Esztergom és Vidéke, 1895

1895-10-13 / 82.szám

— Felhívás. Az » esztergomi torna egyesület* felkéri mindazon hölgyeket és urakat, kik a tavalyi nagy jelmezbálon résztvettek, hogy jelmezes fényképeiket — vagy ezek hiányában bármily más fényképet — Brutsy Gyula ur diszműkeres­kedésébe küldjék el, miután az egyesület a diszes bál emlékére el akarja készíttetni az összes résztvevők nagy tablóját. — Vasutmegnyitás. Mint biztos forrás­ból értesülünk, a budapest- szt.-endrei va­sutat, amelyet régebben bővén ismertet­tünk olvasóinkkal, e hónap végével meg­fogják nyitni és ezzel Budapesttel direkt vasúti összeköttetést kapunk. — Nagy idők tanuja. Kádár István 1848—49-es honvédhadnagy, nyug. refor­mátus lelkész, ma reggel 84 éves korá­ban meghalt. Az öreg ur a 48-as évek­ben gyakran kitűnt vitézségével, különö­sen a guerilla harczokban. A megboldo­gultban Kádár Gyula megyei számvevő és Kálmán vámos-mikolai ügyvéd édes apjukat gyászolják. A holttestet holnap délután Vámos-Mikolára szállítják és ott fogják a családi sírboltban örök nyuga­lomra helyezni. — A kis-duna-hid vasszerkezetét már erősen montírozzák. A csinos kis hid, melynek vasszerkezete a nagy dunai hidéval teljesen hasonló, a jövő hét fo­lyamán el fog készülni. — A Lörincz-utczai házak lerombolása. A szép leányok utczáját rombolják. Esz­tergom legkedélyesebb, legbarátságosabb kis utczáján iszonyú pusztulás megy végbe. Az épen maradt oldal lakói nem minden szívfájdalom nélkül nézik a jó szomszé­dok lakásainak eltűnését. Az utcza kör­nyéke hatalmas porfelhőbe van borítva. Lázas sietséggel dolgoznak minden egyes házon, hogy a kitűzött terminuson okt, 20-án még egy kő se hirdesse, hogy itt alig néhány hete még barátságos házak állottak fenn. — A megejtett árverésen a Grünwald-féle ház anyagát Brutsy Já­nos vette meg 710 frtért, a Neumayer házat és a Grünvald féle ház kerítés fa­lát Uhlárik János vette meg 173 frton, a Béllovics-ház 114 frtért Csupics Emil tu­lajdona lett; az élőfákat Eggenhofier Jó­zsef vette meg 12 frtért Dr. Hutt Árpád és Milánovics A. maguk bontatják le házai­kat, miután velük a^város a szerződést ily értelemben kötorte meg. Megjegyez­zük, hogy a Grünwald és Neumayer-féle házakból csak az a rész kerül lebontás alá, a mely a szabályozási vonal alá esik. Az épületek többi részei egyelőre még megmaradnak, azokat a város fogja érté­kesíteni, részint mint lakóházakat, részint mint raktárakat. Hutt Árpád dr. csak a diszes színházat és az udvarnak a fény­képészeti műteremig terjedő részét bon­tatja le. Október 20-án az anyagvevők — a kik természetesen a saját költségű- j kőn kötelesek a házakat lebontani — a telkeket át fogják adni a városnak. — Csatornaépítés. A Lőríncz-utcza kisdunai torkolatánál már megkezdették az uj csatorna építését. A csatornát a legmodernebbül, tiszta betonból és egy darabból fogják elkészíteni. Mihelyt a házak lebontásával készen lesznek, az utcza egész hosszában nekifognak a csa­tornázásnak. A lőrincz-utczai házak tulaj­donosai közül többen rezonireznak és nem akarják az uj csatornához bevezető mellék (házi) csatornákat saját költségü­kön ejkészittetni. Mint hírlik az ellen fel­lebbezést fognak benyújtani a miniszter­hez. Oda ugyan hiába fordulnak, mert az állam akarata volt a lőrincz-utczai feljáró és igy evvel jár a csatornázás is. Az pedig természetes, hogy a háztulaj­donosoknak a saját költségükön kell a saját csatornájukat elkészíttetni. A helyett, hogy örülnének az uj, modern berende­zésű csatornának, még zúgolódnak ellene. Hjah ! szűkkeblűséggel szemben nem le­het újításokat eszközölni. — A Héwízen a mai fatákolmány he­lyébe tudvalevőleg kőhidat építenek. A jövő héten már bele is kezdenek a mun­kába, miután a hídnak a lejáró föltöltése előtt készen kell lennie. A kőhidat; úgy­szintén a csatornaásást is aCathry-féle jóhirtí czég eszközli és igy biztosítékunk van arra, hogy azt jól is fogják elkészí­teni. — A Buda-utczai kövezéssel, e hét folyamán teljesen készen lesznek és hozzá­fognak a Sissai-utcza kövezéséhez. Midőn a Buda-utcza leszállítását tervbe vették, igen soka kifejezték aggályaikat. Ez azon­ban teljesen felesleges volt, mert a le­szállított részt a többi résztől alig lehet megkülönböztetni, oly ügyesen készítet­ték el az átmenetet. Ezzel azonban ko­rántsem azt akarjuk kifejezni, hogy az utcza leszállítása valami nagyon hasznos dolog lenne, hanem csak azt, hogy a jelen körülmények között, midőn a ka­szárnya ablakainak mély fekvését nem lehetett másképen megváltoztatni, mint a leszállítással, a munkát egészen korrek­tül végezték el. — Iskolai Ünnepség. Dr. Kovács Kál­mán igazgató névünnepe alkalmából az 1895. évi okt. hó 12-én a helybeli tanító­képző önképzőköre diszgyülést tartott, a következő programmal: 1. üdvözlő beszéd, mondta Lendvay Ferencz III. év. növ. 2. Üdvözlő dal, előadta az ifj. dalálrda. 3. Reviczky Gyula Pán halála. Szavalta Estéli András II. éves növendék. 4. Hölgy­polka, előadta az ifj. zenekar. 5- Csen­gey Gusztáv. A fogoly lengyel. Szavalta Becker Aurél II. éves növendék. 6. Ma­gyar népdalok, előadta az ifj: zenekar. 7. Szász Károly Krisztus Pilátus előtt. Szavalta Kovács Ödön II. éves növendék. 8. Mazurka ének, zenekisérettel. Előadta az iíj. ének és zenekar. — Esztergom megye virilistái. Eszter­gom megye 1896. évre érvényes legtöbb adót fizetők névjegyzéke a következő: Vaszary Kolos herczegprimás, Esztergom 51,619 frt 98 kr., Pálffy Miklós herczeg Bátorkesz 10,009 44 kr, Bródy Zsig­mond, Béla 66yy frt 48 kr, Luczenbacher István, Muzsla 3401 frt 90 kr, Kobek István, Bátorkesz 3126 frt 18 kr, Krausz Izidor, Esztergom 2046 frt 56 kr, Reviczky Károly, Bikol 1676 frt 28 kr, Holdampf Sándor, Süttő 1550 frt 24 kr, Braun Sán­dor, Karva 1366 frt 26 kr, Eggenhoffer József, Esztergom 1252 frt 69 kr, Héya Tivadar, Esztergom 1115 frt 58 kr, Frey Ferencz 1072 frt 48 kr, Mattyasovszky Kálmán, Esztergom 951 frt 40 kr, Farkas Ferencz, Esztergom 948 frt 47 kr, Scháf­fer Béla, Bart 863 rft 14 kr, Geiger Fe­rencz, Kéménd 798 frt 42 kr, Schalkház Ignácz öreg. Esztergom 785 frt 80 kr, Hartmann Márton, Gyiva 784 frt 57 kr, Koperniczky Ferencz, Nagy-ólved 765 frt 92 kr, Stern Márk, Kesztölcz 709 frt 24 kr, Koditek Károly, Ebed 805 frt 75 kr, Szarvadi Sándor, Karva 647 frt 59 kr, Binetter József, Bátorkesz 629 frt 14 Fehér Ferenc, Ebed 601 frt 52 kr, Lindt­ner János, Esztergom 571 frt 08 kr, Hutt Árpád, Esztergom 536 frt 86 kr, Warga Dezső, Kőhid-Gyarmat 536 frt 20 kr, Franki Vilmos, Párkány 524 frt 43 kr, Wargha Benedek, Esztergom 523 frt 56 kr, Havasi Imre, Esztergom 517 frt 52 kr, Müller József, Süttő 515 frt 80 kr, Klement István, Párkány 512 frt 19 kr, Schiller József, Bény 487 frt, Pisuth Ist­ván, Esztergom 465 frt 38 kr, Seres Já­nos ifjú, Szölgyén 455 frt 48 kr, Jersó Mihály, Szölgyén 452 frt 88 kr, Hecht József, Szölgyén 450 frt 98 kr, Brucsi János, Esztergom 449 frt 88 kr, Tauber Mihály, Bátorkesz 445 frt 74 kr, Azsalto­vics Imre, Farnád 436 frt 52 kr, Mattya­sovszki Lajos, Esztergom 432 frt 88 kr, Rudolf Mihály, Esztergom 429 frt 90 kr, Tábor Sándor, 429 frt 35 kr, Szekér József, Párkány 428 frt 02 kr, Fürst Adolf, Bátorkesz 421 frt 08 kr, Nieder­mann Pál, Esztergom 419 frt 34 kr, Szé­kesváry Imre, Köbölkút 412 frt 80 kr, Mészáros Károly, Esztergom 410 frt 52 kr, Manovill Dávid, Esztergom 406 frt, Pelczer Lipót, Dorogh 388 frt 34 kr, Heischmann Ferenc, Esztergom 384 frt 42 kr, Wimmer Ferenc, Esztergom 378 frt 54 kr, Rudolf Béla, Muzsla 377 frt 70 kr, Hanny Béla, Esztergom 376 frt 60 kr, Zsiga Zsigmond, Esztergom 375 frt 56 kr, Barta Ármin, Esztergom 374 frt 14 kr, Nedeczky Árpád, Piszke 372 frt 82 kr, Schrank Salamon, Párkány 364 frt 80 kr, Prokopp Gyula Esztergom 363 frt, Grünwald Laios, Esztergom 360 frt 84 kr, Tóth Mátyás, Kéménd 359 frt, Farkas József, Szölgyén 356 frt 70 kr, Schönbek Imre, Esztergom 352 frt 26 kr, Szentes Péter, Kőhid-Gyarmat 345 frt 56 kr, Me­széna Ferencz, Esztergom 343 frt 98 kr, Sternfeld Rezső, Esztergom 343 frt 70 kr, Zsíros Dávid, Kéty 335 frt 19 kr. Az esztergomi főkáptalan nem fordul elő a megye legtöbb adót fizetőinek névjegy­zékében és igy az ország leggazdagabb főkáptalanja nincsen képviselve a primási vármegye törvényhatóságában, ami onnan van, hogy a főkáptalani tagok nem fizet­nek annyi adót, hogy virilisek lehetnének, a testület pedig megbízottat nem küldhet a megye bizottságába. — Elmebeteg növendékpap. Mult szá­munkban megírtuk, hogy Nagel István theologust, kin a szemináriumban az el­mebetegség tünetei jelentkeztek, a koz­kórházba szállították és ott megfigyelés alá vették. E hó 10-én Nagelon tényleg kitört az őrültség és pedig az üldözési mánia. Midőn ugyanis az ápoló apácza bevitte ebédjét, a szerencsétlen fiatal em­ber nekirontott ; a nővér annyira meg­ijedt, hogy az ételt kiejtette kezéből és kiszaladt a szobából. Aznap délután Bárt­fay Géza kórházgondnok, akit már eleve figyelmeztettek a beteg exaltált állapo­tára, szintén benézett Nágel szobájába, Őt szintén megtámadta, és igy Bártfay­nak is gyorsan menekülnie kellett. A szomorú körülmények közé került fiatal embert néhány nap múlva az őrültek házába fogják szállítani, — Egy mostoha édes anya. Papp Já nos volt polgármester után nagy vagyon maradt hátra, amelyen az özvegyen kí­vül Erzsike nevü jelenleg 16 éves leánya is osztozott. Pappné talán azért, mert attól félt, hogy leánya férjhezmenetelével vagy nagykorusitásával ő rövidséget fog szenvedni, vagy talán azért, mert leányát nem szerette, hanem anyai érzelmeit né­hány év előtt elhalt fiára árasztotta és ennek halálával sem váltóztott meg lánya iránti indulata, leányával igen mosto­hán bánt. Gyakran játszódtak le anya és leány között heves jelenetek, szinte a ke­gyetlenségig ment azon módszereknek al­kalmazásában, melyekkel a szerinte alapjá­ban romlott és gonosz lelkületű leányát ja­vítani, tényleg azonban csak gyötörni akarta. A nem egészen édes anyai bá­násmódról az ismerősök, szomszédok és rokonok sejtettek ugyan, sőt a dologról az illetékes körök is értesítést szereztek ; mi­vel azonban Pappné leányát folytonosan elzárva tartotta és néki a másokkal való érintkezést szigorúan eltiltotta, nem lehe­tett a falak közt lejátszódott heves jelenetek felől biztos tudomást szerezni. Bártfay Géza városi közgyám aki Pappéknak szomszédjában lakott, hivatalos állásánál fogva már körülbelül egy év óta figyelem­mel kisérte anya és leány közti viszonyt, de határozott tény körülményeket ő sem tudhatott meg. Vasárnap e hó 6-án végre lehullott a lepel a titokzatos esetről. A déli órákban valószínűleg ismét egy heves jelenet játszódott le Pappéknál, mert a leányka anyja elől menekülve, a szomszédos Kántor-házba szökött át­Pappné rövid idő múlva átjött Kán­torékhoz és leányát követelte. Erzsike ekkor kijelentette, hogy miután anyjá­nál nem érzi magát biztonságban, nem megy hozzá vissza és a házban lakó Bártfay Géza családjához me­nekült a konyhaajtón, a kapu alatti má­sik ajtón kiszaladt és a kapun át Pardavi kereskedőhöz rohant. Pappné, midőn látta, hogy leánya Bártfajékhoz menekült, hozzájuk rohant és Bártfaynét megra­gadva, tőle is leányát „ követelte. De a lányka ekkor már eltűnt a házból. Az eset, felől azonnal, tudatták Niedermann József rkapitány magángyámot, aki meg­jelent Pardavi házánál és "a leányt rá akarta venni, hogy térjen vissza any­jához, a leány erre azonban nem volt j hajlandó és igy kénytelenek voltak őt vasárnap éjjelre Kántor Endre házánál elhelyezni. Bártfay Géza közgyám, mi­után a régóta közszájon forgó szomorú családi egyenetlenség felől közvetlen bi­zonyítékot szerzett, jogosítva érezte magát a hivatalos beavatkozásra. — A gyermeket hétfőn a közgyám is rá akarta venni, hogy térjen vissza anyjá­hoz, erről azonban hallani sem akart. — Bártfay ekkor döntő lépésre határozta el magát, bevezette a leányt a városházhoz, ott véle hivatalos jegyzőkönyvet vett fel az eset felől. A leányka megható szavakban ecsetelte azon kegyetlen bánásmódot, melyben őt anyja részesítette, előadta, mily szívtelen intézkedésekkel keserítette őt folytonossan. A kihallgatott tanuk szinte egybehangzóan vallottak. Akkor a közgyám felvezette a leányt a polgár­mester úrhoz, mint árvaszéki elnökhöz, beterjesztette jelentését, felmutatta a jegyzőkönyveket és az ügyben sürgős in­tézkedést kért. A polgármester ur Nie­dermann magángyám meghallgatása után azonnal elrendelte, hogy a leány anyja­házánál egy perczig sem maradhat és in­tézkedett, hogy ideiglenesen a vízivárosi zárdában helyezzék el. — Egyszersmint délutánra rendkívüli árvaszéki ülést hívott egybe. Az ülésen Maiina elnökön kívül résztvettek Kollár Károly, Fehér Gyula dr, Bártfay mint közgyám, Niedermann József mint magángyám, Pappné és le­ánya. A bepanaszolt előtt felolvasták, a magángyám panaszát, a közgyám hi­vatalos előterjesztését, az általa felvett jegyzőkönyveket, melyek az anya sziv­telenségéről szóllanak és a melyeket a leány anyjával szemben is fenn tartott. Az ülésezők hosszas tanácskozás után elhatározták, hogy a leányt anyjától el­veszik és egyelőre 2 évre a vízivárosi zárdában helyezik el, a hol a leányka felsőbb kiképeztetését fogja nyerni. A két év leteltével az árvaszék a helyes intézkedéseket ismét megfogja tenni. A kínos és nagy port felvert ügyet az árva­szék dicséretes és tapintatos módon és az ügy természetéből kifolyólag, a leg­gyorsabban, rövid 24 óra alatt intézte el. — Lakásváltozás. Dr. Palkovich Jenő ügyvédi irodáját Lőrincz-utcza 17. szám alá helyezte át. — A kirabolt czigány. Az is szatírája a sorsnak, midőn egy kóbor czigányt, aki a lopásból él, kirabolnak. Pedig ez az eset hogy-hogy nem megtörtént. Laka­tos Péter kóbor czigány tegnapelőtt nyu­godtan hajtatott feleségével a vörösvári uton, egyszerre néhány marczorraalakrájuk támad, őt és élete párját alaposan elverték, sőt pisztolylövésekkel is megsebesítették, a mennyiben a balkezét átlőtték. A czi­gánypár, amely diszfogatához és tálto­saihoz — amelyeket talán nem régen loptak —hűségesen ragaszkodott, enged­te magát agyba-főbe verni, de holmiját nem akarta elhagyni, midőn azonban a lövések durrani kezdtek, akkor uczczu neki elinaltak. A zsiványok igy a gaz­dátlan kocsit és lovat elrabolták. Laka­tosnak és nejének volt még annyi ereje, hogy a városi kórházba elvánszorogjanak, a hol a lövések által súlyosan megsebe­sült czigányt ápolás alá vették. A tette­seket erélyesen nyomozzák. — Elverték a czigánylányt. A czigá­nyokra a napokba rájárt a rúd. Ugy látszik, néhány útszéli csavargó Összebe­szélt, hogy e héten a czigány verést fog­ják favorizálni. A mint ugyanis értesülünk Balázs Mária kóborló czigánylányt a nánai határban ugy elverték, hogy az arra hajtató embereknek kellett őt a vá­rosi kórházba szállitaai. A leánynak ar­czán jelentékeny zuzodásokat, lábszárán pedig több vágási sebet találtak az orvosi vizsgalatnál. A bátor, vállalkozó szellemű országúti támadókat mindeddig nem fogták el. — Szerencsétlenség szüretelés közben. Szenczi János esztergomi fiatal földmives szüretelés alatt ősi szokás szerint lövöl­dözni akart a régi szerkezetű szüreti ka­rabinerből. A lövések egynéhányszor si­kerültek, utóbb, midőn ujolag lőni akart, a kapszli elsült, a töltés azonban nem ment ki. Szenczi ekkor balkezének nagy­ujját á pisztolycsöhöz tette. Ebben a pillanatban a töltés kiment és nagyujját ellőtte. A sebesültet azonnal a kórházba vitték, a hol elroncsolt ujját amputálták. — Magyar-Szölgyénben f. h. 9-én d. u. egy negyed 2 órakor gyermekek vigyá­zatlansága folytán tűz ütött ki, melynek a borzasztó szélviharban csakhamar 7 lakház, a hozzá tartozó melléképületek, behordott takarmány s szalma kazlak estek áldozatul. Elismerés illeti a tüz lo­kalizálása körüli buzgalomban a község derék jegyzőjét Csongrády Gyulát és a körorvost Pászthy Józsefet, kiknek buzgó közreműködése mentette meg úgyszólván az egész községet az elhamvadástól. A szomszéd kisujfalusi és barti tűzoltók ko­rai megjelenések is dicséretre méltó. -— Öngyilkosság. Lévay Dezső, nánai uradalmi gazdatiszt e hó 9-én éjjel isme­retlen okból agyonlőtte magát. írást nem hagyott hátra. — Zene ós énektanítás. Schönwálder Kálmán és neje a bazilikái énekkar első énekesnője, a zongora, hegedű és rend­szeres énektanításra jelentkező növendé­keket elvállalnak, s azok szakszerű kiké­peztetéséről garantiát nyújtanak. Értekez­hetni ez ügyben Víziváros Sz. János-utcza 32. sz, alatt. — Játék esélyekkel és esélyek nélKül. A közelmúlt némely eseményei — a já­ték démonának újabb áldozatai bírhatták rá a pénzügyminisztert, hogy a kis lottót ujabb megszorító intézkedések alá fogja venni. Pénzügyi kormányzatunkban csak ugyan megérlelődött a kis lottó gazdasági és káros voltának felismerése. Az emberi természetből kiirthatatlan, ott gyökered­zik a szerencse provokálásának szenve­délye : ki merész börzespekuláeiókba bo­csátkozik, ki lovakra fogad, kimegy ru!­letten teszi próbára végzetét. Mindpzek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom