztári teendőket és az összes adóügyeket kezelné, mig a fogyasztási adóhivatal maradna jelenlegi szervezetében. Dr. Földváry István ragaszkodik a szervezési szabályok végrehajtásához és a pályázatot az adópénztári állásra is feltétlenül kiirandónak tartja. Felemlíti ezzel kapcsolatosan, hogy a szervezési szabályok készitésénél és tárgyalásánál azon általános — mintegy — megállapodás jött létre,- hogy amennyiben a fogyasztási adóhivatal a városi szervezetbe bekebeleztetnék, annak évek hosszú során át volt hü és szorgalmas pénztárnoka Szerencsés Károly lenne az adópénztárnok, mely tervezgetés azonban a kijelölő bizottság cenzúráján hajótörést szenvedett. Szóló főügyész ennek következtében azt indítványozta, mi egyhangú helyesléssel el is fogadtatott, t. i. hogy egy oly értelmű határozatot hozzon a város képviselőtestülete, melyben kimondja azt, hogy a fogyasztási adóhivatalnál alkalmazásban volt két alkalmazottját, szolgálati viszonyuknak érintése nélkül, a létszámba felveszi, mely határozatról az alispán értesitendő, minek az volna a következménye, hogy ezen határozat az egyik alkalmazottat, nevezetesen Szerencsés Károlyt qualifikálná, melynek alapján aztán a kijelölő bizottság akadálytalanul haladhatna tovább, a közóhajnak megf el előleg. Brenner József, mint a hetes bizottság elnöke, feltétlenül ragaszkodik ahhoz, hogy az jelenlegi Önálló szervezetében továbbra is megmaradjon, s hogy annak pénztárnokára egyébb megterheltetés ne nehezedjék, ki eléggé igénybe van véve amúgy is, nemcsak incassálásokkal, hanem egyébb — szálló nézete szerint — valóságos üzleti teendőkkel és administrativ dolgokkal. Szaló és a főügyész között hosszabb vita támadt e kérdésnél, melyei lesz még alkalmunk legközelebb bővebben foglalkozni, és nézeteinket kifejteni. Egyelőre csak annyit jegyzünk meg, hogy a város világos kárával járna az, ha a bürautokratikus sablonnak rideg alkalmazásával egy oly intézményt ölnénk meg, mely városunknak évente sok ezret takarít meg. E tárgynál felszóllaltak még dr. Fehér Gyula és Dóczy Antal, mire a közgyűlés kimondotta, miszerint fenti állásokra pályázatot hirdet, melynek határideje május 15-én jár le. A kandidáló-bízottságba a város részéről dr. Fehér Gyula és Frey Ferenc választattak meg. A városi hivatali helyiségek kibővítése céljából a városi reál és elemi fiúiskola elhelyezésére szükséges telkek megvásárlására vonatkozó pénzügyi bizottsági és tanácsi javaslat tárgyában ezúttal sem hozhatott a közgyűlés érdemleges határozatot, mivel a törvényben megkívánt általános többsége a kéj)viselőknek nem volt jelen. Május 18-án fog ez ügyben a képviselőtestület végleg határozni, midőn tekintet nélkül az általános többségre, a jelenlevők többségével lesz a kérdés megoldva. Következett az 1895. évben termelt tűzi- és szálfának értékesítésére vonatkozó erdőmesteri és tanácsi javaslat, melyet a közgyűlés hosszú vita után elfogadott. Az 1895. évi összes fatermelés a következő : I. rendű fa 2422 m., II. r. 2445 m., süge 7003 m. és szálfa 636 drb. Ebből a természetbeni járulékok, városházi szükségletre és ajándékra 772 m. javasoltatott, minek levonásával marad eladásra szánt fa: I. r. . 2422 m. II. r. 1673 m. Dr. Horn Károly az izraelita hitközség iskolájának eddig évenkint adományozott 4 öl fa kijárultatása ügyében terjesztett elő indítványt, melyet azonban a képiselőtestület azért nem szavazott meg, mert kárpótlásul az iskolasególyezésnél pénzben adta már meg a város a természetbeni járulékot. Szóltak ez ügyhöz : Stróbl Mihály a javaslat ellen, Kiffer János a fa jelzés ügyében, Tölgyesi Ferenc, hogy az erdei ölek nem egyforma nagyságúak, mit Nozdroviczky Miklós erdőmester megcáfolt, hivatkozva az ellenőrző bizottság tagjaira. Tátus János felemlítette, — hogy soha oly rendben osztályozva a fa még nem volt, mig Meszes Ferenc az ellenőrző bizottságba uj tagok választását indítványozta mi el nem fogadtatott. Horváth Mihály 2 tagú ellenőrző bizottságot indítványozott választani, mely a fa kiadását ellenőrizné, mely indítvány mellett Brucsy János és dr. Fehér Gyula érveltek, azonban a közgyűlés az