Esztergom és Vidéke, 1895

1895-10-24 / 85.szám

— A szervezési bizottság hétfőn tartotta utolsó ülését, a melyen a fizetések .megállapításával és az átmeneti intézkedésekkel foglalkoztak. — A tisztviselők illetményeinek megállapításával a bizottság egyrészt igen bőkezűen járt el, másrészt azonban nem találta meg a helyes arányt a fő és alantasabb tisztviselők fizetései között. A polgármester fizetésének kérdése provokálta a leghevesebb vitát. A bizottsági tagok egy része a mellett volt, hogy 2000 frt fizetés és .400 frt lakbérben álllapittassék meg a polgármester évi illetménye. Ezen indit vány ellen Dóczy Ferencz szólalt fel és részéről 2500 frt fizetést és 500 frt lakbért hozott javaslatba. Miután a véle menyek: elágazók voltak, elnöklő h. pol gármcster névszerinti szavazást rendelt el, a melynek eredménye az lett, hogy Dóczy indítványát 11 szóval 6 ellenében, tehát 5 többséggel elfogadták. A 2 tanácsos, főkapitány, főjegyző fizetését 1500—1500 frtban, a mérnök, erdőmester, pénztáros- és a számvevőét 1400 frtban az aljegyzők, alkapitányok, ellenőrökét 1200 frtban, közgyámét 1100 frtban, főorvosét 700 frtban, a kerületi orvosokét 500 frtban, az állatorvosét 600 frtban, állapították meg. A segéd és kezelőszemélyzet is igen szépen lesz honorálva. Méltányosan gondoskodtak a rendőrségről is, a mennyiben 8 rendőrt havi 36 írtjával, 10 rendőrt 24 Írtjával fogják díjazni. Az átmeneti intézkedéseket a szerv, bizottság nem tárgyalta le, azt kivette a szervezési szabályzat keretéből és avval egy külön küldöttség fog foglalkozni. Horváth Lajos volt vízivárosi jegyző a neki szánt alkapitányi állást nem hajlandó elfogadni, hanem az adópénztárnoki állásra tart igényt. Ebbe azonban a bizottság nem egyezett be és igy már arról volt szó, hogy Horváth Lajos végkielégítést fog kapni és a városnál tisztviselői állásra nem reflektál. Elhatározta a bizottság, hogy egy küldöttség lesz megbízva avval, hogy a volt testvérvárosok jegyzőinek jövedelmét megállapítsa, és azok az annak megfelelő személyi pótlékban fognak részesülni, nehogy az egyesítés által anyagi kárt szenvedjenek. Földváry dr. előadói javaslatának tárgyalását, amely a bizottsági tagok részére nyomtatásban is megjelent — ezzel teljesen elvégezték ; már a módosított szabályzat is sajtó alatt van. Néhány nap múlva ki is fogják osztani a városi képviselők között az egyesült Esztergom uj szervezési szabályzatát még mielőtt ez a közgyűlés elé fog kerülni. — A tisztviselők fizetésével és azt átmeneti intézkedésekkel mai számunkban térszke miatt bővebben nem foglalkozhatunk, legközelebb azonban vissza fogunk térni e tárgyra. — Megyebizottsági tagsági választások. Holnap ejtik meg az esztergomi 4 kerületben a megyebizottsági tagok választását. Mint értesülünk, az 1. kerület egyedüli jelöltje Dóczy Ferencz ; a 2 kerületben 2 tagot választanak, jelöltek : Vojnics Döme, Fehér Gyula dr. és Brenner József, a 3 kerületben fellépnek Aldory Mór dr., Nozdroviczky Miklós és Stróbl Mihály ; a 4. kerületben a legtöbb a kandidátus : Walter Gyula dr., Csernoch János dr., Reusz József, Etter Gyula és Bedő József. — A választások iránt nagy az érdeklődés és egyes he lyeken, különösen a 4 kerületben nagy és heves küzdelemre van kilátás. — Komlóssy Ferencz dr. kanonok, egyházmegyei tanfelügyelő, néhány fővárosi napilapban tegnap nyilatkozatot közölt, a melyben a «Magyar Állam »-nak a «Res Strigonienses* cz. czikksorozatában az esztergomi egyházmegyei állapotokra vonatkozó állításait teljesen megczáfolja. Ezen nyilatkozatból is látszik, mily subiectiv és hiteles forrásokból meríti a «M. A.» informáczióit! A nyilatkozatot érdekességénél fogva egész terjedelmében hozzuk: «Miután a M. Á. czimü napilap a «Res Strigonienses* czimü közlemények azon részére, mely az esztergomi egyházmegye tanügyi viszonyainak egyes eseteit tárgyalja, czáfolatomat közzétenni nem akarta, engedje meg a t. szerkesztőség, hogy a való igazság védelmére kelve, mint az esztergomi egyházmegye tanügyi adminisztrátora, kötelesség- és igazságérzettől indíttatva, a következőket kijelenthessem : 1. A kath. tanítók árvaházára a herczegprimás ur által tett 10,000 frtos alapítvány nemcsak papíron van meg

r hanem tényleg az esztergomi takarékpénz-' tárba lett elhelyezve s az kamatok kamatjával áll a létesítendő árvaház rendelkezésére. 2. Hogy számottevő intézkedés is történt a tanügy terén, illusztrálja a herczegprimás által a saját költségén fölállított és fölszerelt esztergomi ovóképezde, melyet 5650 frt évi költséggel tart fönn. 40 növendék ellátásán kivül a férfiképezdében is 12 uövendék kap étkezést s ez utóbbi czimen 1200 forintot fizet a herczegprimás. 14 részint árva, részint elszegényedett szülő leánykája fölneveléseért évi 2800 forintot fizet; egyes apró zárdák fönntartásához 1800 forinttal járul és ezenfelül több száz forintot fizet szegény gimnáziumi tanulók tandija czimén. Tanítók és iskolák segélyezésére ugyancsak sajátjából 5—6000 forintot ad ki évenkint, de ezen adományokat hirlapilag nem engedi nyugtáztatni. 3. A nagyszombati és budapesti képezdéket nem a herczegprimás szüntette be, hanem azon sajnos viszonyok, melyekbe ezen intézetek évek lefolyása alatt jutottak s mert a kiküldött miniszteri biztosok jelentése alapján sem az épületek, sem a fölszerelés, de a tanítói kar sem felelt meg a törvény intenczióinak, mielőtt ezen intézetek a minisztérium által hivatalos uton szüntettettek volna be, a herczegprimás — mert három képezdét újra alakítani képtelen volt — oly módon vélte elhárítani a katoliczizmust érintő ezen szégyenfoltot, hogy a három hiányos képezde helyett egy mintaszerűt állit föl Esztergomban, ami a jövő évben meg is fog történni. 4. Az esztergomi egyházmegyében négy év ota egyetlen iskola sem lett államosítva. Nyitramegyében, ahol az esztergomi egyházmegyére közel háromszáz iskola esik, mindössze 4, olvasd négy község vette igénybe az állami segélyt a tanítók fizetésének kiegészítése czimén, «az iskolák katholikus jellegének sérthetetlen föntartása mellett.* Nem értem e szerint, hogy mi jogosította föl a nyitramegyei tanfelügyelőt arra az állítólagos nyilatkozatra, «hogy az iskolák államosítása szépen folyik», hisz más püspökök is megengedték, hogy az államsegély ily értelemben igénybe vehető legyen. Ami pedig azokat ta praeparandiára szánt és házilag meghordatott köveket*, melyek állítólag el lettek volna hordva, illeti, kijelentem, hogy ezek a kövek a herczegprimás pénzén lettek megvéve, fizetett fuvarokkal oda hordva és ma is ugyanezen helyen láthatók. Végül ami az én személyemet illeti, állítom és erősítem, hogy az 1892-iki képviselői választásoknál Muzslán s a jelöltségtől nem kegyelmes főpásztorom léptetett vissza, hanem kerületi paptársaim, akik még mielőtt programmbeszédemet megtartottam volna, velem szemben Wimmer Imrét léptették föl nemzeti párti programmal. Azt hiszem, ez elegendő ok lehetett arra, hogy a jelöltségtől visszalépjek. Esztergom, 1895. október hó 19-én. Tisztelettel Dr. Komlóssy Ferencz kanonok, egyhm. tanfelügyelő.* — A vágóhidügyi bizottság ma délután 3 órakor ülést tartott, a melyről jövő számunkban fogunk bővebben elszámolni. — Építkezések. A lőrincz-utczai uj csatornát már szorgalmasan készítik. Egyszerre két helyen, a kisDuna torkolatánál és a Simor Jánosutcza elején kezdték meg a betoncsatorna építését. A lőrincz-utczai kisajátított házak helyén már csak a kőtörmelékek láthatók. Hutt Árpád dr. már szintén építteti a töltésvédő kőfalat, a mely hatalmas 1 és fél méter alapon fog nyugodni. A hévvizi kis kőhíd földmunkálatával is előhaladott stádiumban vannak. A kis dunai vashidat a napokban már padlózni fogják. A szigeti főfeljárót már teljesen elkészítették. — E helyen jegyezzük meg, hogy Esztergom város tanácsa elhatározta, hogy a kis Duna partot egész hoszszában rendezni fogja, ezáltal a környék jelentékenyen fog külső' csínban emelkedni. — Nemes czélú alapítványok. Forster Gyula, városunk fia, a magyar földhitelintézet igazgatója a hazai földmivelést előmozdító munkák jutalmazására 12,500 frtos, egyháztörténelmi monográfiák létesítésére és levéltári kutatások elősegítésére 12,000 frtos és magyar történelmi tárgyú képek jutalmazására 15,000 frtos alapítványt tett. Wlassics Gyula vallás-és közoktatásügyi minister nevezett adományozónak ezen nemes és bőkezű alapítványért meleg köszönetét nyilvánította. — A városi fegyelmi ügyekben mindeddig nem hozták meg az Ítéletet. Ideje volna azokat elintézni, mert nemsokára itt lesznek a tisztviselőválasztások és akkor a fegyelmi vizsgálat alatt álló tisztviselők nem lennének választhatók. Dőljön el végre az ügy jobbra, vagy balra, de ily bizonytalanságban ne hagyják az illetőket, nehogy az eljáró tisztviselők lassúsága miatt többen kenyerüket is elvesszék. — Az esztergomi Kaszinó nemsokára nagy átalakuláson mennek keresztül. Az egyik választó falat kiveszik és igy egy nagy teremre tesznek szert, amelynek negyed részét színpadnak használják fel, a többi része pedig a nézőtér és szalon lesz. A padmalyt parkettirozzák, a falaikat befestik, és ventillácziót is készi* tenek Mindezen újításokat a kaszinó niegkeresésére a háziúr Takarékpénztár jfogja eszközölni. Csak azt találjuk különösnek, hogy mindeddig nem fogtak a munkához, pedig az újjáalakítás nagyon sürgős, mert a kaszinó műkedvelő tagjai mindaddig nem kezdhetik meg a havi szinelőadásokat, amig a tervbevett átalakítással nincsenek készen. Már e hó 26. ára tervezték az első előadást, ezt elhalasztoták. Félő, hogy még novemberben sem lehet a műkedvelőknek bemutatkozni, pedig már itt vannak a hoszszu őszi esték, nem ártana a társas életbe egy kis élénkséget behozni. — Esterházy herczeg esküje. A napokban tette le a soproni törvényszék polgári tanácsa előtt herczeg Esterházy Pál azt az esküt, melyet a Wimmer Imre által ellene indított tízezer forintos perben itélt meg neki a törvényszék. Wimmer ugyanis azért pörölte a herczeget, hogy megadja neki azt a tízezer forintot, melyet hitbizományi igazgatói állásától történt felmentésekor a nyugdíjon kivül igért volna neki a herczeg, ki tagadta ezt az állítólagos Ígéretet .és a megítélt esküt letette. Wimmernek Esterházy Pál herczeg atyja mondott föl ; elbocsátása után Sopronmegye árvaszéki elnöke majd tisztiügyésze lett. Wimmer most Muzslán ügyvéd, miután közben az esztergomi káptalan jószágigazgatója is volt. — A járvány kórházat, amelyben a kaszárnyaépités alatt katonaság volt elhelyezve, renováltak. Ma már teljesen készen áll és esetleges járvány kiütése alkalmával czéljainak meg fog felelni. — Meghívó. Az »esztergomi régészeti és történelmi társulat* holnap, azaz f. hó 24-én délután 5 órakor a városháza nagytermében választmányi ülést tart. — A keresk. és iparkamara közzétételei. Iparosok naptára czimen dr. Horváth János szerkesztésében s Rózsa Kálmán és neje kiadásában naptár jelent meg, melyet áttekintvén, bízvást ajánlhatunk iparosköreink figyelmébe, mert tartalma helyesen megválasztott közérdekű ipari témákat ölel fel s becses tájékoztató és mulattató közleményeket nyújt az iparosoknak. A naptár ára 40 kr. A m. kir. államvasutak igazgatósága az 1896. éví január hó i-től egy, esetleg három évi időtartamra évenként szükséges mintegy 45000 tonna darabos és koczka szén szállítása iránt, valamint ugyanazon vasutak Budapest-balparti üzletvezetősége a vonalai részére 1896. évben szükségelt pályafentartásí kemény faanyagok szállítására pályázatot hirdetnek. E pályázatokra vonatkozó részletes fetételek a a kamara irodájában megtudhatók. A cs. és kir. kozöshadügyminiszterium a közös hadsereg részére az 1896. évben szükségelt különféle bőrnemü felruházási és felszerelési czikkek u. m : könnyű czipő, bakancs, patrontáska, borjú, szíjjak stb. szállítására pályázatot hirdet, melyre vonatkozólag a kamara irodája közelebbi felvilágosítást nyuj az érdekelteknek. A keresk. és iparkamara. — A rabiatus atyafi. Dejcző Mihály földmivest mindenütt ismerik a külvárosban mint verekedő, dühöngő embert. Garázdálkodásait oly nagy fokban űzte, hogy a környék már a látásától is remegett. E hó 20 án Tóth Major Istvánt, aki a mező-utezai városi kútnál egy edénybe vizet akart merni, megtámadta, megtiltotta néki, hogy a városi kútból vizet merjen, majd egy puskával rálőtt, azonban a töltés nem sült el. Az nap este Dejcző betört Szabó András házába, es Szabó feleségét mindenféle becsmérlő szavakkal illetve hívta ki a lakásból. Ugy Tóth Major István, mint Szabó András Dejcző ellen fenyítő feljelentést tettek a büntető bíróságnál — A pyőrí közkórház megnyitó ünnepélyére Esztergom szab. kir. városa a napokban kapta meghívóját. A tanács mindeddig nem határozott az iránt, vájjon meneszt-e küldöttséget a megnyitáshoz. Valószínű, hogy városunkat a polgármester vezetése alatt egy 3 tagból álló deputaczió fogja képviselni. — A megférhetetlen szomszédok. Mekler István és Bandor József bérkocsisok a Simor-utczában közös (feles) házzal birnak, de egymással sehogysem tudnak megegyezni. Folytonosan bosszantják egymást. A minap is Bandor éjnek idején követ dobott Mekler szobájába, amiért is Mekler kollégáját bepanaszolta. — Köszönet. Mindazon nemesszivü ismerőseim, kik feledhetlen emlékű férjem ravatalára koszorút helyeztek, fogadják ez uton mély köszönetemet. Özv. Schalkház Ferenczné. — A győri uj közkórház felavatása. Győr városa tegnap gróf Laszberg főispán vezetése alatt deputációt küldött a fővárosba s meghívta az uj közkórház fölavatására Perczel Dezső belügyminisztert és Erdély Sándor igazságügyminisztert. Kívülük meghívták még Híeronymi Károlyt, Vaszary Kolos herczegprimást és Vörösmarty Béla államtitkárt. A herczegprimás kivételével mindnyájan meg is ígérték, hogy elmennek a szíves meghívásra. — Zongorahangoló. Végh Károly budapesti zongorakészitő és hangoló a napokban Esztergomba érkezett. A kikzongoráikat hangoltatni akarják, forduljanak az »Esztergomi dalárda« igazgatójához Bellovics Ferencz úrhoz, (Széchenyitér, Szerencsés-féle ház) aki a jelentkezéseket elfogadja. — Pályázati hirdetmény. A m. kir. távírda 1896. évi szükségletének fedezése czéljából 16828 drb. 6 és fél méter, 11862 drb. 8 méter és 690 drb. IO méter hoszszu távírda oszlop szállítására pályázatot hirdet. A vállalkozni óhajtók zárt Írásbeli ajánlataikat legkésőbb folyó évi okt. 25-én déli 12 óráig a kereskedelemügyi minisztérium segédhivatali igazgatóságához nyújtsák be. A pályázati feltételek ugy a teresedelemügyi minisztériumban (Budaaest Lánczhid-utcza 3. sz.) mint a m. kir. 30sta és távírda igazgatóságnál megtekinthetők. Győr, 1895. °kt. 12. — A keeskedelmi és iparkamara. — Le a makarónival I Nápoly egyszeüen beszüntette a makarónifogyasztást. 3enszülött nápolyiak hónapok óta nem :szik a népszerű tésztát s ha egy idegen véletlenül makarónit rendel sajttal, a korcsnában állandó guny és szánakozás trágyává teszi magát. A gyárosok természetesn ájdalmasan érzik a sztrájkot s egyre-mása csődöt mondanak Nápolyban, amely íütelen lett évtizedes tradícióihoz. A ma caroni-baissenek szomorúak az előzményei. \z odavaló rendőrség ugyanis azt a felédezést tette ,hogy a gyárosok csontot norzsolnak a makaróni-tésztába, melynek ÍZ az alkatrész sajátságos kellemes izt köl:sönzött. Eddig még megjárta volna a dóiig. De a rendőrség azt is kisütötte, hogy L csontokat a nápolyi temetőkben,szerzik te. Ez már kellemetlen volt az olaszokiak, akik nem szeretnek régi csontokon ágódni, legkevésbbé pedig az Övéik csont* lin s azért egyszerűen felmondták az en* ;edelmességet a makaróni szellemének.