Esztergom és Vidéke, 1896

1896-04-30 / 35.szám

O Tavaszi közgyűlés. A holnapi ta­vaszi közgyűlés tárgysorozata utólago­san még harminchat ponttal bővült, amelyek közül kiemeljük: a belügymi­niszteri engedélyt a szabályrendeleti gyűjtemények kiadására, a kultuszminisz­teri intézvényt a Tagen-rokonok és Tagen-gyermekekre vonatkozó alapitvány tárgyában. Az alispáni jelentést a Petheő Bornasztini ülva-féle alapitvány helyének betöltése tárgyában. Az esztergomi járás főszolgabirájának f. évi 2199. sz. jelentését a Csév község Stern Mór és Fürst Izrael között bányakutatási rész jogo­sultsága megvásárlása tárgyában létre­jött szerződés ügyében. Ugyanannak f. évi 2507. sz. jelentését a doroghi uj te­mető megvásárlása tárgyában. A pár­kányi járás főszolgabirájának m. évi ad 9881. sz, jelentését a bátorkeszi Il-od jegyző hatásköréről szóló szabályrende­let tárgyában. Ugyanannak m. évi 9881. sz. jelentését a köbölkuti segédjegyzőre vonatkozólag hasonló ügyben. Köbölkút G-yiva és Sárkány községek képviselő testületének a segédjegyző tűzifa és lak­bér átalányának emelése és a tanitó személyi pótlékának megszavazása tár­gyában hozott határozatát, N.-Ölved község képviselőtestületének a községi jegyző fizetését kétszáz forintra fel­emelő határozatát. Piszke község kép­viselőtestületének a jegyző fizetésének 800 frtra való emelése és iskolatelek megszerzése tárgyában hozott határozatát. Tokod község képviselőtestületének a jegyzőirnok tartási átalányának feleme­lése tárgyában hozott határozatát. Csol­nok község képviselő testületének a volt jegyzőlak eladása tárgyában hozott határozatát. Tokod község képviselő­testületének a Pap János volt tokodi birót terhelő Í42 frt 98 kr. községi pénzből 100 frt megtérítését elengedő határozata. Kovács Mihály nyugalmazott árvaszéki ülnök nyugdijának felemelé­seért, esetleg segélyért folyamodik. A tárgyak között van még Kol­lár Péter árvaszéki ülnök h. elnök kór­vénye 4 heti szabadságidő engedélyezése tárgyában. Véghelyi Ödön vmegyei fő­számvező 6 heti szabadság iránti kér­vénye. Berényi József köbölkuti körjegy­zőnek kérvénye a képviselőtestületnek fizetését 61 frt 50 krral felemelni meg­tagadó határozata ellen. Özv. Wirth Ferdinándné, szül. Streibig Leopoldina folebbezése Pilismaróth község képviselő­testületének szülésznői működése után kegydij kijárultatását megtagadó f. évi 2. számú határozat ellen. O Az uj városi hivatalnokok már el­foglalták uj hivatalaikat. Kollár Károly, az uj gazdasági tanácsos abba a szo­bába költözött, amelyben eddig Rothna­gel Ferencz, a jövendő főjegyző dolgo­zott, amig ez utóbbi Kollár Károly elhagyott asztala mellett telepedett meg s egyelőre egy szobában lesz a leendő aljegyzőkkel. O A megfellebbezett gimnázium. Mint örömmel értesülünk, a Bajer és társai által beadott s a gimnázium építésére és a tanitónők űzetésjavitására vonatkozó közgyűlési határozatra vonatkozó felleb­bezést alkalmasint visszavonják. Maguk az aláirók indították meg e részben az üdvös mozgalmat s legnagyobb részük már is beleegyezett a fellebbezés visz­szavételébe. Üdvösen is cselekednénsk, ha amit a fellebbezés benyújtásával hi­báztak, ily módon lehetőleg reperálni igyekeznének. O Városi közgyűlés. Esztergom város képviselőtestületének holnap, április hó 30-án délután négy órakor közgyűlése lesz, amelynek tárgysorozata a követ­kező : 1. Esztergom vármegye alispán­jának 4620/896. számú határozata az üresedésben levő tiszti állások betöltése tárgyában. 2. A városi hivatal helyiségek kibővitése céljából a városi reál- és elemi fiúiskola elhelyezésére szükséges telkek megvásárlására vonatkozó pénzügyi bi­zottsági és tanácsi javaslat. 3. Az 1895. évben termelt és 1896. évben értékesí­tendő tüzelő- és szálfára vonatkozó erdőmesteri és tanácsi javaslat. 4. Ta­nácsi előterjesztés az ezredéves ünne­pélyen leendő részvétel tárgyában. 5. Polgármesteri jelentés arról, hogy Majer Sándor virilis képviselő elhalálozott és bogy helyére Stern Márk, mint követ­kező póttag hivandó be. 6. Hasonló jelentés arról, hogy ifj. Tölgyesy László a szenttamási kerületben megválasztott képviselő elhalálozott és hogy helyére Stamusz János következő "póttag hivandó be. 7. Pénzügyi bizottsági javaslat a viztartó (rezervoir) elhelyezése tár­gyában. O Utóállitás lesz május 7-én a Vár­megyeházán. O Ölesek a megyeházán. A megyei számonkérő széknek kedden délelőtt ülése volt, amelyen minden hivatal ügy­forgalmát rendben találták. Ma pedig az egészségügyi bizottság ülésezett a kóbor cigányok himlőoltása tárgyában. O A megyei központi választmánynak hétfőn ülése lesz, amelyen az 1897. évre érvényes kép viselő választói névsort vizsgálják át. O Május I. A központi főszolgabíró értesítette Piszke, Nyergesujfalu és Süttő községek elöljáróságát, hogy a belügyminiszter rendelete értelmében május 1-én semmi munkásgy ülésre, vagy felvonulásra engedély nem ad­ható. K társaságból. * Diszes esküvő volt kedden délben a belvárosi plébániatemplomban. Dr. Ströszner Ödön fővárosi orvos vezette ol­tárhoz Marosi Lujza kisasszonyt, Marosi József szép leányát. Az előkelő közön­ség egészen megtöltötte a padokat s te­kintetével, mosolyával, sőt szóval is egy­formán gratulált mindenki a fiatal pár­nak. Koszoruleányok voltak: Hercegh Mariska (Ipolyságh) és Marosi Margitka. A vőfélyek a menyasszony fivérei vol­tak, amig a nászasszony Bleszl Ferencné úrhölgy. Bájos volt a menetet megnyitó hármas gyermekcsoport: a két kis Bleszl nővér és Marosi Lacika pompás vőfély­bottal a kezében. A fiatal pár, melynek állandó, felhőtelen boldogságot kívánunk, még a délután folyamán elrepült uj bu­dapesti fészkébe. * Ezüstlakodalom. Szép ünnepet ült tegnap Waldfogel József helybeli elő­kelő iparos. Az ezüstlakodalmát tar­totta a feleségével, akinek huszonöt évvel ezelőtt április 28-án eküdött örök hűséget. Az egyházi szertartást a plé­bániatemplomban Csernoch János kano­nok végezte, aki emelkedett szellemű beszédet mondott a jubiláns házaspárhoz. Természetesen nem hiányzott a lako­dalmi lakoma sem, amelyen a vendégek sok ovációkban részesítették az ünneplőt. * Eljegyzés. Dr. Rózsa Imre fiatal fő­városi orvos eljegyezte dr. Niedermattn Gyulának, a lipótmezei elmegyógyinté­zet igazgatójának városunkban is jól is­mert szellemes, szép leányát: - Inex kisasszonyt. * Sport. A komáromi kerékpár klub két tagja a napokban városunkba rán­dult s itt találozott több budapesti sport­ismerősével, akik szintén vasparipán lá­togattak el hozzánk. Az 514 km. út megtétele majdnem négy teljes óráju­kat vette igénybe, mert a nagy sár miatt az utbaeső falukban gyalogolniuk kellett. Csak néhány óráig tartózkodtak nálunk, mely idő alatt a Szent-Benedek­rend székházában volt tanáraikat keres­ték fel s délután három órakor vissza­bicikliztek Komáromba. Millenium. Pásztorlevél a bencésekhez. Esztergom, április 29. A millenium alkalmából Fehér Ipoly, a pannonhalmi szent Benedek-rend nagytudományu főapátja tegnap bo­csátotta ki pásztorlevelét. A rend hagyományos szerénysége, vallásossága, tudományossága és kü­lönösen kulturális, hazafias törekvése lengik át a terjedelmes okmányt, melyből az alábbi részleteket közöl­jük. A pásztorlevél bevezetése igy szól: „Az öntudatos ember, kiválóbb alkal­makkor végigtekint életének elmúlt nap­jai fölött, mérlegeli ezeknek eseményeit, számot vet magával és tanulságokat merit a jövő számára. Igy cselekesznek a müveit nemzetek is saját történelmükkel; s ha nemzetünkre nézve valamikor volt alkalmas időpont visszatekinteni múltjába azon okból, hogy azt jövendő boldogságának tegye ténye­zőjévé : ugy bizonyára az idei esztendő az, midőn Isten kegyelméből megértük európai életünknek ezredik évfordulóját, melyet hálatelt szívvel, lelkes örömmel, országos ünnepségek közepette készülünk megörökíteni. Es mi, magyar bencések, kik hazánk ezeréves múltjának egyik tényezője vol­tunk, kik ott állottunk — nem ugyan a honfoglalás, de a honalapítás munkásai között, kiknek anyatelepe Pannónia szent hegye, maga előtt látta legördülni a tiz századnak kilenc utolsóját összes tartal­mával : elmulaszthatnánk-e mi a vissza­pillantást saját multunkra avégből, hogy azt jövőnk számára megtermékenyítsük ? Bizonyára nem. De e közben távol le­gyen tőlünk minden hivalkodás, minden tetszelgés. A magyar szent-Benedek-rend, Krisz­tusban Kedves Testvéreim, nem hivat­kozik az ő múltjára, mint jövőjének jog­címére ; hanem hivatkozik arra, mint erkölcsi értékének biráló mértékére, más­részt meg mint jövőjének irányitójára. Saját tájékoztatása céljából kell múltjá­val foglalkozni." Ezután visszapillantva a rendnek ezeréves múltjára, mely Magyarorszá­géval szoros kapcsolatban van, a pász­torlevelet a na g-ytudományú főpap igy zárja: „Predicate et, Docete ! E szavak fog­lalják magukban második rendbeli kötel­münket: hirdetni a hit igazságait, terjesz­teni a tudás ismereteit. Nem kell előttetek, Krisztusban kedves Testvéreim, méltatom a hit szükségességét. Utódai vagyunk azoknak, kiknek mondatott: „Tanítsatok minden népeket" ! Korunk sokféle válsá­gai, ezer bajai és szenvedései, a politi­kaiak, társadalmiak, családiak és egyéniek egyaránt, azon mértékben fognak eny­hülni vagy súlyosbodni, a mily mérték­ben a vallásosság a társadalomban és családban ismét elfoglalja őt megillető helyét, vagy onnan még kiszilárdul. De nem kell méltatnom előttetek a tudásnak és ismereteknek fontosságát sem. Az igaz tudomány elősegíti az em­beriségnek minden terén való haladását, fölemeli a földi élet szinvonalat, szebbé, tökéletesebbé, eszményibbé teszi e sir­halom völgyében való tartózkodást és közelebb visz bennünket Istenhez, a mi végoélunkhoz.Imea„Praedicate etDocete" jelszavak szabják meg kötelességeinket az egyház és haza iránt! Nem csekély szolgálatokat tettek elő­deink az emberiségnek a népvándorlás századaiban ; nem jelentékteleneket saját nemzetünknek a szt. kereszt és a civili­záció meghonosítása által. De nem ke­vésbbé fontos szolgálatokat tehetünk ma­nap is, meg a jövőben is nemzetünknek és egyházunknak, kötelességeink hü tel­jesítése által. E fogadalomtétellel és ennek hűséges megtartásával róhatjuk le köteles hálán­kat apostoli királyaink nagylelkűsége s nemzetünk bizalma, jóindulata iránt; ezzel ülhetjük meg legméltóbban hazánk ezeréves fennállásának magasztos ünne­pét, Isten szent áldását esdve le édes hazánkra, magyar nemzetünkre, apostoli királyunkra!" * * A kiállítás megnyitása. A kiállí­tás szombati ünnepélyes megnyitásának hivatalos programmja a következő : Az ünnepélyre meghívottak a kiállítás te­rületén a részükre kijelölt helyeken dél­előtt fél 11-ig gyűlnek össze. Három­negyed 11-kor a főhercegek és főherceg­asszonyok, valamint az idegen uralkodó­házak esetleg jelenlevő tagjai közvetlen kíséretükkel a kiállítás terén felállított sátornál, — rossz idő esetén az ünne­pélyek csarnokában — megjelennek és ott a királyi pár megérkeztére várnak, A királyi pár 11 órakor érkezik meg ós az udvari sátorban, esetleg az ünne­pélyek csarnokában felállított tribünre megy. Mikor mindannyian elhelyezked­tek, a kereskedelemügyi miniszter, mint a kiállítás országos bizottságának elnöke megteszi jelentését a királynak és a ki­állítás megnyitására legmagasabb en­gedélyét kéri ki. A király erre a jelen­tésbe válaszol és a kiállítást megnyitott­nak jelenti ki. Ebben a pillanatban a Gellérthegyen ágyúlövések dördülnek el, a dalárdák az ünnepi himnuszt éneklik, mire a kiállítás területén levő harangok megkondulnak. A király ekkor a ke­reskedelemügyi m. kir. miniszter veze­tése alatt, kisérve az uralkodóház tag­jai által, körútra indul a kiállítás terü­letén. A királyt az uralkodóház tagjai­nak kísérete, valamint a többi meghí­vottak követik. A királyné még ezen körmenet megkezdése előtt elhagyja a kiállítás területét. * * A Bazilika műkincsei. A székes­egyház kincstárának legértékesebb tár­gyait hétfőn szállították a kiállítás tör­ténelmi csoportjába. A drágaságokat Maszlaghy Ferenc kanonok és Eitner Elemér kincstári segédőr kisérte le. Az elszállított tárgyak között van Mátyás király híres kálváriája is, amelyet a ki­állítás igazgatósága egy millió forintra biztosított. * * Az óvónőképző ünnepe. Szép ün­nepet ültek a napokban a helybeli, óvó­nőképző-intézet növendékei, Millenáris fákat ültettek az iskola udvarán haza­fias ének és szavallatok mellett. Az ün­nepélyen dr. Komlóssy Ferenc egyház­megyei főtanfelügyelő is részt vett. * * Milléniumi fák Bajnán. Rajna község, mint lapunknak írják, a napok­ban ültette el millenáris fáit, számsze­rint negyven darabot, A képviselőtestü­let zászlókkal vonult fel az őrhegyre, ahol az ültetés történt s az ünnepies aktus után vidám lakomára ült össze. HÍREK. — Névnapi Ováció. A főgymnázium ifjúsága hétfőn névünnepe alkalmából meleg, lelkes ovációban részesítette s értékes ajándéktárgygyal lepte meg egyik legjobban szeretett tanárát: Rózsa Vitáit. A tudós professzor urnák mi is őszinte szívből gratulálunk. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Hanitz Enure esztergomi járásbirósági telekkönyvi betétszerkesztő szakdijnokot telekkönyvi betétszerkesztő Írnokká ne­vezte ki. — Uj ügyvéd Esztergomban. Dr. Goldt ner Fülöp a Jókai-utca 151. szám alat­ügyvédi irodáját a napokban megnyitotta. — A mi halottjaink. Fekete lobogók szomorú lobogása jellegezte a hét ?lső napjait. E rövid idő alatt három halott'^ volt városunknak. — Szombaton halt meg Nánán Majer Sándor kiérdemült gyógyszerész, akinek halála nagy rokon­ságot borított gyászba s a boldogult minden ismerősének és tisztelőjének őszinte könnyet csalt ki a szeméből. Müveit, sokat utazott és tapasztalt férfi volt, páratlan barát, nobilis lélek, akinek ha­lála bizonyára nagy vesztesége társa­dalmi életünknek. Legjobban sújtja a csapás gyermekeit: Majer Istvánt, Geiger Ferencnét: Majer Ilonát és Benedicty G-yulánét: Majer Máriát. A boldogult hült tetemeit april 26-án délután szen­telték be Nánán a halottas háznál és ápril 27-én délután öt órakor helyezték nyugalomra a szentgyörgymezei temető­ben. Mind a két gyász-szertartáson a közönség részvétele impozáns módon nyilatkozott meg. — Gyásza van a szt.­Benedek-rend helybeli székházának is. Legszebb férfikorában, hosszú, kinos szenvedés után hétfőn este halt meg egyik legtehetségesebb tagja: Gergye Lénárt okleveles főgimnáziumi tanár, a kit szintén a legnagyobb részvét mellett ma délután öt órakor kisértek ki a szék­ház sírboltjába. Halála hirére a székhá­zon és iskolákon kitűzték a fekete lobo­gót. Tanítványainak szeretetét legékes­szólóbban bizonyította az a megható mód, amelylyel gyászukat minden felszólítás nélkül kifejezték. Feketébe öltöztek va­lamennyien, karjukra gyász-szalagot kö­töttek s a ravatal mellett a 8-ik osztály hallgatói közül állandóan két kispap imádkozott, két diszmagyarba Öltözött tanuló pedig kivont karddal őrt állolt. A koporsót elborító koszorúk közül ki­tűnt a székház hatalmas virágbucsuja, a gimnáziumi ifjúságé, a 8-ik osztály kék moire szalagu hatalmas koszorúja (Sze­tetett atyánknak) és a Circiter-Klubb Isten veled-je (Gergye Lénártnak — ba­rátjai. A reáliskola tanári karáé (Sze­retett tanártársának) .s a VII. osztály óriás fehér szalagos, sárga akácavirágból

Next

/
Oldalképek
Tartalom