Esztergom és Vidéke, 1895

1895-11-21 / 93.szám

37. Nóvák József a várm. számvevőséghez beosztott járási irnok kérvénye, melyben magát az 1895/6. évi közúti költségelőirányzat kiadások I. rovatában jutalmak és segélyek czimen felvett összegből részesittetni kéri. 37. Kéménd község elöljáróságának — a község vásárterének korlátokkal történt ellátásának költségeire az eladó alapból 112 frt 50 kr kiutalása iránti kérvénye. 38. Párkány község elöljáróságának kérvénye, mellyel a tenyész-ka•nok beszerzésére 100 frtnak kiutalását kéri. 39. A II. Orsz. és egyetemes tanügyi kongresszus rendező bizottságnak kérvénye részére 50—100 frt segélykiutalványozása iránt. V. Levelezések: 40. A bibornok lierczegprimás Ő eminentiájának a névnapjáról való megemlékezést köszönő felirata. 41. Torontál vármegye közönsége f. évi 1606 szgy. sz.-átiratával, a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztett a jogtalanul távozó cselédek vagy munkások viszakisérésével felmerülendő költségeknek ki által leendő viselése tárgyában kelt feliratát pártolás végett megküldi. 42. A m. kir. bányakapitányság f. é. 2 511 sz. átirata bányarendszabályzat tárgyában. 43. A Mária Dorothca-egyesület f. é. 15093. sz. megkeresése adományok gyűjtése iránt. 44. Esztergom vármegye közigazgatási bizottságának átirata Kőhidgyarmath község gazdálkodási módozatának megállapítása tárgyában. 45. Kolozsvár sz. kir. város Tanácsának f. é. 16318 sz. átirata, mellyel a Vágó Pál által tervezett történelmi menet megvalósításának támogatása tárgyában a nagyin, m. kir. Miniszter elnök úrhoz tett felterjesztése egy példányát hason szellemű felirattal támogatni kéri. 46. Győr sz. kir. város polgármesterének f. é. 1925 sz. átirata, melyben a törvényhatóságot az ujonan épült közkórháznak f. é. nov. 3-án tartott ünnepélyre meghívja. HÍREK. Esztergom, 1895. nov- 2

°— Szerkesztőváltozás. Győrffy Lajos, a ki néhány hétig az »Esztergom és Vidéke* felelős szerkesztője volt, visszavonult, hogy helyét Nógrádi Jenő, reáliskolai tanár, foglalja el. A változás lapunkra nézve minden tekintetben előnynyel bir. Nógrádi Jenő a lap vezetésébén a távolból is megfog felelni kötelességének és eleve biztosithatjuk róla olvasóinkat, hogy a lap szellemi irányával és működésével teljesen meg lesznek elégedve. A szerkesztőség. — A királyné nevenapja. Erzsébet király asszonyunk legmagasabb névünnepét ülte tegnap a magyar nemzet, mint már évek hosszú sora óta, ugy az idén is sietett ez alkalommal kifejezést adni a felséges asszony iránt érzett őszinte loyalitásának, szívből fakadó hodolatának. A királyné minden, ha jó és rossz napokban együtt érzett az ő magyar nemzetével, az elnyomatás napjaiban ő volt e sokat szenvedett nemzet védőangyala s mikor a nemzet visszanyerte szabadságát, alkotmányát, ő volt az, a ki elválaszthatatlan kötelékkel fűzte össze a nemzetet a dinasztiával. Es viszont a nemzet mindenkor rajongó szeretettel környezte a szeretett királyasszonyt és mindenkor kivette részét azon súlyos csapásokból, a melyek a felséges uralkodó házat érték. Ez a loyalitás, ez a szeretet nyert kifejezést tegnap országszerte és Esztergom lakossága is hagyományos kegyelettel és loyalitással ülte meg a királyasszony névünnepét. A bazilikában fényes hálaadó istentisztelet volt, a melyen Csáky Károly gróf püspök pontifikált fényes segédlettel. Az istentiszteleten résztvettek Esztergomvármegye képviseletében: Kruplanicz. Kálmán kir. tanácsos főispán, Andrássy János alispán, B. Szabó Mihály főjegyző,, Reviczky Győző főbiró, Ivanovics Béla levéltárnok ; a város részéről: Maiina Lajos h. polgármester, Földváry István dr, főügyész, Niedermann József r. kapitány ; a tisztikar részéről: Görcz Arthur cs. és kir. kamarás ezredes, Studnicska és Sehmidt őrnagyok; a járásbíróság részéről; Magos Sándor kir. itélő táblabiró. A bazilika zsúfolásig megtelt a nem hivatalos ájtatos hiyőkkel is, akik eljöttek leróni a fenséges királyasszony iránt érzett kegyeletes hálájukat. A városi plébánia templomban és a Ferenczrendiek templomában szintén volt reggel 9 órakor hálaadó istentisztelet. A plébánia templomban Fehér Gyula dr. plébános, a Ferenczrendieknél pedig Vojnics Döme főgym. igazgató (az utóbbi a diákok részére) celebráltak a szt. miséken. — Rej^ Strigoniens

68- Több budapesti napilapban olvastuk a következő érdekes hirt, amely szerint egy előkelő egyházi, férfiú röpiratban támadta meg a « Magyar Állam > cz. lapot ő Eminencziája Vaszary Kolos herczegprimáson többizben elkövetett szentségtelen áskalódásaiért. A hir szószerint a következő : »A Magyar Államnak ily czimü czikkére felel Strigoniensis, egy most kiadott röpiratban. Mint Strigoniensis irja, az vette rá arra, hogy a Magyar Államnak, «melyre nem szokás reagálni*, feleljen, mert évek óta látni kénytelen, mint kelt «a Magyar Állam az egyházban revolucziót», mint «tolakodik föl egy hírlapíró diktatúrája a papság fölé* és mint «lázit és lázad a Magyar Állam az apostoli király és a magyar állam szuverenitása ellen.» Strigoniensis, ki ugy látszik, előkelő egyházi férfiú, rendre czáfolja a Magyar Állam czikkeinek állításait és érdekes adatokat ujit föl XIII. Leo nyilatkozataiból, melyek a katholikus hírlapírók kötelességeiről szólnak. E nyilatkozatokból — mint szerző irja — illemet tanulhat a Magyar Állam. Ezután mély belátással fejtegeti a röpiratíró Vaszary Kolos herczegprimás békés politikájának helyes irányát és vázolja a herczegprimás nemes tetteinek sorozatát. Ez a sorozat is fényes czáfolat lehet a Magyar Állam támadásaira és teljes elégtételvétel a prímás elleni titkos szövetkezet álarezos gyászvitézein.» — A budapest-esztergomi vasút megnyitása. Mult számunkban már röviden megemlékeztünk az uj, reánk nézve igen fontos vasút megnyitásáról. Ma hozzuk a megnyitásról szóló részletes tudósításunkat : A budapest-esztergomi direkt vasút mütanrendőri bejárása és megnyitása szombaton délelőtt ment végbe az érdekelt körök képviselői, Pestvármegye és Esztergomvármegye közigazgatási hatóságainak jelenlétében. A mütanrendőri bejárás a fővárosi kiinduló pontból, a « Császárfürdői kitérő »-nél kezdődött, ahonnan a bejárást megejtő bizottságok vonata megindult. A vonat indulását igen nagy közönség nézte végig, melynek éljenzése közt hagyták el a bizottságok az állomást. Legelső megállóhely az uj vasútvonal első állomása: Ó-Buda volt, ahol alakították meg tulajdonképen a mütanrendőri bejárást hivatalosan megejtő bizottságot dr. Návay Aladár miniszteri titkár elnöklete alatt. A bizottság tagjai a következők voltak: a felügyelőség részéről Pulszky Garibaldi, a MAV. részéről Kovács üzletvezető, Herezog főfelügyelő, Bényei felügyelő, dr. Csatáry főorvos, Budapest főváros részéről Kun tanácsnok, Pestmegye részészéről B. Baros Pál, dr. Mészöly Lajos, Cseresnyés; Esztergommegye részéről Andrássy János alispán, Reviczky Győző főbiró, Thuránszky Lajos aljegyző és Csaby főmérnök. Azonkívül a megnyitáson részt vettek: Frey Esztergom városi és Szeniczey orsz. képviselők és dr. Komlóssy kanonok, De Pisio őrgróf olasz főkonzul és Tattara alkonzul. Az egész vonalon, ahol a vonat megállott, mindenütt nagy néptömeg fogadta a bizottságot, mely minden alkalommal kitörő éljenzéssel adott jelt lelkesedésének az uj vonal megnyitása miatt, mert átérezték, hogy e nap vidékükre nézve korszakalkotó lesz. Különösen ünnepélyes volt a fogadtatás Vörösváron, ahol a falu lakosságának élén Angeli plébános, Pilis-Csabán, hol Mally kanonok fogadta és hosszabb beszédben üdvözlé a bizottság tagjait. Az üdvözlésekre Návay Aladár bizottsági dkaök válaszolt,, meleg szavakkal köszönvén meg a lakosság érdeklődlődését és a bizottság szives fogadtatását. P.-Csabán szállott be a különvonatba Kruplanicz Kálmán fóispán, aki Csabáig kocsin jött a vendégek elé. A bizottságokat vivő vonat délután 3 órakor érkezett Esztergomba. A pályaudvaron Maiina Lajos h. [polgármester, Földváry István dr. főügyész és Niedermann József r. kapitány fogadták a küldöttséget. A küldöttség tagjai innét kocsin a városházára hajtattak, ahol az egész hivatalos ténykedésről jegyzőkönyvet vettek fel. Ekkor Návay elnök a miniszteri meghatalmazás alapján a megnyitási engedélyt megadta és a vonalat a közforgalomnak ünnepélyesen átadta. D. u. 4 órakor a « Fürdő* vendéglő nagytermében 200 terítékű bankett volt, melyen a bizottság tagjain kivül Esztergom vármegye és város előkelősége vett részt. Az első pohárköszöntőt mondotta Kruplanicz főispán a királyra, dr. Piufsich, a vállalkozó Marsaglia Giovanni czég ügyvédje, a kormányra, a kereskedelmi miniszterre és Vörös államtitkárra, végre dr. Návay Aladárra, mint a kormány képviselőjére és a bizottság elnökére. Dr. Návay miniszteri titkár hosszabb beszédben éltette mindazokat a tényezőket, kik a vonat létesítéséhez hozzájárultak, kiemelve azt, hogy ezen vonal hivatva van nemcsak a helyi érdeknek, hanem az országos érdeknek is szolgálni. Pestvármegye részéről bellusi Baross Pál köszöntötte fel Esztergom vármegye közönségét. A főváros nevében Kun Gyula tanácsos üdvözölte városunkat. Esztergom város szónoka Földváry István dr. volt, aki remek beszédében fejezte ki örömünket azon, hogy az ország szivével, Budapesttel direkt összeköttetést kaptunk. Szónoklatokat tartottak még Pulszky Garibaldi főmérnök, Maiina Lajos, Frey Ferencz, Török Emil, a vállalat igazgatója és többen. A diszes társaság este 8 óráig maradt együtt a legkedélyesebb pezsgős hangulatban, amidőn a fővárosi és környékbeli vendégek a különvonattal visszautaztak, ki-ki saját falujába. — Az anyakönyvvezető helyettesi állásra eddig a következők adták be folyamodványaikat ; Munkácsy Kálmán főv. iró, Pissuth Rezső és Csépes János komáromi ügyvédjelölt. Munkácsy Kálmán érdekében több oldalról tesznek lépéseket. Esztergom társadalma e nagytehetségű fiatalemberrel, a ki jelenleg a Pesti Napló főmunkatársa, tekintélyes tagot nyerne. Munkácsy különben azért pályáz a h. anyakönyvvezetői állásra, mert jelenlegi nagy elfoglaltsága miatt nem áldozhatja magát a Múzsának, mig az anyakönyvvezetői nyugalmas állás mellett többet foglalkozhatnék a szépirodalommal. Esztergom csak gratulálhatna magának, ha Munkácsy Kálmán, a ki már eddig is előkelő pozicziót foglal el az irodalomban, állandóan ide telepednék. — Nő-egyletünk. A sz. Erzsébetről nevezett jótékony egyesület f. hó 18-án d. u. 3 órakor tartotta meg rendes évi közgyűlését gr. Csáky Károly püspök, mint elnök, ritka ízléssel és nem mindennapi fénynyel dicsekvő termeiben, amelyeknek vonzó szépségét a gazdag világítás jelentékenyen fokozta. A kitűzött idő előtt hölgyeink előkelőségei a legnemesebb szándékokkal telve, gyülekezni kezdettek, hogy szegényeink sanyarú sorsának enyhítése felett tanácskozzanak. Ott voltak Bleszl Ferenczné, Büttner Róbertné, Csernák Béláné, Földváry Istvánné, Kaán Jánosné, Laczkó Pálné, Marosy Józsefné, Mészáros Károlyné, Rapcsák Imréné, Reviczky Gáborné, Szvoboda Románné, Tillmann Károlyné, Tillmann Francziska, Tónay Pálné. Pontban 3 órakor megnyitotta gr. Csáky Károly az ülést és jelentvén, hogy Hamar Árpád jegyző be tegsége miatt nem vehet részt az ülésen, dr. Walter Gyulát kérte fel a jegyzőkönyv vezetésére. Felolvasván aztán egy szép részletet sz. Erzsébet életéből, bemutatta a mult évi számadásokat, amelyek szerint az egyletnek 1560 frt 91 kr bevétele és 806 frt 10 kr kiadása volt, ugy hogy 754 frt 81 kr megtakarított pénze maradt. E maradványhoz az újévi üdvözletek megváltásából 120 frt és tagsági dijakból 50 frt irányoztatván elő, a rendelkezésre álló - 924 frt 81 krra a következő javaslatot adja elő: A belvárosi szegényeknek 200 frt, a vízivárosi szegényeknek 140 frt, a szentgyörgy mezei szegényeknek IOO frt, a belvárosi óvodának 20 frt, a vízivárosi óvodának 20 frt, a szent Annái óvodának 20 frt. Összesen: 520 frt. Felhívja ezután az elnök a hölgyeket, hogy mint eddigelé, ugy az idén is a belvárosi óvoda karácsonyfáját felékiteni szíveskedjenek. A javaslat elfogadtatván, a következő hölgyek választattak be e szép tisztségre: Földváry Istvánné, Kaán Jánosné, Marosy Józsefné, Munkácsy Károlyné, Reviczky Gáborné, Rudolf Mihályné, Szccskay Kornelné. Hálával emlékezik meg aztán az elnök az egylet jótevőiről. Legelső helyen mély hálát nyilvánít a bíboros hgprimás ő eminenciájának, ki az egylet czéljaira 100 frtot kegyeskedeet adományozni. Adakoztak még: a fókáptalan 100 frt, egy névtelen 7 frt, az eszt. takarékpénztár 20 frt, az eszt. iparbank 25 frt, Fleischmahn Ignáczné 4 frt 80 krt. E jelentések tudomásul vétele után egy igen fontos indítványt tesz az elnök — egy oly népkonyha felállítására nézve, ahol a város szegényebb lakosai a legjutányosabb árakon igen olcsó eledelt nyerhessenek. Az indítvány nagy lelkesedéssel találkozván, az eszme megvalósítására a következő hölgyekből álló bizottság küldetett ki: Andrássy Jánosné, Bleszl Ferenczné, Frey Ferenczné, Kaán Jánosné, Kruplanicz Kálmánné, Magos Sándorné, Marosy Józsefné, Mészáros Károlyné, Rapcsák Imréné, Reviczky Gáborné, Szvoboda Románné, Tónay Pálné. Az eszme minél gyorsabb és könynyebb megvalósítása érdekében dr. Walter Gyula kéretett fel, hogy a Pozsonyban virágzó ilynemű intézményt megtekintse, tanulmányozza és tapasztalatairól minél előbb jelentést tegyen. Az ezen elnöki indítvány nagy lelkesedéssel fogadtatott és általános volt az óhaj, hogy minél gyorsabban léphessen életbe. Az intézmény létesülése nagy áldás lenne városunkra. Nemes szivek karolván azt fel, sikere iránt semmi kétséget sem támaszthatni. — Műkedvelői szinielődás a Kaszinóban. A kedélyességeikről hires téli kaszinóestélyek idei sorozatát 16-án nyitották meg, a midőn szokásszerint Összegyűltek Esztergom előkelő családjai, szép asszonyai, szép leányai. A kaszinó tágas helyiségei a nagy közönség részére ismét szűknek bizonyultak, no de a régi közmondás szerint sok jó ember megfért a kicsiny helyen. A résztvevő asszonyok és leányok közül a következőket tudtuk feljegyezni: Áldory Mórnét és Vilmát, Bartha Arminnét, Berényi Gyulánét, Brunner Ferencznét, Brutsy Gyulánét, Büttner Róbertnét, Csupor Istvánnét, Földváry Istvánnét, Fürst Irént, (Grac) György Emődnét, özv. Greiffensteinernét, Ivanovics Bélánét, Ivanits Istvánnét, Koksa Kálmánnét és Izabellát, Özv. Kollár Istvánnét, Kerscbaummayer Károlynét, Kruplanicz Kálmánnét, özv. Legény Ivánnét és Mariannet, Meszes Ferencznét, (Farnád) Munkácsy Károlynét és Sárit, Müller Gyulánét, Nagy Pálnét, Etelkát, Margitot, Erzsikét, Niedermann Pálnét, Niedermann Jánosnét és Nellit, Niedermann Józsefnét, Nozdroviczky Miklósnét és Olgát, Oltósy Ferencznét, özv, Pongráeznét és Clarrisát, Ranczinger Vinczénét, Schönbeck Mihálynét, Márthat és Jusztit, Szabó Mihály nét, Szenttamási Bélánét, Irént és Sárit, Szvoboda Kornélt, özv. Tillmannét és Amandát. Két színdarabot adtak elő, egy szomorút és egy vigat. A szomorú a lágyabb szivű hallgatókat könnyekre fakasztotta. E darabban Nozdroviczky Olga k. a. Etter Gyula és Rudolf István urak szerepeltek. Nozdroviczky Olga nagyon tragikusan fogta fel a reménytelenül szerető leányka szerepét. Rudolf István az öreg abbét igen jól személyesítette, Etter Gyula pedig a kincssovár herczeg alakításában érte el a kellő sikert. Az » Angolosan* főszereplői voltak Pongrácz Clarisse k. a. és Büttner Róbert úr. Pongrácz Clarisse rokonszenvesen adta a nagyon is fiatal özvegyet. Igen ügyes volt az átmenet a gyűlöletből a szerelemre. Büttner Róbert, a ki a hideg és előkelő angol szerepének eljátszásához óriási áldozatot is hozott — kiborotváltatta Louis quatorze szakkállát — előkelő nyugalommal hangoztatta a »nem tesz semmit«-eket. E darab előadása szenzácziós leleplezést rejtett méhében. Ekkor tünt ugyanis ki, hogy Gibbon Eduárd azon angolok egyike, a kik a Kovács-patakban villatelkeket fognak venni, feltéve, ha a fókáptalan hajlandó lesz talmi angolokkal alkudozásokba bocsájtkozni. Igen jól adták epizódszerepeiket Nozdroviczky Olga, a ki igen sneidig zsidó asszony voít, Schönbeck Mártha,