indítványt elvetette. Majd egy izgalmas jelenet fejlődött ki az erdőmester felszóllalásával, ki az alaptalan támadások cáfolatába bocsájtkozott, s kit úgylátszik egyesek tervszerűen üldöznek. A felhevült kedélyeket azonban a polgármester tapintata és erélye, visszaterelte a nyugalom medrébe. A fakijelelés határidejének megváltoztatása ügyében Fekete Géza, majd a depót rendszer életbeléptetésének előkészítése ügyében Brenner József emelt szót. Az ezredéves ünnepélyen való részvétel ügyében kimondotta a képviselőtestület, miszerint tekintettel azon óriási kiadásokra, mellyek ép most nehezednek a városra, a megyei bandériumban, küldöttségben nem vész részt, ahhoz nem csatlakozik, hanem idehaza fugja megünnepelni az Örömünnepet, melynek rendezésére egy tiz tagú bibizottságot választott meg. A bizottság tagjai: Maiina Lajos elnöklete alatt: dr. Földváry István, Niedermann József, Kollár Károly, dr. Fehér Gyula, dr. Helcz Antal, Frey Ferenc, Dóczy Ferenc, Dóczy Antal, Brutsi János, Oltósy Ferenc, Kiss István és Wimmer Ferenc képviselő urak. Majd bejelentette a polgármester, hogy Mayer Sánor virils elhalálozása folytán Stern Márk és ifjú Tölgyesi László vir. elhalálozása folytán Stámusz János póttagok hivattak be. Majd végül elfogadta a közgyűlés a pénzügyi bizottságnak a víztartó torony építése ügyében adott javaslatát, mely szerint a víztorony építése egyelőre függőben tartandó, a közkutak könnyen járható kerekes hajtóval látandók el s jókarban tartandók, egyúttal pedig elrendeli, hogy egy artézi kut fúrásához szükséges előmunkálatok haladéktalanul megtétessenek. A határozat hozatalát megelőző vitában számosan vettek részt, melyet Wimmer Ferenc nyitott meg azon felszóllalásával, hogy fogadja el a képviselőtestület a pénzügyi bizottság javaslatát-, s forduljon a földmivelésiügyi minisztériumhoz, mely a talaj tanulmányozáshoz szükséges szakértőket, ingyen bocsájt rendelkezésre. Dr. Berényi Gyula közegészségügyi szempontból érvel az artézi kút mellett, mig Dóczy Ferencz ellene | szóllalt fel, sürgetvén a víztorony felállítását. Brucsy János elvileg helyesli az artézi kutat, de pénzügyi viszonyainkra való tekintettel, még a víztornyot sem; szavazza meg, hanem a meglevő kéj^ közkút jókarba helyezése érdekében szóllalt fel. Niedermann József és Magyary László a víztorony mellett, míg Marosy József és Dr. Walter Gyula a p. b. javaslata mellett szóllaltak fel. P-— O A városi központi választmánynak hétfőn ülése lesz, amelyen a legközelebbi képviselőválasztásra érvényes választók összeírásának megkezdési ideje fölött határoznak. O Uj katolikus-kör alakult Ebed községben, amelynek alapszabályait a belügyminisztériumhoz már felterjesztették. O Lemondás. A csütörtöki városi közgyűlés után az a hir terjedt el városunkban, hogy a városi tűzoltóság buzgó, szakavatott és régi parancsnoka: Dóczy Ferenc állásáról lemondott. A közönség megnyugtatására egész biztos forrásból közölhetjük, hogy ez a hir alaptalan. O Pénztárvizsgálat. Ma délután tartotta meg a polgármester városi pénztáraink rendes havi vizsgálatát. O Faváltás. Ma kezdődött meg a városi erdők faterményeinek eladása s tekintve a nagy keresletet és hogy az egyesült szomszédvárosok háztulajdonosai is első évben élnek a váltság jogával, a készletet nagyhamar elkapkodták. Ma volt a háztulajdonosok n^pja, vasárnaptól a szabad váltás vette kezdetét. Millenium. * * Vármegyénk a megnyitásnál. Vármegyénket a kiállítás mai megnyitó ünnepén Kruplaniez Kálmán főispán, Andrássy Vilmos alispán B. Szabó Mihály főjegyző és Mészáros Károly megyebizottsági tag képviselték. * * Külön hajómenet Budapestre. A Dunagőzhajózási Társaság forgalmi igazgatósága tudatja a közönséggel, hogy az ezredéves kiállítás látogatásának fokozása céljából május 1-től a Bécs és Budapest között közlekedő póstahajó lefelé menet csakis csakis a bécs-gönyői szakaszon köt ki a közbeeső állomásokon is és Gönyőről közvetlenül Budapestre megy s ennek következtében egy órával előbb érkezik oda. A bécs-budapesti póstahajót Gönyönél egy szalőngözÖs várja, amelyre azoknak az utasoknak kell átszállníok,