Esztergom és Vidéke, 1895
1895-03-07 / 19.szám
számú közönség élénk tetszésnyilvánitásai közt. Különösen Finke József (Miso, a tót legény) mókáin mulattak mindvégig kitűnően. Ez az előadás is szép jövedelmet hozott a kör házalapja javára. Nagyon tetszett Féjja Anna (Hanka a tót leány) nehéz szerepében. Vége-hossza nem volt a sok ujrázásnak. Az intelligens osztály a közönség közt csak gyengén volt képviselve. — A takarékpénztár alapítványa. Az esztergomi takarékpénztár március 2-án d. u. igazgatósági ülést tartott, melyben elhatározta, hogy az intézet 50 éves fenállásának jubileuma rendkivüli jubileumi közgyűléssel ünnepeltessék meg, amelyre csupán a részvényesek hivatnak meg. Az intézet 50 éves történetének megirására Reusz József társasági igazgatót kérték fel. E közgyűlés elé azon javaslatot fogja terjeszteni az igazgatóság, hogy az intézet tizenötezer frtnyi alapítványt tegyen az Esztergom városban létesítendő közkórház javára olyanformán, hogy a kórház keretén belül egy örökösen a takarékpénztár neve alatt fennálló és amennyire lehetséges, beteg gyermekek felvételére szolgáló, önálló pavillon állíttassák fel. Az alapítványra nézve a takerékpénztár szabad intézkedési jogát fentartja és ha a kórház 5 év alatt nem létesülne, akkor a más célra leendő felhasználás jogát is fenntartja magának. Az összeg a tényleges felhasználásig a társaság által kezeltetik. Ezenkívül a jubileumi közgyűlés elé a következő jótékony adományok javaslata kerül'- A reáliskolának IOO frt, tűzoltóegyletftek 75 frt, közkórházra 50 frt, gazdasági egyletnek 100 frt, a dunántúli közművelődési egyletnek 100 frt, a felvidéki közművelődési egyletnek 100 frt, alapítvány Esztergom megyében a magyar nyelv terjesztésére 100 frt, Kossuth-szoborra IOO frt, Klapka-szoborra 50 frt, az ezredéves kiállításnak 100 frt és még számos egyéb kisebb adomány. Az izgazgatóság egyúttal megállapította a társaság mult évi mérlegét. A tak. pénztár alaptőkéje 1894. évi dec. 31-én 300,000 frt, tartalék-tőkéje 32,199 frt 09, különleges tartalék- tőkéje 15,615 trt 06 kr, tiszti nyugdijalapja 47,124 frt 87 kr. Az 1894. évi üzleti eredmény ő^ó 1 / 1 / frt 67 kr, melyből tartaléktőkére jut io°/ 0 6,167 frt 77 k r > osztalék részvényenként 75 frtjával 45,000 frt, tiszti nyugdijalapra 883 frt 68 kr, jótékony célokra .4,166 frt, különleges tartalékalapra 492 frt 47 kr. A pénztári maradvány volt 1894. dec. 31-én 57,210 frt 48 kr. — Esztergomi Vásárok. A rendőrkapitányság hirdetménye szerint országos vásár lesz Esztergom városban az 1895. évben : Gergelyi vásár március 18-án és 19-én, Orbáni vásár május 27-én és 28-án, Lőrincivásár augusztus 12-én és 13-án, SimonJudai vásár november 4-én és 5-én. Ezenkívül, mint eddig, minden szerdán és szombaton heti és sertésvásár tartatik. — Gazdasági egyesületek ezredéves kiállítása. Az ezredéves kiállításnak tervbe volt elhalasztása folytán a gazdasági egyesületek kiállítási ügye is hónapok óta stagnált. Most, hogy az ezredéveskiállítás megtartásához több kétség nem fűződik, a gazdasági egyesületek kiállításának végrehajtó bizottsága is hozzálátott a munkához és Budapesten a Köztelken február hó 27-én tartott ülésén a kiállítás programmjának részleteit is megvitatván, az. előkészítő munkálatokat teljes erélylyel megindította. A kiállításra eddig 49 gazdasági egyesület jelentkezett, ezek közül 45 anyagilag is hozzájárul a rendezési költségek fedezéséhez. A felajánlott hozzájárulási összeg eddig 14,125 frt, mely összeg a programm lényegesebb pontjainak megvalósítását már is lehetővé teszi. A kiállítás tervezete a következő főbb pontokat öleli fel : I. Meg fog iratni az egyesületi élet monográfiája oly módon, hogy ez működési területe általános gazdasági viszonyainak is jellemzetes ismertetését nyújtsa. 2. Bemutattatik a gazdasági egyesületek működésének befolyását a ló- és szarvasmarha tenyésztésre előtüntető grafikus térkép, lehetőleg ugyanez a tájfajták eloszlására nézve. 3. Bemutattatnak az egyes vidékek kiváló és jellemzetes kultur növényei a talajjal együtt, melyben azok teremnek. 4. A tipikus ló- és szarvasmarha táj fajtákról modellek készíttetnek. 5. Ilyen modellek készülnek az egyesület működésének hatása alatt létesült, vagy kezében lévő intézményekről és a gazdasági életre jellemző objektumokról. 6. Kiállíttatnak a különböző vidékek tipikus földmivelő eszközei, fényképgyűjteménnyel együtt, melyek ezen eszközökkel való bánásmódot mutatják be. 7, Kiállíttatnak a mezőgazdasági háziipar nyersterményei, eszközei s kész czikkjei. Mindezekben a bizottság már a részletes programmot is megállapította s határozatokat hozott az anyagi gyűjtés mikéntjére is. A programm rövid idő alatt az összes gazdasági egyesületeknek meg fog küldetni. Az egyes részletkérdéseknek ez alapon való végleges eldöntése s a programmok teljes egybeállítása céljából a bizottság az öszszes gazdasági egyesületek titkárjait április hó 7-ére hivja össze. Az országos magyar gazdasági egyesület köztelki helyiségében kiállítási irodát nyit, mely az adminisztracionális teendőket ellátja s a bizottság határozatainak végrehajtását foganatosítja. — Megfagyott a hóban. Az esztergomi ezred egyik közkatonája, Horváth János csévi illetőségű közlegény e hó 3. és 4-ike közti éjjelen Esztergom felé iparkodott. A nagy hóban az Ispita-hegy alatt elakadt. Valószínűleg ittas állapotban ledült pihenni és megfagyott. Már csak holtan találták meg. — Késelő paraszt. Schmidek Simon epöli korcsmájában Hajdler István és Kis Sándor epöli legények táncmulatság alkalmával a zenészek miatt összeszólalkoztak és rövid szóváltás után Kis Sándor zsebkését előrántotta és Hajdlernak baltenyerét átszúrta. A veszedelmes legényt letartóztatták. | — Szocialista Tokodon. A napokban •á tokodi rakodó korcsmájában Ocsenás Lajos és Blazsek Ferencz bányamunkások borozgattak. Sehogy sem voltak megelégedve a Trifaili társulat igazgatóságával. Különösen dühöngött Blazsek Ferencz munkás. aki olyasféle fenyegetőzéseket is hallatott, hogy ha a bányaigazgatóság meg nem javítja fizetésüket, ő Kantner Adolf igazgatót dinamittal egyszerűen a légberöpiti Besúgta ezt valaki a csendőrségnek, mi miatt aztán két csendőr a szocialistánál házkutatást tartott s több dinamittöltényt és gyatacsot fedezett fel nála. Eme korpusz deliktik alapján Blazsekot, mielőtt vakmerő tervét végrehajthatta volna, letartóztatták. — Agyonütött munkás. Márc. 2-án a Dömös község határában fekvő Hajósi István-féle külső kőbányában a lezuhanó kőtömegek agyonütöttek egy Molnár Bálint nevü munkást. Rögtön meghalt. Molnár szemetet hordott ki a bányából s közben egyik veszélyes helyre ment, hova pedig a bányavezető tilalma szerint menni nem lett volna szabad. Engedetlenségeért életével lakolt a szerencsétlen. A megtartott hatósági vizsgálat kiderítette, hogy a veszélyes helyre menni 1 frtnyi büntetés mellett meg volt tiltva, s így egyedül Molnár saját könyelműsége okozta halálát. — Farkasok az esztergomi határban. A héten egy Kovács nevű párkányi ember nagy rémülettel jött jelenteni Nozdroviczky városi erdő mesternek, hogy hétfőn a Strázsahegy tájékán menve két farkast látott. Egy kis leánykát vezetett Kováts, de annyira megrémült, hogy a kis lányt ott hagyta a nagy hóban és ő a téglaházba bemenekült. Más szemtanuk is erősítgették, hogy látták az éhségtől ordító farkasokat. A rémhírekre Nozdroviczky és Kerschbaummayer Károly gyógyszerész több vadásszal — bár sejtették, hogy ez a farkas csak annyira létezik, mint évenként a Quarneroban megjelenő cápa — farkasvadászatra indult. Lőttek is két darab kiéhezett, hatalmas példány — rókát. — Szerencsétlenségek a bányában. A dömösi határban levő Hoflbauer és Lehner-féle kőbányában Kecskés József nevű munkást egy leszakadt nagy darab kő súlyosan megsértette. A basaharczi István téglagyárban pedig Lick F. Zsigmond, 15 éves fiatal suhanc a csillevasut mellett lábatlankodott, majd alája került és a lábán nehéz sérülést szenvedett. — Állatstatisztika. A községek kimutatása szerint az esztergomi járás területén levágatott a mult évben 574 drb. szarvasmarha, 220 borjú, 532 juh, 430 sertés, 5 kecske. Ló volt összesen az egész megye területén 4500, szarvasmarha 5969, juh 11,124, kecske 396, sertés 6479 drb. Marhapasszus kiállíttatott 5 kros 8536, 3 kros 1572, összesen 10,158 darab. Apaállat volt 2 mén, 41 bika, 55 kansertés és 4 állami mén. * Alkalmi vételre nyújt alkalmat Fleischmann Ignácz jóhirnevű kereskedő leszállított áron. Ebbeli mai hirdetésünkre felj hívjuk olvasóink figyelmét. IRODALOM. c. önálló művéhez. Megérdemli ez is, hogy a művelt közönségnek a legmelegebben — Bossuet beszédei. I. kötet: Bossuet egyházi beszédei. Fordította s bevezetéssel ellátta Acsay Ferencz, a győri főgimn. igazgatója. Bossuet arcképével. Kiadta a pannonhalmi sz.-Benedek-rend. Nyomt. Esztergomban, 1895. Laiszky János könyvnyomdájában. Ara 5 frt. Méltó hála illeti a magyar sz-.Benedek-rend tudós főapátját, hogy lehetővé tette minden művelt magyar embernek, hogy a legkitűnőbb francia szónok beszédeinekjelentékeny részét a magunk nyelvén is élvezhessük. Bossuetnak nincs rá szüksége, hogy köznapi frázisokkal magasztaljuk. A ki teljes megismertetése után szellemének hasonlíthatatlan nagyságával oly könnyedén győzte le az eladdig legelsőknek tartott Bourdalouet s Massillont, nem szorul gyönge toll dicsérő szavaira; ezek nélkül is méltán elvárhatja emléke és hire, hogy a művelt közönség s különösen az egyháziak ne mellőzzék a nyújtott alkalmat s siessünk megismerni, élvezni, csodálni a franciák szellem-óriását, kit tehetsége s sz. élete XIV. Lajos trónörökös fiának nevelőjévé s püspökké emelt. Különös véletlen, hogy nálunk is a bencések, jelesen e rendnek egyik kiváló tagja, ismertetik meg valójában Bossuet-t, s ugyané rend franczia tagjai gyűjtötték össze, rendezték s kritikailag kiadták a 18. századBossuet összes beszédeit. Acsay e kötete a francia udvar kedvelt szónokának 235 megmentett beszédéből 38-at foglal magában azon időrendben, a mint Bossuet elmondta, ezzel is jelezvén a fejlődés fokait, a melyeken Bossuet mint szónok fölfelé haladt. Függelékül egy-egy beszédet közöl Bourdaloue, Massillon s Pázmány beszédeiből, Bossuetéihez hasonló tárgyúakat, s ezeknek alapján a terjedelmes és alapos előszóban össze ii hasonlítja e négy nagy szónokot. Maga az előszó is nagyon figyelemre méltó, s szerető, gondos tanulmánynak érett gyümölcse. Egyszerűségében vonzó előadással megismertet Bossuet életével, kiemelve mindenütt szellemi fejlődésének mozgató erőit s fokozatait, a beszédek érdekes történetével, forrásaikkal (szentírás, egyházatyák ; Vergilius, Homeros, Horatius), dogmatikus irányával, a beszédek mesteri szerkezetével, a teremtő lángészt jellemző előadásával. Világos, kedves, tiszta képet nyújt e nagy ember egész szellemvilágáról. De érzi, hogy egy előszó keretében nem mondhat el mindent egy Bossuetról, s nagyobb tanulmányt igér róla. Előszava ajánló alapossága, szépsége méltán kelt kíváncsiságot megjelenendő könyve iránt az igazi esztétikai gyönyört élvezni szeretők körében. Iparkodjék a felkeltett várakozást kielégíteni azzal is, hogy adja ki mentül elébb a II. kötetet is, mely Bossuet összes dicsőítő s halotti beszédeit fogja tartalmazni. A fordítás milyenségére nem szükséges sok szó, hogy kiemeljük zamatos, tősgyökeres magyarosságát, mi legtöbb helyen a régi magyar egyházi szónokok nyelvének szorgalmas tanulmányozására vall ; a minthogy egy-két beszéd fordításában kísérletet is tett Pázmány Péter erős, fordulatos és választékosan magyaros stílusával. Nem csekély gondra s a franczia s magyar nyelv fordulatainak, gyökeres szólásainak széleskörű ismerésére volt szükség, hogy Bossuet fenséges, szinte utolérhetetlen szárnyalását ily szabatosan s mégis természetes könnyedséggel tudja visszatükrözni. A szokatlan, uj szókat lehetőleg, az idegenszerű szólásokat pedig mindenütt kerüli. Mindössze az interpunkció ellen lehetne némi kifogást tenni; de az írásjelek okozta ezen szaggatottságban is — az előszó szerint — Bossuetet követi. Méltán sorakozik Acsay e munkája »A prózai műfajok elmélete* ajánljuk. Szerkesztői üzenetek. Szorgalmas olvasó, Budapest. Az esztergommegyei kőszénbányatelepeken a munkások fizetése az átalános munkaszabályok értelmében minden hónapban csak egyszer történik és pedig a hó 15-ikére következő legközelebbi szombaton vagy vasárnapon. Gyakrabban szombaton este a vasárnapi munkaszünet miatt. Igy van ez az ujdorogi és annavölgyi bányánál; a többi kőszénbányatársulatnál is csak ritkán van eltérés. — Cato. Esztergom. Illetékes helyről úgy értesítenek, hogy a dorogi régi bányában mutatkozott kismérvű bányatűz legnagyobbrészt már el van fojtva. Valószínű azonban, hogy az illetékes helyek szépítgetik a dolgot. K. J. Helyben Nem szükséges mindent személyesen behozni, tessék cs ak a szerkesztőség levélszekrényébe dobni a közleményt. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos NÓGRÁDI JENŐ. lílLHÉ R *) Alkalmi vétel. Vari szerencsém a n. é. közönség becses tudomására hozni, hogy üzletemet április hóban az azelőtti Brunner-féle helyiségbe (takarékpénztár épület) helyezendem át. Ez alkalommal tulhalmozott raktáromat leszállított áron n. é. vevőim b. figyelmébe ajánlom. Különösen bátorkodom az alant felsorolt tárgyakra figyelmeztetni u. m. Női ruhakelmék. Mosó pargetok és kartonok. Férfi-, női- és gyermek-cipők. Férfi és fiú kalapok. Fiú és leány gyermek-ruhák. Különféle kézimunkák. Szőnyegek és függönyök. Mindennemű díszek, szabó kellékek rövidárúk és pipere cikkek. Az eddig irántam tanúsított bizalomért köszönetet szavazva és b. jóindulatukat továbbra is kikérve maradok kiváló tisztelettel Fleischmann Ignác. KÖZEGEHTK KÖZJEGYZŐI MEGHATALMAZÁSSÁ!. gMTAg *) Ezen rovat alatt közlőitekért rállal felelősséget nem a szerk.
