Esztergom és Vidéke, 1895

1895-02-28 / 17.szám

part kiszélesítése mellett szólalt fel, míg dr. Fehér azt későbbi időre kí­vánta halasztani, a mire ismét a itíszti főügyész tett jogi észrevéte­leket. Ezután a polgármester felteszi a kérdést: elfogadja-e a közgyűlés a Földváry István által ismerte­tett kisajátítási tervét a pénzügyi bizottságnak ? Utal a kérdés fontos­ságára, miután itt 100,000 frton fe­lül terjedő összegről van szó.' Tör­vény szerint névszerinti szavazás szükséges. A közgyűlés a tervet 61 szava­lattal egyhangúlag megszavazza. Felolvastatik a Heye Hermann és Lázár Pál ákal tervezett üveg­ipar-részvénytársasággal megkötendő 'szerződés tervezete. Ezt ugyancsak -dr. Földváry ismerteti. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a szerződést, mely szerint az építendő uj üveg­gyár 150 írtjával kapja a terület holdját a várostól. Pár jelentéktelen ügy tárgyalása után a közgyűlés 12 óra után ért véget. HÍREK. Esztergom, február 27. — A hgprimás amerikai honfitársaink •nák. Canadában nem hosszú idő előtt létesült egy magyar telep, mely E s t e r­h á z nevet nyert. Hatvanöt magyar csa­/ Iád lakik ott, kiknek egyik leghőbb óha­ját egy kath. templom épitése képezi. Erre kértek segélyt ő eminencziájától is, ki e napokban IOO frankot indíttatott út­inak távoli honfiaink nemes céljainak elő­segítésére. — LekÖSZÖnés. Stegl Károly az észak­magyarországi bányatársulat derék bánya­felügyelője állásáról leköszönt. Helyébe Singer Bálint főmérnök neveztetett ki, k — Zárdai nevelés oimá mult számunk­l ban megjelent cikkünkre ma női kézből * ezt a levelet kaptuk: »Igen tisztelt szer­kesztő úr! Az »Esztergom és Vidéké-«nek a »Zárdai nevelés«' cimü cikkét engedje meg, hogy ne hagyjam felelet nélkül. Először is bebizonyítani akarom azt, hogy tévesen gondolkozik, ha azt hiszi, hogy a zárdai nevelés kizárólag csak a vallásra fektet súlyt és az élet nehéz feladatához nem nyújt elég előkészítést. Csak az esztergomi nőket tekintve, meggyőződ­hetik arról, hogy a legönfeláldozóbb anyák, a legtökéletesebb (a mennyire az ember tökéletes lehet) nők, a legműveltebb, legsolidabb lányok a zárdából kerültek ki. Tisztelt szerkesztő úr ! kisérje figye­lemmel a zárdából kikerült leányok mo­dorát és magaviseletét és viszont a többiekét is s meglátja a zárdai nevelés jótékony hatását. Természetes, hogy itt is áll azon közmondás: »Nincs szabály kivétel nélkül,« de arról már a zárda nem tehet. És hogy a tanítók egyol­f dalulag gondolkoznak, azt nem lehet állítani, mert hisz ők sem a bölcső­ből kerültek a zárda falai közé és különben is a magába zárkózott em­r ber (különösen nő) sokkal többet és job­^ ban gondolkozik, mint ki csak a társa­ságnak és világnak él. Hogy a vallásra fektetik a fősúlyt, az egész természetes, mert a nő vallás nélkül olyan mint az étel só nélkül. És tulajdonképen mi segít minket az élet küzdelmei közepette ? . . . A vallás ! Ne haragudjék reám tisztelt szerkesztő úr, én csak azt akartam és akarom, hogy mennél többen ismerjék meg a zárdai nevelést, (legalább az esz­tergomit, mert én csak azt ismerem) és akkor bizonyára elismeréssel szólnak majd róla. Kiváló tisztelettel. Esztergom, 1895. febr. 25-én. K. «Az érdekes levelet átadtuk a cikk szerzőjének, ki a következő megjegyzé­sekben adja válaszát: Először is kijelenti, hogy az ilyenféle levelekért épen nem szo­kott megharagudni, sőt inkább nagyon örül annak,, ha látja ellenkező vélemények nyil­vánításában is, az írott szó által felkeltett érdeklődést. Egyébiránt tisztelettel meg­jegyzi, hogy a levélírónő és ő több do­logra nézve ugyanegy véleményben van­nak, i-ször mert ő is beismeri cikkében, hogy a zárda némileg előkészít az életre. 2-szor a nők vallásos nevelését ő is he­i lyesli és 3-szor ő is teljes elismeréssel » szólott az esztergomi zárdáról. Nincs egy véleményben a levél írónőjével i-ször ab­ban, hogy a zárda az élet nehéz felada­tához elég előkészítést nyújt, 2-szor, hogy szerzetesnők inkább megfelelhetnek a ta­nítói hivatásnak, mint világiak. Ez állítá­sokkal épen az idézett cikkben foglalko­zott és ujabb taglalásokba azért sem bocsátkozik, mert az általános érvényű igazságok fejtegetése közben könnyen félreértés támadhatna, melyekért az esz­tergomi nevelő intézet kitűnő vezetői app­rehendálnának meg. Ez pedig olyan inté­zettel szemben, mely hosszú idők óta jóformán egyedül és közmegelégedésre tartja kezében városunk felsőbb leány­nevelését, épen nem állott és nem áll szándékában. — A diáktánezpróbát az idén jóval kisebb méretekben rendezte a főgimná­ziumi ifjúság, mint a tavali években a városbeli bakfisok nagy szomorúságára, mivel ez mindig kitűnő sikerű mulatság szokott lenni, amelyen a jövendő bál­királynők a világot jelentő sima parketre lépnek először. Farsang utolsó vasárnap­ján, febr. 24 én zajlott le a kisebb, de jókedvű mulatság a Magyar Király eme­leti termében. A tánc csak éjfélig tartott. Mozogni se lehetett a szűkes helyiségben annyian voltak. A diákok pompás fárad­hatlan táncosok és a felnőtt ifjúság is tanulhatna tőlük. A hölgyek névsora ez: Asszonyok : Feigler Miklósné, Frey Fe­rencné, Mattyasovszky-Lajosné, Mattya­sovszky Vilmosné, Ma tyasovszky Kál­mánné, Magurányi Jó; sefhé, Szecskay Kornélné, Nozdroviczky Miklósné, Bren­ner Józsefné, Szalkay J >zsefné, Spanraft Vilmosné, Hamar Arp ,dné, Özv. Cser­nák Béláné, Pischinger jyuláné, Kersch­baummayer Károlyné, Szvoboda Ro­mánné, Riedl Vilmosné, Vanke Sándorné, Hajas Simonné, Feigler $Éf$f^*^Schön­beck Mihályné, Kaán J ínosné, Csukássy Józsefné, Szenttamási E aláné, Matus Jó­zsefné, Popper Lipótné, Vargha Jánosné, Özv. Thurzó Gerőné stb Leányok : Feig­ler Irénke és Jancsikí, Mattyasovszky Marianne, Frey Bertike Mattyasovszky Olga és Margit, Magur ínyi Olga, Szecs­kay Margit, Nozdrov czky Anna és Olga, Brenner Erzsike, Szálkai Miczike, Spanraft Annika, Szvo ioda Kornél és Románka, Saághy A yatha, Margitka és. Malvinka, Hajas Gafc •., Anna és Olga, Schönbeclc Mártha és Juszti, Gyurányi Ilonka, Fartha Erzsike és Ilonka, Fay Rózsika, Csukássy Erz ;ike, Szenttamási Sarolta, Matus Margit Popper Vilma, Vargha Mariska és Irénk 2, Németh Ilonka, Thurzó Mariska stb. — A kath. legényes/let febr- 2 4-én tartotta táncpróbáját < gyleti helyiségei­ben. Egy régi jó mag} ar táncot is tán­coltak : a magyar kört, melyet élite-mu­latságainkon sajnosán nélkülözünk. A szűnni nem akaró jó ke< v reggel 6 óráig tartotta együtt a kedély :s mulatság nagy­számú közönségét. — Képezdészek mu atsága. Február 23-án tartották a képez leszek főtáncpró­bájukat a Fürdő-vendég ő nagytermében a tanári kar felügyelet; mellett. A mu­latság kitűnően sikerült csak az zavarta a jövendő tanitó-nemzed ík jókedvét, hogy a táncnak éjfél utáni 1 5rakor véget kel­lett vetni, ez pedig a b izgó táncosoknak és csinos táncosnőknek igen rövid ter­minus. Egy órácskát ugj an még kikönyö­rögtek a tanároktól és ezt is pompásan mulatva töltötték el. A 'talp alá valót a katonazenekar szolgált; tta. A jelenvolt hölgyek névsora ez : 1 mdrássy Jánosné és Mariska, Málnay Riz 1, Mattyasovszky Lajosné, Frey Ferenczn ; és Berta, Kom­lóssy Anna, Fekete Gyí rgyné és Nellike, Fekete Lajosné, Csiba Nelli és Gizella (Kolta), Fekete Ferencz lé és Gizella (Ud­vard), Vasali Ida, Nag T Mariska, Holly Jánosné és Hermin, Cso bai Ilonka, Balek Józsefné és Micike, Kel er Eszti, Léhner Józsefné, Gizella és ] Erzsike, Palásthy Neszti, Gyurkovics Irén' :e, Frank Juliska, Hagaráné, Etelka és Ei zsi, Hutt Emília, Somogyi Anna, ifj. Nei mayer Károlyné, Staniek Clotild, Kecske néthy Jánosié és Ida, Brutsy Jánosné és Nellike, Pach Jó­zsefné és Jolán, Kurzwe 1 Józsefné és Ma­riska, özv. Schreiber C ttóné, Nóvák Jó­zsefné, Mariska és Viln a, Ujváry Irén és Sarolta, Daday Jánosn és Gizella, Prits Czeczil, Paitl Agostonr 2, Janka és Mar­git, Szölgyémi Gyuláné, Miklósy Józsefné, Mérey Erzsike, Lauber ] Lózsi, Matus Gyu­láné, özv. Ledényiné, c sv. Turzó Gerőné és Mariska, Balogh A nbrusné, Jauszky Hermin. — Bányatiszti bál Doroghon. Mult szombaton vi? farsangi mulatsá? volt a doroghi kaszinó helyiségében, melyet dr. Hüke Kálmán főorvos és Lukács József bányamérnök rendeztek a bányatisztek és a vidéki intelligencia részére. A mu­latság a várakozáson felül sikerült oly­annyira, hogy az összes jelenvoltak csak reggel négy óra felé gondoltak a haza­menésre és a sok német bányatiszt és hölgy is egyaránt járta a jó magyar ropogós csárdást víg cigányzene mellett. A négyest 30 pár táncolta. A következő szép asszonyok és leányok voltak jelen : Hüke Kálmánné, Ranzinger Viuczéné, Pauk Rezsőné és Berits nővérek, Haala Józsefné és Jahn Tercsi, Kubiász Jánosné, Benedek Józsefné, Eggenhoffer Albertné és Nina, Eggenhoffer Ernőné, Setét Antalné, Dahms Richardné és Olga, Grósz Abrisné és Idus, Grúber Lajosné, Singer Bálintné, Prinz Kajetánné, Huszti Sándorné, Fábry An­dorné, Becherer Jenőné, Kürschner Pálné, Ternegg Jánosné stb. — Anyakönyvi kerületek és anyakönyv­vezetők. A m. kir. belügyminiszter az állami anyakönyvekről szóló törvény vég­rehajtása tárgyában már megtette az első lépést, a mennyiben 9500 szám alatt rendeletet intézett a vármegyék közigaz­gatási bizottságához, hogy a vármegyé­nek anyakönyvi kerületekre leendő beosz­tása, a kerületek elnevezése és székhe­lyének meghatározása iránt f. évi már­czius 31-éig javaslatot terjesszenek a bel­ügyminiszterhez. Anyakönyvi kerületek kétfélék lesznek. Olyanok, melyek csak egy községből állanak s olyanok, melyek több községből csoportosíttatnak. A ren­dezett tanácsú városok önálló kerületet képeznek, a kisebb községek 3000 lélek­számig csoportosítandók olyképen azon­ban, hogy egy kerület 3—4 községnél többet szükség nélkül magában ne fog­laljon. Fontos körülménynek mondja a ren­delet, hogy a lakosság ugyanazon helyen, hol az állami anyakönyvet igénybe veszi, vagy legalább ahhoz közel, az egyházi szertartást is teljesíttethesse. Egy másik rendeletben pedig felhívja a miniszter a közigazgatási bizottságot, hogy az anya­könyvvezetők és helyetteseikre vonatko­zólag alkalmas egyéneket hozzon javas­latba. Erre különösen a községi elöljárók és szolgabirák alkalmasak s velük együtt a körjegyzők. A hivatali kötelékbe tar­tozó anyakönyvvezetők csak kivételesen fognak tiszteletdíjban részesülni, mert az anyakönyvek vezetése hivatalukkal járó feladat, s igényt arra csakis akkor tart­hatnak, ha javadalmazásuk szerfelett ala­csony. Ha pedig olyanok neveztetnek ki, kik tiszteletdíj nélkül nem kötelesek az anyakönyvvezetést elválalni, az államkincs­tár terhére méltányos díj fog részükre megállapíttatni. — Farsangi ebéd. Pelczer Lipót do­roghi esperes plébános farsang utolsó napján meghívta a doroghi plébániához tartozó tanítókat vendégszerető asztalá­hoz. Nem kevesebb, mint kilencz tanító tartozik oda. Dorogh falu egy, újbánya­telep egy, óbányatelep egy, Táth falu kettő. Tokod falu kettő, újbányatelep egy, óbányatelep egy. Ez alkalommal a társalgás tárgyát fontos tan- és nevelés­ügyi kérdések képezték, melyeket az es­peres maga vetett fel. Ily kedélyes meg­beszélések a tanügyre magára nagy előny­nyel vannak, mert a nevelési és tanítási módszerek és eljárások helyes és egyöntetű véleményezését és megítélését célozzák. — Véres verekedés. 24-éről 25-re vir­radó éjjelen könnyen végzetessé válha­tott verekedés volt a Halottak-utcájában lévő Kertész-féle korcsmahelyiségben. Nagy vasárnapi mulatozás volt szokás szerint. A talp alá valót egy cimbalmos szolgáltatta. Javában folyt a tánc, mi­kor 12 óra tájban Gubovics József, Szenei Ferenc és Gubovics János földműves-su­hancok és egy szabadságolt tüzér, Szöl­gyémy János nagy lármával beállítottak a korcsmába és azt követelték, hogy a cimbalmos jöjjön át a másik szobába és ott egyedül nekik muzsikáljon. Természe­tesen se a mulatók, se a korcsmáros, Kertész Jakab nem engedték ezt meg. Ebből támadt a verekedés. A tüzér neki­ment Kertésznek és kardjával a jámbor embert össze-vissza verte. Feleségét, ki segítségére jött, egy parasztlegény fogta meg, a fölre teperte és úgy ütlegelte. Ezután a duhaj legények behatoltak a söntésbe és ott a korcsmáros pénzét keresték, agyonütéssel fenyegetve őt, ha mukkanni mer. Kertész szerencsére feleségével jókor kimenekült az utcára és a városházára futott rendőrségért. A legények még üldözték is őket, de nem érték utói. Kertész szemén, homlokán és halántékán súlyosan megsérült. A rendőr­kapitányság erélyes vizsgálatot folytat. — Az amerikai házakról. Ifj. Bobula János, budapesti építész, az esztergomi redut tervezője, a ki a kereskedelemügyi minisztérium megbízásából tavaly Ameri­kában járt, az ottani • építészet tanulmá­nyozása végett, hétfőn a magyar mérnök és építész-egyletben felolvasást tartott Budapesten. Ismertette az amerikai lakó­háznak négy legmarkánsabb képviselőjét, a legegyszerűbb faházat, a magánházat (residence,) a bérházat és az úgynevezett égremászót (sky seraper). Számos fotog­ráfiával és képpel illusztrálta előadását. Különösen a magánházzal foglalkozott, melyet egy-egy család foglal el, és a melyek építését a nagy építő társaságok rendkívül megkönnyítik. 1893-ban az Unió területén levő épitő társaságokba az évi befizetett összeg meghaladta a 300 millió dollárt. Azután részletesen megemlékezett a nagy vasházakról, melyek 20—23 eme­letnyi magasságot is elérnek és ezeknek a nagy vaskalitkáknak a fölépítését vi­lágította meg. Ezek a házak czement, acélsín és tölgyfagerendákból Összealkotott párnára építtetnek, mely az ezer és ezernyi tonna suly alatt merev alzatot képez. — Agyonlőtte magát. Egy közkatona az esztergomi ezred 9-ik századánál, ma reg­gel szolgálati fegyverével szivén lőtte ma­gát, és rögtön meghalt. A szerencsétlen ka­tona esztergomi származású. Még utoljára kezetfogott egyik barátjával, azt mondta neki: Isten áldjon meg, aztán vette az ágy mellett függő Mannlicherét és Örökre bú­csút vett a világtól. Tettének oka ismeretlen. — Midőn a közönség figyelmét Ungh­váry László ceglédi hírneves gyümölcsfa iskolájának mai számunkban közzétett hirdetésére felhívnánk, különösen kiemel­jük, hogy nevezettnél a százezrekre menő mindenféle nemes csemetén felül még mintegy 1.500,00 darab 1—2—3 éves gyü­mölcsfa vadonc van eladásra készen, még pedig: körte, alma, birs, duocln, para­dicsom, szilva, prunus myrabolana, Saint­Julien, besztercei szilva, eper, saj meggy, sárga-barack, mandula és kökényből. IRODALOM ES ZENE. — A „Zenélő Magyarország* zenemű folyóirat febr/ 15-iki IV. számának tar­talma : I. »Daloljatok ez kell nekem* magyar dal Fekete Istvántól. II. >KésŐ ősz van* dal M a n d e 1 Gé­zától III. Mayer Ch-tól Sajkadal szép salondarab. IV. D'Amant Leó­tól sTánczra fel« sikerült polka franca­ise. V. Hemerka Ulrichtól, »Tün­dér álom* sálon mazurka. E kitűnően szerkesztett és olcsó zenemű folyóirat előfizetési ára negyedévre hat hasonló gazdag tartalmú, mindenkor 10 zeneolda­las füzetnek 1 frt. Előfizethetni a »Zenélő Magyarország* kiadóhivatalában, Buda­pesten, VI. Csengery utcza 62. sz. hon­nan kívánatra mutatványszámot azoknak, kik a vállalatot még nem ismerik, kész­séggel küldenek. — Uj zeneművek. A főváros ismert jónevű zeneműkiadója Nádor Kál­mán ismét néhány szép újdonsággal lép a zenekedvelő publikum elé. Ez újdonsá­gok közül felemlítünk néhányat, mint a melyek a főváros elitebáljain sokban já­rultak hozzá, a farsangi jó hangulat eme­léséhez, így nagy szenzációt keltett a nemzeti bálon Papp Zoltán »Nemzeti csárdása«, melynek egy-egy példáuyával a bálbizottság, a jelen volt hölgyeknek kedveskedett. Ara 60 kr. A legutóbbi hangversenyek egyik kedvelt repertoir­száma Sugár Zsiga, »Küry Klára« csár­dása, melyet a művésznő maga szokott nagy tetszéssel előadni, e füzet, melynek ára 80 kr. az ifjú szerző »Zúg a fejem* czímű lassú dalát, továbbá »Azt kérdez­ték hol tanultam szeretni* és »Szép a rózsa ha kivirít* cz. friss nótáit tartal­mazza. A borítékon a művésznő sikerült arcképe látható. Kaphatók: Nádor Kálmán, zenemükereskedőnél Károly­korút 8 Budapesten. Szerkesztői üzenetek. Sz. A. Helyben. Kérjük az igért látogatást, hogy észrevételünket megtehessük. — Katii, legényegylet, íárkány. Utóbbi időben nagyon sok ilyen nyilvános nyugtázást közöltünk, pedig ez az újságra nézve tel­jesen értéktelen anyag, mert vájjon kit érdekel, hogy ezen meg ezen a mulatságon X. Y. úr 20 krt fize­tett felül ? Méltóztassék más úton nyugtázni az ösz­szegeket, vagy más laphoz fordulni. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos NÓGRÁDI JENŐ.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom