Esztergom és Vidéke, 1895

1895-01-27 / 8.szám

HÍREK. Esztergom, jan. 26.­— A hercegprímás, mint részvéttel ér­tesülünk, egypár nap óta ágyban fekvő beteg. Baja, mely kisebb fokú, meghű­lésből származott, ugyan nem súlyos, de orvosa minden nagyobb baj elkerülése végett azt tanácsolta neki, hogy pár na­pig maradjon ágyban. — Megyegyülés. Esztergom vármegye ma, szombaton délelőtt rendkívüli köz­gyűlést tartott Kruplanicz Kálmán, Esztergom vármegye főispánjának elnök­lete alatt. A több kevésbé érdekes tárgy közül a legfontosabbat emeljük csak ki, mely nagyszabású vitát provokált s melynek eredménye röviden ebben ösz­szegezhetö : A vármegye közgyűlése el­határozta üdvözölni a BánrTy-kormányt és iránta bizalmát fejezte ki. A vi­tában első szónokul dr. Csernoch János kanonok jelentkezett. Indítvá­nyozta, hogy fogadja el a közgyűlés B. Szabó Mihály azon indítványát, hogy a megyebizottság az uj kormányt üdvözli, de ebből azon szavakat, hogy a •bizottság a Bánífy-kormány iránt „b i­z alommal" viseltetik, hagyják ki. Dr. Fehér Gyula nem szavazhatja meg a bizalmat anélkül, hogy saját meggyő­ződését, meg ne cáfolná. Dr. Földváry István tiszteli mindenkinek hitbeli meg­győződédesét, nagyon szomorúnak találná, ha nem nyilvánítanánk bizalmunkat ezen kormány iránt, mint közigazgatási ható­ság, amely a közigazgatást vezeti. Szo­morú jelenség volna, ha ilyen pusztán udvariassági formákat is a hitéleti kér­dések megvitatására használnánk fel. Esztergom vármegyének reputációja te­kintetében sem helyes dr. Csernoch in­dítványa. Ma már nincs politikáról szó, hanem az ő felsége által szentesitett törvényekről. (Ellentmondás.) Ezek felett a magyar állam polgárai új harcba nem keveredhetnek. Tiszteletben kell tartani e törvényeket, amelyek ujabb törvények ál­tal megváltoztatva nincsenek. O tehát a mostani kormányt, a melyet ő felsége koronás királyunk kinevezett, teljes biza­lommal fogadja ; dr. Helc A. nem akarja a kérdést megvitatás tárgyává tenni. Ed­dig elfoglalt politikai álláspontjának tarto­zik annyival, hogy a jelen kormánynak bi­zalmat nem szavaz. Kruplanic Kál­mán főispán: Miután nincs több szónok szólásra följegyezve, ő is tolmácsolja nézetét. A miniszterelnök úrnak hozzánk intézett felirata arra hívja föl a megyét, hogy őt hivatalos működésében támo­gassa, erre vonatkozik a főjegyző indít­ványa. A maga részéről hajlandó e tá­mogatásra, s ez már a bizalmat is magában foglalja; dr. Csernoch és dr. Fehér Gyula felszólalásaira nézve meg­jegyzi, hogy vallásügyi fejtegetések e te­remből ki vannak zárva. (Ellentmondás). Politikát azonban itt gyakorolhatunk. Miután két szónok nyilatkozott a biza­lom ellen és négy mellette ... Frey Ferenc nem helyesli a főispán eljárását, mivel a szónokok számából nem helyes az egész közgyűlés véleményére követ­keztetést venni. A főispán kiegészíti félbeszakított szavait, hogy a kérdést névszerinti szavazás alá fogja bocsátani. Felszólaltak még Vimmer Imre, azután Andrássy János alispán. Régóta ismeri a vármegyének határozatait — úgymond —• és a bizalom nyilvánítás minden kór. mányváltozásnál megtörtént. Boron­k a y Lajos udvariassági szempontból a főjegyző javaslata mellett szól. M é­szaros Károly hiperlojálisnak nevezi a főjegyző indítványát. A kormány nem kívánt innen támogatást, mert a politikai törekvéseket itt támogatni nincs helyén. 