Esztergom és Vidéke, 1895

1895-01-17 / 5.szám

bízott Amhád csauszt s még kevésbé volt hajlandó teljesíteni a szultán óhajtását, midőn nemsokára lengyel királylyá is megválasztották. Bálint 1576. végén vagy a következő évnek elején szabadulhatott meg fogságálból, melyet — Báthori — nem tudom, az atyáért-e vagy a fiu kiváló te­hetségeiért, igen'- tűrhetővé igyekezett tenni. A Bebek Judit és Csáki Borbála nevével szerzett versek legalább azt sejtetik, hogy ha szenvedett is Balassa elfogatásakor némi sérüléseket, később csak afféle szabad rab volt, kit becsü­letszava kötött a fejedelem* udvarához, s ha viselt bilincseket, azok a szerelem bilincsei valának. Á. Bebek Judit nevére szerzett éneket azzal kezdi, hogy lelke beteges az uj szerelemtől s a költemény vége felé igy - ír : Vigh leszen kedvem, ha ő magához kötelez, Ha néha-néha gyöfreni fog is tudom megkegyelmez, Mert hiv szerelmem nálad énnekem nagy jókedvet [szerez. A nagy jókedv nem maradt tartós Balassánál. Alig- érkezik haza fogságá­ból, elveszti (1577.) édes atyját, családi viszonyai egyik zavarból a másikba so­dorják, s heves természete nem egy al­kalommal zúdítja' fejére a hatóságok zaklatását. Az örökös alperes már-már alig talál időt arra, hogy régi szenvedélyének, a költészetnek élhessen. Lantját azonban ; 1*578. végén újra megszólaltja, s az Anna nevére szerzettének ismét csak arról ta­núskodik, hogy a régi szerelem még mindig a régi erejével él szivében. ^Nincs kívüled nékem, ki sok bána­tomban vigasztaljon engem", mondja köl­teményében s ' szeretőjének ok nélkül való haragjára és gyanuságára azzal felél, hogy ő folyvást a,régi marad: -Hogy hagynálak, téged, Ha elmémben forog szüntelen szerelmed ? E verseket már csak a távolból sóhaj­totta Amurja felé, mert Ungnad Kristóf 1578-tól 1583-ig horvátországi bán volt, s a költőnek csakis a repülő madarak hozhatták a hírt a hedves felől. Az Anna szivében „ok nélkül való harag és gyanuság" folyvást tarthatott, mert Balassa csak ritkán és bizonyta­lan híreket kapott. A megindító fájda­lom hangján írja magáról: Régtől fogva égvén las*san-lassan, elfogyok, Szinte mint magátul gyúlt fa oly vagyok, Titkos szerelemtül Mint hévségétül Fa, én is ugy száradok. De ámbár romlanak csak egyedül ne élnék, Ki ugy lehetne meg, ha én attul szót vennék Az ki én szivemnek „ , Királyné asszonya: -Ha annál kedyesb -volnék. H I RE K. . • » " Esztergom, jan. 1.6. ' — Az első látogatás. Wlassits Gyula dr. az uj vall. és közokt. miniszter ked­den délben tette meg .első tisztelgő lá­togatását Vaszary Kolos hgprímásnál Budán. ' — Tanítók segélyezése. Bold. Simor János tudvalevőleg százezer frt. alapít­ványt tett már régebben, melynek ka­matait évenkint szegényebb javadalma­zási! egyházmegyei tanítók élvezik. Szabó József püspök és kanonok ezen nagylelkű alapítványt a maga részéről 20 ezer forinttal gyarapította, mely kettős ala­pítvány kamatait közel hétezer frtot a napokban osztották szét, eme illetékes tanítók között. — A kisduna-hid felépítésére vonat­kozó szerződést 1895. január 12-én hosz­szas tanácskozások után Cathry Szalez és fia vállalkozó czég aláirta. A Lőrinc­utcába vezető hid építési költsége 108 ezer,forint. A szerződés egyéb részletei folyó hó 26-án tartandó megyei közgyű­lésen kerülnek nyilvánosságra. — Az első alapító. A nemrég uj szer­vezeti alapon megalakult esztergom­vidéki róm. kath. tanítóegyesület váro­sunK és környékünk előkelő iskolabará­tait pártoló tagokul leendő belépésre kéri föl. Első pártoló tagul eddigelé Ttlattyasovszky Lajos nyug. prim. jószág­igazgató jelentkezett, befizetvén 25 frt. pártoló tagsági illetményét. — Esztergomi redout. Régen érzett hiánya városunknak egy tisztességes, modern berendezésű szálló, megfelelő szín­házi, hangverseny és táncterem, tágas és szellős étterem s mindenekfelett a vá­rosi élet elengedhetetlen, olcsó, kényel­mes és solid tanyája egy tágas, tiszta kávéház. Fel is merült amrindezeket ma­gában foglaló nagyszabású épület léte­sítésének eszméje már régebben, a mely­nek kivitele ugy látszik mogt végre vala­hára a megvalósulás stádiumához köze­ledik, a mennyiben a nemsokára meg­ürülendő Sas-kaszárnya helyén, a mely városi telek, a szomszédos kis emeletes ház telkének egyesítésével, egy nagyobb szabású redout-épület építtetését hatá­rozta el a városi hatóság, a melynek terveit ifj. Bobula János fővárosi elő­kelő épitészszel már el is készíttettek, s a mely tervek a polgármesteri hivatal b v an meg is szemlélhetők. A Széchenyi térről egész a kis Dunáig terjedő im^ pozáns épület magában foglalná az any­nyira nélkülözött színház, hangverseny és bálterem, fényes kávéház, .éttermek és vendégszobákon k ívül az^g^tergom i uri kaszinót is, a me ly régi társaskör álTánüo tanyát szintén az uj épületben fog nyerni. Mondanunk is _ fölösleges, hogy a nagyszabású épület létesítése nagyban fogja emelni Esztergom repu­tátióját, látogatottságát és népesedését is, ha ugyan illetékes factorok, kényel­mes bérházak szaporítását is el nem ha­nyagolják. — Katholikus Tanügy. Dr. Komlóssy Ferencz uj tanügyi lapjának első száma változatos és gazdag tartalommal, igen csinos kiállításban megjelent. Meglátjuk abból, hogy a nőnevelés és leányiskolák érdekeit melegen karolja fel az uj lap, minélfogva tanítónők is nagy haszonnal forgathatják. ... — Halálozás. Dankó Józsefpristinai czimz. püspök, pápai praelátus, "pozsonyi prépost 69 éves korában, elhunyt. 1889 év óta viselte a pozsonyi préposti mél­tóságot, saját szülővárosában. Bold. Sí-' mor primás első kanonokjai közé tarto­zott, 1868. eleje óta élvezvén az eszter­gomi káptalan kanonoki stallumát, Po­zsonyba távozásának idejéig. Sokszor a kíméletlenségig--rideg, askéta, de nagy­tudományu főpapot Simor több izben szerette volna megyés püspökségre segir teni, a melyet azonban a magyar kor­mány mindannyiszor meghiúsított. Sok időn át volt az esztergomi szeminárium rectorá, mely aera kíméletlen szigorúsá­gáról emlékezetes. Több külföldi utazást tett, számos egyházi műtörténetí munkát irt német, latin és magyar nyelven. A köhyvornamentika kérdésében kifejtett írod. működéséért a M. T. Akadémia lev. tagjává választotta. Nagybecsű műgyűj­teményét állítólag Pozsony városának hagyományozta. — Érdekes szavazás. A városrészesek egyesítésének eszméje mielőtt testet öltene, oly kérdés került előzetes eldön­tés alá a városházán, melyben már az egyesitett Esztergom sFuíi^bb értelem­ben vett képviselete döntött, illetve sza­vazott. Ugyanis, a fönnálló ipariskolát nem csupán a kir. város, haiiem a vele Összeépített városrészek együttesen tart­ják fenn, még pedig egy felsőbb hatósági intézmény alapján akként, hogy a kir. város az ipariskolai évi költségvetéshez 65 százai ákkel, a városrészek pedig 35 százalékkal járulnak. Legutóbb egy uj ipariskolai osztályt állítottak fel, .hova a szükséges tanerő megválasztása czél­jából az ipariskolai felügyelő bizottság 13 tagja f. h. 16-án ülést tartott. Tizen jelentek meg s a szavazás Neumayer Károly kir. városi és Radics Béla test­vérvárosi pályázó tanítók fölött történt. A szavazatok egyenlően estek s a sors-' húzás mellőzésével uj választás, megej­tését határozták el, mely f. hó 21-én d. e. 11 órakor fog a helyszínén végbe­menni. Jelen közleményünk kapcsában adjuk a következő sorokat, melynek köz­zétételére felkérettünk: „Az ipariskolai tanitó választás eredménye nem vezetett s azért ujabban szives figyelmébe ajánl­juk- az illetékes uraknak a mellékváro­soknak az egyesülés föltételeiben is ki­fejezett azon . óhajtását, hogy a közös költségen föntartott iskolánál a kir. vá­rosi hat tanitó mellett, egy tanitó mel­lékvárosokból is alkalmazást nyerjen. Egy mellék városi polgár." — A helybeli kath. legényegylet éppoly elmés, mint érdekes kiállítású, következő tartalmú meghívót küldte szét: „Lejárat: 1895. Február 2-án. Esztergomi kath. legényegyesület. Esztergom, 1895. január hó. Értéke 1 frt, illetőleg 1 frt 60 kr. 1895. évi február hó 2-án (szombaton) sziveskedjék e váltónál fogva, az esz­tergomi kath. legényegyesület kérelmére jó kedélylyel, a ^Fürdő" vendéglő nagytermében az egyesület házalapja javára rendezendő szinielőadással égy­bekötött, zártkörű tánczmulátságon meg­jelenni, melyre czímedet, illetőleg becses családja szives megjelenését tisztelettel kéri a rendezőség. Fizetendő e váltó előmutatása mellett lejárat előtt : Brutsy Gyula, Leitgeb János, Paulovics Géza urak üzleteiben ; egy személyért 1 frt, 3 személyért 1. frt 60 kr, lejárat nap­ján este a pénztárnál ugyanabban az értékben. A mulatság alkalmával nem­zetközi postalevelezést rendezünk. — Azon hölgy, ki a cimére érkezett legtöbb eveleződapot éjfél után 2 órakor be­mutatja, kellemes meglepetésben részesül. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hírlapilag nyugtáztatnak. Ezen váltó (kívánatra előmutatandó. A mulatság sorrendje végett kérjük a váltó forgat­mányozását.— Isten áldja meg a tisztes ipart! Apró félreértések. Vígjáték 1 fel­vonásban. Irta: Lunn József. Személyek: Sir Leorge Courtly Dózsa Jenő' e. r. t., Ilona leánya Eötvös Emma k. a., Alder­man Gayfare Törkenczi István e. r. t., Gayfare Károly fia Rangl Antal e. r. 1, Jóízű Samu Wawrovics Ferenc e. p. t., Udvarmester Tóth János e. r. t., Lucza Vörös Teréz k. a., Inasok — Ezt kö­veti: A fogadásjHangay Oktávtól, Előadja Tóth János e. r. t. Kezdete pont 7 óra­kor. Legyen szerencsénk, minden bizony­nyalj" — Kun reliquia. A napokban elhunyt Kun Kocsárd .gróf, az E. M. K. E. fejedelmi alapitója, a nemzeti eszme és magyar közművelődésnek e kiválóan nagylelkű és bőkezű bajnokát régi ba­ráti kötelék fűzte P a 1 k o v i c h , Ká­rolyhoz, közéletünk egyik kiváló tagjához, melyet a hozzá intézett meleghangú, legutóbbi újévi üdvözlet is tanúsít, mely­nek szószerinti szövege egy névjegyre írva a következő : „Környezze a- jövő újévben is a gondviselés úgy szemé­lyedet, mint . kedves családod minden tagját egészséggel, jóléttel és megelé­gedéssel kívánja öreg barátod * Gróf Kun Kocsárd. Szászváros jdec. 29.1894." — Olvadás. A párheti .szigorú telet néhány nap óta enyhe, engedékeny idő­járás, langyosnak is beillő esőzés 'vál­totta fel, mely a közel méternyi' hótaka­rót felolvasztotta, s* olyan locs-pocsot teremtett, hogy, . csaknem . úszni lehet beline. Á hegyekből letűduló víztömeg egész kis folyókat alkot városunk leg­jártabb utezáin, a roppant alacsony viz­állásu Duna pedig egyszerre' rohamos áradásnak indult, s ha igy tart az enyhe idő, pár nap múlva a partokon összetor­lódott jégtáblákat magával ragadja az ár. — Égy szép leány tragédiája. A na­pokban az a hír járta be a lapokat, hogy Hauer József utász főhadnagy Budapesten agyonlőtte magát. A szeren­csétlen főhadnagy menyasszonya Z u n a Hortensia, 2íuna esztergomi nyugalmazott kapitány szép leánya, az itteni társas­életnek egyik kedvelt tagja, kedden este Pozsonyban agyonlőtte magát. A szeren­csétlen teremtést vőlegényének Öngyil­kossága vitte a sírba: — Színészet Párkányban. Aranyossy Gyula színtársulata városunkból Pár­kányba propellerezett át, a hol az újon­nan épült, s talán már eddig kiszáradt vendéglő tágas kávéházi helyiségében hirdetik a művészetet a párkányi pub­likumnak. — A süttői munkaadókhoz. Az eszter­gomi ker. betegsegítő pénztár kiküldeté­sében dr. Aldori Mór pénztári fő- és ellenőrző orvos, tovább^ Paulovits Géza igazgató-alelnök f. hó 16-án Süttőre utaz­tak, hol barátságos megegyezésre szól­lítják a munkaadókat a végből, hogy a kerületi pénztár kötelékében továbbra is megmaradjanak és a községben alaku­landó magánegyesületi pénztárt hagyják meg azok számára, a kik azt saját" cél­jaikra szervezték. Tudnivaló dolog ugyanis az, hogy a szocialisztikus irányzat a kőfaragó munkások között már idáig is jelentékeny tért, hódított, — mi okból nem kevés eset származott, mely a jól "fizetett munkást á mesterrel szemben "ellentétbe helyezte, sőt az esztergomi főszolgabíróság erélyes intézkedése is olykor közbelépett, — hogy az egyes esetekből zavargások ne támadjanak. Ily, a sorsukkal kevévéssé megelégedő mun­kások magánegyesületi pénztárt állít­tattak, melybe a "mesterek kénytelen­kelletlen belenyugodtak, mert hát a munkások hatalmas fegyvere: a sztrájk, mint kisértet lépett *. volna előtérbe — ha a mesterek netalán akadékoskodtak volna annak keresztülvitelében. Nagyon természetes, hogy a munkások szerve­zete, az ő kezelésük alá bocsátott pénz­tárt a betegsegély címe alatt mindig úgy vezetik, hogy az esetleges önkéntes munkaszünet alkalmára tartalék össze­gek ne hiányozzanak ; vagyis ezen pénz­tár habár céljában egyezik'is az elismert jellegű más pénztárakkal, — de alattom­ban a mesterek ellen bármikor bekövet­kezhető sztrájk alkalmával mindig szol­gálatot teljesítő intézménynek Ígérkezik. Ez okból mindazon mesterek, kik hozzá­járulásuk egyharmadát ily pénztárra szánják és egyedül a tiszta cél szolgá­latára .hivatott pénztárt mint a kerületi, annak kedvéért elkerülik, —t önérdekük ellen cselekszenek. Ez ügyben élőszóval adandó felvilágosodás okáért talán hasz­nos célzattal utaztatta kiküldötteit az esztergomi ker. pénztár. — Japán hírlapirás. A napkeleti népek, a mikor a civilizáció bizonyos fokát elérték, nem késtek a nyugati művelődés vívmá­nyaihoz és szokásaihoz alkalmazkodni. Tudvalévő dolog, mily gyorsasággal ter­jedt el a Keleten a felső kabát, az ágyú, a hamis fog, a képviselőség és. az ' álta­: lános szavazati rendszer intézménye. Igen természetes, hogy a Kelet országai a hirlapirás elől sem zárkózhattak ,ef, sőt ott, a hol harminc év előtt még azt sem tudták, hogy az »újság« micsoda, a hir-­lapirodalom csodálatos fejlődésnek indujt. Tokióban példának okáért ma már nem ke­vesebb, mint négyszáz és egynehány napi­lap és háromszáz folyóirat lát napvilágot. Szinte csodálatos, miként fejlődhetett a japán irodalom rövid huszonöt év alatt eny­nyire, a mikor az európai hírlapirodalom­nak fejlődési processusa körülbelül három századig tartott." A japán hírlapirodalom megalapítója egy K i s h i d a nevü élelmes japánpatyikus volt, kiaMoshiwog ó u s­s a czimü első lapjában Gsupa reklámot-bo­csátott közre. Ez a lap; a mely bizony meg­lehetősen kezdetleges volt, nem jelent meg rendesen, hanem csak akkor, ha a kellő szöveg és a kiadás költsége összegyűlt. 1872-ben jelent, meg az-első japán politikai napilap, melynek czime >Jsubin-Hoci-Sin­Bonn« (»Posta, hirdetések, újdonságok*) volt. Nem érdektelen megjegyeznünk, hogy Japánban a fiatal asszonyoknak és leányok­nak nem szabad újságot a kezükbe venni. — Versenyfésülés. Ha már annyi min­dent ráfognak a XIX. századra, bátran rámondhatjuk azt is, hogy a-versenynek százada. Láttunk már uszó-, futó-, lövő-, ló-,- kocsi-, bicikli-, dohányzó-, zongorázó-, erő, író-versenyt s még annyi midenfélét, hogy nem is győzzük elősorolni. Buda­pest jeles Figarói uj versenynyel gazda­gították századunkat, a mennyiben e hónap­ban a vigadó első emeleti éttermében ügyességük bemutatásra — fésülő ver­senyt rendeztek. — A rossz mértékek. A csendőrök ál tal az esztergomi járás községeiben ösz­szeszedett rossz mértékek ' tulajdonosai január 17-ére a főszolgabiróság elé idéz­tettek, hol hatóságilag megtanítják őket, hogy mily mértékkel kell ezúttal mér­niök ! • — Sárbogárd halad. Az a kis dunán­túli mezőváros, mely- körülbelül a tatár­járás óta mindig Madarász Józsefet választja a képviselőházba, már annyira haladt, hogy saját lapja is van, melyet Spitzer Jakab sárbogárdi nyomdász ád ki. Szerkesztője Simli Mariska, a ki az első számba e czim alatt irt vezércikket: „Szüzbeszéd." — Melyik boldogabb ? Egy bölcs em­bertől azt kérdezték, hogy melyik csa­ládapa megelégedettebb : az-e, a kinek százezer frtja, " 7 agy az-e, a kinek hét leánya van ? • — Határozottan az, a kinek hét leánya van — volt a bölcs válasza. — Hogy lehetséges ez ? — Egyszerűen ugy, . hogy a kinek százezer frtja van, az még többet kivan; a kinek pedig hét lánya van, az már ennél többet bizonyára nem ki vám

Next

/
Oldalképek
Tartalom