Esztergom és Vidéke, 1895

1895-03-21 / 23.szám

natnyi elmeháborodottságot mond az ön­gyilkosság okául. Az igazi okról termé­szetesen csak az ő, most már örökre elnémult ajkai adhattak volna fölvilágosí­tást. Haláláról a szolgabiróság azonnal ér­tesítette a helybeli 26-ik gyalogezred pa­rancsnokságát. HÍREK. Esztergom, március 20. — Kinevezés. Ő Eminenciája, Vaszary Kolos bíboros hercegprímás legutóbb Czelly József kuklói plébánost Péterfal­vára nevezte ki plébánossá. — A milleniumí helyi bizottság kedden délután ülést tartott a városház tanács­termében dr. Földváry István elnöklete alatt. Elnök beterjeszti, hogy az eddig beérkezett bejelentési ivek a győri kerületi bizottsághoz elküldettek. Bemutatja Ko­bek István orszgy. képviselő levelét, amelyben egy 150 frtos könyvszekrényt rendel meg valamely esztergomi iparos­által. A hercegprímási iroda megkereste a bizottságot, hogy az iparosok hozzá rajzokat és költségvetést nyújtsanak be ipartárgyakról. A hercegprímás ezekből hajlandó lesz megrendelni egyetmást majdnem mindenféle iparágból. Örven­detes tudomásul vette az ülés azon jelen­tést, hogy a bíboros érsek megígérte, hogy 20—25 szegényebb iparost a kiállí­tás tanulmányozása végett saját költsé­gén el fog küldeni Budapestre. A trifaili bányatársulat is fog kiállítani, hason­lókép az Első magyar üveggyár is, mely­nél az- esztergomi termékek külön lesz­nek kiállítva. Adományok ez ideig még nem folytak be, de értesült a bizottság, hogy az Esztergomi takarékpénztár és az Esztergomi keieskedelmi és iparbank egyenként 100—100 frtos adományt fog tenni és van remény arra is, hogy maga a város tetemesebb segélylyel mozdítja majd elő az esztergomi érdekeiket a mil­lenáris kiállításon. — Haraszthy Hermin, Esztergom mű­vész-leányának jól sikerült arcképét köüi a «Wiener Lében* című bécsi hetilap legutolsó száma és melléje a fiatal mű­vésznőnek a következő sorokat szenteli: cNem igen volt még fiatal művésznő első felléptétől kezdve annyira szerencsés, mint az, kit mai számunk címképe ábrázol. Ragyogó megjelenés társul a fiatal mű­vésznőnél annyi kellemmel és eleganciá­val, hogy szakmájában — Haraszthy Hermin kisasszony ugyanis a szalonhő­sök szerepkörét választotta — már csak külső megjelenése is a fél sikernek biz­tosítéka. Haraszthy Hermin a budapesti konzervatóriumban nyerte kiképeztetését és mint ilyen, a magyar sziniiskolának valóban díszére válik. Már első szerződ­tetése alkalmával Temesvárott, valamint később Budapesten mint Magda a «Szü­lőföld*-ben, mint Sanda a «Valeni nász»­ban, mint Claire a «Vasgyáros*-ban nagy sikereket aratott és a közönség, vala­mint a sajtó elragadtatással nyilatkozott róla. E sorok írója néhány nappal ezelőtt olyan szerencsés volt, hogy láthatta Ha­raszthy kisasszonyt a Pozsony városi színházban, ahova jelenleg szerződtetve van és az ottani közönségnek kedvence, mint «Szókimondó asszonyság*-ot; ő is tökéletesen igazoltnak találta a pozso­nyiak elragadott véleményét. Hogy Ha­raszthy Hermin kisasszony melyik német színházhoz fog legközelebb szerződni, (a művésznő pompásan birja a német nyel­vet is és német színházigazgatóktól is a legcsábítóbb ajánlatokat kapta) az most még nincs elhatározva, annyi azonban eleve bizonyos, hogy a legnagyobb szín­padok ensemble-jében is előkelő helyet fogna elfoglalni.* — Műkedvelő előadás. A polgári olva­sókör vasárnap másodszor is, sikerrel adta elő Almási Tihamér 3 felvonásos népszínművét a »Tót leányt«-t. Különö­sen tetszett ismét Finke József (Misó, a tót legény), ki nem egyszer könnyezésig megkaczagtatta a nagyszámú közönséget. Elismeréssel kell megemlékeznünk a fürge kis Féjja Annáról (Hanka.) »Dülő uton . . .« kezdetű dalát különösen ked­vesen énekelte. Hűen ábrázolta Béták János a tót summások vezetőjét. Volner Ferencz orthodox zsidó jargonján is jól mulatott a közönség. A többiek is igye­keztek jól betanult szerepüket a legjob­ban előadni. — Szabad a Duna. A nagy Dunáról, valamint a kis Dunáról is a jég Eszter­gomnál már teljesen eltakarodott. A ha­jóhidat tegnap kezdték bekötni. Míg el­készül, a propeller közvetíti a túlsó part­tal való közlekedést. Szegény hajóhidat utoljára kötik be, mert szeptemberre már büszke versenytársa, a hatalmas vashíd át fog adatni a forgalomnak s a hajóhíd örökre nyugalomba kerül. Az új hídnál most még csak a parti töltéseken dol­goznak, melyek nagyjából már egészen készek, de pár nap múlva hozzákezdenek a középső ív állvány-cölöpéinek leverésé­hez és a vámház építéséhez. — Baleset mulatság közben. Sajnálatra méltó és városszerte 1 észvétet keltő bal­eset érte hétfőn este H a n i s c h Kon­rád, a helybeli gyalogezred egyik szá­zadosát. A Merelli-féle előadás után egy víg társasággal a Fürdő-vendéglő étter­mébe ment és itt tréfálkozás közben olyan szerencsétlenül esett el, hogy bal­lábát eltörte. Kocsin szállították lakására. A csonttörés rendkívül súlyos, de az or­vosok véleménye szerint kétségtelen, hogy pár hét alatt utókövetkezmények nélkül begyógyul. Ezt kívánjuk jó barátaival együtt mi is, kik Hanísch Konrádban a helybeli tisztikarnak az esztergomi tár­saságban mozgó egyik legderekabb, leg­rokonszenvesebb, magyar érzelmű tagját tanultuk megismerni. — A difteritisz még mindig fel-felüti fejét városunkban. Tegnap Nóvák Imre földmives 7 éves leánykája halt meg e betegségben. Az utóbbi idők ragályos be­tegségei után több helyütt alkalmazták a Tarnócy-féle budapesti gyárból rendelt és szerfelett gyarlónak bizonyult gőz-fer­tőtlenitő-készüléket. Nem mulaszthatjuk el ez alkalmat, hogy ismételve felhívjuk az illetékes körök figyelmét arra, hogy az ilyen gépek próbájánál a legszigorúbban járjon el. Tudtunkkal a gőzfertőtlenitő-gépe­ket úgy szokták kipróbálni, hogy a bpesti bakteorológiai intézet ad bacillus anyagot lepecsételt borítékban 8-szoros vászonba csavarva. Ezt a kipróbálandó gépbe kell he­lyezni és a gőzfejlesztés után visszaküldeni az intézetnek. Csak ha az intézet konstatálta, hogy a bacillusok tényleg megölettek, akkor lehet elmondani a gépről, hogy jó. Ez pedig a város által rendelt drága pénzbe került gépnél nem történt meg, hanem más kezdetleges kísérletezések után a helyi sajtóban is hangoztatták a készülék jóságát, a mivel a tapasztalat homlokegyenest ellenkezőt bizonyított. — Esztergom monográfiája. A »Ma­gyarország vármegyei és városai* cimű nagy országos munka szerkesztő bizottsága, élén dr. Sziklay János felelős szerkesztővel, hazánknak vármegyénként és városonként valcxbő ismertetését akarja elkészíttetni. Ez ügyben legutóbb megkereste Esztergom város képviseletét is, hogy a mű létrejöt­tében a válalatot támogassa. A mono­gráfia Esztergom várost földrajzi, történeti, összes közművelődési és közgazdasági viszonyaiban ismertetné. A szerkesztő bi­zottság az esztergomi illetékes körök által kijelelt szakírókat kérné fel az egyes sza­kaszok megírására. A mű olyannak ké­szül, a milyen ma még nincs Európában. Sok illusztrációval lesz díszítve. De mivel ilyen nagyszabású munka csak úgy léte­sülhet, ha az illetékes és érdekelt ténye­zők támogatásával találkozik, a szerkesztő bizottság arra kéri a várost, hogy segély­ként IOOO frtot szavazzon meg. A mű pártolását nemcsak a belügyminiszter aján­lotta, hanem számos törvényhatóság és város anyagi segélyben részesítette. A bizottság a mű összes felvételeinek egy­egy eredeti példányát kartonlapra húzva, albumban a városi levéltárnak megküldené. A tanács március 13-án tartott ülésében elhatározta, hogy a kérvényt az eszter­gomi régészeti és történelmi társulatnak adja ki és kikéri a társulat véleményét a mű irodalmi becsére és a támogatás mér­tékére nézve. — Március tizenötödike Muzslán. Muzs­lai tudósítónk írja : Muzsla község haza­fias közönsége március 15-ikét ez évben a szokottnál nagyobb fénynyel ülte meg. Az ünnepély kezdetét mozsárlövések je­lezték; Az ottani zenekar riadóval járta be az utcákat. Reggel 8 órakor Rudolf Béla plébános ünnepélyes istentiszteletet tartott, miközben a közönség a himnuszt és szózatot énekelte. Mire után kivonult a közönség zeneszóval a temetőben por­ladozó honvédek sírjához. Itt a búcsi földmívesek dalosköre éneklése után Beli­czay Gyula ügyvéd lelkes beszédben em­lékezett meg a nap jelentőségéről az ek­kor már mintegy 1500 főre felszaporodott hallgatóság előtt. Ima után a szabadság­ért vérzett hősökért, Molnár Sándor tanító szavalta el a »Talpra magyart «-t. Este 7 órakor társasvacsora volt a muzslai ven­déglőben, a hol számos felköszöntőt mon­dottak. BüvészelŐadás. M e r e 1 1 i bűvész vasárnap és hétfőn tartotta meg hirdetett előadásait a »Fürdő« vendéglő nagyter­mében. Szépszámú és díszes közönség volt ott minden este. Merelli elsőrangú erő szakmájában, rendkívül ügyes mutat­ványaival mindvégig kitűnően mulattatta a közönséget. Különösen tetszett Bella C o r a, a levegőbén lebegő hölgy és a hat báb-ember, kikkel a bűvész egész kis színdarabot játszatott végig. Csak a szá­jukat és fejüket mozgatták ugyan és he­lyettük Merelli beszélt hasbeszéléssel, de azért igen derék legényeknek és hölgyek­nek bizonyultak mindannyian. Merelli elő­adásaiban a humorisztikus elemre fektet súlyt. Különösen dicséretre méltó a bűvésznél, hogy amennyire fogyatékos magyar tudományától tellett, a német nyelv mellett a magyart is használta — Balesetek. Adorján János esz­tergomi földműves a napokban szeren­csétlenül járt az épülő üveggyárnál. Münkaközben egy súlyos vassín a kezére esett és leszakította kezének mutatóujját. Z a p 1 e t i 1 Mátyás munkásnak pedig a kaszárnyaépítésnél egy nagy darab leesett kő zúzta szét kezefejét. Mindkettőt a vá­rosi kórházban ápolják. — Gazda-tánczestély Nyitrán. A nyit­ramegyei gazdák a f. évi april. hó 28-án a vármegyei lóversenyalap javára gazda­táncestélyt rendeznek Nyitrán. A kik meghívóra igényt tartanak, jelentkezzenek a nyitramegyei gazdasági egyesület tit­kári hivatalánál Nyitrán. — Bányásztemetés. Az ó-tokodi bá­nyában f. hó 15-én délután kisérték örök nyugalomra a trifaili-kőszénbánya-társu­lat tisztjei és munkásai a társulat bányái­ban már 27 éve működött bányajáróju­kat, Konecsnics Vencelt. A végtisztessé­gen képviseltették magukat a szomszéd­ságban lévő mindhárom társulat tisztjeik, altisztjeik és munkásaikkal. Koszorút tet­tek az elhunyt koporsójára Kantner Adolf bányaművezető mint főnök, a társulat tisztjei, altisztjei, munkásai és többen. A szomorú menetet különösen emelte az ó-tokodi felvigyázók és munkások egész új egyenruházata, a más szomszéd bá­nyákról érkezett küldöttségek, valamint a Csolnok községben lakó bányászok egyenruhájuk és zászlójukkal. A menet alatt az ó-tokodi bányász zenekar ját­szotta szomorú alkalmi darabjait, a sír­nál pedig Ranzinger Vince úr a tár­sulat, bányafelügyelője megható