Esztergom és Vidéke, 1895

1895-12-15 / 100.szám

Felhívás az egyesült Esztergom és a MáriaValéria híd általános villamos világítása ügyében. Városunkban a modernebb és a jelenkor igényeinek megfelelő utczai világitásnak kérdése éppen olyan régi keletű, mint amilyen régi volt a kaszárnya ügy kérdése; s mig az utóbbinak megoldásán, sok vajúdás után, már szerencsésen átestünk, addig a közvilágítással még máig is ott tartunk, ahol 30 évvel ezelőtt voltunk. Jövő év márczius havában lesz éppen 30 éve annak, hogy városunk akkori tanácsa egy porosz czéggel egy felépítendő légszeszgyár fölött már egészen komolyan alkudozott és azzal a szerződési feltételeket meg is keíótte, mely szerint az összes városi utczákban felállított vagy 80 gázlámpáért évenként 1400 forintot fizetett volna. De miután az akkori budai helytartóság különféle indokokbél kifogásokat emelt a szerződés megkötése ellen, folytonosan ujabb és ujabb tárgyalások váltak szükségessé ezen ügyben. Hozzá járult még az is, hogy még azon a nyáron kitört a poroszÍz Mm i Vidéke" tárczáia. osztrák háború, mely miatt a vállalkozó porosz mérnökök, akik városunk határában a gázgyár részére egy alkalmas helyet kerestek, mellékesen, minden feltűnés nélkül az egész környéket, valószínűleg hadászati czélokra, felvették és a néhány ezer forint bánatpénz hátrahagyásásával egy szép reggelen eltűntek. Ezóta a közvilágítás kérdése Esztergomban csak nagyon nehezen döczögött előre s az egészben csak annyi történt, hogy a néhai olajmécsek helyett petróleumlámpák lettek fölállítva s mig azok ujak voltak és a vállalkozók méltányos fizetésben részesültek, addig meglehetősen világítottak is, de mióta a nagy concurrentia következtében egy-egy petróleum lámpa után a vállalkozó csupán 12 frt 98 krt kaphatott egy egész évre, azóta a lámpák nagyobbrészt a legelhanyagoltabb állapotban lézengnek alig egy fél lánggal, nagyobbrészt már 10 — 11 óra felé elalszanak s mind a mellett városunk ezért a silány közvilágításért vagyis jelenleg 200 lámpáért és azoknak folytonos javítása után évenkint közel 3000 frtot, a szó szoros értelmében elpocsékol és ezáltal a nagy pótadóval megterhelt lakosságnak a közforgalom, különösen a közbiztonság tekintetében vajmi keveset nyújt. Miért is bátran ki lehet mondani, hogy a jelenlegi petróleummal való közvilágításunk rendszere tulajdonképpen a legdrágább, mely ez idő szerint a föld hátán létezik. A tek. városi tanács ugyan már 1891-ben megkisérlette az általános villamos világítás bevezetését, de sajnosán kellett tapasztalnunk, hogy a városrészek eltagoltsága miatt ezen üdvös intézmény nem volt képes zöld ágra vergődni. Miután a kiküldött felhívásokat és bejelentési iveket, különösen a külvárosokból nagyobbrészt kitöltetlenül küldték vissza, minek következtében — a megkívántató ezer izzó lámpa összehozható nem lévén, — az egész dolog csakhamar elaludt. Aztán ismét kísérleteket tettek egy villamos telep és városi hálózat létrehozása érdekében, egy magunk között alakítandó részvénytársulat utján, de miután az ilyen vállat csak akkor nyújt a részvényeseknek némi kilátást eredményre, ha az mindjárt kezdetben a legintenzívebben léphet fel és miután a nagyobb villamos gyárak informatiója és költségvetése alapján legaláb is 60—70000 forint befektetéssel és üzemtőkével kellett volna rendelkeznünk, mely összeget vajmi bajos lett volna nálunk összehozni: oda kellett törekedni, hogy egy minden tekintetben megbízható czég, bizonyos elfogadható feltételek mellett, az Esztergomban létesítendő általános villamos világítás ügyét saját költségén vigye keresztül. Az ilyen valóban megbízható és általános bizalomnak örvendő czég ez idő szerint a »Ganz és Társa* elektrotechnikai gyára Budán, mely nemcsak hazánkban, hanem a külföldön is a legjobb hírnévnek örvend és mostanáig már több mint 100 várost és számtalalan iparteleI péket rendezett be villamos világítással. E gyár csak nemrégiben szerelte föl a követkető magyar városokat villamosan: Eger, Pécs, J Mármaros-Sziget, Késmárk, Eperjes, Nagy-Becskerek, Arad, Nyíregyháza, Szolnok, Fiume és a napokban adja ! át Várasd városának a villamos telepeket ; továbbá itt vannak városunk határában az üveggyár, a kenyérmezei szesz és a lábatlani czement! gyárak, melyeket mind a nevezett czég látott el ezen előnyös világiCsehiben bál lesz. — Humoreszk. — Irta: Kozma Andor. Karacsay Bódi bácsi zsörtölődő, rettenetes ember. Kerüli is Őt az egész világ; ő meg nem megy elébe a világnak. Ott él a feleségével meg a három leányával Görcsényben. De még csak nem is a faluban, hanem ettől is jó félórányira, a Keserű tanyán. Jó név ez ennek a tanyának, bárha csak tévedésből hívják igy. Kecsery tanya volt az eredetileg, mert Bódi bácsi felesége családjának, a Kecsery famíliának volt előbb tulajdona. De a nép szája már keserűre változtatta a szót, Bódi bácsi szája meg keserűre az életet, ott, a tanyán. Bódi bácsi felesége elöregedett, elhervadt a nagy ámbitussal diszeskedő, fehérre meszelt gerendás, boglyakemenczés tanyai házban, a nélkül, hogy egyéb baja lett volna, mint az urától való örökös rettegés — és egyéb Öröme, mint az, hogy az ura nem volt mindig otthon. A három leány felnőtt; valami apáczanevelő-intézetben annyira-mennyire kipal1 lérozódott, aztán haza került a Keserű tanyára s együtt rettegett a zsarnoktól az anyjával. Az idő ment s a három leány kezdett három csodálatos agszüzzé aszni, A rabszolgaság és az elvonultság nagyon kifejleszti az aggszüzeknek a kiállhatatlanságra való különben is szép tehetségét, A ki még Bódi bácsi miatt el mert menni nagynéha vendégnek a Keserű tanyára, az is megfutott a három csodálatos aggszüztől. Ezek a gyáva lelkek gonoszságával kellemetlenkedtek különösen az egyszerű, falusi fiatal urakkal, kik elvétve szóba álltak velük. Mily neneveletlen paraszt népek ezek a fiatal emberek ! — panaszolták Örökké, Pceig igazában csak azért haragudtak valamennyire, mert pártában hagyták őket. Klemi mama — igy hívták Bódi bácsi hitvesét — sokat búsult a leányai miatt. — Sohase mennek férjhez, soha ! — Bánom is én! — dörmögött vissza Bódi bácsi. Megélnek holtig a magukébúi. Marad mindegyikre kétszáz hold, tehermentes. Van is nekik holmi gézengúz, korhely férjre szükségük! (Bódi bácsi maga világéletében a legrosszabb férj volt, de azért mindig a rossz férjeket szidja.) — Csehiben bál lesz! — koczkáztatá meg a szót félénken Klemi mama. Csehiben bál lesz ! Elérkezett végre a csehii bál várvavárt napja. A három aggszűz már nem is aggszűz volt, hanem három igazi leány a ki izgatottan, repesve várja a boldog estét. Egész éjjel alig aludtak ; hajnalban keltek s tánezot és ruhát próbáltak egész nap. Ma Csehiben bál lesz. Bódi bácsi megemberelte magát. Ugy látszik, meghatotta kissé leányainak naiv öröme. Csehi jó három óra még Görcsényről. Gondos volt. Az ős családi batárt már kora reggel szántalpra tétette ; a telelő pulykákat kíkvártélyoztatta belőle s elmosatta a hatalmas kocsibárkából minden nyomukat. Négy jó lovat választott ki, melyek a batárba befogandók lesznek; kocsisukul kirendelte az öreg Jánost. Az öreg János süket, de kitűnő szeme és pompás keze van. Olyan mintakocsis. Melléje a bakra kerül a postaszolga, ci devant nő-szabó. Ha szükségük lesz rá a hölgyeknek, kéznél legyen. Mi vei pedig heptikás az ipse, kerül részére akkora bunda, hogy a füle sem látszik ki belőle. Csehibe pedig már az előtte való napon staféta ment a nagy vendéglőshöz, hogy a legjobb szobája fűtve és a Karacsay hölgyek rendelkezésére legyen. Kemény téli nap volt s estefelé elkezdett hatalmasan fütyölni áz északi szél. Esztergom, XVII. évfolyam. 100. szám. Vasárnap, 1895. deczember 15. ESZTERGOM és VIDÉKE »«w^xxvvv\xxv\xxx\x\x^^ VÁROSI ES MEGYEI ERDEKEINK KÖZLÖNYE* pM****v^»í<iciw»ww«rowwmimtt^HMj^^m$t»0u^w^MimmiiÉÉ^ Megjelenik hetenkint kétszer : —— ^ csütörtökön és vasárnap. 1 Szerkesztőség Simor János-utcza 519. sz., | Hirdetések -—8— hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. a kiadóhivatalban vétetnek fel. I ELŐFIZETÉSI ÁR/. Hlvatalot órák: d. •. 19—2-i

S

. ^ Egész évre 6 frt — kr. | Kiadóhivatal Buda-utcza 346. sz., | I ™ é

e

7

évr

; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; J * - » | hova a hivatalos és magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési | Minden egyes hirdetés után 30 kr. kincstári ;gy

y

hóulprl 50 l | pénzek és reklamálások küldendők. bélyegilleték fizetendő. L

Egyes szám ára — » 7 » | Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban, Sziklay Nándor, Tábor Adolf papir- I w»N«ii««s^»N<xsíxaísw<*s{^^ kereskedésében, a Wallfisch- Hangll-féle dohánytőzsdékben. — Hát lesz ! Hát aztán ? — Nem lehetne elvinni a szegény leányokat ? Bódi bácsi valami különös kivételes jó hangulatban volt, mert azzal szavazta meg a félénk indítványt, hogy >bánja az ördög h A három aggszüz szinte felvirult a nem várt Örömhírre. Csehiben bál lesz ! Megyünk Csehibe bálba! Csodálatos szekrények levendulaszagú rejtekeiből csodálatos ruhadarabok, szalagok, legyezők, topánkák kerültek elő. Klemi mama s a három aggszűz, két ügyes zsellér asszony, meg a görcsényi hektikás postaszolga, ki valamikor női szabó volt, naphosszat varrt a Keserű tanyai házban. Csehiben bál lesz ! Bódi bácsi elég tűrhetően viselkedett. Csak a tüll-szövetet kellett előle rejtegetni, mert ha megtalálta, kíméletlenül felrepegette pipatüllnek. A három aggszűz az előkészületek alatt majdnem kedvessé és csinossá lőn. Ha apjuk a teheneknél járt, a nagy ambituson tánezpróbákat tartottak. Igy járják a keringőt, igy a polkát, igy a mazűrt! És ki emlékszik még a franczia négyes minden figurájára ? Ah, a klastromban mindezt tanulták valaha.