Esztergom és Vidéke, 1895

1895-01-06 / 2.szám

széli biztonsági szolgálat veszedelmessége, a délvidéki bűnesetek nagy száma és azokban folytatandó nyo mozatok nehézsége oly óriási mérvben teszik állandóvá a csendőrség szolgálatát, hogy a legényeknek jóformán nincsen ideje a pihenésre. Ha valamelyik őrjárat napokon át tartó őrjáratokból visszatér a kaszárnyába, bizton számithat rá, hogy ott ujabb parancsokat kap, melyek annyira kifárasztják, hogy a legénység igen nagy százaléka a folytonos szolgálat következtében beteggé lesz és kórházba vándorol. A csendőrség vezetőségét nagyon komolyan foglalkoztatja az a kérdés, hogy mi által lehetne a csendőr altiszteket és legénységet hosszabb szolgálatra biztositani, mert az eddigi gyakorlat beigazolta, hogy az egészségtől duzzadó, szálas, erős emberek, kik legszebb korban lépnek a csendőrség kötelébe, hosszabb vagy rövidebb szolgálat után testi szervezezetükbn eléggé megviselve vannak és szivesen néznek kevésbbé öldöklő kereset után. Egyik lényeges faktora annak, hogy a csendőrség jobb helyzetbe jusson, a személyszaporitás volna. A belügyminiszter idei költségvetésében megint csak részben felel meg tavalyi programmjának, a mennyiben a javasolt i 500 ujonan alkalmazandó csendőr helyett csak nyolcszázat vett fel az idei költségvetésbe és a körülbelül 400-al szaporitandó altisztek helyett csak 173-at vett fel a budgetbe. Ilyen körülmények közt a csendőrség létszámának igénybevétele a túlságig megy és az amúgy is roszszul díjazott, mert legjobb esetben is legfeljebb évi 440 írttal díjazott legény már csak azért is más kenyérkereset után néz, mert a csendőrségnél az előléptetés nagyon nehéz. Maga a miniszter elismeri, hogy a tervbe vett őrmesteri és őrsvezetői létszám fölemelésénél azon körülmény is mérvadó volt, hogy az előléptetési viszonyok ezzel javíttassanak, mert idáig az altisztek száma oly csekély volt, hogy a legbuzgóbb csendőrök sem részesülhettek előléptetésben és azért a csendőrségi szolgálatból, hol nagyon is hasznosaknak bizonyultak, kiléptek. Mi is azt hangsúlyozzuk, hogy a csendőrség helyzetén okvetlenül segíteni kell. Tisztességes fizetést, kellő előléptetést és megfelelő pihenést és nyugalmat kell a csendőr-személyzetnek biztositani. E derék intézmény, mely Magyarország vidékei közbiztonságának javulása körül nagy érdemeket szerzett magának, megérdemli, hogy helyzetének javításához hozzájáruljanak mind ama tényezők, kiknek érdekükben van, hogy Magyarország csendőrségi intézménye magas nivón álljon, hogy ezáltal az országban a közbiztonság érzete fokozódott mérvben emelkedjék. CSARNOK. Hozom Dárius párbaja. (Humoreszk.) Különösen akkor fogott a szikra, ha fehér asztalnál találkozott az üzböki intelligencia. T^gy-egy vidámabb jellegű disznótor, rangosabb lakodalom megannyiszor kipattantotta a titkos aspirációkat és ilyenkor rendesen nagy tervekkel gazdagodva távoztak el egymástól. Mert Uzbökön józan korában mindenki resignált, de ha az üzböki karcostól hevült föl a antáziájok, akkor nagyratörő tervekkel gazdagodva, lelkesítették egymást. Ha ugyan hinni lehet Kotrocó Gyulának, Üzbökön a plevnai csata után a respublikát is kikiáltották egy disznótor lelkes vígalmai közben. Szerencsére azonban e korszakos kijelentésre, melynek a » Nyalka Leopárd* volt színhelye, nem emlékezett senki, mikor — kijózanodtak. így aztán az üzböki respublika elaludt. Határozottan szerencsésebbek voltak azonban az utcai világítás modern kérdésével. Erre egy sajnálatos katasztrófa megrökönyödése adott alkalmat. Ugyanis Som Gergely házszentelése után a megcsöndesült halottak hangos kiéneklője Tubák D. Mihály kántor felfordult a transversalis út árkába és kimarjult a jobb karja. Kárpátoktól Adriáig, azaz a faluvégi Salamontól a tisztelendő úrékig egy vészkiáltás hangzott keresztül, melynek üzböki epés részleteit lehámozva tisztán állott mindenki előtt, hogy az állapotok tarthatatlanok. Ha az üzböki elöljáróság az üzböki sugár-úton legalább hat lámpát nem állíttat föl, Üzbökön népgyűlést rendeznek. És a mi ezután következik, arról feleljen az elöljáróság isten és emberek előtt és a bagatell bíró előtt, mert nincs érzéke az európai haladás iránt, hogy az elöljáróság vérlázító mulasztása folytán Üzbök ott áll, hogy a szomszédos Jász-Arok-Pacsér gúnymosolylyal fog rajok tekinteni. Az elöljáróság rendkívüli közgyűlést tartott, a melyen Mohica L. János bíró túláradó lelkesedéssel jelentette ki, hogy a szomszédos Jász-Arok-Pacsér által Üzbök lelőzetni magát nem engedi és a hat lámpát — ha lehet, — összetáncolás útján felállítja,, a kántort pedig beiratja a kerületi betegsegélyző egyletbe és biztosítja az életét a további balesetek ellen. Történtek hangok arra is, hogy a világítás behozatala ellenére szerencsétlenségek éppenséggel nincsenek kizárva, jó lenne a személyszállító ló vasutak létesítésére is az előkészítő lépéseket megtenni, mely bizonyos — és ez a szó nyomatékkal volt hangsúlyozva, — alkalmakkor embermentő szolgálatokra lenne hivatott, a mire egy üzböki Károlyi Gábor közbe szóllott: — Hajszen jó is lenne, ha grófunk lenne, oszt az csinálna. A közvilágítás problémája azonban hat lámpa erejéig megoldatott és hogy most a közvélemény erejét úgy kipróbálták, kedvet kaptak magasabb vágyakra is. A »Nyalka Leopárd« chambre separéjáben ültek hárman. A totyakos Hegymöghy Ignác, Üzbök dignitariusa, Hozom Dárius, az üzböki viveur és Darabos Imre, Üzbök alumínium tollú főjegyzője. Csöndesen kvaterkáztak és Üzbokre vonatkozó planumokat sarjúztak. Selyemgyárat, vagy agrárius bankot létesitsenek-e ÜzbökÖn ? Hozom negédesen szólt közbe: —• Náci, az agrárius bankot ne engedjük. Ha Üzbök szomjúhozik a hírnévre, miként a zsoltárbeli szarvas a hives patakra, az agrárius bankkal megcsinálom én. Engem válasszatok meg pénztárnoknak, engem, Hozom Dáriust. Ha az üzböki betétek engedik, többet elkezelek én abból, mint a László malomból. Fiúk! hogy fogják akkor Üzbököt emlegetni, de hogy ! Náci bácsi indignálódva vetette el ezt a bizarr eszmét. — Kevés vagy te ahoz, öcskös. Pénzzel más szamár ember is tud csinálni. Csinálj üres kézzel. Hozom egy eszmétől megkapatva kiáltott föl: — Náci, kérjünk Üzbökre egy állami tűcsináló gyárat. — Hát szabók vagyunk mi, mi? — Adjuk meg az eszmét a halotthamvasztásra. — Menj már te demográfus ! fuss ! . . . Hozom felállott, csontos bütykőit a rozoga vendéglőasztalra hajította. — Termeltem egy korszakos eszmét. Közelebb fiúk, még a falaknak is lehetnek füleik. Hozom oly fontoskodva szólott, hogy környezete szükségesnek látta a tanácskozást sepegésre átváltoztatni. Összebújtak és ott állapították meg Üzbök hírességének titkos módjait. Jeant, az üzböki pincért, mikor véletlenül benézett az extra szeparéba, jelentőségteljesen tuszkolták ki. . . . No, de tisztelettel alólirottat ez nem tusirozza. Hizelgek magamnak azzal, hogy Üzbök minden mozgalmával, mint a Lehel kürtjének rendes levelezője a jour vagyok és igy a szerkesztő urnák, miközben a szegény iskolásoknak 50 darab elhasznált ujságbélyeget adtam postára (a jókedvű adakozókat áldja meg az ég!) sokatjelentőleg irtám meg, hogy Üzbökön valami készül. De a szerkesztő úr ezen jelentésemet alaposan félreértette, mert miközben áradozó szavakkal demonstrálta, hogy Jász-Arok-Pacséron a liberális javaslatok mellett nagy tüntetések voltak, keserűen tódította meg azzal, hogy lám Üzbökön nem akar történni semmi . . . Oka volt megbánnia. Hiszen Kliónak póstamunkát adott Üzbök, ama bi?onyos érctáblákat kelletett elővennie, hogy a következőket fölírja : »Hozom Dárius közgazdász, ki legutóbb a valutarendezésről tartott bállal egybekötött felolvasást, kihivatta Szilágyi Dezsőt, a ki több évekig terjedő minisztersége alatt mindez ideig nem adta meg (és most már meg sem adhatja) a járásbíróságot, a telekkönyvi hivatallal egyetemben.« Az eset kiváló módon izgatta az üzbökieket. Hogy az országos közvéleményt kellő módon tájékoztassák, Üzbökön megállapították a sajtóirodát. A »Kürt« vezércikket irt, majd állandó rovatot nyitott az ügynek. Hozom, világosan azért, hogy pressziót gyakoroljon Szilágyira, egy automata-mérlegen megmérette magát. Nyolcvankét kilót nyomott éhomra. Tanukkal tudta ezt a dolgát igazolni. A »Küithöz« személyesen vittük az ügy részleteit, majd az országos központi lapokhoz deputációt indítottunk, hogy a dolgot kellő módon megértessük. Üzböknek egy kis világhír kell. Tegyék meg ! Az ujságcsináló uraknak meg csak egy kis nyomdafestékbe kerül. Üzbökön az ötletes Hozom diadalának tetőpontján lubickolt. Az üzböki nőegylet jegyzőkönyvileg konstatálta, hogy ezt a férfiút homlokon kellene csókolni. Mi, őszintén szólva, abban a véleményben voltunk, hogy a hozom bravurstiklije be fogja járni az európai sajtót. Mert hallatlan dolog is az, hogy egy minisztert kihívjanak, a miért lábbal taposta a lokálpatriotizmust. És lázas érdeklődéssel vártuk az újságokat. Az újságok pedig kutyába se vették az egész affért. Nevezetesen a Hozom Dárius esete összeesett egy szegedi diurnista dolgával, aki ebben az időben nem valami hízelgő szavakkal nyilatkozott az igazságügyminiszterről, a miért a miniszter meg is indította a becsületsértési pört a szegedi diurni'sta ellen. Hozom, a ki becsületbeli ügyekben igen verzátus volt, kijelentette, hogy mig e becsület-sértési pör el nem dől, ő nem bolygatja az affért. — Fiúk, a dekórum a fő, mondotta jelentőségteljesen. És igaza is volt. O ugyan szépen őrizte meg a dekórumot. Kijelentette, hogy igen is kihivt^ Szilágyit, de csupán — az országgyűlésből egy befolyásos kormánypárti képviselő segítségével és pedig azért, hogy a magáról megfeledkezett diurnista állására pályázzék. És ez affér óta Üzbökön újra nem történik semmi. Haársy Kálmán. Körösi László vállalata. (Irodalmi ismertetés.) Esztergom, jan. 5. Mai számunkhoz mellékeljük dr. K őrösi László uj irodalmi vállalatának gyüjtőívét s ugyanez alkalommal elmondunk egyet-mást a Korrajzokról. A Korrajzok korunk legkiválóbb férfiainak és nőinek életrajzát közli havi folyóiratban. Ideálokat állít az ifjúságnak, példányképeket az olvasónak. Irodalmunk mai napság már annyira túlszaporodott mindenféle vállalattal, hogy a művelt olvasó alig tudja, melyiknek van biztos jövője, hivatása, jogosultsága. Körösi László dr. — a mint hozzánk intézett levelében írja — a magyar ifjúságnak s a művelt olvasóköröknek alapította vállalatát, melynek eddigelé már országszerte szép elterjedése van. Az első füzeteket maga a szerkesztőkiadó írta. Első életrajza XIII. Leo volt. O Szentsége a hozzáajánlott füzetet legkegyesebben fogadta s az író hódolatteljes fölajánlása után apostoli áldását küldte a vállalatra. A második füzet F erenejózsef király életrajzát adja, melyet az író hódolata jeléül megküldött az udvari könyvtár számára is. A harmadik és negyedik füzet Kossuth Lajos életének és emlékének van szentelve. A K o s s u t h-fiuk lelkes levelekben üdvözölték az életrajz íróját. Az ötödik, hatodik és hetedik füzet Jókai Mórral foglalkozik. Ez a legterjedelmesebb J ók a bbiographia irodalmunkban. Úgy a koszorús regényíró, mint a kritika meleg elismeréssel tüntette ki Körösi László legújabb könyvét. Most van sajtó alatt V a s z a ry Kolos életrajza, mely kettős füzet lesz s a bíboros hercegprímás első részletes biographiája. A Korraj zok tehát jól indulnak s igy megérdemlik, hogy Esztergomban is, a szerkesztő szülővárosában elterjedjenek. Harminc füzet előfizető ára öt forint. (Bolti ára kilenc.) Tiz füzet előfizetése két forint. Az utalvány a szerkesztő nevére (Bpest, Andrássy-út 25. sz. a.) küldendő. Az uj előfizetők az eddig megjelent köteteket azonnal megkapják. Melegen ajánljuk a magas irodaim színvonalon álló, szép jövőjű vállalatot olvasó közönségünk rokonszenvébe. HÍREK. Eszterg' om, ián. — Tisztelettel kérjük azon olvasóinkat, kiknek előfizetése deczember hó 31-éveI lejárt, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek, mivel a lejárt előfizetés után csupán három mutatványszámot szoktunk küldeni, (a mai számon kivül még egyet) azután, ha időközben az előfizetés meg nem ujjittatott, a lap küldését beszünteti a kiadóhivatal. Mutatványszámokat levelező-lapon való megkeresésre szivesen küldünk. — Az esztergomi oltáregylet első nyilvános istentiszteletét f. hó 13-án, vasárnap fogja tartani a vízivárosi apáczazárda templomában, mely alkalommal az első sz. mise reggel fél 7 órakor, a második 10 órakor lesz s délután 5 órakor sz. beszéd és ünnepélyes litánia zárja be az ájtatosságot. — A tornaegyesület ma, szombaton este a Magyar Királyban tágabb választmányi ülést tartott, hol a farsangi nagyszabású tánczestély rendezését beszélték meg. — A polgári Olvasókör holnap, vasárnap tartja meg műkedvelői előadását a katonai zenekar közreműködése mellett. Mint már mult számunkban jeleztük, a Felhő Klári kerül színre. Helyárak : I frt, 60 kr, 40 kr és állóhely 20 kr. Jegyek Brutsy Gyula urnái válthatók. Kezdete este 7 órakor. — Karácsonyfa ünnepély. A kőszénbánya s téglagyár társulat dorogi újbányatelepi iskolájában újév napján gazdagon díszített karácsonyfával lepték meg a bányamunkások gyermekeit. Gyümölcs és játékokon kivül még több hasznos tárgy is