szavakban méltatta az elhunyt érdemeit, kifejezést adva annak, hogy benne szakértő, hű és szolgálatkész bányász hunyt el. A beszéd után a zenekar a bányász himnuszt ját­szotta. — Nemzetközi lóvásár Érsekujvárott. A nyitramegyei gazdasági egyesület ál­tal a f. évi május hó 5-én és 6-án XlII-szor rendezendő érsekújvári nemzetközi lóvá­sárra már eddig is 27 nagy külföldi ló­kereskedő jelentkezett, kik bizonyára fe­dezhetik majd szükségletüket azon kitűnő anyagból, mely a vásárra felhajtva lesz. Ezen érsekújvári lóvásár évről évre óri­ási arányokban fejlődik. Lakások és is­tállók az érsekújvári rendőrkapitányi hi­vatalnál rendelhetők. — A Mezőgazdasággal és erdészettel foglalkozók nyugdíjintézete Budapesten április hó 7-én délelőtt n órakor a «Köz­telek* üléstermében tartja első rendes közgyűlését, melyben a felügyelő-bizott­ság'és igazgatóság jelentése az intézet zárszámadásáról és mérlegéről terjesztetik elő, s megejtetnek a választások az el­nökség, igazgatóság és felügyelő-bizottság hiányzó tagjaira. Indítványok 2 héttel előbb az elnökségnél írásban nyújtandók be. Ezt követőleg tanulmányi kirándulás rendeztetik Magyar-Uvárra, hová az uta­zás április 7-én délután történik, 8-án a mintaszerűen berendezett és kezelt főher­czegi uradalom, 9-én pedig a magyar­óvári m. kir. gazdasági akadémia beren­dezése és kísérleti telepe szemléltetik meg. A kirándulásban részt venni kivánó egyesületi tagok szíveskedjenek e szán­dékukat márczius hó 25-ig az egyesület irodájával Budapest IX. Lónyay-utca 7. sz. közölni. — A magyar gazdatisztek és erdészek országos egyesülete évi rendes közgyű­lését Budapesten f. év április hó 7-én délelőtt 10 órakor a «Köztelek* üléster­mében tartja, melyen az egyesület zár­számadása, vagyon kimutatása és az 1895. évi költségvetés terjesztetik elő, s meg­ejtetnek a választások, úgymint I alelnök, 16 választmányi tag és 3 számvizsgáló­bizottsági tagra. Indítványok a közgyűlést megelőzőleg 8 nappal írásban nyújtandók be az elnökségnél. IRODALOM. — Földet a szocziálistáknak ! Jövőt a magyariparnak ! Ily címen jelent meg egy röpirat a Pestmegyei Hírlapnál Kecs­keméten. Ara szétküldéssel 50 fillér. Szerkesztői üzenetek. H. J. Btidapest. Bankettek alkalmával csakugyan szokás, hogy valaki e szavakkal emelkedik fel: „Uram, uram (mondjuk) Kovács Mihály uram, szó­lok (vagy szállok) az úrhoz." Kovács Mihály erre feláll- és állva hallgatja végig az egész tósztot, pedig annak egy szava sem vonatkozik rá, és pél­dául Szabó Jánosra üriti a szónok poharát. De most már a „megszállott" Kovács Mihály kötelességének tartja, hogy ő mondjon utána beszédet. Igen elter­iedt szokás és más magyarázatát bajosan lehetne adni, mint azt, hogy magyar és eredeti. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos NÓGRÁDI JENŐ. N YIL T T É R.*) ÓVA arrrös A cMraem YM.6 VISSZAÉLÉSES ELÖL ALLAMVASUTAK GÉPGYÁRA felülmúlhatatlan GÖZCSMOGARNiTÜRÁI malom-ts máa ipari emukra. legalkalmasabb COMPOUND-LOKOMOBILJAl Ji egyéb gaidasigi gépel mindig lir. taasÉ; néisyía mÉRÜGYHÖK8É0&N£L BTJDAPE3T JózaEF-itoST 41.1 alandők meg. KÖZEGEINK KÖZJEGYZŐI MEGHAT VLMAZASSAX BEUTAK Árverési hirdetmény. Kann Berthold pozsonyi lakos kí­vánatára, az ő tulajdonát képező, Bény községben levő 268 métermázsa szalma, Bényben 1895. évi március hó 26-ik napján, délelőtti II órakor készpénz fizetés mellett nyilvános ár­verés útján el fog adatni. Esztergomban, 1895 március hó 19-én. Pissuth István, kir. közjegyző. *) Ezen rovat alatt közlöttekért felelősséget nem vállal a szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom