Esztergom és Vidéke, 1895

1895-11-14 / 91.szám

rencsét; de aki egyszer bement a megmyilt vas-ajtón, többé nem került vissza. Mind azt szerette volna, ha a kincset egészen elhozhatja. Mire aztán kifelé indultak a vas-ajtók újra bezárultak, s többet meg nem látták Isten áldott napját. Hanem ennek előtte ugy száz esztendővel, élt Zetalakán egy Botházi nevü ember, ez azt mondta : A mi másokkal megtörtént, nem történik meg velem. Elég lesz nekem egy tarisznya arany is, s mig a vas-ajtó, mjra bezáródnék, kijövök én onnan. Elkövetkezik Szent-György napja- Éjiéikor nagy lángot vet a vas-ajtó, szörnyű -dördüléssel kinyilik s Botházi bemegy. Szeme-szája elállott a nagy csodálkozástól. Tele volt egy nagy pincze: aranynyal, ezüsttel, gyémánttal, szinte megvakult a szertelen ragyogástól. Ott a nagy kincshalomnak a tövében ült két leány, arany Ilimet varrt mind a kettő. — Hát ti kik vagytok ? Mik vagytok ? — kérdezte Botházi. — Mi a Zeta leányai vagyunk, — feleltek a leányok, — Hétszáz esztendeje lülünk itt s varrunk hímet. — S meddig akartok még itt ülni ? — kérdezte Botházi. Feleltek a leányok : — A meddig a tehenek meleg tejet adnak, s az asszonyok kovászszal sütnek kenyeret. — No, akkor itt is maradtok, mig a világ s még két nap, — mondotta Botházi. Azzal neki esett az aranynak, szinig töltötte a tarisznyáját. — Ejnye, — mondja magában, — bár még egy tarisznyát hoztam volna! Lekapta a kucsmáját s teletöltötte azt ás. Megint sóhajtott: — Bárcsak még egy kucsmám volna! Mondották a leányok : — Siess, mert itt maradsz ' — De már minden zsebemet megtöltöm ! Hirtelen megtöltötte minden zsebjét s azzal, uczczu neki, vesd el magad, szaladt ki a pinczéből. Éppen, mikor kitette féllábát az ajtón, akkor csapódott be az ajtó s oda ütötte a másik lábát. A kincset kihozta, de az egyik lába ott maradt. Meggazdagodott, de gazdagságán nem volt Isten áldása. A hogy jött, el is ment a pénz, nem maradt egyebe, csak csuí neve: sánta Botházi. Azóta békén varrhatnak himet a Zeta lányok, nem háborgatja senki. . . . Benedek Elek. HÍREK. Esztergom, 1895. nov. 13. — Városi közgyűlés. Esztergom város képviselő testülete hétfőn és kedden nevezetes közgyűlést tartott. Miután a gyűléssel részletesebben és kimerítőbben akarunk foglalkozni, mint azt mai számunkban technikai okokoál fogva tehetnők, kérjük olvasóközönségünk szives türelmét azért, hogy referádánkat csak a vasárnapi számban fogjuk közölni. A szerkesztőség. — Vasutmegnyjtás. A budapest-esztergomi helyi érdekű vasút megnyitásának megváltozhatlan terminusa f. hó 16-ára van jelezve. A kereskedelmi miniszter ugyanezen alkalomból az ó-budai állomást a budapest-szt.-endrei helyi érdekű vasút aquincumi állomásával összekötő s a bejárandó helyi érdekű vasút közforgalmi czéljaira igénybe venni szándékolt ideiglenes munkavágánynak műtanrendőrbejárását Dr- Návay Aladár miniszteri segédtitkár vezetése alatt egyidejűleg elrendeli. Ezen functió a fönt emiitett napon d. e. 9 órakor kezdődik, mi végből a megnyitandó vasút érdekeltjeiből kiküldött bizottság, ! melyhez a megye részéről Andrássy János alispán, Mattyasovszky Vilmos főügyész, Csaby Andor kir. főmérnök és Thuránszky Lajos megyei aljegyző, — a járás részéről Reviczky Győző főszolgabíró vezetése alatt Leányvár, Csév, Kesztölcz, Dorogh községek elöljáróságán kivül Esztergom város közönsége, a vallásalapitványi uradalom, az egyesült kőszénbánya és téglagyár részvénytársulat Budapestről, az esztergomi fókáptalan, a Trifaili kőszénbánya társulat doroghi felügyelősége, dr. Krausz Izidor kenyérmezői birtokos, lettek meghiva, szombaton 9 órakor indulnak Budapestről s ugy fél 11 óra körül érkeznek Esztergomba. Azt hiszszük, hogy Esztergom érdekelt közönsége szép számmal fogja az első vonat berobogását szemlélni. Már évtizedek óta vártuk ezt, de a másfelé húzódó érdekek mindig elütötték ezen kedvezménytől. Ha kiaknázhatlan szénbányáink nincsenek, talán még a jövő században sem jutottunk volna ezen vasúthoz, — mely Esztergom leendő fejlődésének hatalmas lendületet fog biztositani. Igy az üveggyárak sem létesültek volna, ha nem számíthattak volna Budapesttel való direkt összeköttetésre. — A vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 12-én ülést tartott. Az elintézett ügydáfabok közül legtöbb fontosságot érdemel az, hogy kit ajánlott a közigazg. bizottság Esztergom város anyakönyvvezetőjeül a kormánynak? Hat pályázó közül Haán Rezsőt, az »Esztergomi Közlöny* szerkesztőjét hozták javaslatba, s igy nagyon kíváncsian várjuk : kinek javára dől a kormányi kinevezés ? Haánéra-e, akit a közigazgatás pártfogolt, vagy a többi öt pályázó egyikére, akiket meg a város hozott ajánlatba ? — Meghívó. Az «Esztergomi Kaszinó* műkedvelői által 1895. évi november hó 16-án rendezendő szini-előadásra van szerencsénk t. Czimedet és becses családját meghívni. A rendezőség. Belépő-jegy ára 1 korona. A hölgyekre való tekintettel készletben tartott számozott ülőhelyek f. hó 11-től 25 kr elővételi dij lefizetése mellett a Kaszinó szolgájánál válthatók. Az előadás napján este 7 órától a pénztárnál a jegyek ára kivétel nélkül 1 korona. Jegyváltásnál a meghívó előmutatandó. Kezdete pont 8 órakor. Műsor : «A kincs. > Színmű i felvonásban, Coppée-tól. Személyek : De la Roche — Morgan János herezeg — Etter Gyula ur, Abbé — Rudolf István ur, Veronka — Nozdroviczky Olga k. a. — <Angolosan.* Vígjáték 2 felvonásban, Görnertől. Személyek: Szivesi Adél, fiatal özvegy — Pongrácz Clarisse k. a., Mari, komornája — Schönbeck Márta k. a., Ippelberger Salamon, na^yfteTeskedő — Mráz Sándor ur, Róza neje — Nozdroviczky Olga k. a., Gibbon Eduárd — Büttner Róbert ur, John, szolgája — dr. György Ernőd ur, Olcsó Flórián fogadós — Etter Gyula ur, Fric — Rudolf István ur, Jean — Marosi Ferencz ur, pinczérek. — Akik a kaszinó előkelő nivón álló társadalmi életét és a műkedvelők kitűnően szervezett tehetséges gárdáját ismerik, mindnyájan Örömmel értesülünk arról, hogy a téli társasélet legkedélyesebb estélyei ismét kezdetüket veszik. — A Kovács-patak jövője. Előkelő helyről értesülünk, hogy több angol vállalkozóból álló konzorczium a Kovácspatak területén telkeket szándékozik venni, hogy azokon diszes villákat építsenek fel. Ezen hir nagy örömmel töltheti el városunk lakosságát, mert ha a magasröptű terv megvalósul, akkor a Kovács-patak fekvésénél és könnyű hozzáférhetőségénél fogva kiváló nyaralóhelyévé leend a fővárosnak. — A telefon-hálózat kiterjesztése. A Trifaili köszénbánya részvénytársaság a telefon-hálózat engedélyezéséhez megkívántató kölcsönös nyilatkozatok megadása iránt helyszíni tárgyalást kért a megyei alispántól. E tárgyalásra Budapest balparti üzletvezetőségen kivül az érdekelt esztergomi papnövelde, az eszt. fókáptalan, továbbá : Dorog, Tokod, Táth, Mogynrós községek elöljáróságai, a megye részéről pedig: Mattyasovszky V., Csaby A., Thuránszky L. lettek meghiva. A tárgyalás helyéül Trifaili r. társulat dorogi kőszéntelepe, határidőül nov. 26-ik napja d. e. 10 órája tüzetett ki. — Páiyázat. Komárommegye Tóváros nagyközségben jegyzői állásra pályázat van hirdetve. Ezen állás évi jövedeime lakás nélkül 744 frt 12 kr, mely 1896. január i-től 200 frttal fel lesz emelve. Pályázati határidő : 1895. decz. 10-ike. — Eljegyzés. Fodor Lajos esztergomi fiatal kereskedő a napokban tartotta eljegyzését Artner Paula kisasszonynyal Tatában. — Az esztergomi kath. legényegylet a következő meghívót bocsátotta ki: Isten áldja a tisztes ipart! Meghívó. Az esztergomi kath. legényegylet 1895. évi november hó 24-én, a Fürdő vendéglő nagytermében, házalapja javára tánczczal egybekötött színielőadást rendez. Kezdete 7 órakor. Belépő-dij : személyjegy 1 frt, családjegy 2 frt. Jegyek előre válthatók Brutsy Gyula, Leitgeb János és Kitzinger József uraknál. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. A meghívó kívánatra előmutatandó. — Műsor: <A dicsőség bajjal jár.» Bohózat I felvonásban. Irta Bekett G. A. Személyek: Mudli — Velebni János, Lucrétia — Eötvös Emma k. a., Flasphan Félix képíró — Rangl Antal, Lydia — Vörös Teréz k. a., John, Mudli szolgája — Szablár Ferencz. — <Cox és Box.» Vígjáték egy felvonásban. Irta Morton Maddison János. Személyek : Box János nyomdász segéd — Stell Lajos, Cox Jakab kalapos segéd — Dózsa Jenő, Bouncer asszony — Rangl Teréz k. a. —A szünóra alatt tréfás árverés tartatik. A rendezőség tiszteletteljesen felkéri a nagyérdemű közönséget, szíveskedjenek kegyes adományaikkal az egyesületet támogatni. A tárgyak Pelczmann László háznagyhoz küldendők. — Ásatás a szentkirály földön. Szerény dimensiókban mozgó ásatás mindig hoz a felszínre oly dolgokat, melyek; történeti szempontból kiváló megfigyelést érdemelnek. A rómaiak casztruma| helyén épült János lovagok temploma; és kórháza romjaiból talált falakról a multi számunk már megemlékezett; — az azóta eszközölt ásatás oly nyomra vezetett, mely igazolja, hogy a lovagok épületén alul mintegy másfél öl mélyen meg vannak a régi római falak szép fehér köböl igen szilárd egybeállításban. Ezen falirányban továbbá terjeszkedni csak ugy lehet, ha a szomszédok földjeibe is behatolnak, a mihöz uj költség s még több munkaerő kívántatik. Találtak egy római trypos lábat és egy kerekalaku csontfaragványt, mely valamely római háziszernek ékítménye lehetett. Találtak továbbá egy köroszlopra illő nagyobb kapitélt, mely ó-román styl jellegét viseli. Ha az idő és pénz engedi, nagyobb mérvű ásatások várhatók, melyekre történeti és régészeti szempontból kiváló szükség volna. — Közgyűlés. >Az esztergom-vidéki róm. kath. népnevelők egyesületé*-nek elnöksége ismét életjelt ad magáról, midőn a 4 esperesi kör tanítóságához és lelkészeihez a következő meghívót intézte: Az Esztergom-vidéki róm. kath. Népnevelők Egyesülete a f. év november hó 14-én tartja rendes évi közgyűlését. A közgyűlésnek lefolyása a következő lesz : November hó 14-én, csütörtökön d. e. 9 órakor szt. mise a belvárosi plébániatemplomban, mely után gyülekezés a megyeháza dísztermében 10 órakor kezdődő közgyűlésre. A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. A főjegyző évi jelentése. 3. Pénztári jelentés. 4. Mily módon ünnepeljen az egyesület a millenium alkalmából. 5. Az egyházmegyei nyugdíj revíziója. 6. Dísztagok választása. 7. Pályátételek és dijak kitűzése. 8. Indítványok. A közgyűlés befejeztével Ö Főmagassága a Biboros-Herczegprimás fogadja az egyesület tagjait. A közgyűlésre az egyesület tisztelt tagjait, a népoktatás, általában a közoktatás terén működő tanárokat, tanítókat, a tanügy barátait és a szives érdeklődőket tisztelettel meghívom. Esztergom, 1895. nov. 7. Dr. Kováts Kálmán, elnök. — Beküldetett. A város képviselőtestületében van egy buzgó férfiú, aki képzelt nagyhatuságában akként akarja választóinak bizalmát megjutalmazni, hogy egy beadványt terjeszt a folyó hó 11-én tartott városi közgyűlés elé, melyben a tisztikar javára bizottságilag előirányzott fizetéstöbblet ellen ront, s a fizetés-csonkítás eszközlésére oly indokokkal szolgál, melyek a működésben álló tisztikar Önérzetét nem csekély mértékben sértik, azaz hogy sértenék, ha a beadvány tartama ment volna az irigység sugalmazta ügyefogyottságtól, de meg akkor is sértené, ha a sürgős indítvány benyújtója, egyéni értéke s egyéb fogas érdemei folytán méltóvá tette volna magát arra, hogy beadványát komoly megfontolás tárgyává tegyék. A közgyűlés plenumán keresték és szólásra ébresztették a kegyes indítványozót, — de hát a szólás, illetve az indokolás bátorsága lábszárába szállt és egy termetes képviselő széles vállai mögé húzódott s onnét némán nézte végig, hogy az ő dicső fogalmazványa mily elbánásban részesül. Kár pedig neki ily híu erőlködéssel a városi tisztikarral ellentétbe helyezkedni, mert jómagán tapasztalhatta egykoron, hogy mit tesz az, ha valaki kevés fizetésből szerepelni kénytelen. Ha a városi tisztikar tagjai 2 db. mákosrétesért ezreket érő potyavagyont örökölnek, — a mihez csak egy adag vakszerencse kell — bizonynyal szerény önmegadással beérnék azon fizetéssel, melyet eddigelé élveztek; — de a mai drágasági viszonyok között, amibe Esztergom a legutóbbi években jutott, nagyon is méltányos és igazságos törekvés, mely a tisztikar fizetésemelését végrehajtani czélozza. Egy jelenvolt. — Dankó-hangverseny a Fürdő-szálloda nagytermében. Dankó Pista, a zseniális magyar muzsikus, kinek teremtő lelke a dalköltészet legszebb virágaival szórta tele a magyar földet, ugy, hogy amerre járunk, Dankó-daloktól hangzik város és falu, eljött Esztergomba, mert azt hallotta lenn az ő fészkében, a nagy magyar alföldön, hogy a kis magyar alföldnek ez az Esztergom a fővárosa, egy magyar lelkű, magyar szivü, nemes vérű város. Saját maga akarta az esztergomiak szivét megrezegtetni azokkal az andalító, édes dallamokkal, melyeket a magyar géniusz a lelkébe lehelt s onnan vonójával ő világra csal. Van egy derék kis társulata, énekesek és énekesnők, kik arra való külső elrendezésben, jelmezekben adják elő a dalrészleteket, megkapó hatással, a legérintetlenebb tisztességgel, mindenféle orfeum-otrombaság és sikamlósság teljes kizárásával. Ezt a maga nemében rendkivül érdekes, magyar zamatu daltársulati előadást meg kell néznie az esztergomi intelligens nagyközönségnek is. S meg kell hallania Dankó Pista hegedűjét, Pósa Lajosnak, Gárdonyinak szép magyar dalait, általában meg kell ismerkednie az esztergomi közönségnek az ő kiváló vendégével és az ő kiváló szerzeményeivel. Ennek az ismeretségnek közvetítésére mi a különböző párton és felfogáson levő, de Dankó Pista megbecsülésében teljesen egyetértő esztergomi hirlapszerkesztők és Bellovics Ferencz tanár vállalkozunk, eivállaljuk a közönséggel szemben a felelősséget, hogy ez az előadásban nem csalódik s elvállaljuk Dankó Pistával szemben a felelősséget, hogy ő meg az esztergomi közönségben nem csalódik. Mi rendezzük tehát szerdán és csütörtökön, a »Fürdő* vendéglő nagytermében, e Dankó-előadást s erre tisztelettel meghívjuk a nagyérdemű közönséget. Jegyek esti 6-ig a »Hunnia* könyvnyomdában azután pedig a »Fürdő* szállodában kaphatók. Belépőjegy 1 frt. Az előadás kezdete — teritett asztalok mellet — esti 8 órakor. A műsort a falragaszok közlik. Teljes tisztelettel Gerenday József, az »Esztergomi Lapok* szerkesztője. Áldory Viktor, az »Esztergom és Vidéke* szerkesztője. Bellovits Ferencz, tanár az esztergomi dal- és zene-egylet igazgatója. Az első hangverseny közepes számú hallgatóság előtt tegnap este folyt le a Fürdő vendéglő nagytermében. Dankó társulatának művészete oly kiváló motívumokkal ékeskedik, melyekkel a legtulzottabb műizlés is ki lehet elégítve. Dankó Pista hegedü-játékát dicsérni fölösleges, mert a hatás oly szembeszökő volt, hogy azt szavakkal ecsetelni alig lehet. Csorba János baritonja kiváló sikert aratott. Hajnal Erzsike szoprán éneke hálás elismerésre talált, mely sürü tapsokban nyilvánult. Érczkövi Károly bariton tenorja ritka élvezetet nyújtott, mert a közönség ily meglepő szép hanggal ritkán találkozott. Habár az esős időjárás megritkította a megjelenni vágyó közönség sorát, — mindazáltal reméhlető, hogy a ma esti előadás ritka élvezete elegendő kárpótlást nyújt a 8 tagból álló életrevaló, kitűnő társulatnak. — Érdekes leletek. Párkány felöl, a Dunamentén lévő partoldalból szállítják az uj hidon keresztül a földet, mely töltésül szolgál. A főiddel foglalkozó fuvarosok 3-ad napja elásott mell vértekre és épségben álló sisakokra bukkantak, A sisakokból kettő a párkányi községházhoz került, de a mellvértből egyik széthulló darabokban a lelet he-