Esztergom és Vidéke, 1895

1895-08-18 / 66.szám

az apák azok, hanem az irók. Az apá­kat még értem. Elvégre is: számlákat fizetni nem éppen a legnagyobb földi gyönyörűség és szükséges is, hogy a lányok szülőiktől a takarékosság erényé­nek dicséretét hallják, ha mindjárt moró­zus áriában is. Az anya, az apa sohasem adhat túlságos sok leckét a lányának, ha az ilyen leckék forrása a szülői sze­retet, mely aggódik és mindenképpen a boldogság útjának irányát akarja meg­szabni az életbe tapasztalatlanul tekintő lányszem előtt. De miért az irodalomban az a leckéz­tető, gúnyos, kicsinylő, sértő hang, mely a mai lányokról szól és ellenök ?! Á mult nőit: a nagymamákat, a dédanyá­kat dicsőitik sokan, hogy bennök még voltak nemes erények, ők még igazán tudtak szeretni férjet, hazát, szendék vol­tak és háziasak, nem a külvilág kedveért éltek, hanem a családért, — de ments Isten a mai lányoktól, mert ezek ugyan a családi boldogságot csak szarvak alak­jában fogják növeszteni. A mai lányokat rosszul nevelik. Ok csak a divatot szere­tik, hiúk és önzők, felületesek és csak azért akarnak férjhez menni, hogy többé senki se parancsolgasson nekik. A férj ? Az dolgozzék és keressen minél többeta teremtés tétlen remeke : a nőért. Ugy-e bár, ez nagyon cinikusan hang­zik ? . . . A mai nő, a mai lány televan közönséges érdekkel, csöppet sem olyan nő, a milyennek a nőnek lennie kellene, mit legjobban bizonyit az a nyilt vágyó­dása : ah, ha férfi lehetne! Mert a mai férfiakat nem sokra becsüli. Majd meg­mutatná ő, hogy milyennek kell egy va­lódi férfiúnak lenni! Elbolondítaná mind a nőket . . . s aztán? . . . hát a há­zasság ?!...' Szegény lányok! Engem boszant, ha szidni hallom őket,, mert lovagiatlanságnak tartom, ha az erős férfi sárral dobálja a gyenge nőt, még ha hibás is. Es agyán mi nagy , hibájuk lehet a lányoknak ?! Ha valami nagyot mondanak, ha hősiesnek akarják magukat feltüntetni, sokkal kü­lönbeknek, mint a milyenek a mai férfiak, hát olyan rettenetes nagy bűn ez ?, Hiszen nem mondom, hogy a lányok hibátlanok,, lehetnek egyiknek-másiknak némi fogyat­kozásai . . . igy az én fidélis főhadnagy barátom azt mondja: hiba, hogy nincs minden leánynak kaucziója és a kinek van, az meg nem akar hozzá feleségül menni. Azt hiszem, hogy akkor, ha egyikünk­másikunk a lányt, a kit szeret, nem birja nőül nyerni, igen gyakran a hiba nem a lánybart rejlik', hanem bennünk. Különben sok fiatalember azt hiszi, hogy rendkivül nagy igazságtalanság történt vele, ha ő a kis ujját kinyújtani kegyeskedik s a ilány, kit magas tekintetére méltatott, nem siet ekkor viszonzásul rögtön az egész kezét odaadni rajongó szerelemmel. A mai fiatal emberek nem igen szeret­nek küzdeni a nőért, pedig mindenben a küzdés az, a mi edz, fölemel, a mi által értékünk nő, megbecsültethetjük magunkat s annak a nőnek a ki igaz szerelemmel viseltetik egy férfi iránt, annak a nőnek, azt a férfit igen nagyon becsülnie is kell. Nem tudom el­képzelni, hogy egy jól nevelt, okos lány •egy svihákot igazán szerethessen. Jól nevelt ? ! . . . De mikor éppen azt mondják, hogy a mai lányok nincsenek jól nevelve. Mindenfélére taníttatják, a mi gyakran tudákossá teszi őket s a va­lódi házias nevelést mindjobban elhanya­golva látjuk. A mai lányok egy nagy része vagy csendesvérű, álmos a sok tu­dománytól, neveléstől, vagy pedig átcsap a másik végletbe: excentrikus, alig lehet féken tartani. jfs Ilyen hangon panaszkódnak a mogorva •Öregek és az életunött koravének. Szerin­tök a századvégi levegő a virágokat már bimbókorukban megfosztja az üdeségtől, pedig, a kikben csak egy szemernyi sincs az egészséges életfelfogásból, a józan életkedvből, ők azok, a nagy erény­hősök Megirigylik. szegény lányoktól még azt a néhány táncmulatságot is, melyen kiugrálhatják magukat, férjvadá­szoknak mondják őket, a kik csupa spe­kuláczióval vannak tele, hogy valahogyan hoppon ne maradjanak. Ha a lány mo­solyog: már ez érdek! Dőljetek össze oszlopai az idealizmus világának : a lány már tizenhat éves korában csak azért mosolyog, hogy hódítson, hogy szemének ragyogásával, kikandikáló fo­gaival valakit, egy valakit, a kit éppen kiszemelt, elbolondítson. A férfiak az ár­tatlanok, a nők a számitók. Uraim, ve­gyen ki-ki közülünk liliomot a kezébe és zarándokoljunk énekes processzióban Radnára . . . Nem, a mai lányok csöppet sem rosz­szabbak, mint a milyenek nagyanyáink voltak. Ezeket a mai lányokat az, hogy többet tanultak, hogy többet, élesebben látnak, mint láttak volt a nagymamák lánykorukban, egyáltalán nem fosztja meg a nőiség bájától, sőt talán minél életreva­lóbb, okosabb, kedélyileg, szellemileg mi­nél erősebb a lány, annál érdekesebb le­het a férfiúra nézve őt meghóditani. A küzdés nélküli szerelem csak olyan liríjo­nádé szerelem, édes is, savanyú is ; de, hogyha egy lányt férfias küzdelem árán nyerünk el, az egész életre való jutal­mul ; ha egy lányt, kihez szerelemmel föltekinthetünk, a tiszta, nemes lélek cso­dás akaraterejével s a szerelmes sziv tel­jes odaadásával végre meghódítottunk: az a lány meg van hódítva egész életünkre, a miénk á boldogság. . Rajta fiatal urak, próbálják meg! TheWrewk István. HÍREK. Esztergom, 1895. aug. 14. — A hercegprímás tegnap, kedden reg­gel gyorsvonattal dr. Hettyey Samu iroda­igazgató és dr. Kohl Medárd titkára ki­cserélésen városunkba érkezett; Még ag­nap, és a szerdán délelőtti audencián fo­gadta Sujánszky Antal nagyprépostot, dr. Komlóssy, Pór Antal, Vencel, Masz­laghy kanonokokat és másokat. Szerdán délben Kruplanic Kálmán főispán tett a bíboros főpapnál tisztelgő látogatást. E fogadásokon kivül a főpap idejét vissza­vonultan tölti palotájában. Holnap, Nagy­Boldogasszony ünnepén a bazilikában tar­tandó istentiszteleten személyesen fog pontificálni és pénteken távozik városunk­ból. Esztergom városa örömmel üdvözli falai közt hazatért érsekét, bár fájda­lommal veszi tudomásul, hogy a főpap székvárosába ismét csak vendégül jött és mindössze nem egész három napot tölt itt. - •' • • ' " : t — Új címzetes püspök. A király Ő felsége — mint a hivatalos lap jelenti — gróf C s áky Károly címzetes apát és esztergomi főszékeskáptalani mesterkano­noknak a corczolai választott püspöki címet adományozta. Az esztergomi főkáptalan egyik legrokonszenvesebb;, és népszerű tagjának, az egyedüli mágnás kanonoknak eme kitüntetése városszerte nagy örömet keltett. — Kinevezés. Esztergommegye főis­pánja Ferderber Jenő ungmegyei állator­vost Esztergom-járási állatorvossá ne­vezte ki. — Átadás. A volt vízivárosi, szentta­mási és szentgyörgymezei vármegyei árva­széki ügyek, melyek a megyei tiszti ügyésznél és az árvaszéki nyilvántartó­nál voltak, ma adattak át a városnak, melyeket az egyesítés folytán már most Esztergom kir. város természetesen maga fog vezetni. — Bankét. Magos Sándor kir. járás­bírónak kir. táblai biróvá történt kine­veztetése alkalmából a járásbíróság hiva­talnoki ; kara szeptember 10-én banketet rendez,; amelynek dr. Sárváry Ferenc aljbiró a kezdeményezője. Az aláírások nagy számából ítélve a banketten nagyon sokan fognak részt venni. - . — A városi fegyelmi ügyek. A közi­gazgatási bizottság kedden délelőtt 10 órakor ő méltósága, Kruplanicz Kálmán főispán elnöklete alatt ülést tartott a me­gyeházán. Tárgyalta a többi jelentéktelen tárgy között a városi köztudomású fe­gyelmi ügyeket. A közigazg. bizottság ugyanis július n-én tartott ülésében az Esztergom-városi kórháznak és városi pénz­tárnak ügy- és pénzkezelése körül ta­pasztalt szabálytalanságok miatt dr. Helcz Antal volt polgármestert, Szabó József pénztárnokot, Hajnaly Gyula ellenőrt, Bártfay Géza kórházgondnokot és Du­bovszky Lajos dijnokot fegyelmi alá vonta. Helcz Antalra vonatkozólag, mivel oly vádak is voltak, melyek a büntető-tör­vény súlya alá eső cselekmények fenfor­gására is engednek következtetni, a ko­máromi törvényszékhez tették át az ira­tokat. Niedermann Pál biz. tag és a vád alá vontak felebbeztek e határozac ellen. Erre érkezett a belügyminiszter válasza, mit a közigazg. bizottság keddi ülésén Hamar Árpád aljegyző olvasott fel. A miniszter a bizottság határozatának azon részét, mellyel a volt polgármester ellen a fegyelmi eljárást elrendelte és az ira­tokat a fenyítő bírósághoz áttette, a pol­gármester fellebbezésének elutasításával helybenhagyta, mivel egyrészt — úgy* mond a miniszter — állásáról lemondott előljárósági tag ellen is lehet fegyelmi eljárásnak helye, másrészt az iratoknak a törvényszékhez áttétele indokolva volt. A határozatnak Szabó József és Hajnaly Gyuláról szóló részét, tekintettél arra, hogy ezek felebbezésüket visszavonták, érintetlenül hagyja a miniszter. A Bárt­fayra vonatkozó részt a felebbezés eluta­sításával helybenhagyja, mert a gondnok a vádakat felebbezésében teljesen meg­cáfolni nem volt képes, és mert a tiszt­viselőknek maguknak is érdekükben álh hogy azon esetre, ha nem vétkesek, ezen körülmény a fegyelmi eljárás során telje­sen megállapittassék. A Dubovszky La­josra vonatkozó részt megsemmisíti a miniszter, mert dijnok ellen csak a pol­gármester rendelhet el fegyelmit. Végül felhívja a bizottságot, hogy a fegyelmi vizsgálatokat a törvény rendelkezésének megfelelőleg minél előbb foganatosítsa és befejezése után jelentést tegyen. Mivel a visszaélések a kórházi igazgató főorvost dr. Feichtinger Sándort és az alorvost Haugh Lambertet is terhelni látszanak, a vizsgálatot ezekre is terjessze ki. A Dócy Antal számvevőre vonatkozó fegyelmit külön leiratban szintén helybenhagyta a miniszter. Fölolvastatott ezután a bizott­ság előadói határozati javaslata, melynek egyhangú elfogadásával a bizottság a miniszteri leiratot tudomásul veszi, és az alispánt felhívja, hogy a fegyelmiket Helc, Feichtinger, Haugh ellen, a városi h. polgármester pedig Dócy, Szabó, Hajnaly és Bártfay ellen vezesse keresz­tül. Ugyancsak a polgármester vezesse a vizsgálatot Dubovszky ellen. Az ülésnek más jelentékenyebb tárgya nem volt. — A gimnázium ügye. Egy városi bi­zottság Maiina Lajos h. polgármester el­nöklete alatt ma délután 3-tól 5 óráig ülést tartott a városházán, melyen a gymnázium ügye került tárgyalás alá. — Színház. Dobó Sándor és Dayka Balázs színtársulata szombaton kezdte meg a 12 előadásra terjedő színi ciklust ifj. Bokor József »'Kis alamuszi« című ope­rette-jével, a mélyben a társulat legtöbb szereplője bemutatkozott. Réthy Lina(Cha­teau-Renard vicomte) kedves, kis kaland­hős volt s úgy hanganyaga, mint játéka tavaly óta sokat nyert. Nagy Gyula, a társulat tenoristája és Mezey Ármin ba­ritonista szintén tavalyi ismerősök s mind­ketten rohamos fejlődést tanúsítottak. Lomniczy Béla és Hegyessy Gyula a régiek maradtak, a kik mókáikkal min­*dig jól tartják a közönséget. Csókáné Jú­lia, Német János és Frank Ödön kisebb szerepükben jól festettek. Az uj szerep­lők közül első sorban Petrik Ágnest em­lítjük ; jóllehet az első előadáson igen meglátszottak rajta az utazás fáradalmai, ami kissé rekedtté is tette, mindazonáltal látszik, hogy játéka és éneke egyaránt szabatos. Dayka Balázs, a társigazgató pedig meglepően szép mély bariton hang­gal bir. Vasárnap délután fél helyárakkal ada­tott a »Hamupipőke* látványos tündér­rege csekély számú nézőközönség előtt. Este >A citerás* Murai és Kortti 3 fel­vonásos operetteje adatott majdnem üres ház előtt. Dobó Sándor Kukurilló szere­pében igen jó burleszk szereplőnek bizo­nyult, a kinek jó alakításait különben már a múltból ismerjük. Kantai Teréz Kuku­rilla szerepében mutatkozott be, a melyet tökéletesen személyesített. Petrik Ágnes Kukurillí terjedelmes szerepét igen sok ambícióval és eredetiséggel adta s hangja is teljesen megtisztulván, a közönségnek kellemes estét szerzett; fess öltözékei is dicséretre méltók. Mezey Ármin és Réthy Lina összeillő szerelmes pár volt s sza­batos énekük és játékuk egy nagyobb színpad igényeit is kielégítenék. Nagy Gyula Rikardoja és Német János mint Aristo, jól festettek. Különösen jó volt Német János maszkja. Lomniczy és He­gyessy a két rendőrt személyesítették s kitűnő kuplékkal tartották derültségben a közönséget, a mely mókáikon pompá­san mulatott. Hétfőn a »Szókimondó asszonyság«, Sardou 3 felvonásos színműve került színre gyéren látogatott közönség előtt. Hübscher Kata mosónő szerepében Bera Paula mutatkozott be az esztergomi kö­zönségnek. Szép színpadi alak, erőteljes alakító képességgel és katonás hanganyag­gal. Játéka tetszett és öltözéke, is igen ízlésesek. Pataki Béla (Neipperg gróf) igen intelligens színész, kinek tehetsége, úgy játékának modorosságában, mint hangjá­nak ügyes hordozásában kellőképen érvé­nyesül. Lomniczy Béla (Napóleon), Né­met János (Lefébre) és Hegyessy Gyula (Fouchée) ezúttal is igen jól megálltak a sarat. Kedden »Don Cásar« Dellinger behí­zelgő zenéjű operetteje adatott gyéren látogatott ház előtt. Á címszerepben Me­zei Ármin nyerte ki a közönség tetszé­sét, a melyet szép baritonja és szabatos játéka méltán meg is érdemel. Petrik Ág­nes (Maritana) méltó partnere volt. Nagy Gyula a királyt személyesítette, de éneke, úgy játéka nem birt a kellő melegséggel. Réthy Lina mint Pueblo csinos kis soly­már volt s fesztelen játéka nagy tetszést szült. Dobó, Német és Hegyesi mint ren­desen jól játszottak, y Ma szerdán a »BőregérÍ adatik remél­hetőleg nagyobb pártolás mellett, a melyet ezen jól szervezett társulat annál is in­kább megérdemel, mert a közönségnek valóban művészi élvezetet nyújt. H. H. — Még egy koleragyanus beteg. Csak nemrégen irtunk lapunkban egy kolera­gyanús esetről, most ismét egy ilyenről tesz jelentést tudósítónk. V a i d i g Antal billnitzi illetőségű 27 éves mészárost hét­főn vették fel az esztergomi közkórház­ba. Nem látszott rajta komoly baj és szimulánsnak hitték. De aznap délután hányás és görcsök vettek rajta erőt és 10 órakor koleragyanus tünetek közt meg­halt. Előrelátásból a kórház felboncol­tatta, de azt konstatálta, hogy Váidig nem kolerában, hanem szivszélhűdésben halt meg. — Elgázolt gyermek. Deutsch Lőrinc cserepes kis két éves fiacskája, Győző, kedden délután a Simor János-utcában játszadozott. Éppen akkor hajtott arra Grosz Ferenc kereskedő kocsisa. Hogyan, hogyan nem, a kis fiú a lovak és kocsi alá került és koponyája súlyos sérülést szenvedett. A kis Győző még az éjjel sebeiben meghalt. — Árpavásár Nyitrán. A nyitramegyei gazdasági egyesület által szeptember hó 2-án Nyitrán rendezendő árpavásárra való bejelentés határideje tekintettel a késői aratásra és cséplésre augusztus hó 24-ig meghosszabbittatik, mert a rendezőbizott­ság azt akarja, hogy 1 minden termelőnek alkalma legyen árpamintáit a nyitrai ár­pavásáron nagy számban megjelenő hazai és külföldi kereskedőknek, sör és maláta gyárosoknak bemutatni s ezekkel üzletet kötni. Bejelentési ívek és szabályzat az egyesület titkári hivatalában kaphatók. A minták aug. 27-től — 30-ig küldendők be. Tekintettel arra, hogy az árpavásár al­kalmával sok idegen fog Nyitrán megje­lenni, fölkéretnek a termelők és kereske­dők, miszerint érkezésüket legalább hat nappal a vásár előtt tudassák, hogy ké­nyelmes elhelyezésükről gondoskodni le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom