Esztergom és Vidéke, 1895

1895-11-28 / 95.szám

vözölte. A közgyűlés egy szép ünnepély színhelye is volt. Itt tűzte ugyanis fel a főispán Tóth József volt vízivárosi községi biró mellére a koronás arany érdemke­resztet egy szép beszéd kíséretében. A kitüntetést Tóth hosszú éveken át teljesí­tett odaadó munkálkodásáért kapta. A kitüntetett a meghatottságtól remegő hangon és szokásához hiven versekben köszönte meg a Felség kegyét. Ugyan­csak e gyűlésen elhatározták, hogy a tisztújítást deczember 19-én fogják meg­tartani. A tárgyalások dél felé véget értek és a bizottsági tagok az elnöklő főispán éljenzése közben oszlottak szét. — A katholikus körben tegnap este 6y 2 órakor társas estély volt, amelyen Walter Gyula dr. primási titkár „A XVII. századbeli ellen ref ormáczio moz­galmaiból" ezimmel igen érdekes felol­vasást tartott, amely mintegy 3 / 4 óráig húzódott el. A felolvasás után Walter Gyula drt. lelkesen megéljenezték. Az es­télyen igen előkelő közönség vett részt, melynek soraiban ott láttuk: Sujánszky Antal püspököt, Mally János, Csernoch János dr., Rosszivál István, Maszlaghy Ferencz kanonokokat, Feichtinger Sán­dor dr. kir. tanácsost, Mészáros Károlyt, Magos Sándor kir. itélő táblabírót, Fehér Gyula dr. plébánost, Horváth Fe­rencz tanárt és az egész papságot. A felolvasás után társasvacsora volt, amelyen a díszes közönség a késő esti órákig kedélyesen elmulatott. — Névmagyarosítás. Eisler Lajos, a ker. betegség, pénztár titkára, Eisler Arnold orvosnövendék és Eisler Soma a ker. betegség, pénztár könyvelője, mindhárman lapunk buzgó munkatársai, nevükat „Erős"-re változtatták meg. — Felolvasó estély. A Kereskedő ifjak Önképző Egyesülete ez idei --felolvasó estélyeit, vasárnap, deczember ho 1-én este § órakor az egylet elnöke, Walter Gyula dr. primási titkár, „A magyarok őshazájáról" czimü felolvasással nyitja meg. Vendégeket az egylet szívesen lát. I Angyal kellett Letört bimbó. I az fennek, an­I gyal kellett . . . ••^^^••^•••^M Egy köztiszte­letben álló boldog családnak szeme­fénye mult ki a napokban, pótolhatatlan veszteséget, kitöltetlen űrt hagyva for­rón szerető szülői és rokonai keblében, fájdalmas húrokat pengetve meg barát­női, osztálytársnői és ismerősei szivében. Farkas Tivadar 14 éves kedves kis leánya, Margitka, halt meg rövid, de kínos szen­vedés után. Mindenki, aki csak ismerte, szerette az élénkeszü, bájos, kedves te­remtést. Szülői imádták, tanítói kedvelték, barátnői szerették és mégis elragadta őt a Mindenható körükből. Talán nagyon ís jo volt, annyira, hogy a Mindenható megirigyelte őt a világtól és magához vette angyalai közé . . . Kiterítették a drága halottat a fehér koporsóba, körül­övezték a tavasz jeleivel, a szebbnél szebb koszorúkkal. Ott aludta a kis ár­tatlan az igazak álmát. Kedves, átszelle­mült arczán boldog mosoly látszott, ta­lán már az angyalokkal játszotta játékait ? Sünien látogatták a szebb hazába ván­dorolt tetemeit a hű barátnők, ismerősök-'; mindenki elhullatta ravatalánál az őszinte részvét könnyeit és igyekezett vigasztalni a gyászbaborult szülőket ... Szomorúan •vegyül a «circumdederunt me> bus ak­kordjaiba a gyászoló szülők jajkiáltása, megindítóan hat reánk a koporsót sűrűen körülvevő hű barátnők szívszaggató zo­kogása. A szent atya megáldja a hallot­tat, a halottvivők elhelyezik a koporsót a koszorúktól görnyedő kocsira és meg­indul a bus menet. A gyászkocsi után közvetlen a gyászoló család, a siránkozó "barátnők és osztálytársnők mennek, majd óriási résztvevő közönség. A lassú me­net közben esteledik; a félhomályban kísértetiesen fénylenek a lobogó fáklyák, dicsfénnyel övezik körül a drága halott hűlt tetemét. Künn a temetőben a pap mégegyszer megáldja a halottat, a sir* ások leeresztik a földbe és ekkor újólag felhangzik a véget érni nem akaró zoko­gás. A körülállók eléneklik az » Elmegyünk astrbac . . . kezdetű mélabús halotti éne­ket, a gyászolók még egy fájdalmas pil­lantást vetnek a frissen felhantolt sirra, azután eltávoznak. Ott pihennek a kis elköltözött hült tetemei, ártatlan lelke pedig a mennyből alánézve látja az érte hulló epedő könyeket . . . Óriási közön­ség gyűlt egybe hétfőn délután a gyá­szoló házban, hogy megadják az utolsó tisztességet a kedves halottnak. Váro­sunk előkelői családjait, különösen sok hölgyet láttunk a temetésén: A vízi­városi zárda polgári iskolájának növen­\*dékei a tisztelt testvérek vezetése alatt testületileg vonultak ki a gyászszertar­táshoz. Vigasztalja a mélyen sújtott csa­ládot azon osztatlan részvét, amellyel a nagy csapás napjaiban mindenfelől talál­koztak ! A család gyászjelentése a követ­kező : «Farkas Tivadar és neje szül. Matus Katalin mint szülők, Janka és Je­nőcske mint testvérek fájdalomtól meg­tört szívvel tudatják, forrón szere­tett leányuk, illetve testvérük FarkasMar­gitkának folyó évi november hó 24-én délelőtt 9 órakor, rövid Szenvedés után zsenge korának 14-ik évében történt gyá­szos elhunytát. Hült teteme folyó hó 25-én délátán 4 órakor fog a gyászházból a kir. városi sírkertbe örök nyugalomra helyeztetni. Esztergom, 1895. évi novem­ber hó 24-én. Áldott legyen kedves emléke ! — A katonai lakbérosztályzási eljá­rást ma délélőtt 10 órakor kezdették meg a városházánál. A bizottság tagjai c Mai in a Lajos h. polgármester, Kollár Károly főjegyző, Nözlhroviczky Miklós h. gazd. tanácsos, Dóözy Antal szám* vevő, Frey Ferencz orsz. képviselő, Mi­halik Bálint, Dóézy Ferencz, Waldvógel József, a 26. gyalogezred tisztikara ré­széről : Schmidt és Hartmann őrnagyok, a pozsonyi katonai intendatura és a pestvidéki pénzügy igazgatóság egy-egy kiküldötte. A tárgyalások 2—3 napig el fognak tartani. — A katholikus legényegylet műked­velői előadással egybekötött tánczmulat­ságát vasárnap tartotta meg a „Fürdő" termeiben. Az estélyen feltűnően csekély­számú közönség vett részt, ugy, hogy a tomboláit sem tartották meg, miután félő völt, hogy nem fognak a sorsjegyek elkelni. Az előkelőségek sorából ott vol­tak : Gróf Csáky Károly és Sujánszky Antal püspökök, Roszival István, Masz­laghy Ferenez, Mally János, Csernoch János dr. kanonokok, Frey Ferencz orsz, képviselő, Mattyasovszky Lajos, Mészá­ros Károly. A műkedvelői előadás igen jól sikerült. Á dilettánsok otthonosan forogtak a világot jelentő deszkákon. Különösen kitűntek az első darabban: Eötvös Emma, aki igen csinos Lucrétia volt és igen ügyesen adta a szerelmes kis lány szerepét, továbbá Vörös Teréz és Rangl Antal. A második darab Mad­dison hires vígjátéka „Cox és Box" volt. E darabban Dózsa Jenő keltett nagyobb érdeklődést, aki a bősz kalapos legényt személyesítette. A színielőadás után táncz vette kezdetét, amely egészen ki­világos kivirradtig tartott. A négyese­ket körülkelül 30 pár tánczolta. A mu­latság, daczára a résztvevők csekély számának, erkölcsileg igen jól sikerült, ami körül főérdeme van Csernoch Já­nos dr. kanonok egyleti elnöknek, Anhaupel György dr. alelnöknek és Pelczmann László háznagynak. — Bírósági tárgyalások. Két érdekes büntető ügyben tárgyalt a tegnapi nap folyamán Sárvary Ferencz dr. kir. al­járásbiró. Az egyik Erdélyi betétszer­kesztő jár. bíró és Zöld betétszerkesz­tési írnok becsületsértési pere volt, amelynél a vádlott Erdélyi zárt tárgya­lást kért, amit az ejáró biró az eljárási rendelet 74. §-a alapján meg is adott. Igy ez ügyben az eredményt nem tud­hatjuk. — A másik ügyben Milánovits Antal állami főállatorvos állott vádlott­ként a bíróság előtt, mert egy eszter­gomi bérkocsist tettlegesen bántalmazott. Milánovits a kocsis ellen viszonvádat emelt becsületsértés és testi sértés miatt. A tárgyalás, amelyen vagy 20 tanút hallgattak ki, igen érdekes volt. A bíró­ság Milánovitsot 10 frt pénzbüntetésre és az összes eljárási költségek megtérí­tésére ítélte, amelyek, tekintve a tanuk nagy számát, tekintélyes summát, mint­egy 50 frtot tettek ki. A bérkocsis 50 frt pénzbüntetésre, esetleg 25 napi el­zárásra lett ítélve. Az ülést a kocsis azonnal megnyitotta. Egyes érdekes epizódok is előadták magukat. Igy mi­dőn Milánovits állatorvos vádlott azt monda: „fizesse az eljárási költségeket az állam," az eljáró biró azt felelte: „nem az állam, hanem az állami állat­orvos fogja azokat fizetni." A vádlott különben nagyon méltatlankodott az óriási költségek miatt és annak kifeje­zést is adott v amiért többször rendre­utasították. Érdekes megjegyezni, hogy a büntetést a főállatorvos úrra azért rótták, mert az engedelmeskedni! nem akaró kocsist felfricskázta.- M tanulság ebből az : hogy ha a' szolga á gazdának nem akar engedelmeskedni, ne fricskázza fel, hanem páholja alaposan el. — A mezőgazdasági statisztikai össze­írások, amelyek eleinte nov. 21, 22; 23 és 25-ére voltak tervezve, az óriási el­intézendő bevallások miatt e hónap vé­géig elhúzódnak. Az összeírások az egyes helyiségekben még élénken foly­nak. A legnagyobb forgalom van a köz­pontban, a városház tanácstermében ahol az összeírást többnyire a városi erdő­mester vezeti. — A piszkei katholikus templom.. Már évek óta panaszkodnak a piszkeiek és lábatlaniak, hogy templomuk oly szük, hogy alig fér el benne a hivők egy na­gyon csekély része, a többiek pedig kénytelenek a templomon kivül álldogálni az istentisztelet alatt, ami különösen a hideg téli időben igen egészségtelen. Már több ízben kerestek a piszkeiek é's­lábatlaniak e sérelmes állapot miatt orvoslást, de mindeddig nem nyertek el semmit. Mint megbízható forrásból hall­juk, legközelebb a két község egy kül­döttséget fog meneszteni előkelő férfiak vezetése alatt a herczegprimás & Emi­nencziájához, hogy arra kérjék, hogy a szomorú helyzeten tőle telhetőleg vál­toztasson és ismert jószívűségénél fogva ő Eminencziája is hozzászóljon ahhoz, hogy Piszke és Lábatlan a hívok szá­mának megfelelő templomot kapjon. — A tokodi uj telefonhálózat közi­gazgatási bejárása és helyszíni tárgya­lása tegnap ment végbe megyénk alis­pánjának elnöklete alatt. A tárgyalási jegyzőkönyvbe bemondottak után nagyon valószínű, hogy az érdekelt községek és bányák Esztergommal is össze lesznek kötve. — Meghívás. A nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter f. évi ,73844. számú le­iratával »a magyarországi bírósági végre­hajtók országos egyesületének* jóváha­gyása végett felterjesztve volt alapszabá­lyait kiegészítés illetve módosítás végett, Budapest székesfőváros tekintetes tanácsa utján e hó első felében hozzám vissza­küldötte. Miután az alapszabályok kiegé­szítésére, illetve módosítására csak a közgyűlés van feljogosítva, a mult évi szeptember hó 23-án Budapesten megtar­tott szervező közgyűléstől nyert megha­talmazásom alapján van szerencsém az egyesületbe belépett, valamint belépni szándékozó összes bírósági végrehajtó kar­társaimat egy Budapesten, az V-ik kerü­leti kir. járásbíróság árverési termében, folyó évi deczember hó i-é'n délelőtti 10 órakor megtartandó országos értekezletre meghívni. A tanácskozás tárgyát képe­zendik : az alapszabályoknak kiegészítése, illetve módosítása és az egyesület élet­beléptetésére valamint a tagsági díj-hát­ralékok behajtására szükségesnek mutat­kozó intézkedések megtétele. Felkérem tisztelt kartáraimat, hogy lehetőleg mi­nél nagyobb számban megjelenni szives­kegjenek. Kelt Segesvárit, 1895. októ­ber 30. Radnóti Adolf, ideiglenes elnök. — Osztrigaárus és magyar mágnás 1860. április i-én este 8 órakor a sötét­ség védőszárnyai alatt egy bárka suhant ki a pólai erősség kikötőjéből. A bárka tulajdonosa egy jólelkű velenczei halász volt; nagyon kényes portékát, 14 osztrák katonai uniformisba bujtatott fiút kellett a kikötő tátongó ágyutorkai közepette kicsempésznie. Szerencsésen kijutott a kikötőből. A póai kaszárnyában csak másnap reggel vették észre az ifjak szö­kését. Azonnal telegrafáltak Triesztbe, honnan gyors gőzöst menesztettek a szö­kevények elfogatására. A halászbárka azonban a kedvező szelet felhasználva, ekkor már kzöei járt a szabadolasz föld­höz. Ravennában április 2-án szerencsé­sen partra is szálltak a menekültek, hol a lakoság valóságos diadalmenetben vitte be őket a városba. A tizennégy uri em­ber között 11 felsó olaszországi, 3 meg magyar volt. Midőn a hősies elszántságu halászt arra kérték, hogy mentse meg őket az osztrák szolgaságból, előre kije­lentették, hogy most nincs pénzük, de ha megmenekülnek, meg fogják szolgálatát hálálni. A három magyar ur közül csak egy tudott olaszul. Ez, egyik társára mu­tatva, elmondta, hogy barátja nagy uri családnak sarjadéka ; testvérbátyja a ma­gyar szabadságharezban tábornoki rangot viselt s ezért 1849-ben főbelőtték ; atyja négy évi sinlődés után a börtönben halt meg. Jószágaik konfiskálva vannak, ha jazonfran; visszakapják jiaivaik-aí);. fényesen meg fogja jutalmazni: a hősiéikiü halászt, lírást Í'SÍ adtak neki a magyarok, meg­fagyva neki,, hogy jobb' időkben ezzel jelentkezzék Magyarországon. A bátor* lelkűi halászt a szökevények megmenté­séért —• titkos besúgás következtében — |Zárában? nemsokára elfogták; Ofmützbe Ivitték,, hol öt évig kellett hőstettéért rabkenyéren élnie; testvérbátyja ugyanez okból három évi fogságot szenvedett; bárkáját és minden egyéb javait pedig konfiskárták. A magyar úrtól kapott irást, elfogatása előtt egy barátja kezeibe csúsz­tatta.. Mire azonban a börtönből kikerült, se ama barátjának,' se a levélnek többé nyomát sem találta. Minthogy e bátór­lelküv halász, nevére nézve Spanrrib Fe­d'erio (jelenleg fiumei osztrigaárus), épp hőstette következtében egész életére nyo­morúságba jutott, melynek terhét most, hetven éves korában, még sokkal inkább érzi",, mint ennekelőtte: kérjük mindazo­kat, kiknek a szóban forgó magyar ur kilétéről tudomásuk van, — szíveskedje­nek erről a fiumei <Magyar Tengerpart* czimü magyar hetilap szerkesztőségét értesíteni, hogy ez, a hőslelkü halász érdekében a további lépéseket megtehesse. — Köhögés, rekerftség és eínyálkáso, elásnál a torok és légzési szervek mindén zavarainál, melegen ajánljuk tisztelt ol­vasóink figyelmébe Egger kitűnő hatású mell-pasztilláit. Kaphatók 2$ és Jo kros eredeti dobozokban minden gyógyszer­tárban és nevesebb gyógyfüszerüzl'etben. Fő és szétküldési raktár Egger A. fia­Nádorgyógyszertára Budapesten, Váczi­körut 17. IRODALOM. — A Magyar Hirlap milleniumi albu­mát, melynek bolti ára két frt lesz, in­gyen kapja meg a lap minden előfizető­je, saját nevére nyomtatva. Újonnan be­lépő előfizetők is teljesen dijmentesen­kapják meg e nagy, gyönyörűen illuszt­rált albumot. Az előfizetési pénzek (ne­gyedévre 3.50, két hónapra 2.40, egy hó­napra 1.20) a Magyar Hirlap kiadóhivata­lába (Budapest, Honvéd-utcza) küldendők. — Az Atheneum Képes- Irodalomtör­ténetéből megjelent a 36-ik (utolsó előtti) füzet olyan gazdag tartalommal s olyan dús illusztráczióval, mely kezdettől fog­va nem szűnő érdeklődést kelt e nagy vállalat iránt. A mostani füzetben Be­öthy Zsolt főszerkesztő befejezi Jókai Mórról s a forradalom utáni regényiro­dalomról az előbbi füzetben megkezdett szép értekezését. A 2-ik czikk egészén Madácbnak van szentelve, kinek Ember Tragédiájáról Alexander Bernát, ez az eszes és szellemes filozófiai irö sok eredetiséggel olyan tanulmányt ír, mely méltó feltűnést fog kelteni. Ugyanő ír a füzetben a forradalom utáni drámairo­dalomról rövidebb összefoglaló czikket. A füzet utolsó czikkét: az 1830 — 1867. 1 évek közé eső műfordításról. Radó Antal maga is jeles műfordító, irta. A szövegképek közt találjuk Jókai svábhegyi nyaralásának s egy Beöthyhez irt legújabb levelének mását, mely utóbbi tartalmilag is rendkivül érdekés. A szövegben vannak még Vas Gerében, Degré Alajos, Beöthy László, P. Szath­máry Károly, Vadnai Károly, Madách Imre Szigeti József, Dobsa Lajos, Rá­kosi Jenő, Szabó István, arczképei, egy czimkép, s Madách dolgozószobája. Kü­lön mellékletekül van a füzethez csatol­va Jókai 1793-iki arczképe és Deák Fe­reneznek egy nagyérdekű, Zichy Antal­hoz intézett eddig kiadatlan levelének hasonmása. — A három év óta folyó nagy vállalatból már csak egy füzet van hátra, melyben még egy czikk s a két kötethez tartozó kép jegyzékek, név­; és tárgymutató czimlapok s az előszó lesznek két érdekes kézirati melléklettel. — Az Olcsó Könyvtár új, olcsóbb ki­adásának sorozatait a Franklin Tásulat a válallat kapóssága szerinti gyorsaság­gal adja ki. Nagy előnye, hogy minden kötete önálló s egyes szám ára csak 10 kr. A vállalatot tudvalevőleg Gyulai Pál szerkeszti. Az új sorozat 20 száma nyolez önálló derék munkát juttat ismét a közönség kezébe. Ezek a 181—200 szám alatt a következők: Camaron, epi­zód a mexikói háborúból, a szerencsét­len Miksa császár idejéből; irta Louis Lande L. ; francziából fordította Harasz­ti Gyula, ára 10 kr. Shakespeare élete és művei, irta Bodenstadt Frigyes, né­metből fordította W. C, ára 20 kr. Co-

Next

/
Oldalképek
Tartalom