Esztergom és Vidéke, 1895
1895-07-18 / 57.szám
Esztergom, XVII. évfolyam. 57. szám. Csütörtök, 1895. július 18. ESZTERGOM és VIDÉKE r r r • • •« I«^XNXXX\V\X\V\V\X\V\\^^^ VÁROSI Ei3 MEGYEI ERDEKEINK KÖZLÖNYE. «**»»»i , ae«fc*'«w^^ Megjelenik hetenkint kétszer: —— | . r csütörtökön és vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal, | ir e esek | 7* " | hova a lap szellemi részét illető közlemények, hivatalos és | a kiadóhivatalban vétetnek fel. EJLÖFIZETÉSI ÁR/. | magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és reklamálások | >to< • | Egész évre 6 frt — kr. | küldendők : | Fél évre 3 » — » ^ m/, •/• . I Minden egyes hirdetés után 30 kr. kincstári 1 s Negyed évre r » 50 » § Szechenyi-ter 35. szam. . | ^ Egy hóuapra — » 50 » | •;• r % \ bélyegilleték fizetendő. | Egyes szám ára — » 7 » ^ Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban, Sziklay Nálldorpapirkereskedésében, ^ &CCXS\>XXNXX>^V>^X\^^ a Walltlscll- és Haugll-féle dohánytözsdékuen. ^X\V,VX^VCVX\XNX\>NX^^ A városház kérdés megoldása. Esztergom, jul. 17. (A.) Alig van aktuálisabb kérdés most a városrészek egyesítésének megtörténte után, mint az, hol fogják a meglehetősen szűk városházban a kibővült közigazgatási hivatalokat elhelyezni, miként lehet a képviselőtestület létszámának megfelelő nagyságú tanácstermet létesiteni. Már eddig különféle tervek merültek fel, a melyek nagy része azonban kivihetetlen, részint, mivel mostanában a város amúgy is nagy anyagi áldozatokat hozott a kaszárnya, a feltétlenül szükséges uj kórház és egyéb égetően szükséges alkotások létesítéséhez, részint pedig, mert a tervbe vett építkezésekkel nagy költségek árán csak félmunkát végeznének. Mérvadó körökben élénk megbeszélés tárgyát képezte ama terv, hogy a hatalmas alapokon nyugvó, monumentális Bottyán-palota fölé máso-| dik emeletet fognak építeni és igy fognak a megbővült hivataloknak alkalmas, helyiséget adni. Ez több szempontból helytelen terv. A Bottyán palota igen szép, stílszerű öreg épület, kár volna azt felforgatni és régi jellegéből kivetkőztetni. Azonkívül a renováció belekerülne minimum 80—90,000 frtba, már pedig 150,000 frt maximális költséggel a kor igényeinek teljesen megfelelő városházat lehetne építeni. Egy másik tervről is beszéltek néhány hóval ezelőtt, s ez volna a leghelyesebb és leghálásabb. A mostani Sas-kaszárnya helyén a redoutot tervezték felépitendőnek. Erről a helytelen ideáról azonban lemondtak. Esztergomnak van elég vendéglője és káyéjháza. Vanv^gy- 6 magán jellegű társas körünk is. A »Fürdő« vendéglőt legutóbb nagyobb anyagi áldozatok árán renoválták, sőt a főkáptalan mint háziúr 40,000 frt költséggel egy uj, tágas tánctermet is fog építtetni. Fölösleges wlrTá^ltéTrát" a városnak a redout építkezésébe bocsájtkozni, mert a nagy anyagi áldozatok árán felemelt épület nem hozná meg a kellő kamatot, Igy a redout terve egészen elesett, de igenis kezdtek arról gondolkodni, nem volna-e jó a Sas-kaszárnya helyén egy uj városházat építeni. A mostani városházat ez esetben kulturális célokra lehetne fordítani. A reáliskola, fiú- és leányiskola helyiségei amúgy is igen szűkek. A Botytyán-palotát minden költségesebb átalakítás nélkül remek iskolahelyiségekké lehetne változtatni. Ez kitűnő és józan terv, mely abból a szempontból is előnyös, mert egy csapásra két kérdést oldhatnánk meg. Lenne szép, uj városházunk és kényelmes iskolánk. A dolgok mai stádiumában azonban nem szabad ily nagy fába vágni fejszénket. Városunk, mint már fentebb is emiitettük, a józan és fokozatos gazdálkodás szempontjából sem bocsájtkozhatik ily nagy anyagi költségekbe, midőn olcsóbb és egyelőre más helyes megoldás is létezik. Néhány év múlva, (10—15 év után) midőn Esztergom városa a mostani nagy kiadásokat már némileg kiherverte, alig lesz fontosabb dolga, mint a fentebbi tervezetet megvalósítani. Egyelőre elegendő lesz a városháza kibővítésének kérdését ama terv szerint megoldani, melyet a mérvadó körök túlnyomó többsége amúgy is óhajt. Es ez a következő : Vegyük el a mostani leányiskola helyiségeit, alakítsuk azokat át hivatali helyiségekké. A tanácstermet bővítsük ki és pedig akként, hogy az aljegyzői hivatalt és a mostani lépcsőházat hosszában, az emeleti folyosót pedig széltében toldjuk hozzá. Igy a tanácsterem hosszában körülbelül 10—12 méterre], szélességben pedig circa 4 méterrel kibővülne. A lépcsőházat és a folyosóból elvett részt az udvar belsőbb részén lehet a városházhoz építeni. Ezen olcsó és a célnak tökéletesen megfelelő átalakítás esetén az a kérdés merül fel, hová helyeztessék a leányiskola. E kérdést igen könynyen és minden nagyobb költség nélkül megr lehet oldani. Az egyesítéssel a volt szomszéd városok hivatalos helyiségei fölöslegesekké váltak. A szenttamási városházat, melyet alig néhány év előtt építettek, könnyen át lehet alakítani iskolává, ha a mélyen benyúló udvarban és kertben néhány termet hozzá építenek. Jelenleg a szenttamási városház épületében 5 tágas, magas és világos szoba van, ha ahhoz még 3, legfeljebb 4 termet csatolnak, (hely van hozzá elég) akkor igen szép, lakályos, és a mi fődolog, egészséges iskolákat nyernénk. A szenttamási városházat, a mely az egyesítéssel úgyszólván a város közepén van, praktikusabb és józanabb célra nem is használhatnák fel, mint a leányiskolákra. Ez azon terv, melynek megváló* sitása most, midőn a város olcsó pénzen akarja ez égető kérdést megoldani, a leghelyesebb. Reméljük, Az .Esztergom és Vidéke" tárczája. Erzsikének. Kértél, hogy irjak verset rólad, Szépet, rímeset, pattogót, Megénekeljem csókos ajkad, S mi rajtad van, a szépet, jót. . . . Igaz, daloltam hajdanában, Szép lányról is szólt énekem, Volt nékem szóké ideálom, Es barna is tetszett nekem. Megénekeltem sok szemet már : Ragyogva fénylő feketét Es kék szemről is álmodoztam . . . Mar elfelejtettem felét. Es mégis arra kérsz te engem, Hogy irjak verset rólad is. Nem félsz-e attól, hogy a nóta, A mely szivemből jő, hamis t Ha nem félsz ettől szép leányka, Ha szivemben nem kétkedel, Csókolj nteg engem — ez a nóta Soha,' sohasem hangzik el. Zenóbius. Látogatás a mária-nosztrai fegyházban. (I.) Esztergom szomszédságában, Szobtól háromnegyed órányira fekszik a SzentVincze-rendhez tartozó apáczák vezetése alatt álló azon országos letartóztatás! intézet, melyben a súlyosabb bűntényt elkövetett nők töltik hosszabb-rövidebb tartamú szabadságvesztésük idejét. A rend anyaháza Grácban van ; a fejedelemnő még 1856-ban tett ajánlatot az akkori osztrák kormányzatnak, hogy megfelelő számú apácát bocsát rendelkezésre, akik szent hivatásuknak tartják egy létesítendő női fegyház vezetését magukra vállalni. Az akkori igazságügyminiszterium örömmel fogadta a rend áldozatkészségét és már 1857-ben létrejött az a nagyszabású intézmény, mely a magyar judikaturának egyik legfontosabb kiegészítő részét képezi. Hogy mennyire képesek az apácák ezen hivatásuknak megfelelni, mutatja az eddigi eredmény, amelyhez hasonlót más letartóztatási intézeteink még megközelítőleg sem képesek fölmutatni. Eklatáns bizonyítéka ennek az a körülmény, hogy a föltételesen szabadlábra helyezett fegyencnők közül az intézet fönnállása óta (38 év alatt) csupán négyen kerültek viszsza a föltételes idő letelte előtt. Óriási türelem, munka és lelkierő szükséges ahhoz, hogy az apácák hivatásuknak ily szépen megfeleljenek. Tény ugyan, hogy csupán női fegyencek fölött gyakorolják a felügyeletet, de számolnunk kell azon körülménnyel is, hogy ha egy nő az erény útjáról letérve a bün lejtőjére lép, sokkal veszedelmesebb az emberiségre, sokkal nehezebben adható vissza a társadalomnak, mint ha az illető férfi ; tekintetbe kell vennünk azt is, hogy egy ilyen egyénnel szemben sokkai nehezebb a fegyelem gyakorlása is, mert legyen bár az illető a legveszedelmesebb fúria, nem bánhatunk vele oly keményen, mint hasonló esetben egy férfiúval. Az intézet négy részből áll: a) A régi fegyházból, mely a század első felében a Pálos-rend tulajdonát képezte ; kolostorból alakították át letartóztatási helylyé s igy a mostani igényeknek sem területe, sem beosztása nem felel meg teljesen, b) A külső épületekből, ezek az ügyvezetői lakot és az őrszobákat foglalják magukban, c) Egy diszes templomból, melyet a régi fegyháztól fal választ el ; az apácák és a segédszemélyzet ide járnak imádkozni. Ezen imaház tulajdonképen a község tulajdonát képezi és bucsúhelyül szolgál a környék lakosainak, d) A most épült uj fegyházból, mely a klasszikus beosztás, mint a modern berendezés tekintetében első helyen áll az országban. Ezenkívül mintegy 35 holdnyi földterülettel bir az intézet, melyhez a vallás-alaptól 300 hold szántóföldet bérelt. A fegyház vezetésével Schreiber Dominika főnöknő van megbizva, aki már 1857. év óta ügykezelője az intézetnek. Az irodai teendők elvégzésében, a fegyelem gyakorlásában, főleg pedig a külvilággal való érintkezésben Dávid Benjámin ügyvezető segédkezik a íőnöknőnek. A személyzet két osztályra van elkülönítve : az első osztályba az apácák, a másodikba a fegyőrök tartoznak. Az apácák, (negyven van) nemcsak a megtérés, vallás és erkölcs tanaira oktatják a fegyeneznőket, hanem a közvetlen felügye1 letet is ők gyakorolják fölöttük. Azon cél elérésére, hogy a gonosztevők bűnbánóan, megjavulva kerüljenek vissza a társadalomba, nem szigor alkalmazása és fegyelem gyakorlása által törekednek, hanem hivatásuknak megfelelően a szelid, gyöngéd bánásmód, oktatás és munkához szoktatás segélyével. Innen van aztán, hogy a fegyház a látogató előtt egy nagyobb iskolahelyiség benyomását teszi, ahol az egyes osztályokban (munkatermekben a tanítványok (fegyeneznők) százankint részesülnek oktatásban. Nincs az a varróiskola, leánynövelde vagy himzőterem, ahol a tanítvány alaposabb oktatásban részesülne, mint itt, ami nagyon fontos körülmény, mert ez által a fegyencnőnek meg van adva a mód arra, hogy a fogságból szabadulva tisztességes murikával keresse meg kenyerét. Az apácza nem közegnek, hanem hivatalnoknak tekintetik ; a főnöknő, ügynök és a világiak »kedves testvér«-nek szólítják, —igy szólítják őket különben maguk a fegyencnők is. Fegyőr mindössze 8 van ; ezek is inkább a hadastyán egyletbe, mint fegyencek őrizetére valók. Elmosolyodik az ember, mikor ezeket az oldalfegyver nélkül tipegő alakokat látja börtönőri ruhába bujtatva. De hát ezek nem is gyakorolnak közvetlen felügyeletet a fegyencnők fölött, a belső fegyházból teljesen ki vannak zárva, csupán a külső udvar és kapu őrizésére, valamint megbizható szolgálat teljesítésére alkalmaztatnak. A fogvalevő egyének jelenlegi létszáma
