Esztergom és Vidéke, 1895

1895-01-31 / 9.szám

HÍREK. Esztergom, jan. 30. — A hercegprímás egészségi állapota. V a s z a r y Kolos bíboros hercegprímás állapotában — mint Budapestről írják — határozott javulás állott be. Az egész napot már ágyon kívül tölti s többnyire íróasztala mellett dolgozik. A szobát egy ideig a zord idő miatt nem hagy­hatja el és e héten még senkit sem fo­gadhat. — Egyházmegyei hirek. A hercegprí­más Baumann Károly muzslai káplánt hitoktatóvá nevezte ki Budapestre, Muzs­iára káplánnak pedig Vida Jánost. \y— A városrészek egyesítése. Kis le­vélke, drága kis levélke, oh mi boldoggá tevéi te... Ez a régi nóta jut eszünkbe, hogy látjuk a nagy örömet, mit Percei Dezső belügyminiszter leirata okozott a városban. Előre látható volt, hogy a minisztérium nem fog akadályt gördíteni Esztergom hő óhaja elé, csak nekünk kell akarni az egyesítést, a miniszter aztán örömmel adja atyai áldását, mert a jelenlegi állapotok valóban nevetsé­gesek és már tarthatatlanok. Hogy a kissé késlekedő miniszteri rendelet már leérkezett a megyéhez, ennek híre épen együtt találta a város tanácsát. Rögtön elhatározták, hogy táviratilag üdvözlik a volt minisztert, Híeronymi Károlyt, az uj belügyminisztert, Percei Dezsőt és a hercegprímást. Ez üdvözlő teleg­rammok szószerint a következők: \~„Híeronymi Károly Ö Kegyelmessé­gének Budapesten. Esztergom szabad királyi város tanácsa mai rendes ülésé­ben vette azon örvendetes értesítést, hogy a városok egyesítése iránti mun­kálatok a belügyminiszter lír által jóvá­hagyattak és az egyesítés hivatalosan kimondatott. Ezen alkalomból el nem mulaszthatja a város tanácsa, hogy Nagyméltóságodnak, mint aki ezen váro­sunkra nézve korszakos és történelmi jelentőségű ügynek buzgó és hatalmas előmozdítója és pártfogója volt, — leg­őszintébb hálás köszönetét ne tolmácsolja, és az egész város határtalan örömének kifejezést ne adjon. Fogadja Nagymél­tóságod az egyesült, — az új Eszter­gom hálás üdvözletét. A városi tanács nevében : Dr. Helc Antal polgármester." „Nagyméltóságú Perczel Dezső Bel­ügyminiszter Úrnak Budapesten. Eszter­gom szabad királyi városnak ülésben együtt levő tanácsa ez órában vévén hírt Excellenciádnak a megyei törvény­hatósághoz mai napon leérkezett abbeli magas elhatározásáról, melylyel Eszter­gom városnak a vele Öszszeépitett szom­széd városokkal való egyesítését elren­delni méltóztatott, hódoló tisztelettel siet ezen Esztergom város életében új korszak megnyiltát jelentő, több mint félszázad óta legmelegebbem, óhajtott Örvendetes esemény bekövetkeztével Ön­. kéntelenül kitörő lelkesedésének és örö­mének, mely Excellenciád iránt érzett hálával és köszönettel párosul, ez úton kifejezést adni, egyben kérvén Excellen­ciádat, hogy az egyesült Esztergom köz­ügyeit és érdekeit magas jóindulatában továbbra is megtartani méltóztassék. A városi tanács nevében : Dr. Helc Antal, polgármester." .„Főmagasságií és Főtisztelendő Va­szary Kolos bíboros érsek hercegprímás ő eminenciájának Budapesten. Esztergom szabad királyi városnak a szomszéd test­vérvárosokkal való egyesítése mai na­pon leérkezett belügy ministeri leirattal elrendeltetvén, midőn az épen ülésben együtt levő városi tanács ezen örvende­tes és korszakos esemény hatása alatt hálával emlékszik meg az egyesítés ügyé­nek magas pártfogóiról, első sorban emi­nenciád, városunk díszpolgára elé siet legbensőbb hálája- és legőszintébb köszö­nete kifejezésével, hódoló tisztelettel kér­vén Eminenciádat, hogy valamint az egyesítés ügyében, akként egyéb városi ügyeinkben is bennünket magas és ha­talmas pártfogásával és kegyével a jö­vőben is boldogítani méltóztassék. A vá­rosi tanács nevében: dr. Helc Antal, polgármester." A városházára rögtön feltűzték az öröm­lobogókat, zászlókat tűztek ki még a kaszinó, iparbank, kath. kör és magáno­sok. A miniszteri leiratot egész terjedel­mében veszik olvasóink mai számunk élén. A rendelethez fűződő megjegyzé­seinket a magunk részéről legközelebb szabadjon elmondanunk. Itt csak annyit, hogy a rendelet egészen a városrészek óhajának, és első rendben dr. Földváry István városi főügyész, az egyesítő bizott­ság zseniális előadója által készített me­morandumnak szellemében bocsáttatott ki. Az egyesítés e rendelettel hivatalos szankciót nyert, de nehogy túlságos örö­met előlegezzünk, korántsem fejeződött be. Még hátra van a városrészek egyesült, 158 tagból álló képviselőtestületének nagy munkája. Ez fogja a módozatokat végleg megoldani az uj szervezeti szabályzat ki­dolgozásával. Ennek elkészültéig (kívánjuk, hogy minél hamarább) bizony még csak minden a régi mederben folyik tovább. — Farsangi ebédet adott Boltizár Jó­zsef félsz, püspök, átalános érseki hely­nök kedden, melyre közéletünk számos notabilitása volt hivatalos. —• A Városi tanács tegnap délelőtt dr. Helc polgármester elnöklete alatt ülést tartott. Legnevezetesebb tárgya volt az ülésnek a kir. városi kórház 1895. évi költségvetése. Ujabban özv. Helc Jánosné Helc Kálmánt és az esztergomi takarék­pénztár Reusz Józsefet bizta meg virilis­jogának gyakorlásával. — A tornaestélyre Revicky Győző főszolgabírót, az ismert zeneszerzőt kérte fel a rendező-bizottság, hogy alkalmi csárdást szerezzen. Revicky engedve a felkérésnek, megígérte, hogy az alkalmi zenemüvet el fogja készíteni. — A kaszinó estélye szombaton rend­kívül fényesen sikerült. A megjelent kö­zönség nem volt valami nagyszámú, hisz nagyobb publikumot a kaszinó termei befogadni képesek sem lettek volna, de $ kicsiny közönség Esztergom legszebb asszonyai és lányaiból, s a férfiak a város legelőkelőbb köreiből kerültek ki. A kör nagytermében rögtönzött színpadot állí­tottak föl, míg a terem többi részét szék­sorok foglalták el. A színpadon igen ügyes, miniatűr műsort játszatott le a rendezőség. Elsőnek Perényi Irma úrhölgy és b. Szabó Mihály úr énekelt egy duettet a »Ripp van Winkle«-ből nagy tetszés mellett. Ezután Etter^Gyula úr adta elő Gárdonyi Géza »Házassági ajánlat« cimű verses monológját, diskrét humorral, finom nüanszirozással. Bellovits Lincsi k. a. zongorajátékát, majd Borovitska Adolf úrral játszott kettősét nem kevesebb lel­kesültséggel fogadta a közönség. A »fütyülő fej« humorisztikus fütyülése a jó tréfát szeretők sajnálatára elmaradt, de helyébe bőven igénybe vette a nevető­idegeket b. Szabó Mihály úr klasszikus humorú tréfás előadása. Tudós egyetemi professzorrá álcázva jelent meg a felol­vasó asztalnál, mint dr. Marady Ignác tanár úr. A hallgatók legnagyobb része végig azon meggyőződésben volt, bogy ez nem is színjátszás, hanem Marady úr Pestről jővén, teljes szive szerint mondja el dörgedelmeit a mai modern kornak »liberalizmus* nevű kóros kinövése ellen. A kik tudták a tréfát, azon meggyőző­déssel részesítették b. Szabó Mihály urat frenetikus tapsokban, hogy ha véletlenül nem volna Esztergom vármegyének fő­jegyzője, kitűnő színész válhatott volna belőle. A programm befejeztével közva­csorához ült a közönség. Ennél ismét al­kalmunk nyílik a kaszinó kitűnő magyaros konyhájáról elismerőleg emlékeznünk meg. Majd tiz óra után kezdetét vette a tánc Jónás Pali hegedűjének hangjainál és tartott programm szerint a késő reggeli órákig. Régen láttunk ilyen mindvégig kedélyes, fesztelen tánczmulatságot. Az utolsó pezs­gőspalackok durrogása — mint tudósí­tónk költői fellendülésében hozzáteszi — reggeli 8 órakor hangzott fel. A jelen­volt hölgyek névsora a következő: Nie­dermann Károlyné, Domoszlay Eugenie, Niedermann Józsefné, Ivanovits Béláné, Hulényi Győzőné, Holek Lászlóné, Bel­lovits Ferencné és Lincsi, Legény Ivánné és Irénke, Reviczky Arpadin, Lőwy La­josné, Rudolf Mihályné, Földváry Istvánná, Kerschbaummayer Károlyné, Nagy Pálné, Etelka és Margitta, Schönbeck Imréné és Mariska, Véghelyi Ödönné, Büttner Ró­bertné, Weisz Sándorné, Zunáné és Hen­riette, Perényi Henrikné és Irma, Perényi Kálmánné, Kruplanic Aranka, Greiíen­steiner Jánosné stb. V [. — Lebontották a szigeti vendéglői Elszorult szívvel állanak meg a régiba Esztergom ismerői a gyönyörű új DunaA híd esztergomi följárójánál. Az új ídők^ szelleme ismét egy régi, majdnem törté­nelmi nevezetességű emléket pusztított el a fold színéről. A hídhoz vezető vízi­városi töltés iránya szükségessé tette, hogy a „szigeti vendéglő" a földig le­romboltassák. Először a primási üveg­háznak és kerti épületnek mentek neki a talián munkások csákányai, most a vendéglő került sorra és már csak alap­jának egy-egy kiálló fala hirdeti a régi dicsőséget. A szigeti vendéglő még Batthyány hercegp rímás idejében épül t, mint primaciális tjílájdon. A mult szá­zadban, 1841-ben leégett s ekkor reno­válták. Nagyon szilárd anyagból épült, mert a 38-as árvizet és azóta számos elemi csajjast kiállt anélkül, hogy a falon csak egy repedés is támadt volna. A primacia bérlőnek szokta volt kiadni. Korcsmárosai voltak egymásután a jelen század harmincas évei óta: MyJJer^ Ha­jer Antal volt nagymarosi szabómester, Kurc, Horácsek ós legutóbb Eincinger Sán­dor. Annak idejében híres vemIegTő~~volt, liuTünö'sen a primási uradalom tisztjei lá­togatták és a túlsó járásiak, kiknek, Esz­tergomba jÖvén, a híd melletti vendéglő mindjárt kezük ügyébe esett. Falai közt a régi Esztergom nem egy emlékezetes és híres táncmulatsága zajlott le. Maga Eincinger azelőtt minden farsangban ren­dezett ott mulatságot. 1848—49-ben Pár­kányból a magyarok Esztergomra lövöl­dözvén, több ágyúgöTy^"erte a „Szigeti" falát. Ezek közül egy hatalmas példány legvégig látható volt a vendéglő külső falában^m ínt a ^sgafoaifeá^rrarc kegyele­tesen őrzött emléke. Felemiitjük itt mé hogy a hetvenes években itt sújtott] agyon az épületbe ütött villám Fidle molnármestert. A kávéházban billiárdo zott, s a villám egyik lámpa vastartója leszaladva érte őt. I,"'— A történelmi társulat ülése. Az „Esztergom-vidéki Régészeti és Törté­nelmi Társulat" febr. 3-án délelőtt 11 órakor a megyeház nagytermében tartja közgyűlését, melyre a régészet és tör­ténelem iránt érdeklődő helybeli és vi­déki müveit közönséget van szerencsém tisztelettel meghívni. Tárgyszorozat: 1. A magy. kir. belügyminisztérium által való alapszabály-megerősítés kihirdetése. 2. Jelentés a beiratkozott tagokról és a meglevő pénzbeli alapról. 3. A tiszti-kar és a választmány megválasztása. 4. In­dítványok megbeszélése. Kruplanicz Kál­mán mint ideigl. elnök. — Bankét az elnök tiszteletére. A be­tegsegélyző pénztár és á kereskedő-ifjak egyesülete tegnap közös elnökük, dr. Walter Gyula tiszteletére az egyleti helyiségben társasvacsorát rendezett. Az első felköszöntőt dr. Aldori Mór, mint a pénztár főorvosa mondotta és méltatta | dr. Walternek kettős hivatásában kifej­tett érdemeit. Az elnök köszönete után még többen szóllottak: Bartha Ármin pénztári • ügyész, Kaán János lovag, Nagy Antal, Brutsy Gyula stb. Czigány­zene is segített a kitűnő hangulatot vé­gig fenntartani. A bankét éjfél után ért csak véget. — A kaszárnya építés befejezéséhez közeleg. Most a belső munkálatokon dol­goznak, tavaszra csak az utolsó épület vakolása, az udvar-szabályozás és csator­názás marad. — Tanítóválasztás. A süttői nép- és ipariskolai tanítói állomásra, tizenkét pályázó közül L o h n e r József köböl­kuti tanítót választották meg egyhan­gúlag. — A kereskedő-ifjak önképző-köre feb­ruár 23-án tartja egyesületi farsangzáró mulatságát a Fürdő-vendéglő nagyter­mében. Fel fog lépni a többi közt: De­mitrovics Elvira úrhölgy, kit a müncheni lapok mint fenomenális hangú opera­énekesnőt magasztaltak, /^r- Jégünnepély. A torna-egyesület feb­rnár 3-án este 6. órakor korcsolya-estélyt rendez a jégpályán. Az egyesület fé­nyes kivilágításról és zenéről gondosko­dik s a hölgyek már előre gyakorolják a tánc és versenydarabokat. — Estély. A Szent-Benedekrend esz­tergomi székházában Fehér Ipoly pannon­halmi főapát névünnepe alkalmából teg­nap fényes estély volt, melyen városi és megyei közéletünk notabilitásai és az egyházmegyei papságból számosan, úgy a házi ezred főtisztjei voltak hivatalosak. Az első felköszöntőt a székház nevében Vojnits Döme igazgató mondotta az ün­nepelt főapátra, tolmácsolván szivök őszinte érzelmeit a legtevékenyebb főpap iránt. Dr. Helc Antal polgármester a város­részek egyesítésének tényét, miről ugyan a mai napon értesíttetett a hatóság, ügyes apcsolatba hozta azon benső viszony­yal, mely a város érdekeit régtől fogva Sz.-Benedekrend működéséhez fűzi. Majd r. Csernoeh apátkanonok a rend volt övendékei nevében éltette annak egy­ázi és hazafiúi erényekben érdemes főr apátját. A tósztok sorát az igazgató zárta be, lelkesen kívánva viruló jövőt az egye­sitett városnak. A vidám társaság a leg­jobb hangulatban kellemes szórakozások között reggelig együtt maradt. — Elnökválasztás. Elmúlt vasárnap tartatott meg az esztergomi izraelita be­tegsegélyző egylet elnökválasztása, mely alkalommal id. Wallfisch Henrik lemon­dott előrehaladott kora miatt az egylet ügyeinek vezetésétől. Az egylet azonban a közszeretetben álló elnök lemondását, ki már 30 éve viseli közmegelégedésre az elnöki tisztet, el nem fogadta és Wallfisch Henriket újólag megválasz­totta. — Az esztergomi redut. A pénzügyi bizottságnak szombat délutáni ülése elé terjesztette ifj. Bobula János építész az építendő városi redut tervvázlatát. A bi­zottság több javítást ajánlott. Nem ta­lálták kivihetőnek, hogy a vendéglő, kávéház meg a redut két bérlő kezén legyen. A Szécheny-térre egy kétemele­tes épület jönne a bizottság ajánlata szerint, melynek földszintjét jobbról a vendéglő, balról a kávéház foglalná eh az emeleteket pedig a kaszinó helyiségei és a szállószobák. Az udvari keresztépü­letben foglalna helyet a tánéterem, egyút­tal szinház-terem. A tágas és parkozott udvaron át kocsiút vezetne a kis Duná­hoz. A Duna felől egykétemeletes bérház épülne. Bobula vállalkozott a vázlat-ter­veknek ily értelemben való ujjádolgo­zására. Az uj tervek és a körülbelül 150,000 frtos költségvetés majd újra a pénzügyi bizottság elé kerül. — Ellopott takarékpénztári könyv. Bed­nárik Sándor szenttamási lakostól a nála. szálason levő Miskay Mária ellopta 255 frtos takarékpénztári könyvét és erre 200 frtot vett ki. A nőt elfogta a csendőrség és megmotozta. 122 frtot, gyűrűt és fül­bevalókat találtak nála, mire tettét be­vallotta. — Megégett a kunyhóban. 29-én Kraj­csik István szentgyörgymezei lakos a Duna-dűlőben fekvő szőlőjében járt, hol nádas kunyhóját leégve találta. A kuny­hótól 10 lépésnyire egy ruhátlan hullát talált. A teljesen ismeretlen, valószínűleg a kunyhóval együtt megégett szerencsét­len ember hullavizsgálatát ma tartották meg hivatalosan. — Állatias tanító. A járásbíróság most folytatja a vizsgálatot Gyulai Gál Imre lábatlani tanító ellen, ki az ottani is­kola 38 kis, 7-töl 10 éves leánykáin erő­szakot vett. — Tüz a dorogi bányában. Nem egé­szen hiteles forrásból arról értesülünk, hogy a Drasche-féle kőszénbánya társu­latnak a trifaili társulat szomszédságában levő egyik tárnájában felette veszélyes kőszéntűz ütött ki. A tűz már három hét óta pusztít. A nagyméretű tűz részle­teiről nem nyerhettünk bővebb fel­világosítást, mivel a társulat a bányaégést titokban tartja. Állítólag már emberélet is áldozatul esett a tűzvésznek. A buda­pesti bányakapitányság is közreműködik a tűz lokalizálásán. — Feloszlott színtársulat. Aranyossy Gyula szindirektor pályájának a kedélyes közönséggel biró Párkány volt az utolsó állomása. Nem birván ugyanis még csak megközelítő módon sem kielégíteni a ta­gok igényeit, a társulat már szótoszló félben volt. Eddigi komikusának Keré­n y i n e k adta tehát át direktorságának nem irigyelt jogarát, ki bizonyos felté­telek mellett kivitte a szinészegylet igaz­gatóságánál, hogy ő lépjen Aranyossy helyébe. A színtársulat tagjainak igényeit nagy részben kielégítette és valószínű, hogy maholnap Szécsénybe fog indulni társulatával. Őszintén kívánjuk az uj di­rektornak, hogy ne Szécsény legyen az első és utolsó zátony, a melyen hajója meg fog fenekleni. — Halált okozó virtuskodás. A karvai határban levő Szlanka-féle Nagy Pál né­ven ismeretes pusztán f. hó 27-én hajnali 3 óra tájban B o g y á k Albert és Sza­badka János gulyások a felett verse­nyeztek, hogy melyikük erősebb és midőn Szabadka tréfásan azt mondta a vézna Bogyáknak, hogy : — Mit, olyan nyolcat is meg tudnék enni, mint te vagy ! — Ez, hogy erejét megmutassa, egy négyágú vasvillát fel­kapott s azzal úgy vágta fejbe Szabad­kát, hogy koponyája betört, menten össze­esett és szó nélkül rögtön meghalt. Sza­badka négy árvát és egy jóreménységben levő özvegyet hagyott hátra. Bogyákot, ki nőtlen suhanc, nem a boszu, hanem egyedül a paraszt virtuskodás vitte ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom