Esztergom és Vidéke, 1895

1895-03-07 / 19.szám

A társadalom szive. Te sokat kigúnyolt, satirikus em­berektől megcsipkedett, cinikus szív­telenektől megócsárolt nőegyesüle­tek és mindennemű humanitárius köz­jótékonyságok, én a ti dicséretetekre fogom a tollat. Alkotmányos szabad államokban a törvényhozás műkö­dése mellett, csaknem egyenlően fon­tos tekintet, hogy a társadalmi mű­ködés miként néz szét eszközök után, melyek a humanismus céljaihoz vezetnek. Sőt ez még fontosabb, a mennyiben igen sok törvény a vég­rehajtásban gúnynyá változik, de a mit a szociális korszellem óriás karja ápolásba vesz, az nem papírra írt törvény, melynek némelyike az élet szükségeiből merített követelése a kornak. A társadalomnak, mely már a civilizáció gyorsvonatára fölkapott, temérdek teendőt kell teljesítenie és azokat úgy intézni, hogy az önzés és balítélet és szerencsétlenség szirtjein hajótörést ne szenvedjenek. Minálunk is — talán elmaradottságunk ösztönző érzetében, — hatalmas kezd, fájda­lom csak kezd lenni minden téren a cselekvés buzgalma. A társulási szellem az emberi ön­zésből materiális célokért manapság gyorsan gyűjti a hivatott erőket. Ez az egyesülési kedv kétségkívül a nem­zeti közvagyonosodásra hatalmas mo­tor és mint ilyen elsőrendű tekin­tetet érdemel ebben a materiális kor­ban. Hanem az emberszeretet költői zománca kevéssé csillog át rajta. Már pedig az anyagias előrehaladás vágya a szív nemesebb érzelmeinek poé­zisével adja meg a társadalomnak azt a tetszetős üde szint, mely a szer­vezet egészséges vérkeringésére vall. Jótékony nőegyletek ! Kell-e fejte­getnünk azon fogalmat, melyet e szó kifejez, azon áldást, melyet a szeretet kiapadhatatlan forrásából árasztanak el a női kezek a társa­dalom elhagyottjai számára ! ? A ta­pasztalat, az önfeláldozás és a kime­rülhetetlen szeretet ezer csodáját tárja föl az emberiségnek, hogy a gondvi­selés a női szivet magasztos célok eszközlésére alkotta. Innen az a fo­gékonyság, mely úgy hangolja ke­délyét, hogy mindent a mi a lelket és képzelődést megragadja, pártolja, hogy mindenütt ott van, a hol a sors csapása fájó könnyek letörlését fela­datává tette. És mégis, az irónia hangja mily gyorsan kész a férfi ajkakon, ha halljuk, hogy az emberszerető női szivet a házi tűzhely mellől elhivo­gatja az irgalom, a sziv szava. Jól meg van osztva a tevékeny­köre. A férfi nemnek kötelessége világos, kiképzett értelemmel érvé­nyesíteni a szellemi kincset a haza érdekében, vagy hős kézzel a kardot forgatni. A nő a férfiseb bekötözé­sével, a lázbetegek enyhítésével, az Az „Esztergom és Vidéke" tárczaja. Vaszary, mint gazda. — A »Korrajzok«-ból. — K r u e s z Krizosztom főapátsága alatt olyan gazdasági rendszer uralkodott, hogy a kezelő gazdatisztek a gazdaságban te­nyésztett állatok, szemes gabona, takar­mány, magvak és gumós növények után bizonyos jutalmazásban részesültek. De ez a rendszer sehogysem mutatkozott célirányosnak. A kezelés költségei nőttön­nőttek s még olyan területen is, a hol a kezelés költségei felülhaladták a jöve­delmet, a gazdatisztnek jutalékát nem ta­gadhatták meg. A hetvenes években s a nyolcvanasok elején inkább a termékeny esztendőknek, mintsem a gazdatisztek rendszerének kö­szönhette a szerzet, hogy tekintélyes jö­vedelmek fölött rendelkezett. De a gabo­naárak hanyatlásával a jó termések sem ütöttek be. Végre a gazdasági rendszert meg kellett változtatni. Vaszary Kolos mindjárt főapátsága elején bejárta a bencések uradalmait s nemsokára megjelent a következő utasítás : — »A külterjes gazdálkodásból minél élőbb át kell mennünk a belterjes gaz­árvák és ügyefogyottak ápolásával éri el az erény