0 is a bizalom kihagyása mellett van. A névszerinti szavazás megejtetvén, szavazott 51 bizottsági tag, 33-an igennel és 18-an nemmel, tehát 15 szavazattal b. Szabó Mihály főjegyző indítványa fogadtatott el. — Aranyioll. Dr. Komlóssy Ferenc esztergomi kanonokot és főtanfelügyelőt a Népnevelő munkatársai tegnap azon alkalomból, hogy ezen, általa ezelőtt 13 évvel alapitott és sokáig szerkesztett la­pot a szent István-társulatnak adta át, emlékül aranytollal lepték meg. Dr. Kom­lóssy a Népnevelőben folytonosan sür­gette egy hivatalos ingyenes katholikus tanügyi lap létesitését, de minthogy sür­getésével nem ért célt, a saját lapját adta át e célra a szent István társulat­nak. A művészi kivitelű aranytollat Em­ber Károly nyújtotta át szép beszéd kí­séretében dr. Komlóssynak, a ki megha­tottan válaszolt Ember beszédére. — Az Új kórház. A kórházbizottság és pénzügyi bizottság csütörtökön délutáni dr. Helc Antal polgármester elnökletel alatt együttes ülést tartott. Zsiga Zsig- \ mond indítványozta, hogy a kórházbizott­ság memoranduma vétessék kiindulási alapul. Erre Kaán János azt a kérdést vetette fel, hogy miért akarja a bizottság a kórházat 80 ágyra építeni? Szélesmedrü vita indult meg erre a kérdés fölött. Mátray Ferenc dr. kijelentette, hogy a 80 ágyra való tervezet a minden irány­ból beszerzett adatokon alapszik. Dr. Feichtinger Sándor szintén az ily terje­delmű épités mellett van. Niedermann József ellenindítványt tesz, hogy takaré­kosság szempontjából csak 60 _ágyra ter­vezzék, mivel nincs garancia arra nézve, hogy .állandóan lesz 80 betege a kórház­nak. Dócy Ferenc konstatálja, hogy az iparosok betegsegélyző egyletének és a ker. betegsegélyző pénztárnak tagjai ma­a vad szoldateszka által előidézett bor­zalmakat nem látva, egész három napig a szép lány karjaiban tobzódott. Mig Mohammed a mennyei élvezet útjait megjárta, addig azonban a földön oly események fordultak elő, melyek iránt nem maradhatott közömbös. Az uralkodónak három napi elzárko­zottsága s környezetének teljes elhanya­golása által a tanácsadók és vezérek méltóságukban megsértve érezték ma­gukat, ugy hogy az elégedetlenség ér­zelme megszállta őket s ez a hóomlás gyanánt az egész hadseregre elterjedt. A katonák a felett kezdtek morogni, hogy uruk egy nő kedvéért őket elha­nyagolja s három napig harcosai előtt nem láttatja magát; elkábítva a nekik megengedett szabad fosztogatás által, elbizakodva s fenyegetőleg tódultak a császári vár felé. Midőn a hadsereg hangulata mindin­kább aggasztóbb kezdett lenni, a szul­tán legkedvesebb meghittjei életveszély­lyel utat törtek maguknak, hogy a ha­talmas úr közelébe juthassanak s a Felyzet komoly voltára figyelmeztessék. iSikerült is nekik kihallgatást nyerni, a melyben az uralkodó a seregnek e han­gulatáról tudomást szerzett. Egy órával később a császári vár előtt magas trón állíttatott fel, melyet a szul­tán fátyolos női alak oldalán foglalt el. Az uralkodó szeme átfutotta az egész hadsereget, midőn a következő rövid beszédet tartotta; Hirét vettem, hogy nehezteltek azért, mert egy nő kedvéért három napig titeket elhanyagoltalak. Panasztok igazságos s hogy nektek elég­tételt .adjak, megmutatom e nő arcát. Ezzel a mellette ülő nő fejéről levévén a fátyolt, Irén ragyogó szépsége a je­lenlevők szemébe öltött. Mohammed el nem számította magát. Katonák főleg ha törökök, már régóta tudták megbecsülni a női szépség érté­két- A csodálkozásnak egy összhangú kiáltása: Irén lefátyolozására ez volt a felelet. A megelégedés érzelme kezdé áthatni az uralkodó keblét. „Megengeditek-e most nekem, hogy az általam elkövetett el­hanyagolás kevesebb szigorral Ítélendő meg, midőn ennek oka egy ilyen nő ?" Hatalmas, messzire hangzó ezer meg ezerszeres „igen" volt e kérdésre a fe­lelet. „Megmutatom tehát, hogy lemondani is tudok s hogy titeket e nőnél többre becsüllek." A szultán szóla, kihúzza kardját, s erős karjának hatalmas vágásával Irén­nek szép feje az eliszonyodott s elége­detlenségükből felszabadított hadsereg lábai felé hullott. S e történetnek a tanulsága ? Eszembe jut ez alkalommal az ó-héber irodalomnak egy kiváló, „Kohelesz" cimű darabjáról irt kommentár. Tudvalévő dolog, hogy „Kohelesz" szerzőjének, Sa­lomo zsidó királynak szájába azon sza­vakat adja, hogy e világon mind csak hiú s múlékony, tehát hasztalan. De ezt csak akkor monda Salomo, miután negyven évi uralkodása után már minden kigondolható élvezetekkel jóllakva a trónt is megunta. Wertner Mór. guk is biztosítják e létszámot. A primási vörös-kereszt kórházba nem vesznek fel minden beteget. Megpendíti a gyermek­kórosztály tervezését is. Bártfay Géza kéri Niedermannt, hogy álljon el indítvá­nyától, mert ma már minden munkás kö­teles tagja a betegsegélyző pénztárnak. Különösen, ha az uj Dunahid fel lesz építve, a megye túlsó részéből jelenté­keny számú beteget kapunk. A gyermek­halandóság 10 éven alul olyan nagy, hogy a hatóságnak ezen oknál fogva is kötelessége a kérdéssel foglalkozni. Szük­séges a gyermekkórház is. Marosi József pártolja a 80 ágyra építést. 10 év alatt a népesség Esztergomban csak egy szá­zalékkal szaporodott ; ennek okát a gyermekhalandóságban találja. Az építésre szükséges összeg előállításához minden forrást felhasználni óhajt és reméli, hogy az itteni kereskedői világ is sokat íog tenni. Pártolja a sorsjáték rendezését. Erre Niedermann József elállván indítvá­nyától, határozatilag a 80 ágyra való épi­tés mondatott ki. Elnök a vita folyamán felmerült eszméket csoportosította és ja­vasolta, hogy két albizottság' küldessék ki. Egyik albizottság az építési összeg megteremtésével, a másik pedig a kór­ház épités-tervével, felszerelésével, admi­nisztrálásával fog foglalkozni. E két al­bizottság köteles lesz jelentését március 1- ig beterjeszteni, mivel az uj kórház a milleniumra lesz felépítendő. Az első albizottság elnökévé választatott dr. Földváry István, tagjaivá Brenner Jó­zsef, dr. Fehér Gyula, Brütsy János, Ma­rosy József, Dócy Antal. A második al­bizottság elnöke lett: dr. Mátray Ferenc, tagjai pedig : Kaán János, Bártfay GézaJ Zsiga Zsigmond, Eggenhofer József. Ti/ fenthal Gyula. w — A tornaegyesület szigeti műjégpá­lyája a háznagy értesítése szerint mai naptól kezdve ismét megnyílt. — Az esztergomi redut. Az ifj. Bobula János bpesti építész által tervezett eszter­gomi vigadó vázlatterveit egy ankét, mely a pénzügyi bizottság tagjaiból és más érdeklődőkből alakult, ma tekintette meg. Az épület két emeletre van tervezve és magában foglalna egy nagy termet, mely táncvigalmak rendezésére és színház cél­jaira szolgálna, ezenkívül vendéglőt,kávé­házat, vendéglői szobákat stb. Esetleg a kaszinó termei is itt nyernének elhelye­zést. A vigadó a mostani Sas-kaszárnya telkén épülne, mit a város engedne át. Finanszirozása pedig úgy történ­nék, hogy a város építtetné, de anyagi megterheltetése nélkül, amennyiben a bérlők ajánlatai alapján venné fel az építésre szükséges összeget. A bérlők által fizetendő összeg födözné a kölcsön kamatait amortizációval együtt, igy tehát a nagyszabású épület, melyre Esztergomnak igazán szüksége van, a városnak egy krajcárjába sem kerülne. A vázlattervek szerint a redut 150 ezer forintból felépíthető — A circiter-kör szerdán este a Ma­gyar Király emeleti termében közvacso­rát és utána táncvigalmat rendez. — A párkányi ifj. nőegylet a „Schwarcz" vendéglő nagytermében 1895. február hó 2- án felolvasással egybekötött jőtékony­célu táneestélyt rendez. Személyjegy 2 korona. Kezdete pont 8 órakor. Jegyek előre válthatók a párkányi gyógytár­ban és a hangverseny estéjén fél 8 óráig a pénztárnál. Felülfizetéseket köszönettel fogad és hírlapilag nyugtáz a rendező­ség. Az estély Műsora a következő : I. Rész. 1. Nyitány. WebertőL Zongorán négy kézre előadják: Fritz Amália k. a. és Gang M. Miksa ur. 2. Egy lap a szívből. (Naplótöredék.) Irta és felol­vassa : Schrank Béla úr. 3. Serenata: Moszkovskitól. Menüett. Paderevskitől. Zongorán Előadja : Ullmann Paula k. a. 4. Bakfis álmok. Heltaitól. Előadja : Putz Selma k. a. 5. a) Legenda, b) Ma­zurka Winiawskitól. Hegedűn előadja í ifjú Kodesch József úr Budapestről ; zongorán kiséri : Gang M. Miksa úr. II. Rész. 1. Egy baleset. Gabányitól.j Elő­adják : Neumann Mariska kisasszony és Schrank Béla úr. 2. Melodies Russes. Liszttől. Zongorán előadja : Fritz Amá­lia k. a. 3. A mérges lány. Vig mono­lóg. Előadja : Kranovitz Lajos úr Buda­pestről. 4. Intermezzo. „Parasztbecsület­ből." Mascagnitól. Hegedűn és zongorán előadják: ifj. Kodesch József és Gang M. Miksa urak. 5. II. Magyar Rapsodia. Liszttől. Zongorán előadja: Gang M. Miksa úr. — Uj társaskör. Szentgyörgymezőn pár év előtt alakították meg a polgári olva­sókört, melynek jótékony hatása a szent­györgymezői fóldmives gazdákra meg is volt, a mennyiben hasznos olvasmányok és kedélyes társasjátékok nyújtottak a tagoknak szórakozást. Nemrég, midőn a megyei bizottsági tagságra a szentgyörgy mezőiek túlnyomó része Reusz Józsefet támogatta Csernoch~~kanonok ellenében, valaki a J&ftgyar Néplap cimű újságban kíméletlenül megtámadta a szentgyörgy­mezőieket, a kik közül több mint ötvenen kiléptek az egyházi férfiak védnöksége alatt álló olvasó körből, s inost rrj. v ^za^ hajlelv.ü..kör megalapításán fáradoznak rSzt.-GyÖrgymezőn. ^ — Elitélt betörők. Emlékeznek még olvasóink a mult évben elkövetett pince és kerti betörésekre. Egy sereg jómadár állott össze és rendszeresen fosztogatni kezdte szigeti kerti a filagóriákat és a szentgyörgymezei présházakat. A töme­ges betörések fölött a komáromi tör­vényszék legújabban ítéletet hozott. G e 1 a i János párkányi bognárt és M e­z e i Gyula zsigmondházi hentest saját beismerésük alapján kilenc rendbeli betöréses lopásban és 2 rendbeli lopás­kisérletben mondta ki bűnösnek és egyen­ként 2 évi és 6 hónapi fegyházra Ítélte. F 0 11 e r Károlyt 4 rendbeli betöréses lopás és egy lopás-kisérlet miatt 8 havi börtönre, özv. G e 1 a i Jánosnét orgaz­daság miatt 8 napi elzárásra és 3 frt pénzbirságra. Neumann Gyulánét, Vozák Ferencet, Krizsán Sándort, Fehérvári Imrét és Longer Ferencet a vád alól felmentette a törvényszék. Gelai és Mezey 1893 novemberben Brenner József fila­góriájának ajtaját feszitették fel, be­másztak és több tárgyat elloptak. Ugyanők 1893. decemberben Zsiga Zsigmond kerti filagóriájából loptak el ruhaneműt és 1894 július 1-én ugyanonnan apróbb tárgyakat. A két jómadár, Gelai és Me­zei 1893 októberben Heischmann Ferenc íilagoriájába másztak, s onnan egy tük­röt loptak el. Gelai, Mezei és Fotter 1894 jul. 1-én Heischmann Ferenc kerti házából vittek el ruhaneműt, július 1-én Haudinger Ignác kertjéből kerti eszkö­zöket, és Felsenburg Károly kertjéből több tárgyat elloptak. Gelai és Mezei július 5-én Krechnyák Ferenc szent­györgymezői présházából loptak el több tárgyat, július 3-án pedig Wargha Be­nedek kir. tanácsos szentgyörgymezei présházából több tárgyat elloptak és a billiárd posztóját felszakították, 1894 július 5 én Mattyasóvszky Lajos prés­házából asztalteritőt, órát loptak el és a hordókból a borokat kifolyatták. Gelai, Mezei és Fotter július 1-én behatoltak Ehrlich Lipót íilagoriájába és Leitgeb János szentgyörgymezei présházába, de semmit sem vittek el. Az Ítéletben vád­lottak és védőik megnyugodtak s igy az ítélet jogerőssé vált. — Szük iskola. A szentgyörgymezői Simor-árvaházzal kapcsolatban fennálló leányiskola két közönséges lakószobában van elhelyezve, egyikében 80, a másik­ban 110 leányka lévén összezsúfolva. Most e bajon segíteni akarnak, a minthogy kell is, de nem tudják, ki építtetné fel a a még szükséges iskolaszobát s ki fizesse az új tanerőt, a közeg-e vagy az egy­házi főhatóság ? — Meghiúsult szerelmi dráma. E hó 20-án, vasárnap este a Fürdő vendéglő előtt nagy népcsődület támadt. Egy ele­gánsan öltözöttt férfi akarta megölni elő­ször kedvesét, azután önmagát. A lány azonban megijedt és menekülni igyeke­zett. Az öngyilkosjelölt megragadta a leányt és másik kezével revolverét húzta elő, mire a leány segélyért kiáltott. Két arramenő közkatona szabadította meg a lányt, a lovas pedig, fegyverét ott­hagyva, elszaladt. Utána a lány is elfu­tott s igy kilétüket nem lehetett megál­lapítani. — Kí nem fogott hulla. Csütörtökön Borz Ignác, Borz István, Kis Imre és Kertész Ferenc a szigeti Törökláb nevű tanya mellett halásztak. Hálójukba egy félig föloszlásnak induló hulla keveredett. Ruhája után Ítélve munkásember volt. Mivel a halászok nem mertek az undo­rító hullához nyúlni, vissza engedték esni a Dunába azon szándékkal, hogy majd másnap kifogják. Ekkor azonban már hiába keresték. ­Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos NÓGRÁDI JENŐ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom