Esztergom és Vidéke, 1895

1895-10-20 / 84.szám

dor ma délelőtt tisztelegtek Vaszary Kolos bíboros hercegprímásnál a görög szertartású katholikus egyházközség nevében. A küldöttség arra kérte a hercegprímást, mint az egyház érsekét, hasson oda, hogy a főváros kegyúri jogát az ő egyházukra ÁS kiterjeszszék. A hercegprímás a küldötséget igen nyájasan fogadta s megigérte, hogy kérésüket pártolni fogja. — A szervezési bizottság szerdán és csütörtökön folytatta tárgyalásait. A két tárgyalási nap legnagyobb részét az egészségügyi szervezet megváltoztatása feletti élénk és heves vita töltötte ki. Földváry István dr. előadói javaslatának mellőzésével 3 kerületi orvosi állást rend.szeresitettek. A főorvosi állást, mint külön főtisztviselői állást Feichtinger Sándor dr. kir. tanácsos személyéhez kötik, a mennyiben az esetben, ha a kir. tanácsos ur állásától vissza fog lépni, azt külön nem szervezik, hanem a meglévő kerületi orvosok egyikét fogják a főorvosi teendőkkel is megbízni. Ezen módosítás •ellen Földváry dr. előadó két nyomós kifogást hozott fel: 1. Feichtinger Sándor dr., aki oly hosszú idő óta szolgálja a várost önzetlen buzgalommal, a főorvosi állás ily körülírásával feszélyezve van, miután ő mintegy kivételes állást tölt be. 2. Főkifogása előadónak az, hogy ezen intézkedéssel a közgyűlés választói jogát bénították meg, a mennyiben a 3 kerületi orvos közül kell a tiszti orvost választani. A bizottsági vitának >punctum saliens«-ét képezte a prostituczio vizsgálatának betöltése. Az 1876-iki XIV. t. cz.ben határozottan körül van irva, hogy a prostituczio vizsgálatát a kerületi orvosnak kell végeznie. A kerületi orvosok egyike, a kinek egészségügyi körében nincsenek ily vizsgálatok, valóságos kis puni háborút provokált jól szervezett táborkarával amiatt, hogy a vizsgálatot méltányosan oszszák be akként, hogy minden hónapban egy másik végezze a funkcziót. Ezt ily értelemben el is határozták. Operettebe való közegészségügyi intézkedés! Persze a t« bizottsági tag urak nem gondolták meg, mily visszás állapotokat fog ezen uj berendezés okozni, De legkevésbbé gondolta meg a dolgot az illető ker. orvos ur, aki oly annyira igényt tartott a prostltucziobói folyó jövedelemre, mert figyelmen kivül hagyta azon körülményt, hogy azon esetben, ha a főorvosi teendőket a ker. orvosok egyikére fogják bizni, — már pedig ezt csakis reá bizhatják, miután csak neki van tiszti orvosi minősítése — az illető e jövedelemtől el fog esni. El fog esni pedig azért, mert a főorvosnak a felülvizsgálat a kötelessége, a saját funkczióját felülvizsgálnia pedig senkinek sem lehet. Ez szól különben az egész ferde intézkedésre, hogy a ke rületi orvosok egyike fogja végezni a főorvosi teendőket. Ez fizikailag is lehetetlen, mert a főorvosi teendők mellet nem lehet a kerületi orvosi teendőket is pontosan elvégezni. Néhányszáz forint kiadás megtakarítás miatt nem érdemes a város közegészségügyét helytelen irányba terelni. A közegészségügy az egész országban kifejletlen állapotban van. Hisz ezek nem átmeneti hanem hoszszabb időre szóló intézkedések, az egészségügyet akként kellett volna szervezni, hogy tökéletes legyen, nem hogy az orvosok eddigi létszámát Ís kevesebbitették. A közegészségügyi szervezet ilyetén megállapításából ráismerünk Esztergom főmozgatóelemére, a «klikk-uralom basáskodásara. Amivel egyesek önző érdekeiket kielégíthetni vélik, azt keresztül kell vinniök, ha törik, ha szakad. Mily befolyással vannak az ilyen ferde intézkedések a közügyre, azzal nem törődnek . .. A szerv, bizottság a két utóbbi nap alatt az átmeneti intézkedésekig és a fizetésekig mindent elvégzett. Ma délután tárgyalják e két utolsó pontot és valószínű, hogy a mai napon a bizottság be is fogja fejezni működését. Kíváncsiak va-j gyünk, miként határoznak különösen a polgármester fizetésének megállapításánál.: A tárgyalások befejezte után hosszasabban fogjuk olvasóinkai a kész szervezési sza-| bályozatot megismertetni. y— A vágóhidügyi bizottság tegnapi 18-án délután 3 órakor tartotta végre va-í lahára első érdemleges gyűlését. Jelen voltak : Niedermann József r. kapitány b. elnök, Feichtinger Sándor dr. kir. tanácsos főorvos, Tiefenthal Gyula mérnök, Székely Henrik állatorvos, Kiss István és Unger Hugó mint jegyzőkönyvvezető. A bizottság miután az uj vágóhíd helyére nézve már előbb megállapodtak, elhatározta, hogy a Szilágyi Lajos főv. mérnök által készített tervet elvetik és megbízták Tiefenthal Gyula [mérnököt egy uj terv kidolgozásával. A városi mérnök e czélból érintkezésbe fog lépni Schatz Jenővel, a «Mészárosok Lapja» cz. újság szerkesztőjével, hogy a terv vészleteit együttesen dolgozzák ki. Az uj. vágóhíd több épületből fog állani. Lesz egy fővágó, ahol csakis szarvasmarhákat fognak vágni, a fővágó mellékhelyiségei lesznek a sertés vágó, a hűtő-, forrázó, paczalmosó és a szerszámkamarák. Lesz ezenkívül egy felügyelő épület, több rendbeli istálló (koplaló, megfigyelő). Az uj vágóhídon vízvezetéket is készítenek és ezt egy szélmalom fogja hajtani. — A vágóhidkérdést ily tevékeny munka mellett a legrövidebb idő alatt meg fogják oldani. — Pályatételek az esztergomi szent Benedek-r. kath. főgymnasiumban az 1895—6. iskolai évben. 1. «Míben áll a magyar nemzet szereplésének világtörténelmi jelentősége?* Jutalma az esztergomi kaszinó Széchenyi-pályadíj alapjából 5 db arany. 2. «A mohácsi vész erkölcspolitikai okai.* Jutalma nagys. Hetyey Samu kanonok, primási irodaigazgató úrtól 2 db cs. és k. arany. 3. «Fejtse ki a pályázó saját életéből merített adatokkal ezt a tételt: Nincs véletlen a világon, hanem minden erélyt és körülményt az isteni gondviselés intéz javunkra és üdvünkre.* Jutalma Majláth Gusztáv gróf ur ő méltóságától 2 db cs. és kir. arany. 4. «Széchenyi György esztergomi érsek életrajza, különös tekintettel a tanügy terén szerzett érdemeire.» Jutalma az igazgató és főt. Panghy tanár úrtól 2 db arany. 5. «Milleniumi óda modern versformában.* Jutalma főt. Várkonyi tanár úrtól 1 db cs. és kir, arany. 6. «Ha arról elmélkedem, . . . hogy ezer év alatt mily óriási hatalmak zúditák fel ellenünk százezreiket s hogy nemcsak ellenük küzdöttünk élet-halálra, hanem — fájdalom — szakadatlanul saját magunkkal is : el kell ismernem, hogy Isten keze tartott fönn bennünket.* Vaszary Kolos. Alkalmi szónoki beszéd a milléniumra. Jutalma az Irók és művészek alapítványából 1 db cs. és kir. arany. 7. «Az ember czélja és feladata.* Jutalma főt. Borosay tanár úrtól I db cs. és kir. arany. 8. «Xenophon Kyropaideiajából a «Kyros beszéde fiaihoz* részletének latinra való fyrditása.* Jutalma fot. Rózsa tanár úrtól 1 db cs. és kir. arany. 9. «Az erjedés folyamata és fontossága a gyakorlati életben.* Jutalma főt. Csikasz tanár úrtól I db arany. 10. «A szent Benedek-rend működésének befolyása valláserkölcsi és művelődési szempontból állami és társadalmi életünkre napjainkig.* Jutalma tek. Bodiz László főbiró úrtól 3 db cs. és kir. arany. Fogadják a mélyen tisztelt nagylelkű adakozók, kik bőkezőségükkel alkalmat nyújtanak ifjúságunknak az önképzésre, intézetünk részéről hájas köszönetemet. Esztergom, 1895. október 19. Vojnits Döme, főgymn. igazgató. — Az esztergomi kir. járásgiróság polgári és fenyítő osztálya a jövő héten költözik át a Sas kaszárnya kényelmesen helyreállított helyiségeibe. Eleinte úgy volt, hogy a Sas kaszárnya helyiségeit a betét^ szerkesztőség fogja elfoglalni, a terv azonban utóbb megváltozott és igy a járásbíróság ha nem is fényes, de a mostaninál minden bizonynyal jobb hivatalos helyiséget kap. — Egy seminariámi tanár nyilatkozata a „Magyar Állam«-ról. Mai vezérczikkünk illusztrálására közöljük Anháupel György dr. tanárnak alábbi levelét, amely a »Nemzeti Ujság«-ban látott azon ^alkalomból napvilágot, midőn a »Magyar Állam« Rosszivál István drt az esztergomi papnevelőintézet rektorát a lap ismert modorában megtámadta. Anháupel György dr.-ban szinte a méltó felháborodás szülte a következő sorokat: A :* Magyar Állam« október 4-iki számában egy állítólagos »kispap* levelét közli. E levél elejétől végig rut rágalmakkal és hazugságokkal illeti az esztergomi papnevelő intézet rektorát és undok torzképet ad magáról az intézetről. A ki ismeri az esztergomi papnevelő intézetet, az előtt nyilvánvaló dolog, hogy e levél irója nem kispap és hogy azt a »Magyar Állam* nem az esztergomi papnöveldéből kapta. Az esztergomi papnevelő intézetbe sem a »Pesti Hirlap* sem a >Pester Lloyd*, sem egyáltalában bármilyen más hasonirányu lap nem jár. A >Magyar Állam« kirekesztése pedagógiai követelmény volt. Az intézet elöljárósága nem adhatott a növendékek kezeibe olyan lapot, mely főpásztorurtk ellen egy idő óta minősíthetetlen támadásokat intéz. Igen csodáljuk és sajnáljuk, hogy a »Magyar Állam «-ban a kat. igazság, a hazugság és rágalmazás fegyvereivel személyes harcokat kezd folytatni a katholikusok ellen. Az apostol egészen másra int: »Álljatok fölövezve lévén ágyékaitok igazmondással és felöltvén az igazság vértét.* (Eph. VI. 14.) Esztergom. 1895. október hó 5-én. Dr. Anháupel György. — A LŐrincz-litczai házak rombolásával már teljesen készen vannak. A csatornázáshoz a földet az egész utczahoszszában ássák, sőt tegnap a Simor-utcza torkolatánál is megkezdték a földásást. A betoncsatornát hétfőn már rakni fogják. A hévvizen a rozoga fahidat már lebontották, az uj hid építésébe is belekezdtek. Mindenfelé a legerősebben folyik a munka. Meglátszik, hogy erélyes és lelkiismeretes vállalkozóra van az építkezés bizva. — A kis Dunai uj hid vasszerkezetét felállították, most szorgalmasan ütik az izzó vasszegeket a szerkezetbe. A szigeti főtöltés oldalát is kövezik. Mint hiteles helyről értesülünk, november közepén az összes munkálatokkal készen lesznek és akkor a hi'dépités nagy műve teljesen be lesz fejezve. — Építkezések. Anthentikus körökben azt beszélik, hogy Frey Ferenc orsz. képviselőnk az általa nemrég megvett „Három Szerecsen" Simor János utcai résT^tr^Tmodern követelményeknek megfelelően fel fogja éppittetui — Hutt Árpád dr. a Lőrincz-utczában levő óriási telkén — a melyen eddig a szinház állott — egy gyönyörű palotát fog a tavasszal építtetni A palotát két emeletre tervezi. A földszinti helyiségekben néhány bolthelyiség, diszes kávéház és vendéglő lesz. Az emeletnek a kis Dunára néző oldalán, egy igen szép fényképészeti műtermet akar egy budapesti fotográfus felállitani. Milánovits Antal, a kinek telke Hutt dr.-éval szemközt van, hasonló kivitelben, de természetesen kisebb arányokban fog építkezni, mint Hutt dr. Gratulálunk a a vállalkozó szellemű férfiaknak! — Az uj rend Doroghon. Mint doroghí tudósítónk írja, e hó első felében a doroghi anyakönyvbe 4 születési és ugyanannyi haláleset jegyeztetett be. Okt. hó 16-án tették ki az első hirdetési iveket a községházán függő táblára, két jegyespárt hirdettek ki. Az egyik Jourges Ágoston selmeczbányai könyvkereskedő ág. evangélikus és Dahms Olga, Dahms Rikárd dorogi bánya mester leánya, szintén ág. evang. A második Mirk György vörösvári lakos, róm. kath. és özv. Bartl Jakabné sz. Lield Mária doroghi lakos szintén róm. kath. A bejelentések egyébként a legpontosabban teljesíttetnek. — A tífusz grasszál. Esztergomban, különösen Szentgyörgymezőn az utóbbi napokban nagyban terjed a ragályos betegségek egyik legveszedelmesebbje, a tífusz. A betegség valószinüleg a rossz ivóvíztől ered, ami a Duna ily csekély állása mellett nem is csoda. A dunavizhordókat a hatóság meleg figyelmébe ajánljuk. Vizsgálja meg, nem árulnak-e rossz vizet és figyelje meg, nem merik-e a vizet a kis Dunából. Legjobb volna ily alacsony vízállás mellett a Duna viz élvezetét teljesen eltiltani. — Szerelmi dráma. Szenttamás kies ölében egy házban lakának Réger Ferencz csizmadia és Süllei Ferencz napszámos. A fáma néhány hét előtt arról kezdett beszélgetni, hogy Réger szerelmi | viszonyt folytat Süllei feleségével. Ennek kettős következménye lett. Régerné elhagyta érte hőn epedő férjét, Süllei pedig bosszút lihegett feleségének csábitója ellen és többször fenyegetőzött avval, hogy vetélytársát agyonszúrja. E hó 18án d. u. I óra tájban Süllei Ferencz egy éles konyhakéssel támadott Régerre és messziről avval fenyegette, hogy megöli. Az állítólagos nőcsábító ekkor beszaladt lakásába, bezárta az ajtót, Süllei az ajtót kezdte feszegetni, ott akart behatolni vetélytársához. Réger fejszét ragadott odaállt az ablakhoz és Sülleit fején és karján több izben súlyosan megsebesítette. A tettes önkényt jelentkezett Hoffmann Ferencz jegyzőnél és ama véleményének adott kifejezést, hogy miután ő önkényt bejelentette az esetet, semmi bántódása nem lesz. Ebben azonban alaposan csalódott. (Régért a főkapitányságnál kihalgatták, azután az ügyet és a tettest áthelyezték a büntető bírósághoz. A sebesültet a városi kórházba szállították, ahol súlyos sebeit bevarrták. Felgyógyulása el fog tartani 3—4 hétig is. — Megölte az anyósát. Máthé András köbölkúti tehetős földmives néhány év előtt nőül vette özvegy Osváthné leányát. Az anyós ekkor egész vagyonát ráíratta vejére, oly feltétellel, hogy Máthé tartozik a földekért a haszonbért fizetni, Máthé azonban — nem fizette pontosan s e miatt anyósával gyakran összetűzött s vele utóbbi időben haragot tartott. Mult este Máthé találkozott anyósával s vele újból hajbakapott. Rövid cziczivakódás után Máthé rárohant a pinceaitó mellett álló anyósára Őt a földre teperte és megfojtotta. Ezután Máthé az asszony hulláját falakasztotta egy gerendára, igy ezt a látszatot akarva adni a dolognak, mintha az anyósa öngyilkosságot követett volna el. — A muzslai csendőrség azonban kipuhatolta, hogy bűntény történt, Máthé Andrást elfogták és bekísérték Komáromba. Itt Máthé bevallotta a tettét : — Megfojtottam — igy szólt — mert vele mindig bajom volt a földek miatt. Mindig bosszantott s végre megfeledkeztem magamról. A vallomás után a gyilkost a börtönbe vitték. — Tánczfolyam. Sik Lipót táncztanitó, aki már tobbizben tanította" Esztergom ifjúságát a táncz és illem szabályaira, november i-től kezdve városunkban téli tanr j folyamot fog nyitni. Sik Lipót, a ki Magyarország igen sok városában a legnagyobb közmegelégedést vivta kl, megérdemli, hogy az esztergomi közönség őt meleg pártfogásába vegye. Bővebb értesü lést falragaszokból nyerhetni. — Verekedés Lábatlanon. A Haas és Deutsch tulajdonát képező »Magyar Gőztégla és czementgyár részvénytárság* igazgatója Emele József az utóbbi időben néhány munkást alkalmazott, a kik a többiek felett ugy szorgalmukkal, mint szolid magaviseletükkel kitűntek. A magyar munkások azonban sohasem nézték jó szemmel a lengyel atyafiakat és lépten nyomon bántalmazták őket. Szerdán este is az egyik lengyelre Miárka Albertre több lábatlani munkás rátámadt és a szegény fiút, a ki mindössze 18 éves, alaposan helyben hagyták. Különösen fején szenvedett súlyos sérüléseket. A verekedés főkolomposai voltak Tóbiás István, Takács Márton és Kovács József. Ajánlatos volna a harczias és megférhetetlen emberek között, a kik az idegen nemzetiségüeket minden ok nélkül bántalmazzák, a gyárigazgatósága erélyes intézkedéseket tenni. — Midőn a nagyközönség szíves figyelmét Unghváry László hírneves 121 holdas czeglédi gyümölcsfaiskolájának mai számunkban is megjelent hirdetésre felhívjuk : egyúttal jelezzük azt is, hogy biztos tudomásunk szerint Unghváry Lászlóféle gyümölcsfaiskola telep egyike a legmegbízhatóbb gyümölcsfacsemete beszerzési helynek, honnét hiteles fajú sz ép növésű rendkívül gazdag gyökérzetü életerős csemetét és vadonczot, kitűnően csomagolva, igen nagy mennyiségben s a legolcsóbb áron kaphatni. Igen nagy előnye a faiskolának az is, hogy homokos talál ion létesült, már pedig általánosan tudva van, hogy a homok talajból kikerült csemete mindig jobban fogamzik, mint a nehéz, iszapos vagy agyagföldben nevelt. Nagy ..előnye ezen iskolának továbbá még az is,hogy fajainak legnagyobbrészét a leghitelesebb forrásból : Berecski Mátétól szerezte be Unghváry László kimerítő nagy árjegyzékét kívánalomra bárkinek is készséggel megküldi. Iparosok és vállalkozók figyelmébe. A cs. és kir. közös hadügyiminiszter ur pályázatot hirdet a közös hadsereg részére szükséglendő különféle ruházati és felszerelési czikkek, valamint 13000 drb, téli, 16600 nyári pokrócz és 14000 lovassági lópokrócz szállítására. A m. kir. államvasutak gépgyárának igazgatósága a budapesti gépgyár részére, öntödei czélokra szükséges nyersvas szállítására pályázatot hirdet. A m. á. v. kolozsvári üzletvezetősége pályázatot hirdet az 1896. évben szükséges pályafentartási fák szállítására. E pályázatokra vonatkozó részletes feltételek a kamara irodájában megtudhatók. Győr, 1895, október 9. A keresk. és iparkamara. Felelős szerkesztő: GYÖRFFY LAJOS. Segédszerkesztő: ÁLDORI Y1KT0R. Laptutyjdonos: NÓGRÁDI JENÖ.