Esztergom és Vidéke, 1895

1895-07-04 / 53.szám

megszokott ellenvetés, hogy a magyar leány hamarább fejlődik. A nagyanyáink korában ez igaz lehetett. De a mai magyar leány, főkép a városi, sem vértelenségre, sem idegességre nem enged nyugati kollegájának és épen olyan ideges, gyönge asszony válik belőle is. Nincs tehát ok, amely miatt serdülő korát megrövidíteni kellene. Negyedik tényezőül szegődik az eddig elsoroltakhoz a mai iskoláztatási rendszer. A szülő iskolába adja leánygyermekét, anélkül, hogy számot vetne annak testilelki fejlettségével és tehetségével. Beadja a felsőbb osztályba, még ha gyönge is, és az a követelése, hogy az ő gyermeke az elsők közt legyen. Most már két eset lehetséges. Vagy kötelességérző a gyermek, vagy nem. Ha becsvágyó és kötelességérző, mint tényleg a legtöbb kis leány, akkor a tanulással megerőlteti magát; év végével első lesz, de testi fejlődésében elmarad ; kifejlődik nála a vértelenség és az idegesség. Ha nincs benne kötelességérzet, akkor nem tanul; a tanulással tehát magát nem rontja ; de akkor meg hiányzik kedélyéből az a derült vidámság, amit csak a kötelesség teljesítése adhat meg ; folyton érzi, hogy szülei és tanítói nincsenek vele megelégedve; félve megy az iskolába; megijed, ha felhívják ; félve viszi haza értesítőjét; s ez a folytonos félelem benne is kifejleszti az idegességet. Legfőbb fokra hág ez az idegesség az évzáró, nyilvános vizsgálatokon. Az a gondolat, hogy apja, anyja, valamennyi ismerőse, rokona előtt fog felelni, felizgatja még a legegykedvűbb gyermeket is. Vizsgálat előtt még a hanyag gyerek ís szeretne tudni és mohón nekiesik a tanulásnak ; azt hiszi, egyszerre kipótolhatja azt, amit egész éven elmulasztott. Az ilyen gyermek a vizsgálatokon is a legnyugtalanabb. Nem biztos abban, amit tud, s így folyton attól remeg, mit fognak tőle kérdezni. A szorgalmas tanuló nyugodtabban megy a vizsgálat elé; tudja, hogy minden kérdésre elkészült; megviseli a vizsga mégis, mert az ismétlések már kimerítették. Mindezekhez járul sok esetjben valamely öröklött baj, aminek a csirája benne van a gyermek szervezetében s amely csak a kedvező föltételeket várja, hogy kifejlődjék. Ilyen baj sok gyermekben a görvély, a szervi szívbaj, a tüdőbaj, ami mind megleli fejlődése föltételeit, részint otthon, a rosszul világított, kellőkép nem szellőztetett, nedves lakásban, részint az iskolában, az emberi emanáció megfertőztette, sokszor szintén rosszul szellőztetett, sőt rosszul fűtött termekben, ahol órák hosszat ül és görnyed. Az orvosi tudomány ma már, minden tévedése mellett is, eljutott odáig, hogy csaknem biztosan rámutathat minden betegség okára, s így helyesen alkalmazott higiénikus eljárással, képes annak kifejlődését is megelőzni. Azonban a tudomány vívmányait a fejlődő nemzedékek érdekében érvényesíteni nem fogja más, csak — vállvetett erővel — az iskola és a család. A kettő működése egymást kiegészíti. Az iskola iparkodik megtenni a magáét. A lehetőség szerint gondoskodik arról, hogy a gyermekek megtalálják a testi fejlődésükhöz szükséges tiszta levegőt, a jó világítást, a szabályozott hőmérsékletet ; gondja van rá, hogy a szellemi munkát s az ülést a testmozgás, a játék váltsa fel; a tornászással, az iskolai kirándulásokkal, a korcsolyázással iparkodik alkalmat adni az erőteljesebb izommunkára. Az egészségtani oktatással iparkodik a gyermekben öntudatossá tenni azt, amit addig csak megszokásból tett; sőt iparkodik a tanulók egyénenkénti testi dispozicióját is tekintetbe véve, a mutatkozó bajokat megelőzni, s ha már fejlődésnek indultak volna, visszafejleszteni. Mindez azonban nem elég. A testi nevelés munkájának legnagyobb része ezután is csak a családra marad. A gyermek otthon hál, otthon étkezik, otthon végzi feladatait, otthon játszik, életrendjét, élvezeteit a család viszonyai szabják meg. Mindezen dolgok a leánygyermeke fejlődését figyelemmel kisérő édes anya leggondosabb körültekintését, legéberebb őrködését igénylik. A hálószoba, maga az %

v

> a gyermek ruházata, az étkezés ideje, a táplálékok minősége, a lakószoba levegője, a dolgozószoba világítása, a korai vagy kései lefekvés, a szórakozás nemei — mindez döntő hatással lehet a leánygyermek fejlődésére, kivált a serdülő korban. Hiszen azoknak a betegségeknek a csirái, melyek később annyi fiatal életet visznek kora sírba, többnyire ebben a korban fejlődnek ki. És okos, céltudatos eljárással elejét lehetne venni jóformán valamennyinek. Ha ez nincs így ; ha a gyermekeikért mindent áldozni kész szülők mégis gyöngékké, idegesekké, hivatásuk betöltésére alkalmatlanokká nevelik leányaikat: ezért az egyest vád nem érheti. A hiba ott van, hogy az élettani és az egészségtani ismeretek még nem hatoltak be a köztudatba'; a szülő, amikor leányát az erős munkától megkíméli, a fárasztó testmozgástól visszatartja, amidőn nyakra-főre mindenre taníttatja, a midőn divatosan ruházza, amidőn színházba, mulatságba viszi, nem tudja, hogy gyermekének testi-lelki fejlődésében tesz kárt, nem tudja, hogy szervezetét gyöngíti, hogy idegrendszerét kimeríti; ha tudná, nem tenné. Azonban javulnak a viszonyok e részben is. Sok szülő már kezdi belátni az egészségtani szabályok fontosságát, sőt — szakítva az előítélettel — követi is őket. Csakhogy a dolog lassan megy. A nagy tömeg ebben is konzervatív. Ragaszkodik megszokott nézeteihez és nem egykönnyen válik meg tőlük. Mindazonáltal nem kell csüggedni. A jobb felfogás utat fog törni magának. A józanabb eszmék be fognak szivárogni a társadalom minden rétegébe. Az élettani ismeretek — maguknak az iskolás növendékeknek a révén — be fognak szivárogni a családokba. S akkor, de csakis akkor, önmagától fog eloszlani a még uralkodó sokféle előítélet; és akkor lesznek anyák, akik leányaikat nem fogják megkímélni a testet fejlesztő munkától, nem fogják eltiltani a testedző sporttól, nem fogják időelőtt szórakozással kimeríteni, nem fogják erejüket meghaladó tanulással megerőltetni, fejlődésüket nem fogják célszerűtlen, szűk ruházattal meggátolni; akkor nem fog annyi fiatal nő kora sírba dőlni, akkor nem lesz annyi elárvult fészek ; akkor elfognak tűnni az ideges, gyönge asszonyok, és egy testben-lélekben erős, munkabíró, a munkát megbecsülő, az életnek örülni tudó, vidám nemzedék fog lépni a mai ideges, fáradt, kimerült nemzedék helyébe. Akik utánunk jönnek, azok boldogabbak lesznek, de csak úgy, ha mi most megtesszük a magunkét. Geőcze Sarolta. ÍREK. Esztergom, július 3. — Olvasóinkhoz. Az év második negyedének lejártával felkérjük igen tisztelt olvasóinkat, hogy a lapunk iránt tanúsított jóakaratú támogatásban bennünket továbbra is részeltessenek, kérjük egyszersmind tisztelt előfizetőinket, hogy akiknek előfizetése e hó végével lejár, azt minél előbb megújítani szíveskedjenek. Helyben a kiadóhivatal útján szétküldendő nyugták alapján történik az előfizetés, vidékről legcélszerűbben postautalványon küldhetők az előfizetési pénzek. É# " Különösen felhívjuk t. olvasóink figyelmét a lapunknál dívó szokásra, hogy azon vidéki előfizetőinknek, kiknek előfizetése június hó végén lejár, július hónapban még csupán három ingyenes mutatványszámot küldünk. Ha az előfizetés megújítása ez idő alatt meg nem történik, lapunk küldését beszünteti a kiadóhivatal. "^§1 Az »Esztergom és Vidéke* büszkén utal immár tizenhat és fél éves múltjára, mely idő alatt a vidéki zsurnalisztikában előkelő helyet vívott ki és első maradt közleményeinek választékossága, szókimondó igazságszeretete, hírrovatának gazdagsága által az újabb és régibb keletkezésű esztergomi hírlapok közt. Jóakaróinkat kérjük, hogy lapunkat ismerőseik körében terjeszteni szíveskedjenek, hogy ezentúl még fokozottabb mértékben szolgálhassuk egyedüli célunkat: Esztergom város és környéke érdekeinek előmozdítását a kicsinyes érzékenykedés, pártpolitikák, egyéni érdekeknek tekinteten kívül való hagyásával. — Az egyesült város képviselői. Tegnap választotcák meg a kir. város, Szenttamás és Szentgyörgymező képviselőit. Az eredmény mindenütt jó, mert amint látszik, oly egyéneket tüntetett ki a bizalom, kik a város érdekeit mindenkor szemük előtt tartva fognak a közjó előmozdításán törekedni. Ugy a választók, mint a megválasztottak örömmel tekintenek az egyesítés felé, mely Esztergomot erősen organizált nagy várossá teszi, az eddigi disszonáns hangokat eloszlatja és a természettől együvé tartozó kis részeket a törvény erejénél fogva egy nagy egésszé változtatja. A kir. városban 3 kerületben történt a választás. Az 1. kerületiek, hova az 1—278. számú házban lakó választók tartoztak, a városház tanácstermében szavaztak, hol Niedermann József rendőrkapitány volt a választás vezetője, a második kerületiek (279—510. sz. ház) a Duna-utcai elemi iskolában adták le szavazatukat Rothnágel Ferencz aljegyző előtt, a 3-ik kerületi választás színhelye a Buda-utcai elemiiskola volt ; a választást itt Kollár Károly főjegyző vezette. A választás reggel 9-től egyfolytában délután 4 óráig tartott és az eredmény csak a késő délutáni órákban lett köztudomású! Itt adjuk az egyesült Esztergom választott képviselőinek névsorát, Víziváros kivételével, hol a választást ma, szerdán délután tartják meg. Megválasztattak a kir. város i-ső kerületében : Fekete Géza, Valch Mátyás, Helc József, Farkas Tivadar, Szálkai Tóth Ferenc, Liszkay Alajos, Brutsy Gyula, Magyary László rendes tagul és Gerendás János, Kis Mihály póttagul. A 2-ik kerületben Vojnics Döme 92 szavazattal, dr. Helc Antal 93, Brenner József 104, Dudás János 92, S i n k a Ferenc 74, Kitzinger József 91, Szabó Szilveszter 75, Nagy Pál 79 szavazattal rendes tagokul, Viszolai János 59, Draxler Alajos 61 szavazattal póttagul. — A 3-Ík kerületben Stróbl Mihály 97, Tátus János 87, Hajabács Albert 72, Veisz Mihály 60, Meszes Ferenc 60, Laiszky János 55, Gerendás Lajos 47, Cserép János 62 szavazattal rendes tagul és Pándi Ferenc 43, Kiífer József (866) 42 szavazattal póttagul. Szenttamáson 13 rendes és 3 pótképviselőt választottak. Leszavaztak összesen 109-en. Megválasztották : dr. Wipplinger Ödönt 102, H i t tn e r Andrást 102, ifj. Tölgyessy Lászlót IOO, P a u 1 o v i t s Gézát 92, Havas Vinczét 86, Dr. Weisz Izsákot 80, Kapus Jánost 71, M e z e y Dénest 66, B 1 e s z 1 Ferencet 63, K10b u c s n i g Józsefet 53, Török Józsefet 52, Gabanic Ferencet 50 és I v án y i Gézát 45 szavazattal. Póttagok lettek : S t á m u s z János 45, F r i t z György 36 és P o p e 11 á r József 32 szavazattal. — Szentgyörgymezőn leszavaztak 97-en. Képviselők lettek : O 1 t ó s y Ferenc 97 szavazattal, tehát egyhangúlag, H ü b 1 e r Antal 78, Etter Gyula 70, Reviczky Győző főbiró 70, Hamar Árpád 69, H o f f e r Béla 68, B á d i András 63, P e r g e r Lajos 61, G e r e Antal 51, T r e x 1 e r Antal 49, Véghelyi Ödön 49, H a 1 I e r Ferenc 42, Mitt e r Antal 39 szavazattal. — Póttagok : Hegedűs József 31, T i r n e r János 26, Erős Antal 26 szavazattal. — Nyári mulatság. Az »Esztergomi hivatalnok-kör« július 7-én tartandó mulatságára a díszesen kiállított meghívók már szétküldettek, a ki tévedésből nem kapott volna s reá igénye van, forduljon a kör elnöke Bánfi Károlyhoz. A mulatság helyiségeit Szimhart jóhirnevű kárpitos díszíti, általában a mulatság sikere érdekében a rendezőség nagy tevékenységet fejt ki. — Alakuló közgyűlés. Az egyesült Esztergom képviselőtestülete — hir szerint — július hó 8-án tartja meg első együttes közgyűlését a vármegyeház nagytermében. — Jegyzőválasztás. Tokodon a jegyzőválasztást július 20-án fogják megtartani. A kiirt pályázatra eddig még senki sem adott be folyamodványt, de valószínű, hogy sok pályázó lesz. — Céllövés. A helybeli gyalogezred e hó 8. és 9-én élestöltéssel lőgyakorlatot tart a katonai lövöldénél. Ezért figyelmeztetést adtak ki, hogy e napokon reggel 4 órától a déli órákig a lövölde környékén veszélyes a közlekedés. — Kifogott hulla. E hó 3-án egy ismeretlen férfi hulláját fogták ki a Dunából. — Villám a halotas házban. A hoszszúsoron lakott M á r n y i k János, kit utcaszerte úgy ismertek, mint magyarfaló cseh embert. Amikor csak alkalma nyilt, mindig becsmérőleg nyilatkozott a magyarokról. Márnyik mult csütörtökön meghalt és lakásán állították fel ravatalát. Mintha csak a magyarok boszuló istene akarta volna megbüntetni halála után, rá egy nappal, pénteken irtózatos zivatar tört ki és ugyancsak csapkodott az istennyila. Egyszerre roppant dördülést hallottak a házban lakók, a villám a halott szobájába csapott. Rémülten szaladtak be és az ijedtségtől megküvülve állottak meg. A halott Marnyik feje fölött egy képet összetört a villám, a fal vakolatát leverte és a halottat behintette a törmelékkel. Mint későbbi vizsgálatra kiderült, a villám a kéményen csapott be, ezen keresztül a kaminba hatolt s darabokra zúzta, innen ment a szobába, hol össze-vissza futkosott, egyet-mást össze is tört. Szerencse, hogy a halotton kivül akkor senki sem volt a szobában, mert halál fia lett volna. — A bányaiskolák évzáró vizsgálatai június 25. 26. és 27-ik napjain tartattak Dorogon Pelczer Lipót iskolai igazgató elnöklése alatt és számos vendég jelenlétében. Az egyes tantárgyakban észlelt szép eredményért az elnöklő esperes a tanítóknak elismerését és megelégedését fejezte ki. A hittanon kivül minden egyes tantárgyat magyarul tanítanak a bányaiskolákban. Jövő tanévtől kezdve pedig már ezt is magyar nyelven fogják tanítani ; sőt két tokodi bányaiskolában az idén a hittant is magyarul tanították. A német nyelv csak mint melléktárgy szerepel. Ezen iskolák tanítóinak helyzete magyarosítás dolgában megyeszerte a legnehezebb, mivel a bányászok köztudomás szerint mindig váltakoznak, jönnek, mennek, tehát nem állandóak. Az ujonan érkezők pedig majdnem mind külországiak. Van rá többször eset, hogy az év elején beírtak közül a tanév végéig egyharmadrésze eltávozik s ezek helyébe Krajnából, Karinthiából, Szerbiából, Ausztriából, Stájerországból vagy Poroszországból ismét mások jönnek. Ezeket pedig akár tanév közben, akár pedig vége felé ismét egészen elölről kell a magyar nyelvre oktatni. Mindezen nehézségek dacára a bányatanítók hazánk nemzeti követeléseit szivükön viselik s e szent ügynek mindenkor lelkiismeretesen megfelelni iparkodnak is. (M.) — Jutalom tanulók részére. A megyénkben bányaiskolákban a tanulók minden évben, a vizsgálatok alkalmával a társládából bizonyos összeget kapnak, mely az egész évben tanúsított szorgalom és előmenetel arányában osztatik ki köztük.