Esztergom és Vidéke, 1895

1895-01-06 / 2.szám

széli biztonsági szolgálat veszedel­messége, a délvidéki bűnesetek nagy száma és azokban folytatandó nyo mozatok nehézsége oly óriási mérv­ben teszik állandóvá a csendőrség szolgálatát, hogy a legényeknek jófor­mán nincsen ideje a pihenésre. Ha valamelyik őrjárat napokon át tartó őrjáratokból visszatér a kaszárnyába, bizton számithat rá, hogy ott ujabb parancsokat kap, melyek annyira kifárasztják, hogy a legénység igen nagy százaléka a folytonos szolgálat következtében beteggé lesz és kór­házba vándorol. A csendőrség vezetőségét nagyon komolyan foglalkoztatja az a kérdés, hogy mi által lehetne a csendőr altisz­teket és legénységet hosszabb szol­gálatra biztositani, mert az eddigi gyakorlat beigazolta, hogy az egész­ségtől duzzadó, szálas, erős emberek, kik legszebb korban lépnek a csen­dőrség kötelébe, hosszabb vagy rö­videbb szolgálat után testi szerveze­zetükbn eléggé megviselve vannak és szivesen néznek kevésbbé öldöklő kereset után. Egyik lényeges faktora annak, hogy a csendőrség jobb helyzetbe jus­son, a személyszaporitás volna. A belügyminiszter idei költségvetésében megint csak részben felel meg ta­valyi programmjának, a mennyiben a javasolt i 500 ujonan alkalmazandó csendőr helyett csak nyolcszázat vett fel az idei költségvetésbe és a kö­rülbelül 400-al szaporitandó altisz­tek helyett csak 173-at vett fel a bud­getbe. Ilyen körülmények közt a csend­őrség létszámának igénybevétele a túlságig megy és az amúgy is rosz­szul díjazott, mert legjobb esetben is legfeljebb évi 440 írttal díjazott legény már csak azért is más kenyér­kereset után néz, mert a csendőrség­nél az előléptetés nagyon nehéz. Maga a miniszter elismeri, hogy a tervbe vett őrmesteri és őrsvezetői létszám fölemelésénél azon körül­mény is mérvadó volt, hogy az elő­léptetési viszonyok ezzel javíttassa­nak, mert idáig az altisztek száma oly csekély volt, hogy a legbuzgóbb csendőrök sem részesülhettek előlép­tetésben és azért a csendőrségi szol­gálatból, hol nagyon is hasznosak­nak bizonyultak, kiléptek. Mi is azt hangsúlyozzuk, hogy a csendőrség helyzetén okvetlenül se­gíteni kell. Tisztességes fizetést, kellő előléptetést és megfelelő pihenést és nyugalmat kell a csendőr-személy­zetnek biztositani. E derék intézmény, mely Magyar­ország vidékei közbiztonságának ja­vulása körül nagy érdemeket szerzett magának, megérdemli, hogy helyze­tének javításához hozzájáruljanak mind ama tényezők, kiknek érdekük­ben van, hogy Magyarország csend­őrségi intézménye magas nivón áll­jon, hogy ezáltal az országban a közbiztonság érzete fokozódott mérv­ben emelkedjék. CSARNOK. Hozom Dárius párbaja. (Humoreszk.) Különösen akkor fogott a szikra, ha fehér asztalnál találkozott az üzböki in­telligencia. T^gy-egy vidámabb jellegű disz­nótor, rangosabb lakodalom megannyiszor kipattantotta a titkos aspirációkat és ilyenkor rendesen nagy tervekkel gazda­godva távoztak el egymástól. Mert Uz­bökön józan korában mindenki resignált, de ha az üzböki karcostól hevült föl a antáziájok, akkor nagyratörő tervekkel gazdagodva, lelkesítették egymást. Ha ugyan hinni lehet Kotrocó Gyulának, Üz­bökön a plevnai csata után a respubli­kát is kikiáltották egy disznótor lelkes vígalmai közben. Szerencsére azonban e korszakos kijelentésre, melynek a » Nyalka Leopárd* volt színhelye, nem emlékezett senki, mikor — kijózanodtak. így aztán az üzböki respublika elaludt. Határozottan szerencsésebbek voltak azonban az utcai világítás modern kér­désével. Erre egy sajnálatos katasztrófa megrökönyödése adott alkalmat. Ugyanis Som Gergely házszentelése után a meg­csöndesült halottak hangos kiéneklője Tubák D. Mihály kántor felfordult a trans­versalis út árkába és kimarjult a jobb karja. Kárpátoktól Adriáig, azaz a falu­végi Salamontól a tisztelendő úrékig egy vészkiáltás hangzott keresztül, melynek üzböki epés részleteit lehámozva tisztán állott mindenki előtt, hogy az állapotok tarthatatlanok. Ha az üzböki elöljáróság az üzböki sugár-úton legalább hat lám­pát nem állíttat föl, Üzbökön népgyűlést rendeznek. És a mi ezután következik, arról feleljen az elöljáróság isten és em­berek előtt és a bagatell bíró előtt, mert nincs érzéke az európai haladás iránt, hogy az elöljáróság vérlázító mulasztása folytán Üzbök ott áll, hogy a szomszédos Jász-Arok-Pacsér gúnymosolylyal fog rajok tekinteni. Az elöljáróság rendkívüli közgyűlést tartott, a melyen Mohica L. János bíró túláradó lelkesedéssel jelentette ki, hogy a szomszédos Jász-Arok-Pacsér által Üz­bök lelőzetni magát nem engedi és a hat lámpát — ha lehet, — összetáncolás útján felállítja,, a kántort pedig beiratja a kerületi betegsegélyző egyletbe és bizto­sítja az életét a további balesetek ellen. Történtek hangok arra is, hogy a vi­lágítás behozatala ellenére szerencsétlen­ségek éppenséggel nincsenek kizárva, jó lenne a személyszállító ló vasutak létesí­tésére is az előkészítő lépéseket meg­tenni, mely bizonyos — és ez a szó nyomatékkal volt hangsúlyozva, — alkal­makkor embermentő szolgálatokra lenne hivatott, a mire egy üzböki Károlyi Gá­bor közbe szóllott: — Hajszen jó is lenne, ha grófunk lenne, oszt az csinálna. A közvilágítás problémája azonban hat lámpa erejéig megoldatott és hogy most a közvélemény erejét úgy kipróbálták, kedvet kaptak magasabb vágyakra is. A »Nyalka Leopárd« chambre separé­jáben ültek hárman. A totyakos Hegy­möghy Ignác, Üzbök dignitariusa, Hozom Dárius, az üzböki viveur és Darabos Imre, Üzbök alumínium tollú főjegyzője. Csön­desen kvaterkáztak és Üzbokre vonatkozó planumokat sarjúztak. Selyemgyárat, vagy agrárius bankot létesitsenek-e ÜzbökÖn ? Hozom negédesen szólt közbe: —• Náci, az agrárius bankot ne enged­jük. Ha Üzbök szomjúhozik a hírnévre, miként a zsoltárbeli szarvas a hives pa­takra, az agrárius bankkal megcsinálom én. Engem válasszatok meg pénztárnok­nak, engem, Hozom Dáriust. Ha az üz­böki betétek engedik, többet elkezelek én abból, mint a László malomból. Fiúk! hogy fogják akkor Üzbököt emlegetni, de hogy ! Náci bácsi indignálódva vetette el ezt a bizarr eszmét. — Kevés vagy te ahoz, öcskös. Pénz­zel más szamár ember is tud csinálni. Csinálj üres kézzel. Hozom egy eszmétől megkapatva ki­áltott föl: — Náci, kérjünk Üzbökre egy állami tűcsináló gyárat. — Hát szabók vagyunk mi, mi? — Adjuk meg az eszmét a halott­hamvasztásra. — Menj már te demográfus ! fuss ! . . . Hozom felállott, csontos bütykőit a rozoga vendéglőasztalra hajította. — Termeltem egy korszakos eszmét. Közelebb fiúk, még a falaknak is lehet­nek füleik. Hozom oly fontoskodva szólott, hogy környezete szükségesnek látta a tanács­kozást sepegésre átváltoztatni. Összebúj­tak és ott állapították meg Üzbök híres­ségének titkos módjait. Jeant, az üzböki pincért, mikor véletlenül benézett az extra szeparéba, jelentőségteljesen tuszkolták ki. . . . No, de tisztelettel alólirottat ez nem tusirozza. Hizelgek magamnak azzal, hogy Üzbök minden mozgalmával, mint a Lehel kürtjének rendes levelezője a jour vagyok és igy a szerkesztő urnák, miköz­ben a szegény iskolásoknak 50 darab elhasznált ujságbélyeget adtam postára (a jókedvű adakozókat áldja meg az ég!) sokatjelentőleg irtám meg, hogy Üzbökön valami készül. De a szerkesztő úr ezen jelentésemet alaposan félreértette, mert miközben áradozó szavakkal demonstrálta, hogy Jász-Arok-Pacséron a liberális javas­latok mellett nagy tüntetések voltak, ke­serűen tódította meg azzal, hogy lám Üzbökön nem akar történni semmi . . . Oka volt megbánnia. Hiszen Kliónak póstamunkát adott Üzbök, ama bi?onyos érctáblákat kelletett elővennie, hogy a következőket fölírja : »Hozom Dárius közgazdász, ki legutóbb a valutarendezésről tartott bállal egybekö­tött felolvasást, kihivatta Szilágyi Dezsőt, a ki több évekig terjedő minisztersége alatt mindez ideig nem adta meg (és most már meg sem adhatja) a járásbírósá­got, a telekkönyvi hivatallal egyetemben.« Az eset kiváló módon izgatta az üzbö­kieket. Hogy az országos közvéleményt kellő módon tájékoztassák, Üzbökön meg­állapították a sajtóirodát. A »Kürt« vezér­cikket irt, majd állandó rovatot nyitott az ügynek. Hozom, világosan azért, hogy pressziót gyakoroljon Szilágyira, egy au­tomata-mérlegen megmérette magát. Nyolcvankét kilót nyomott éhomra. Ta­nukkal tudta ezt a dolgát igazolni. A »Küithöz« személyesen vittük az ügy részleteit, majd az országos központi lapokhoz deputációt indítottunk, hogy a dolgot kellő módon megértessük. Üzbök­nek egy kis világhír kell. Tegyék meg ! Az ujságcsináló uraknak meg csak egy kis nyomdafestékbe kerül. Üzbökön az ötletes Hozom diadalának tetőpontján lubickolt. Az üzböki nőegylet jegyzőkönyvileg konstatálta, hogy ezt a férfiút homlokon kellene csókolni. Mi, őszintén szólva, abban a vélemény­ben voltunk, hogy a hozom bravurstiklije be fogja járni az európai sajtót. Mert hallatlan dolog is az, hogy egy minisz­tert kihívjanak, a miért lábbal taposta a lokálpatriotizmust. És lázas érdeklődéssel vártuk az újsá­gokat. Az újságok pedig kutyába se vették az egész affért. Nevezetesen a Hozom Dárius esete összeesett egy szegedi diur­nista dolgával, aki ebben az időben nem valami hízelgő szavakkal nyilatkozott az igazságügyminiszterről, a miért a minisz­ter meg is indította a becsületsértési pört a szegedi diurni'sta ellen. Hozom, a ki becsületbeli ügyekben igen verzátus volt, kijelentette, hogy mig e becsület-sér­tési pör el nem dől, ő nem bolygatja az affért. — Fiúk, a dekórum a fő, mondotta jelen­tőségteljesen. És igaza is volt. O ugyan szépen őrizte meg a dekórumot. Kijelentette, hogy igen is kihivt^ Szilágyit, de csupán — az országgyűlésből egy befolyásos kormány­párti képviselő segítségével és pedig azért, hogy a magáról megfeledkezett diurnista állására pályázzék. És ez affér óta Üzbökön újra nem tör­ténik semmi. Haársy Kálmán. Körösi László vállalata. (Irodalmi ismertetés.) Esztergom, jan. 5. Mai számunkhoz mellékeljük dr. K ő­rösi László uj irodalmi vállalatának gyüj­tőívét s ugyanez alkalommal elmondunk egyet-mást a Korrajzokról. A Korrajzok korunk legkiválóbb férfiainak és nőinek életrajzát közli havi folyóiratban. Ideálokat állít az ifjúságnak, példányképeket az olvasónak. Irodalmunk mai napság már annyira túlszaporodott mindenféle vállalattal, hogy a művelt olvasó alig tudja, melyiknek van biztos jövője, hivatása, jogosultsága. Körösi László dr. — a mint hozzánk intézett levelében írja — a magyar if­júságnak s a művelt olvasóköröknek ala­pította vállalatát, melynek eddigelé már országszerte szép elterjedése van. Az első füzeteket maga a szerkesztő­kiadó írta. Első életrajza XIII. Leo volt. O Szentsége a hozzáajánlott füzetet leg­kegyesebben fogadta s az író hódolat­teljes fölajánlása után apostoli áldását küldte a vállalatra. A második füzet F e­renejózsef király életrajzát adja, melyet az író hódolata jeléül megküldött az udvari könyvtár számára is. A harma­dik és negyedik füzet Kossuth Lajos életének és emlékének van szentelve. A K o s s u t h-fiuk lelkes levelekben üdvö­zölték az életrajz íróját. Az ötödik, ha­todik és hetedik füzet Jókai Mórral foglalkozik. Ez a legterjedelmesebb J ó­k a bbiographia irodalmunkban. Úgy a koszorús regényíró, mint a kritika meleg elismeréssel tüntette ki Körösi László legújabb könyvét. Most van sajtó alatt V a s z a ry Kolos életrajza, mely kettős füzet lesz s a bíboros hercegprímás első részletes biographiája. A Korraj zok tehát jól indulnak s igy megérdemlik, hogy Esztergomban is, a szerkesztő szülővárosában elterjedjenek. Harminc füzet előfizető ára öt forint. (Bolti ára kilenc.) Tiz füzet előfizetése két forint. Az utalvány a szerkesztő ne­vére (Bpest, Andrássy-út 25. sz. a.) kül­dendő. Az uj előfizetők az eddig megje­lent köteteket azonnal megkapják. Melegen ajánljuk a magas irodaim színvonalon álló, szép jövőjű vállalatot olvasó közönségünk rokonszenvébe. HÍREK. Eszterg' om, ián. — Tisztelettel kérjük azon olvasóinkat, kiknek előfizetése deczember hó 31-éveI lejárt, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek, mivel a lejárt előfizetés után csupán három mutatványszámot szok­tunk küldeni, (a mai számon kivül még egyet) azután, ha időközben az előfizetés meg nem ujjittatott, a lap küldését be­szünteti a kiadóhivatal. Mutatványszámokat levelező-lapon való megkeresésre szivesen küldünk. — Az esztergomi oltáregylet első nyil­vános istentiszteletét f. hó 13-án, vasár­nap fogja tartani a vízivárosi apáczazárda templomában, mely alkalommal az első sz. mise reggel fél 7 órakor, a második 10 órakor lesz s délután 5 órakor sz. be­széd és ünnepélyes litánia zárja be az ájtatosságot. — A tornaegyesület ma, szombaton este a Magyar Királyban tágabb választ­mányi ülést tartott, hol a farsangi nagy­szabású tánczestély rendezését beszélték meg. — A polgári Olvasókör holnap, vasárnap tartja meg műkedvelői előadását a kato­nai zenekar közreműködése mellett. Mint már mult számunkban jeleztük, a Felhő Klári kerül színre. Helyárak : I frt, 60 kr, 40 kr és állóhely 20 kr. Jegyek Brutsy Gyula urnái válthatók. Kezdete este 7 órakor. — Karácsonyfa ünnepély. A kőszén­bánya s téglagyár társulat dorogi újbánya­telepi iskolájában újév napján gazdagon dí­szített karácsonyfával lepték meg a bánya­munkások gyermekeit. Gyümölcs és játé­kokon kivül még több hasznos tárgy is

Next

/
Oldalképek
Tartalom