Esztergom és Vidéke, 1896

1896-04-26 / 34.szám

mitott egységárát tekintve i \2 krral, kitenne 5400 forint évi összeget. Az újhelyi szerint 0-9 krral kerülne 4500 forintba s igy e két összeg közötti 5000 forint lehetne azon átlagos összeg, melyet a város űzet­hetne. Ez egyébként a pályázat eredményétől függ s igen természe­tes, hogy a város a lehető legkedve­zőbb egységár elérésére törekszik. Tehát a mostani 3000 forint ki­adással, melyet úgyszólván csak a semmiért, a saját boszankodásunkra elűzetünk, 5000 forint áll szemben, vagyis 2000 forint többlet. Figye­lembe véve azonban, hogy ebben már benn foglaltatik a lámpasza­poritás 90 darab uj lámpával, ugy ez a többlet is leszáll. Ha a város 90 darab uj petróleum lámpát állit még föl, ami fokozatosan okvetlenül be fogna következni, ugy a 300 petróleum lámpa 3900 forintba kerül-, lesz a többlet mintegy 1100 forint évenként. Ezen többlet összegért jár még legalább 10 iv-lámpa és benne foglaltatik a gépek, a telep és épületek 40—50 évi amortizátiója. Ha több iv-lámpa kell, az összeg emelkedni fog, ragaszkodni kell te­hát a 15 iv-lámpa dijtalan ellátásá­hoz. A fizetendő évi összeg meg­határozásánál ezek szerint három tételt kell figyelembe venni u. m. a) a mostani költséget, b) az ingye­nes iv-lámpák számát, c) a telep megszerzésére számitható tőke-rész­letet, mert ezt a város magának a tulajdonába szálló telepben mintegy tőkésiti. Természetesen elismerjük, hogy ezen számadatok nem bizto­sak, hogy a pályázat sikere szerint változhatnak, mindenesetre azonban ezek az adatai és a támasztandó követelés megítélésének ez a módja. Annyit e számadatok feltétlenül bi­zonyítanak, hogy nem valami haj­meresztő modern újításba dül, mint mondani szokták »a pénzügyileg megviselt, a szegény város« de a dolog kivihető és komoly tárgyalá­sokra érdemes. Föltűnő az a kü­lönbözet, amely S.-A.-Ujhely terhe és Esztergom ajánlata közt van. S.-A.-Ujhelyen a Kremenetzky cég 200 izzó és 9 iv-lámpát évi 2700 forint átalányért világit, a Ganz-gyár ajánlata 250 izzó és 6 iv-lámpa után 4500 forintot számit. Az elté­rés oka ugylátszik a berendezések terjedelmében és rendszerében lehet. Ugyanis a Kremenetzky cég rend­szere az úgynevezett egyenáramú, a Ganzé váltóáramú rendszer. Amaz akkumulátorokban halmozza fel az energiát, emez közvetlenül a dinamo­gépekből táplálja a lámpákat. A két rendszer előnyeit csak szakemberek bírálhatják el, de tény, hogy az egyenáramú rendszernek hátránya, miszerint nagyobb távolságokra (3—4 kilométeren tul) eső lámpák ellátására nehezen alkalmazható, to­vábbá, hogy a berendezés sokkal több direkt vezetéket igényel s igy a város sürüebben van behálózva, végül, hogy a berendezés kibővítése és fejlesztése gyökeres változtatások­kal jár. Viszont a váltóáramú Ganz­féle reneszer bármily távolságokra könnyen kiterjed, kevesebb veze­tékre szorul és különösebb változta­tások nélkül fejleszthető, kibővithető, Egerben és M.-Szigeten váltóáramú rendszer van, S.-A.-Ujhelyen és Szath­márt egyenáramú. Egyik rendszer mellett sem kardoskodunk s azt vél­jük, legcélszerűbb, ha a technológiai múzeum kitűnő tanárának : Straub szaktudornak javaslatát követjük, akit a küldöttség Budapesten vissza­térőben felkeresett, hogy a pályázat minden rendszeres megjelölés nélkül írassék ki, csakis a concrét ajánla­tok alapján hozhatnak a szakemberek határozott bírálatot. A közvilágításról szólva, meg kell még említenünk azon előnyt is, mely a villamvilágitással szintén jár és egy modern város életében nem közöm­bös t. i. hogy, alkalmi világitások, dekorációk olcsón és könnyen elő­állíthatók. Láttuk Egerben báli díszí­tések lécekre erősített ideiglenes összeállítását, melyekkel egy báléj pazar fénye 40 frtba került. Továbbá nagy előnye, hogy kisebb ipartele­pek szükségletére áramot szolgáltat­nak, melynek egységára tetemesen olcsóbb ; igy a tett ajánlat szerint egy watt-óra 3 kr. Végül a veszélyekről és a légszesz­ről egy pár szót. A vezetékek erő­sen el vannak szigetelve és különös gondatlanság, vagy szándékosság kell ahhoz, hogy veszély érje az embert. E felől panaszt sehol sem hallottunk, építkezéseknél, bontásoknál a veze­tékek eltávolítását mindenkor szak­felügyelet mellett eszközlik. Veszélye^ sek csupán a fővezetékek lehetné­nek, ezek azonban szintén erős szi­geteléssel a gépházakban elkerítve, megjelölve és szakmunkások felügye­lete alatt vannak. A rohamosan haladó technika mellett az öreg" légszesz is igyekszik veszélyes fiatal versenytársát a villá­mot utolérni. Es vannak még ná­lunk is olyanok, akik légszesznek előnyt adnának, vagy legalább is ne­hezen döntenek a villám mellett. A küldöttség a légszeszvilágitás kisebb méretű szép berendezéseit látta Debrecenben ; a közvilágításban az ismert arányok érvényesülnek, kivé­telesen azonban az Auer-féle égők és különösen a Regenerator-lámpák alkalmazása bámulatos fényhatást fejtenek ki, túlhaladják a villamfényt, viszont azonban komplikáltak és utcai közvilágításra nem alkalmasak. A légszesz csövek sokkal több veszélyt hordanak magukkal, mint a villam­gyürü. A koponya igen szépen kifejlő­dött, s teljesen ép volt. A második sírban lelt csontváz mellett egy kis mogyorónagyságu | csiszolt (üveg ?) gyöngy és három darab hosszú­kás, somalaku carneol gyöngy talál­tatott, a félig Összetört koponya mellett egy nagy ezüst haj gyűrű hevert. A harmadik sírban lelt csontváz gyer­meké lehetett, tekintve a koponya és csontok kis voltát; a koponya mellett egy igen szép kis arany halántékgyürü találtatott. A negyedik sirban két csontváz volt egymás mellett, a koponyák tájékán há­rom ezüst halántékfüggő, egy, a végén széthajló, s egy a végén egymásba haj­ló, sodrott ezüst hajgyürü találtatott ; ez utóbbi azonban a középen el volt pattanva, Az ötödik sirban talált csontváz 'ko­ponyája mellet egy gyönyörű szép recé­zett s két hegyes végével egymást érintő arany karika, egy szem borsónagyságu gömbölyű-, és hat darab somalaku csi­szolt karneol-gyöngy feküdt. A hatodik sirban lelt csontváz kopo­melyeket a régiek hajuk közé fonva mint ékszert vi­seltek, s mivel többféle változatban találtatnak a ré­gi sírokban, azt kell hinnünk, hogy ezek is divatnak voltak kitéve; leggyakoriabbak az S alakúak, melyek­nek alsó része nagy, a felső része pedig egészen kis körben végződik. nyája mellett egy egészen elgörbült ezüst hajgyürü, a mellcsontok tájékán egy bronz csattrész találtatott. A hetedik sirban a koponyánál két halánték gyürüt találtam, melynek egyi­két a szemüregből vettem ki. A nyolcadik és kilencedik sir igen közel feküdt egymáshoz, s azt hiszem, hogy egy sirt is képzett ; az egyik ko­ponya mellett két ezüst halántékíüggőt és egy ezüst hajgyürüt, a másik koponya mellett egy Összegörbitett arany haj­gyürüt találtam; a két csontváz között a főidben egy erősen megrongált első Endre uralkodása idejéből való érem fe­küdt. Ezen az oldalon több sirt nem talál­tunk. A pályaházzal szemközt az árkon fúl a szőlőhegyek felé elterülő fold, azt hi­szem, igen hálás terület lenne az ása­tásra, tekintve az alsó végéből Összehor­dott földben talált csontokat és rendkí­vül szép kivitelű arany karikákat, me­lyek tudtommal a hatóság utján a Nem­zeti Múzeumba kerültek. Ezeket a síro­kat, melygket itt gyanítok, azért is ér­demes volna felkutatni, mivel ezek mély fekvésüknél fogva még ásóval, sem pe­dig ekével megbolygatva nem voltak, s igy a csontvázakat teljes épségükben lehetne kiásni s azokról a legpontosabb méreteket lehetne felvenni. Az általam megvizsgált síroknak sér­tetlen állapota legalább arra enged következtetni, hogy azok a testnek el­ásása óta bolygatva nem voltak. Brenner Ferencz. =$rai<y porzó. A boldogság keskeny aranycsík az élet fekete ru­háján. * A? időjárások közül a ködösét szeretem legjobban, mint az életben az olyan korszakot, amelyben nem történik semmi, sem jő, sem rosz. Mert a derűben félek a változástól, a ború kétségbeejt, csak a ködös idő enged reménykedni, mert nem tudom, hogy a fátyol megett könnyezik-e, vagy mosolyog az ég arca. A másnak könye ragadós. Miért a mosolya nem?... # A világ a legigazságtalanabb biró. Az ö codex-e mindig a látszat után ítél. Hányszor tartjuk érzéket­lennek azt a lelket, amelyet a mérhetlen fájdalom zsibbasztott el ? — s hányszor melegen érzőnek azt, aki hamis könyeket hullat ? . /f-JyLH v V 1 * '""»' i ...''"'. v '--' Kényelmesebb a boldogság, amelyet puha párnán nyújtózva érünk el, de igazabb, édesebb, amelyért küzdenünk kellett. Mikor egy barát a barátjáról felteszi, hogy irányá­ban nem barátilag viselkedett, abban a percben ő szűnt meg igaz barátja lenni. Lancelot. vezetékek s éppen Debrecenben a csőrepedések s egyéb, más mulasz­tások következtében beálló gyakori veszélyek megelőzésére most alkot a rendőrség külön szabályrende­letet. A közvilágítás mellett azonban különös érdekkel bírnak a magán­fogyasztáskörülményei, ezekről a jövő számban, Dr. Földváry. A szénkénegezésrol. Esztergom, április 25. Ma már nem uj a védekezésnek ezen módja, mert általánosan isme­rik azokon a borvidékeken, ahol sokkal hamarább volt kényszerítve a szőllőmives arra, hogy elpusztult jövedelmi forrását ujolag megnyitni kísérelje. Most, midőn Esztergom vá­ros tanácsa, illetve közgyűlése és intézői a szőllőszet ujjáteremtését is felvették programmjukba, már egy lépéssel előre is vagyunk. A szén­kénegraktár berendeztetett, a szén­kénegezéssel való védekezés is meg­kezdhető leend. Ne gondoljuk azonban azt, hogy most már ha szőllöink fenntartására a szénkénegezést fogjuk alkalmazni, hogy annak a talajba juttatása által már minden tekintetben eleget tet­tünk. Nem. A szénkéneggel való védekezéshez első sorban a jó táp­erővel biró talaj a főfeltétel. Ha a talaj silány, akkor a szénkénegezés­sel csak rontunk, de nem segítünk semmit. Azt tudjuk, hogy a régi szőllő­művelés a talajokat igen-igen ki­használta ; az egyoldalú kihasználás következtében a talajból jelenleg ép azon tápszer hiányzik, amely a szőllő életfenntartására fontos és nélkülöz­hetetlen. Mondjuk, hogy nem hiány­zik éppen, de oly rendkívüli módon lett kihasználva, hogy ma már alig­alig képes a szőllőnövény tenyészni abban. Hiszen épp ez okozta azt, hogy a filloxera oly hihetetlen gyor­sasággal vett erőt szőllőinken. A baj lefolyása igen egyszerű volt. Kép­zeljünk egy beteg embert, akinek betegsége mellett nélkülöznie kell. Mi lesz belőle ? — Ha a kór vehe­mens támadást intéz szervezete el­len, akkor elpusztul, nem lévén mód­jában visszapótolni szervezetének azt az anyagveszteséget, melyet at­tól a betegség, a láz elvont. Igy volt a szőllő is. Beteg volt már ak­kor, midőn a pusztító rovar megtá­madta, elszegényedett talajban nem volt képes reagálni többé. Nos tehet önként következik, hogy ilykép a védekezésnek okvet­len követelménye á jó talaj, mert e nélkül Jiiába való minden igyekezet. Aki tehát szénkéneggel akarja fenn­tartani szőllőjét, annak ezzel a kö­rülménynyel számot kell vetni s a trágyázást a lehető legpazarabbul megkezdeni, De hogy tökéletes mun­kát végezzen a szőllősgazda, tudnia kell azt is, hogy mikor és mily mó­don szénkénegezzen. Ezen eljárást legjobb most, a szőllő virágzása előtt vagy virágzása után megkez­deni. Természetes, hogy az ősszel való szénkénegezés is célravezető, bár szerény tapasztalásom arra tanított, hogy az őszszel végzett munka ko­rántsem oly hasznos, mint a tavaszi,

Next

/
Oldalképek
Tartalom