dicsőségét, mert szivsugara szélesebb körre nem te­rülhet. A mi nem azt teszi, hogy a nőnek a fájdalom könnyeinek letör­lésénél, a kolduló erény vigasztalá­sánál, az éhező nyomor enyhítésénél nem nyilik á társadalomban — az otthon szentélyéről nem is szólva most — tevékenységi köre. A sociális nyomorúságok közben a mi lelkes honleányaink azok, a kik a béke olajágát lengetik felénk. Valóban ők a költő szerint az em­beriség szebb és jobb fele. Egész Magyarország-szerte a jó­részt lelkes honleányaink buzgósága, áldozatkészsége alapján fennálló hu­manitárius egyesületek most tartják évi közgyűléseiket. Áldás legyen e jxiurikiiu.„ Ez_évi közgyűléseken a társadalom szive nyilatkozik meg. Urak ! le a kalappal s ne resteljük ezeket a közgyűléseket meglátogatni, ott fogunk igaz elismeréssel eltelni azon emberbaráti tettek hallatára, a melyek a nyomor és kétségbeesés könnyeit szánó emberszeretet irgal­mával letörülték. A pauperismus an­nál ijesztőbb végletben mutatkozik, minél nagyobb igényeket támaszt az élet. A jótékony női egyesü­letek az ijesztő ellentét eloszlatá­tására dolgoznak törhetetlen szere­tettel : ismerjük ezt el és támogas­suk őket hatékonyan a társadalom nemes munkájában. CSARNOK. dálkodásra. Hogy az alacsony gabonaárak következtében beállott jövedelmi kevesb­letet eltüntethessük, minden törekvésünk­nek oda kell irányulnia, miszerint ugyan­azon földből többet, ha lehet még egyszer annyit produkálhassunk, a mit csak sok és jó trágyával eszközölhetünk. Ez ok­ból első teendő a réti és mesterséges takarmányok termelésének fokozása; ott, a hol a szálas takarmánytermelés nem fokozható, de a talaj és népesedési viszonyok (napszám) megfelelők, gumós növények termelését kell nagyobb terüle­teken, kiterjedtebb mértékben üzni.« Ugyanekkor, hogy a gazdatisztek ér­dekei a szerzet érdekeivel szorosabban összeforrjanak s a gazdatiszteket nagyobb tevékenységre s szakismereteik buzgóbb érvényesítésére serkentsék, az uj főapát a tiszti fizetéseket fölemelte s azonfelül elrendelte, hogy a tiszta haszonból hu­szonöt százalékkal jutalmazzák azokat, a kiket a kedvező eredmény illet. Igy történt, hogy Vaszary Kolos hat esztendős főapátsága alatt a bencé­sek főbb birtokai: Tarján, Varsány, Deákig Lázi, Tömösd, Olbő, Tényő és Szent­Márton csakhamar fellendültek. Az állo­mány (juhokat kivéve) megkétszereződött, a legelőket, réteket feltörték, javították ; erdősitettek, fásitottak, homoki szőlőket ültettek. A jó termés gyümölcsei voltak azután az újonnan alakult pusztai iskolák, a fa­lusi kisdedóvók, a tihanyi templom res­taurálása, a győri főgimnázium, a radai templom, Balaton-Füred emelése s éven­kint vagy harmincezer forint a szerzet tagjainak művelődésére. 1892. febr. 9-én tisztelegtek a herceg­prímásnál a gazdatisztek. M a t t y a­s o v s z k y Lajos, S1 m o r pnmas kedvelt jószágigazgatója, vezette a hatvan tagu tisztelgőket. A primás a vezető üdvözlő beszéde után a következő kinyilatkozta­tásokat tette : — »Mint főapát hat évig vezetvén a pannonhalmi szt. Benedek-rend gazdasági ügyeit, némi gyakorlatot és tapasztalatot szereztem a gazdálkodás körül. Eddigi tapasztalataim meggyőztek arról, hogy mai napság már nem lehet azon alapel­vek szerint gazdálkodni, melyek még egy­két évtized előtt divatban voltak. Á for­galom és közlekedési tényezők rohamos változása és átalakulása az egész gazda­sági rendszer átalakítására kényszeritettc a gazdákat. Nem lehet ezentúl tisztán a szemre és gyapjúra alapítani á gazdálko­dást, hanem nagyobb figyelmet kell for­dítanunk az állattenyésztésre. Midőn tehát arra fogunk iparkodni, hogy a versenyt kiálljuk, megígérhetem, hogy másrészt Hit olvassanak a magyar lányok ? Fájdalommal esik elpanaszolnom : a magyar lányok nyolc tizedrésze silány és ízléstelen könyveket olvas. A ki nem hiszi: menjen föl egy vasár­nap a vidéki kaszinók könyvtárába, a honnét füles kosarakban viszik haza a. cselédleányok az egész hétre elegendő olvasni valót. A ház fiatal kisasszonyai, a kik tavaly már kikerültek az iskola gondja alól, türelmetlenül várják a füles kosarat, mert a zeller, a sárgarépa, a hagyma helyén most halvány őrgrófok, titokzatos tengernagyok, cselszövő asszo­nyok pihennek békén a- könyvtáblákon belül. Mert az a derék hazafi, a ki e kaszinói könyvtárt Összeválogatta, nem a tartalmat nézte, hanem a könyv pa­pírjának mennyiségét. Ha húsz kötetet hat forintért megvehetett, nem igen ke­reste a czímlapon, kinek a tolla alól ke­rült ki a szegény kisasszonyok olvasni valója. Öntudatlanul nagyot vétkezett ez a jámbor könyvvásárló úri ember, mert közkönyvtárak rossz munkái egész nem­zedékek lelkét megronthatják. Egy jó könyv Istentől való áldás. Bölcs barát, szórakoztató társ, tanácsadó rokon rejtőzik a néma sorok között, a melyek észrevétlenül a lenkünkbe lopóznak. El­lenben egy rossz könyv veszedelmesebb méreg, mint a mit a patikában őriznek ; mert a gyógyszertárak mérgéhez nem igen juthat minden emberfia, a rossz könyvek mérgét pedig tudatlanul szívja magába az a sok szerencsétlen ember, a ki nem tudja megválogatni az olvasni valóit. Hálát adhatunk érte a gondviselésnek, gazdatisztjeim anyagi helyzetének javí­tására és megszilárdítására is figyelni fo­gok. Nagy gondjaim el fognak ugyan egyelőre vonni az érsekség gazdasági ügyeinek személyes vezetésétől, de bizto­sithatom önöket, hogy azért mindig figye­lemmel fogom kisérni működésüket. A szt. benedekrendi gazdasági ügyeket köz­ponti felügyelettel kormányozták s ennek a rendszernek sok jó oldala van. Ezt honosítom meg az érsekség gazdasági ügyeinek vezetésében is. Kineveztem Lóskay Jeromos szt. benedeki áldozó­papot uradalmaim fokormányzójává, s meghatalmaztam Őt, hogy főtisztjeimmel a vezetésre nézve megalkossa a közpon­tot. Midőn tehát a gazdasági ügyekben helyettesitő mre, L ó s k ay Jeromosra uta­lok, "nem mulaszthatom el még önöket biztositani arról, hogy helyzetük javítá­sára, javadalmaik rendszeresítésére, hű szolgálataik méltatására és családjaik biz­tosítására mindent el fogok követni s e részben teljesen megbízhatnak jóindula­tomban.* Lóskay Jeromos első intézkedései a következők voltak : A jDrimási gazdatiszt tek nem tarthatnak fölös számú szarvas­marhát s nem gazdálkodhatnak termé­szetben birtokolt földjeiken. A tiszti kész­pénzfizetéseket 1892-től kezdve utólago­san negyedévi részletekben kapták ki. A Esztergom, XVII. évfolyam. 19. szám. Csütörtök, 1895. március 7. ESZTERGOM és VIDÉKE r r r »»•'.«• «*v<x^.\vxx\x\v\v^ VÁROSI ES MEGYEI ERDEKEINK KÖZLÖNYE. ^>^^^^^^^ Megjelenik hetenkint kétszer: | < . ^ ^ csütörtökön és vasárnap. | Szerkesztőség és kiadóhivatal, | Hirdetések ; —| hova a lap szellemi részét illető közlemények, hivatalos és | a kiadóhivatalban vétetnek fel. ELŐFIZETÉSI ÁÍV. | magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és reklamálások | ' | Egész évre 6 frt — kr. | küldendők : ^ I Fél évre 3 » — » , , . , N ^ Minden egyes hirdetés után 30 kr. kincstári ^ | Negyed évre 1 » 50 > | , Duna-utcza 52. szam (Toth-ház). I & Egy hónapra — » 50 » | : • : | bélyegilleték fizetendő. § Egyes szám ára — » 7 » ^ Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban, Tábor Adolf könyvkereskedésében, | ^ W^VXNXN\NX\X\XNN^\X\V^^ a Wallíiscll- és Hangll-féle dohánytőzsdékben. ^S»MCXXS»N»N**N^^

Next

/
Oldalképek
Tartalom