Esztergom és Vidéke, 1896

1896-04-09 / 29.szám

Megye és a város. Városi szabályrendeletek. VII. Esztergom, április 4. A városi rendőrség szervezetére vonatkozó szabályrendeletnek tervezetét folytatólagosan a következőkben mutatjuk be olvasóinknak : II. RÉSZ. 11. §. Fegyelem. A rendőrség a rendőrfőkapitány, vagy helyettesének, illetve közvetlenül a biztosnak parancsnoksága alatt áll, kinek is a rendőri szolgálat pontos vezetése és végrehajtásáért az altisztek felelősek. Parancsokat a rendőri szolgálat tekintetében csakis közvetlen fellebbvalóiktól és a rendőrtisztviselőktől nyerhetnek. 12. §. Fellebbvalók: (Elöljárók.) A rendőrség külömböző rangú tagjai egymáshoz nemcsak a szolgálatban, hanem azonkivül is alárendelt és fellebbvalói viszonyban vannak. Elöljáró az, kit a parancsadás joga illet, mig mindazok, a kik parancsa alá rendelve vannak alárendeltjei. Az elöljáró az alárendeltjeinél rendesen magasabb rangfokozattal bir, de parancsnoksággal megbizott társuknak is tartoznak engedelmeskedni az őrség tagjai. A fellebbvalója parancsának feltétlenül nem engedelmeskedő fegyelem sértést követ el. 13- §• A függelem. A függelem a feltétlen engedelmesség kötelességében áll, mellyel minden alárendelt elöljárójának a szolgálat érdekében tartozik. A függelemből kifolyólag az alárendelt elöljárójának parancsát feltétlenül a kitűzött időben és olyjól, mint tőle kitelik és a fennforgó viszonyok között lehetséges teljesiteni és végrehajtani köteles. 14- §• Tisztelgés, A rendőrközegek fegyverrel és fegyver nélkül a katonaságnál divó előirás szerint kötelesek felebbvalóiknak tisztelegni. 15- §• A rendőrközegek megjelenése. A szolgálati ruházatnak mindenkor tisztának és csinosnak kell lennie. A haj és szakái rövidre nyírandó. 16, §. Polgári ruha. Ha a szolgálat érdeke úgy kívánja, a rendőrség mindegyike köteles polgári ruhát magára Ölteni s abban szolgálatot teljesiteni. Polgári ruha egyébbként csak szabad napon viselhető. 17- §• Dohányzás, A rendőrközegeknek szolgálatban dohányozni nem szabad. Egyenruhában szolgálaton kivül sem szabad az utcán pipázni, csakis a szivarozás van megengedve. 18. §. Szabadságolás. Szabadsági időt kizárólag csakis a főkapitány engedélyezhet. 19- §• Laktanyarend. Az őrszobában a tizedes viseli a parancsnokságot és ügyel arra, hogy a készültségre rendelt legénység szolgálati ideje alatt, a többi pedig esti 9 órakor az őrszobában jelen legyen, továbbá a szolgálatban a rend és tisztaság felett őrködik, s azoknak, kik erősebb szolgálatot tettek, az ágyonfekvést nappal is megengedheti. Fegyver és ruházat akként rakandó le, hogy mindig használható és azonnal kéznél legyen ; az őrszobába belépni csak fellebbvalóknak szabad, az őrszemélyzet nejeinek csak akkor ha férjeik számára ételneműt hoztak ; az étkezés után, mi fél óránál tovább nem tarthat, az őrszobát azonnal elhagyni kötelesek. Idegeneknek az őrszobába belépni tilos. Ha a polgármester, vagy a tanács tagjai és a rendortisztviselők bármelyike a szobába lép, az őt legelőször megpillantó »Vigyázz «-t kiállt, mire a jelenlevők felállani kötelesek. 20. §. A rendőrközegek magatartása. A rendőrség minden tagja legyen szolgálatának fontossága és felelősségétől áthatva és magát minden erélyíyel szolgálatának szentelje, de legyen kellő felfogása is mindarra, ami az állam és a közönség biztonságát és jólétét előmozdítja. A rendőrközegnek nem szabad magukat a polgárok fölé helyezetteknek tekinteni s mindaddig mig azok valamely törvény, vagy szabályellenes cselekményt el nem követnek, ellenök fellépni nem szabad. Ezen feladatukat szem elől téveszteniük soha sem szabad, s gondoljanak mindig arra, hogy csakis a polgárok és a közérdek biztosítására rendelvék, mi végett is azokat minden személy és vagyonbiztonság elleni veszélytől, úgyszintén minden törvényellenes cselekménytől óvják és őrizkedjenek mindenféle tévedéstől. A rendőri közegek kötelesek szolgálati fellépésüknél a törvény és szabályrendeletek által meghatározott korlátok között maradni, kötelesek tiszteletteljesen, nyíltan, nyugodtan és komolyan fellépni. 21. §. Titoktartás. A rendőrközegeknek működésükről, a felebbvalóiktól nyert utasításokról és egyáltalán mindazon szolgálati ügyekről, melyek tudomásukra jutnak, illetéktelen egyének előtt, nyilatkozni nem szabad. 22. §. Ajándék elfogadás. Ajándékot szolgálatban, vagy már megtörtént szolgálat után elfogadni legszigorúbban tiltatik. 23- §• Fegyverhasználat. A rendőr fegyverét a jogos védelem eseteit kivéve, mely mindenkinek joga, szolgálatban csak akkor használhatja : a) ha tényleg megtámadtatik, vagy megtámadással oly körülmények között fenyegettetik, hogy annak bekövetkezésétől alaposan tarthat; ily fenyegetésnak tekintendő, ha az illető személy a nála levő fegyvert, vagy egyébb veszélyes eszközt, a rendőr felhívására le nem teszi, vagy át nem adja, vagy ha a fegyverrel, vagy veszélyes eszközzel ellátott illető egyén esetleg védett helyzetéből előjönni vonakodik, b) ha szolgálatának teljesítése közben oly tényleges ellenszegülésre talál, mely azt meghiúsíthatná, s a rendőrnek más célra vezető eszköz rendelkezésére nem áll; c) ha a fegyver használata megtámadott harmadik személyek megvédésére szükséges. A fegyverhasználatnál ügyelni kell, nehogy oly személyek sértessenek meg, kik a fegyveres használataira okot nem szolgáltatnak. Határozottan meg van tiltva oly egyé. nek ellenében, kik semmi erőszakos ellenszegülést nem tesznek, fegyvert használni továbbá meg van tiltva oly egyének után, kik megszöknek tüzelni. 24. §• Tidkapások. Minden tulkapás, minden durva magaviselet meggondolatság, önkény és roszakaratu zaklatása a közözségnek tilos. 25- §• Panasztétel. Ha a rendőrség valamely tagja magát akár felebbvalói, akár társai által megsértettnek érzi, jogában áll emiatt panaszt emelni. A panasztétel szolgálati uton történik és pedig ugy, hogy az illető panaszttevő, a szolgálattevő altiszt,, vagy rendőrbiztos által a reggeli jelentésnél a főkapitány elé viteti magát, ez ügyet megvizsgálja s vagy saját hatáskörében elintézi azt, vagy elintézés végett az illetékes hatósághoz átteszi.. Szigorúan tiltatik azonban bármely a szolgálati viszonyból eredő panaszok elintézését a főkapitány mellőzésével más mint szolgálati uton eszközöltetni. 26. §. A rendőrközegek büntetése. A rendőrközegeknek fegyelmi uton való megbüntetésére a főkapitány, a mennyiben pedig a büntetés a szolgálatból való elbocsájtást vonná maga után,, a polgármesterrel együtt van hivatva. A büntetésnemek a következők :: I. Megrovás. 2. A rendes szabad időnek büntetésből való megrövidítése. 3. Pénzbüntetés. 4. Elbocsájtás. A rendőrlegénység fölött a rendőri szolgálatból kifolyólag az 1. 2 és 3. pont alatti büntetésnemeket a rendőrfőkapitány saját hatáskörében közvetlenül alkalmazza, a pénzbüntetés azonban 10 frtnál többre nem terjedhet és a tisztviselői nyugdijalapra fordítandó. Az elbocsájtásra a rendőrfőkapitány meghallgatása mellett s polgármester jogosult, Az elbocsájtást a következő tények vonhatják maguk után. 1. Ittasság. 2. Megvesztegethetőség és részrehajlás. ^3. Függelemsértés és engedetlenség. 4. Őrhelynek indokolatlan elhagyása. 5. Ismételve tanúsított egyébb szolgálati hanyagság és a szolgálati kötelesség megzegése, különösen pedig a rendeltetési helynek engedelem nélküli elhagyása. 6. Gyávaság és megbizhatlanság. 7. A közönség iránti durva magaviselet., 8. A ruházati és felszerelési cikkek rendben tartása és mikénti használatára vonatkozó utasításnak makacs melőzése. 9. A hivatalos titok elárulása. 10, A társakkal való megférhetlenség. II. A hatósági rendeletek, parancsok és intézkedések birálgatása, ha oly célzattal történik, hogy annak teljesítésétől a rendőrség tagjai visszatartassanak, vagy a közönségben azok iránt elienszenv ébresztessék. 12. Bármely fegyelmi vétség esetén ha az előbbi büntetés alkalmával az illetőnek tudtára adatott, hogy a legközelebbi esetben elbocsájtása fog bekövetkezni. Használhatlanság. Azon esetben, ha az elbocsájtásra okot szolgáltató körülmény a büntető törvény által is tiltott cselekményt képez, az illető elbocsájtott közeg- a fegyelmi büntetésen felül még bűnvádi eljárás alá esik. (Folyt, követ.) O Állandó választmány. Ma volt a vármegyeházán az állandó választmány alakuló ülése. A három szakozstály tagjai fejecskéjére. Boldogságunkat később megzavarta egy tolakodó ügyvéd, dr. Papp Elemér, aki minden habozás nélkül hozzánk csatlakozott s engem egyszerűen ezekkel a szavakkal szólított meg: „Szervusz kis zöldbéka". Majd meg fogom neki mondani, ki a zöld béka, — és a zsebkendő végről is megverekszem vele, ha tolakodó udvarlását abba nem hagyja. Zöldbéka ! Az ügyvédek a legkiálhatatlanabb emberek, minden leányt ők akarnak feleségül venni! . .. XII. (Ugyanebből a naplóból). . . . Édes anyám ma azt mondta ebédközben, hogy Erzsikét még feleségül fogják adni Papp Elemér dr.-hoz \ Istenem, akarhatja-e a sors, hogy ily korán dőljek a siromba? De nem, — el tőlem dőre álom! . . . Hiszen ő szeret — maga mondta, hogy szeret és inkább a kolostorba vonul, semhogy lemondana rólam . . . Az a nyomorult kudarcot fog vallani, kis fészkünkben vigan beszélünk majd a nevetséges tolakodóról . . . XIII. (Erzsike kisasszonyhoz, a fent jelzett János utján). Drága, egyetlen Erzsike kisasszony! Tiz perez múlva utazom, a maga képével szivemben kezdem meg ujabb küzdelmeimet ! . . . Ha megérkezem, irni fogok az ismert czimre . . . Ugy-e rám VI. (Levél a fentnevezett kisasszonyhoz. Ceruzával.) Drága, egyetlen Erzsike kisasszony! Meg vagyok érkezve! Mily szépen mondja Szvorényi József: „Már az is kész éden, ha egy város levegőjét szívhatjuk az imádott lénynyel!" Ezt a pár sort János, a maguk patikásszolgájuk adja át magának, akinek tiz Wekerleszivart adtam e szerelmi szolgálatért. Tehát 11-kor ! Délután feljövök —, jaj, hogy megyek föl a lépcsőn, mikor majd ugy dobog a szivem. De mindegy! 2 óra után ott leszek. Mindjárt kiugróm a bőrömből. A maga Bandija. VII. (Dialóg- töredék.) A Bandi mamája. Ne sirj, te csacsi gyerek, az édes apád azzal is csak a javadat akarja, ha karácsonykor és húsvétkor meg is ver! Bár az édes apám verne még meg engem, de az szegény már senkit sem ver meg! . . . (Ő is sirva fakad.) Bbndi: Le fogok ugrani a harmadik emeletről . . . A mama : Hallgass már, ne szomoritsd a szivemet. Nesze, egyél ebből a mákos patkóból ... Bandi: (Sirva eszik.) vni. (Recept, melyet a Bandiék szakácsnéja vitt a patikába, a nagy ünnepi ebéd után.) IX. (I^evél a fentebbi kisasszonyhoz, a János szolga ujabb közvetítésével. Ceruzával). Drága, egyetlen Erzsike! Az istenért, ne magyarázza félre délutáni zavaromat, az édes anyám annyi ételt tömött belém, hogy igazán kéket-zöldet láttam, mikor a maguk szalonjában megjelentem. Aztán a kedves mamája mindjárt kivette belőlem, hogy a Gyuri bátyját nem is láttam négy hete, hogy csak kifogásul hozom az ő üdvözletét, — ne csodálja hát, ha nem beszéltem túlságos okosokat. De maga a hallgatásomat is megérti — nemde ? Oh, ha mégegyszer fölmehetnék ! Akkor oly ékesszóló lennék, mint Demosthenes! Ugy-e lejönnek este sétálni a piacra ? Jaj csak ne essék az eső ! Ügyesen oda fogok csatlakozni, — ugy-e megengedi ? Isten vele drága Erzsike kisasszony. Csókolja a kezét milliószor a maga Bandija. X. (Erzsike kisasszony emlékkönyrének utolsó lapja). »Evezz, evezz az élet tengerén Zúgó habok felett. Vezetőd legyen a szerencse S kísérőül vidd el emlékemet Emlékezetül: Heves-Hidfő, 1896. áprils 5. Kovács Endre, föreálisk. 6. oszt. hallgató. XI. (Bandi naplójából. Ugyanez estén,) . . . Vele sétáltam a piaezon este 8 órától ^IfJ-ig ! A mamája az én édes anyámmal hátramaradt — és mi ketten — kettecskén — jártunk fól-alá a piaezon. Illatos tavaszi este volt, az égen miriád csillag ragyogott — és én — oh, menynyire dobogott a szivem — élőszóval is megmondtam neki, hogy szeretem, s hogy feleségül is akarom venni, rövid kilenc év múlva ! Az imádott lány megígérte, hogy várakozik rám, s ha zsarnok szülői máshoz akarnák erőltetni, — inkább a kolostor falai közt éli le hátralevő napjait. Mily könnyű lesz ebben a tudatban kiállani az érzéketlen tanárok kegyetlenségét, a rideg apai sziv boszuját, — hiszen csak rá gondolok az ő édes szőke