Esztergom és Vidéke, 1895

1895-11-21 / 93.szám

1895, november 21. vágóhidra volnának bevihetők, de ha esetleg az esztergomi szakiparosok a húskivitellel akarnának foglalkozni, azt is szintén a vágóhidról eszközölnék, a mi a versenyképességet és a szállítási előnyöket nagyban fokozná. És épp ez alkalommal nem mellőzhetem annak nagy fontosságát hangsúlyozni, hogy a most újonnan építendő vágóhíd nem a régi szerkezetű jéghütőkkel, hanem ugy, mint az a külföld minden kisebbnagyobb vágóhidján van, mesterséges hűtővel láttassék el; ennek fölállítása épp annyiba kerül, mint egy régi rendszerűnek az építése, a kezelési kiadások ugyanannyit tesznek ki, mint a minden évben ismétlődő jéghordás költségei • és mig a jéggel töltött hűtőkben a jég már augusztus — szeptemberben legtöbbnyíre el szokott olvadni és a hus azokban alig tartható el 2—3 napig, -r- addig a mesterséges hűtőknél a hőfok — 2

0 C. és igy nemcsak, hogy a hus a hidegség által szebb, hanem több héten át is égészen friss és egészséges állapotban eltarható. Hogy ezen hűtőknek mily nagy az előnyük, bizonyítja az, hogy Ausztráliából az ilyen hűtőkészülékekkel ellátott hajókon a hus Hamburgig szállítva és ott elraktározva, megfagyott állapotban 9 hónapig is eltart. Ezen hűtőkészülékek egy másik előnye abban áll, hogy az mindent maga lát el, gépezete szükségtelenné teszi a vízvezetéket, sőt a sertésközvágóhidon felállítandó vizforralásra szánt kazánokat is és ezáltal nagyon elősegíti a közegészségügyet. Hogy a húskivitel és sertés hizlalda mekkora haszonnal járna Esztergom városára és környékére, annak megvilágítására a következőhonpolgárnak, aki mint kiállító fog itt szerepelni. De tudja ezenkivül azt is, hogy mivel tartozik önmagának. Mert mindaz, amit a kiállításról eddig elmondtunk, időhöz kötött s tán csak erkölcsi hatásában maradandó ; de azok a nemzeti nagy alkotások, amelyek a millennáris kiállítással kapcsolatban fejeztetnek be, vagy kezdik meg lételöket, hirdetni hivatvák ezredéves haladásunkat és fejlődésünket, ameddig magyar lesz ez a föld. Hadd soroljuk föl befejezésül még ezeket is. A jövő évben nyitjuk meg az uj magyar országházat, amely tizenhat millió forintba kerül a nemzetnek ; a jövő évben fejezzük be a Vaskapu szabályozását, a jövő évben állitnak magyar millenáris emlékeket a honfoglalás örök időre szóló hirdetése végett az ország több nevezetes történelmi pontján : a jövő évben kezdik kiépíteni a pantheon-szerü nagy diadalkaput a kiállításba vezető Andrássy-ut végén ; s a jövő évben mindezek megkoronázásául ötszáz uj népiskolát állit a magyar nemzet az ország egyes vidékein, ahol még nincs a művelődésnek ily kezdetleges, egyszerű temploma. Ha mindez meglesz, nyugodtan nézünk vissza az elmúlt ezer évbe, mert ami sötétség aggasztana bennünket onnan : eloszlik lassankint attól a fénytől, amely a jövő ezer év hajnalát deriti Magyarországra, (vége.) ket hozom föl: Az ottani gazdaközönség a takarmánynemüeket jobban értékesíthetné és a kereskedelemből származó jövedelem szintén emelné a város jövedelmét. Ep ugy vagyunk a hus kivitellell. A marha és sertés tömeges levágása szintén nagyon emelné a város fogyasztási és jövedelmi adóját, még pedig tekintélyes összeggel; maga a város közönsége pedig azon előnyben részesülne, hogy a nagy vágási forgalom következtében szintén igen olcsón fedezhetné husszükségletét. Magától értetődik, hogy mindezen ügyek egyszerre keresztül nem vihetők, de azért kapcsoltam egybe a vágóhíd építését a sertés-piacz ügyével, mert ma már mindenütt ugy tervezik a vidéki sertéspiaczokat, hogy ha azok egykor kiviteli piaczokká lennének, a vágóhíd sehol sem hiányozzék. Hogy mennyire függ össze a vágóhíd a sertés-piaczczal, azt tapasztaltuk a legutóbbi időben a sertésvész alkalmával, amikor is oly helyeken, ahol vágóhíd nem volt, pl. Kőbányán és másutt is, sok ezer és ezer forint áru sertéshús lett hasznavehetetlen, mert nem volt hely azok behütésére. Ha egyszer bekövetkeznék azon eset, hogy Esztergom is kiviteli piaczot kapjon, ne álljon tehát semmi sem útjában, ami kifogását képezhetné a piacz elismerésének.. És miután a legközelebbi közgyűlés napirendjére a közvágóhíd ügye szintén ki fog tűzetni, igen ajánlanám, hogy Esztergom város közönsége a reája nézve igen fontos és nagy horderejű ügygyei behatóan foglalkozók. Schatz Ármin a mészárosok és hentesek lapjának felelős szerkesztője és kiadója. Rendkívüli megyei közgyűlés. Esztergom, 1895. n

°v. 20. Esztergom vármegye törvényhatósága e hó 26-án rendkívüli megyei közgyűlést fog tartani, amelynek tárgysorozata 46 érdekes és kevésbé érdekes pontból áll. Az állandó választmány ugyancsak e hó 23-án tartja gyűlését, a melyen a megyebizottság gyűlésének egyes pontjait, a referensek jelentéseit fogják megbeszélés tárgyává tenni. Az állandó választmány határozata szerint fogják a 25-iki gyűlésén az egyes pontokat előterjeszteni. A közgyűlés tárgysorozata a következő lesz : 1. Felsőbb rendeletek: 1. A belügyminiszter ur folyó évi 69866 sz. intézvényével a vármegye betegápolási alapjáról 1894 évre szerkesztett számadást jóváhagyja. 2. Ugyanannak f. évi 72351. sz. intézvénye a néh. Holdampf Márton és Klets Erzsébet árvatári tartozásának leiratását kimondó f. é. 254. mb. sz. határozat jóváhagyása tárgyában, 3. Ugyanannak m. évi 109345. sz. intézvénye a Pap János volt tokodi birót s Randi Máté volt körjegyzőt marasztaló m. é. 151 mb. számú határozat föloldása tárgyában. 4. Ugyanannak f. évi 85114. sz. intézvénye a párkányi úgynevezett kiskorcsmaépület bérbeadása ügyében. 5. Ugyanannak f. é. 88274. sz. intézvénye a vármegye házi pénztárának 1894 évi számadása tárgyában. 6. A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter urnák a «Magyarnyelv alapítvány 1894 évi számadását jóváhagyó 3 3119. sz. intézvénye. 7. Kereskedelemügyi m. kir. minister urnák f. é. 64303. sz. a. kelt s a vármegye bizotts. által f. évi 210 sz. alatt megalkotott, községi közmunka összeírása, megváltása, a váltságösszeg behajtása és felhasználásáról szóló szabályrendelet jóváhagyását megtagadó-intézvénye. 8. A m. kir. belügyminiszter ur f. évi 95853. sz. intézvényével a vármegyei tiszti főügyész részére egy beszerzett pénzszekrény vételára stb. a vármegyei gyámpénztár párkányi tartalékalapból leendő fedezését kimondó f. é. 493 mb. sz. határozatot jóváhagyja. 9. Festetits Andor gróf földúlni, kir. miniszter f. é. 1432 eln. sz. intézv. tárczájától való megválta sát hozza a törvényhatóság tudomására. 10. Darányi Ignácz ujonan kinevezett földmivelésügy m. kir. miniszter 1434 eln. sz. intézvényével értesiti a törvényhatóságot ezen tárcza átvételéről. II Külünböző bizottságok kiegészítése : 11. Niedermann Pál, mint a vármegye igazoló választmánya elnökének jelentése a vármegyebizottsága választott jogon lévő tagjai október 24-én történt megválasztásának eredményéről s ezzel kapcsolatban a III vál. kerületben pótlás, a XIII. kerületben vizsgálat elrendelésről ; a XIV. vál. kerületben a választás megsemmisítéséről, mig a többi kerületeket illetőleg arról, hogy ezekben a választások igazolva lettek. Ezzel kapcsolatosan : I. az igazoló választmányba 1896 évre 5. tag. II. a biráló választmányba 1896—1901 évekre 5 tag, III. a lóavató bizottságba 1896 évre 2. elnök. IV. a közigazgatási bizottság tiszti ügyészi helyettesének, V. az állandó statisztikai bizottságba elhalt. Boronkay Lajos helyébe 1. tag; VI. a jegyzőszigorló bizottságba 1896—1898 2 tag, VII. a tisztinyugdijalap igazgató választmányába 1896—1899 évekre 4 tag, s végül: VIII. a vármegye pénztárát vizsgáló bizottságba 1. elnök és 2 tagnak nyilvánosan ; mig: 1. a közigazgatási bizottságba 1896—1898 évekre 5 tag, 2. a központi választmányba 1896—1898 évekre 16 tagnak, 3. a kijelelő választmányba 1896 évre 3 tagnak szavazatlapokkal titkosán leendő megválasztása. III. Jelentések: 12. Az alispán f. évi 1115 5 sz. jelentése az Esztergom-Szenttamási kerületben átmenőleg elszállásolva volt katonatisztek után a katonabeszállásolási pótadó alapból 119 frt 80 krnak kiutalásai tárgyában. 13. A vármegye közp. árvaszékének f. évi 5607. sz. jelentése az Esztergommal egyesült községek árvavagyonának, illetve e vagyon után a tartalékalapra eső 1^50 frt 91 krnak átadásáról. 14. Ugyanannak jelentése a «gyámhatóságok szervezéséről . . . stb.» szóló szabályrendelet módosítása tárgyában. 15. B. Szabó Miiy főjegyző a községi jegyzők módosított szabályrendeletét bemutatja. 16. Ugyanaz bemutaja a vármegye módosított nzugdij szabályrendeletét. 17. Ugyanaz leszámol a < Rendelkezési alap* szabályrendeleteiről. 18. Gábriely János nyergesujfalusi esperes plébános föllebbezése az iskolaépület tervének 250 frt költsége tárgyában. 19. Viziváros kerület volt képviselőtestületének határozata a «Kulcsár — Weisz* alapnak a plébánia részére való visszafizetése tárgyában. 20. Tokod község képviselőtestületének a közvágóhíd építését kimondó f. évi július hó i-én hozott határozata. 21. Bajóth község képviselőtestületének a községi erdővéd fizetését 80 frtra emelő 1891 évi szeptember 20-án 3. sz. a. kelt határozata. 22. Piszke, Csolnok és Nagysáp község 1894 évi közpénztára, Farnád és Sárisáp községek 1894 évi szegényalap számadása. 23. Csolnok, Nyerges-Újfalu és Piszke községek 1895 évi pótköltségvetése. 24. Búcs község 1896 évi közúti és mezőőri költségvetése. 25. Bátorkesz, Epöl, Leányvár, Kirva, Kőbidgyarmath, Párkány, Szentlélek, Kural, Kéménd, Bény, Csév, Muzsla, Uny, Kisujfalu, Bart, Nyerges-Újfalu és Bucs, Csolnok, Sárkány, N.-Szölgyén, M. Szölgyén, Libád, Farnád, Ebed és Béla községek 1896 évi rendes költségvetése. 26. Nyerges-Újfalu község 1896 A. évi pótköltségvetése. 27. Csaby Andor kir. főmérnök f. évi 473 sz. jelentése, Kéménd község vámszedési jogairól való lemondása tárgyában. 28. A párkányi járás főszolgabirájának f. évi 7083. sz. jelentése az állategészségügy f. év III. negyedi állásáról. 29. Ugyanannak a bényi osztat- ? ; lan legelő tárgyában kelt f. é. 934. sz. jelentése. 30. Ugyanannak f. é. 947. sz. jelentése, melyet Muzsla község zsellérközönsége tulajdonát képező osztatlan közös legelője mikénti használatáról szóló szabályrendeletét jóváhagyás végett beterjeszti. 31. A vármegye tiszti ügyészi hivatalnak f. évi 606. sz. véleménye Bucs község telkes gazdái és zselléreinek szervezési szabályzata tár- \ gyában. 32. A vármegyei számvevőségnek f. évi 1455. sz. jelentése, melylyel a vármegye betegápolási alapjának 1896. évi költségvetését beterjeszti. IV. Kérvények. 33. Donáth Alajos pilismaróthi lakosnak a regale megváltási tőke, az úrbéresek basaharczi földjei s vadászterület bérletének megfelezése tárgyában f. évi augusztus 14-én hozott képviselőtestületi határozat ellen beadott fölebbezése. 34. Pilis-Maróth község elöljáróságának, Pilis-Maróth és Dömös községek által tervbe vett önálló körorvosi állás létesítését kimondó képviselőtestületi határozat jóváhagyása iránt beadott kérvénye. 35. Susik János állam építészeti hivatal volt dijnokának kérvénye a szokásos jutalom és segély czimén 60 írtnak kiutalását kéri.