Esztergom és Vidéke, 1895

1895-06-06 / 45.szám

— A diákmajális jövedelme. A fő­gymnasiumi ifjúság május 25-én tartott majálisának rendező bizottsága azzal a ne­mes czéllal kapcsolta össze a mulatsá­got, hogy a befolyó tiszta jövedelemmel egy, a szegény tanulók élelmezésére fel­állítandó intézet tőkéjének alapját fogja megvetni. Ezért jelezte a meghívón, hogy felülfizetéseket köszönettel fogad és hir­lapilag nyugtáztat. A rendezőség a kö­zönség nemes-szivűségébe vetett remé­nyében nem csalódott, mert a felülfize­tések 352 frt 13 krt és egy db. 10 fran­kos aranyat tesznek ki, a mely összeg­hez a jegyekből befolyó jövedelmet is hozzáadva, a tiszta jövedelemként fenma­radó : 469 frt 91 krral és egy db. 10 fran­kos aranynyal valóban biztató kilátással indította meg az uj, üdvös intézmény 1 -megalapítását. Midőn a rendezőség a nagy­érdemű közönségnek meleg pártolásáért ál­talában meleg köszönetét nyilvánítja, egyút­tal kötelességét teljesiti azzal, hogy a felül­fizetéseket a következőkben nyilvánosan nyugtázza. — Felülfizettek: Vaszary Kolos herczegprimás 50 frtot. Fehér Ipoly, pan­nonhalmi főapát 25 frtot, Lóskay Jero­mos 20 frtot, Mattyasovszky Lajos 15 forin­tot, Roszival István, Csernoch János, Maszlaghy Ferenc, Vojnics Döme, Walter Gyula 10 frtot, Hettyey Samu, Kohl Me­dárd, id. Luczenbacher Pál, Leitgeb Já­nos, Mórász József, Magurányi József, Mattyasovszky Kálmán, Reusz József, Rajner Lajos, Usztanek Antal, Villányi Szaniszló, Várkonyi Odilo, Vargha Samu, Zubcsek Mihályné 5 frtot, Kovács Teodor I db. 10 frankos aranyat, Simor Teréz 4 frt, Andrássy János, Bárdos Rémig, Brutsy Gyula, Csikasz Villebald, Csupor István, Gergye Lénárt, Horváth Mátyás, Ivanovics Béla, Komlóssy Ferencz, Kar­dos Czelesztin, Mórócz Emilián, Mattya­sovszky Vilmos, Némethy Lajos, Pór An­tal , Rózsa Vitái, Vízivárosi zárda 3 frtot, Ácsay Ferencz, Blümelhuber Ferenc, Borosay Dávid, özv. Babinszkyné, Be­rényi Gyula, gróf Csáky Károly, Fehér Gyula, Gidró Bonifácz, Helc Jánosné, Ko­vács Kálmán, Klinda Teofil, Lukács Lász­ló, Lendvay Miksa, Mészáros Károly, Pel­Iet József, Paris Sándor, Sujánszky Antal, Zsiga Zsigmond, N. N. 2 frtot, Anháupel György, Aldori Mór, Berkó István, Berze­viczy József, Bártfai Géza, Czenczik Já­nos, Fried Arnold, Fried Emil, Fleisch­mann Ignácz, Guzsvenits Vilmos, Gart­sik Nagy-Sallay István, Heszterényi N., Koperniczky János, Kitzinger József, Len­gyel Flávián, Lestyánszky Dezső, Laisz­ky János, Mally János, N. N., N. N., N. N., Oltósyné, Perger Lajos, Rapcsák Im­re, Renner Géza, Rogrün Ede, Rudolf István, Sólyomi Lajos, Szölgyémy Gyula, Szeder Károly, Szalkay József, Szilárd Ferenc 1 frtot, N. N. 13 krt. A nagylel­kű adakozóknak a szegény tanulók ne­vében ismételten hálás koszönöt mond a rendezőség. — Az esztergomi városliget. Pünkös két ünnepén a primássziget végén leve városligetben körülbelül ezer ember for dult meg. E kizárólag esztergomi mulató­hely felkarolása úgy látszik évről-évre nagyobb mérveket ölt, aminek a szegé­nyebb néposztály érdekében, mint amely az olcsó kiránduló helyre igazán rászorul, csak örülni tudunk. — Halálozás. A következő gyászje­lentést kaptuk : Alulírottak fájdalmas szívvel jelentik szeretett atyjuk, após, nagy és dédatyjuknak, Csáka Fe­rencz esztergomi főszékesegyház zene­kar tagjának, folyó évi május hó 30-án, életének 80-ik, szolgálatának 53-ik évé­ben ; a haldoklók szentségének példás felvétele után, végelgyengülés következ­tében történt gyászos elhunytát. A bol­dogult hült teteme folyó évi június hó 1-én délután 5 órakor tétetik a vízivá­rosi sírkertben örök nyugalomra ; az en­gesztelő szent mise-áldozat pedig ugyanaz nap délelőtt 9 órakor fog a vízivárosi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Áldás és béke poraira ! Csáka Ferenc, Csáka Károly, CsákaEde, Csáka Róbert, Csáka Fanni gyermekei. Csáka Ferenczné, szül. Szluka Anna, Csáka Edéné, szül. Kozák Júlia, Csáka Róbertné, szül. Vidassits Emma menyei. Csáka Gyula, Csáka Mariska, Csáka Ida, Csáka Anna, Csáka Károly, Csáka László, Csáka Jolán, Csáka László, Csáka Ida, férj. Ruzsin Bertalanná, Csáka Aranka, Csáka Anna, Csáka Sándorka unokái. Ruzsin Ferenc, Ruzsin Majáit déduno­kák, és atyjuk Rluz&in Bertalan.. — Öngyilkossági kísérlet. E hó 4-én délután 5 és 6 óra között T h u i v e 11 Mihály pozsonymegyei (nagymagyari) molnársegéd a hajóhidról öngyilkossági szándékból a Dunába ugrott. A propel­ler-társulat révészei még élve kifogták és a városi kórházba szálították. Itt azt mondta, hogy a nyomor vitte rá az ön­gyilkosságra, mert mint molnár nem tu­dott annyit keresni, hogy megélhessen. Dr. Aldori Mór orvos vizsgálta meg elő­ször, és az ő rendeletére vitték a kórházba, mivel Thuivell különben is üldözési má­niában szenved. — Elgázolt gyermek. Pünkösd hétfőn özv. Góra Jánosné ebedi parasztasszony is bejött bucsúsokkal Esztergomba. Ma­gával hozta 5 éves lánykáját a kis Mo-nit. Délelőtt történt, hogy a kis lány a Leit­geb-féle vízivárosi kereskedés előtt át akart szaladni az utcán a túlsó félen menő anyjához. Épen akkor hajtott arra Nedeczky Pál vármegyei utibiztos kocsija A kocsis a fordulónál már nem birta megállítani a lovakat, s így a kocsi egyenesen a kislánynak tartott. A kis ártatlan rémült sikollyal akart menekülni. Már késő, a kocsi elütötte. Mégis nem szenvedett súlyos sebeket, csak fején és karján sérült meg a kis lány, úgy hogy anyjával gyalog mehetett haza Ebedre. — Dunába fordult halászok. Pünkösd hétfőjén Piszkén három halászlegény fel akart evezni a Dunán és hogy könyeb­ben haladjanak, belekapaszkodtak egy épen arra menő teherhajóba. Szerencsét­lenül jártak, mert felfordultak és mind a hárman a Dunába estek. Kettőjöknek semmi baja nem történt, de a harmadik, Varga András nevű alig birt kimenekülni. Súlyos betegen hozták a helybeli kórházba. — A bécsi gyorsvonat balesete. A keddi délután két órai bécsi gyorsvonattal könnyen történhetett volna szerencsét­lenség, ha a vonatot kisérő személyzet idejekorán észre nem veszi és el nem hárítja a bajt. Az utasok már Eszter­gom-Nánánál észrevették, hogy a vonat rendes zakatolását szokatlan sivitás, csi­korgás kiséri. Vácnál ez a nyngtalanitó hang annyira erősé lett, hogy a sze­mélyzet apróra megvizsgálta az összes kocsikat, nem történt-e valami baj. Mint­hogy azonban nem találtak semmit, foly­tatták az utat tovább. Vácon tul azon­ban a csikorgó hang olyan élessé lett, hogy a gyorsvonat visszament Vácra és újból megvizsgálták a kocsikat. Most végre kiderült, hogy az egyik kocsi ten­gelye teljesen áttüzesedett és ez okozta azt a félelmetes csikorgást. Erre a ko­csit lecsatolták és igy a vonat csak fél órai késéssel érkezett Budapestre. — Póruljárt borbély. A párkányi le­gény- egyesület pünkösd hétlői majálisá­ról hazajövet egy párkányi borbélylegény, mikor a Kovácsi-pataktól jövő propeller ki akart kötni, hamarább kiszált, mielőtt a járó deszkát elhelyezték volna. A Du­nába esett, ahol nyomtalanul eltűnt. — Az anyakönyvvezetök egyenruhája. A magyar állam születési, házassági és halálozási anyakönyvei egyszerre, 1895. okt. i-én lépnek életbe. Az életbeléptetési rendeletben részletes útbaigazítások lesz­nek az illető aktusok ünnepélyességeiről is. Legtöbb ünnepélyességgel természe­tesen a házasság-kötés lesz egybekötve. Igaz, hogy a házasfelek ilyenkor a pol­gári hatóságtól azonnal a templomba fog­nak vonulni, — amint joggal föl lehet róluk tételezni, de épen mivel már az ál­lami hatóság elé is teljesen esküvői dísz­ben vonulnak, ott bizony az anyakönyv­vezetőnek még egy kis szpicset is el kell mondania. Ennek a formája nem lesz ugyan benne a rendeletben (hiszen a »sze­relmi levelező* mintájára lesz erre is ele­gendő kézikönyv), de arról már igenis gondoskodik az állam, hogy hatósági megbízottja kellő ornátusban teljesítse funkcióját. Erre a francia mintát fogad­ták el, ami sokkal okosabb is; mint va­lami zsandárféle egyenruha. Az anyakönyv­vezetők hivatalos eljárásuk alkalmával ugyanis tisztes magyar ruhát fognak vi­selni ; atillájukra a magyar állam cimere lesz föltüzve s azonfelül piros-fehér-zöld színből való övet viselnek, ugy mint a franciák. Ezzel lesz kifejezve ott a ma­[gyár állami auktoritás, ami természete­sen tetszetős is lesz, kivéve talán a »leg­sötétebb Erdély* némely részeiben. — Egyben megemlítjük, hogy az állami anya­könyvek főfelügyelőjévé miniszteri osz­tálytanácsosi ranggal Fekete József, a Magyar Szalon volt szerkesztője fog ki­neveztetni. — Felcserélt szerepek. Van a Szé­chenyi-téren egy üvegkereskedő, kiről min­denki azt hiszi, hogy zsidó, pedig keresz­tény és van a hosszúsoron egy fiatal vendéglős, kiről mindenki azt hiszi, hogy keresztény, pedig ő buzgó mózeshitű pol­gártárs. Történt, hogy P. B. korcsmáros üzletét újjonan fölszerelte üvegneműkkel és j szükségletét F. Gy. üvegkereskedőncl sze­rezte be. A kontó több száz forintot tett ki és egyelőre csak hitelbe ment. Az üvegke­reskedőnek azonban pénzre volt szüksége és követelte az összeg kifizetését. A ven­déglős hivatkozott a több hónapi hitelre, előbb nem hajlandó fizetni. Ebből fejlő­dött ki ez a mulatságos jelenet: A keres i"e d ő : Nekem fizesse ki követelésemet, legalább az első rátát azonnal. Ha nem tudtam volna, hogy tisztességes keresztény emberrel van dol­gom, egyátalán nem adtam volna hitelt. A vendéglős. Először is todja meg, hogy én nem vogyok kereszténgy, hanem zsidó. Másodszor, ha nem tod­nám, hogy maga is „einer von ünsere Leüt", akkor nem vettem volna mogánál. A kereskedő: Hogyan, hát maga zsidó ? A vendéglős: Wie héiszt, mogo kereszténgy V A kereskedő: Ez hallatlan ! A vendéglős: Ez botrángy. Hogyan végződött aztán a mulatságos felekezeti harc, azt nem tudjuk. — 25 éves nagymama. Delawerban él egy néger asszony, a ki 25 éves kora dacára már nagymama. 11 éves korában ment férjhez, egy évre férjhez menetele után egy leánygyermeke született. A le­ány anya példáját követve, 12 éves ko­rában ment nőül s midőn elérte a 13-ik évet, anya lett. Igy lett a 25 éves asz­sz#iy nagymama. — Jótékonycélu államsorsjáték. Mintáz előző években, ez idén is nagy j ó­tékonyczélu államsorsjáték tartatik. Ezen sorsjáték hozta nyereményekben követke­zőjótékonycéluintézmények vesznek részt: a pesti szegénygyermekkórház egylet, a budai nőegylet, a vagyontalan állami tiszt­viselők özvegyei és árvái részére gyűj­tendő alap,a Mensa akademica, a három­székmegyei árva fiu és szeretetház, si­ketnémák kolozsvári intézete, az aradi siketnéma iskola, a fiumei >Mária« árva­ház, a Ranolder-féle tan- és nevelőinté­zet, a nagy-mihályi közkórház, a fehér kereszt egylet és a budapesti angol kis­asszonyok tanintézete. A játékterv na­gyon kedvező esélyekkel kecsegtet, a fő­nyeremény 60,000 frt, az összes nyere­mények 160,000 frtra rúgnak. Sorsjegyek ára 2 frt, kaphatók minden lottó-, só- és adóhivatalnál, a legtöbb postahivatal és dohánytőzsdében. A húzás június hó 26-án történik. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos NÓGRÁDI JENŐ. §S§g§p§lü használatánál .50°| 0 takaríttatik meg szappan.időés tüzelőanyagban. Gombok, szalagok leszakadása kizárva. Meglepő rövid idö alatt tisztit m mm* valamint a legdurvább ruhaneműt. Mángolók, facsarok raktáron. Schenkengel A. varrógépraktára ESZTERGOM. (A „Fürdő" szálloda közelében.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom