Esztergom és Vidéke, 1895
1895-01-17 / 5.szám
bízott Amhád csauszt s még kevésbé volt hajlandó teljesíteni a szultán óhajtását, midőn nemsokára lengyel királylyá is megválasztották. Bálint 1576. végén vagy a következő évnek elején szabadulhatott meg fogságálból, melyet — Báthori — nem tudom, az atyáért-e vagy a fiu kiváló tehetségeiért, igen'- tűrhetővé igyekezett tenni. A Bebek Judit és Csáki Borbála nevével szerzett versek legalább azt sejtetik, hogy ha szenvedett is Balassa elfogatásakor némi sérüléseket, később csak afféle szabad rab volt, kit becsületszava kötött a fejedelem* udvarához, s ha viselt bilincseket, azok a szerelem bilincsei valának. Á. Bebek Judit nevére szerzett éneket azzal kezdi, hogy lelke beteges az uj szerelemtől s a költemény vége felé igy - ír : Vigh leszen kedvem, ha ő magához kötelez, Ha néha-néha gyöfreni fog is tudom megkegyelmez, Mert hiv szerelmem nálad énnekem nagy jókedvet [szerez. A nagy jókedv nem maradt tartós Balassánál. Alig- érkezik haza fogságából, elveszti (1577.) édes atyját, családi viszonyai egyik zavarból a másikba sodorják, s heves természete nem egy alkalommal zúdítja' fejére a hatóságok zaklatását. Az örökös alperes már-már alig talál időt arra, hogy régi szenvedélyének, a költészetnek élhessen. Lantját azonban ; 1*578. végén újra megszólaltja, s az Anna nevére szerzettének ismét csak arról tanúskodik, hogy a régi szerelem még mindig a régi erejével él szivében. ^Nincs kívüled nékem, ki sok bánatomban vigasztaljon engem", mondja költeményében s ' szeretőjének ok nélkül való haragjára és gyanuságára azzal felél, hogy ő folyvást a,régi marad: -Hogy hagynálak, téged, Ha elmémben forog szüntelen szerelmed ? E verseket már csak a távolból sóhajtotta Amurja felé, mert Ungnad Kristóf 1578-tól 1583-ig horvátországi bán volt, s a költőnek csakis a repülő madarak hozhatták a hírt a hedves felől. Az Anna szivében „ok nélkül való harag és gyanuság" folyvást tarthatott, mert Balassa csak ritkán és bizonytalan híreket kapott. A megindító fájdalom hangján írja magáról: Régtől fogva égvén las*san-lassan, elfogyok, Szinte mint magátul gyúlt fa oly vagyok, Titkos szerelemtül Mint hévségétül Fa, én is ugy száradok. De ámbár romlanak csak egyedül ne élnék, Ki ugy lehetne meg, ha én attul szót vennék Az ki én szivemnek „ , Királyné asszonya: -Ha annál kedyesb -volnék. H I RE K. . • » " Esztergom, jan. 1.6. ' — Az első látogatás. Wlassits Gyula dr. az uj vall. és közokt. miniszter kedden délben tette meg .első tisztelgő látogatását Vaszary Kolos hgprímásnál Budán. ' — Tanítók segélyezése. Bold. Simor János tudvalevőleg százezer frt. alapítványt tett már régebben, melynek kamatait évenkint szegényebb javadalmazási! egyházmegyei tanítók élvezik. Szabó József püspök és kanonok ezen nagylelkű alapítványt a maga részéről 20 ezer forinttal gyarapította, mely kettős alapítvány kamatait közel hétezer frtot a napokban osztották szét, eme illetékes tanítók között. — A kisduna-hid felépítésére vonatkozó szerződést 1895. január 12-én hoszszas tanácskozások után Cathry Szalez és fia vállalkozó czég aláirta. A Lőrincutcába vezető hid építési költsége 108 ezer,forint. A szerződés egyéb részletei folyó hó 26-án tartandó megyei közgyűlésen kerülnek nyilvánosságra. — Az első alapító. A nemrég uj szervezeti alapon megalakult esztergomvidéki róm. kath. tanítóegyesület városunK és környékünk előkelő iskolabarátait pártoló tagokul leendő belépésre kéri föl. Első pártoló tagul eddigelé Ttlattyasovszky Lajos nyug. prim. jószágigazgató jelentkezett, befizetvén 25 frt. pártoló tagsági illetményét. — Esztergomi redout. Régen érzett hiánya városunknak egy tisztességes, modern berendezésű szálló, megfelelő színházi, hangverseny és táncterem, tágas és szellős étterem s mindenekfelett a városi élet elengedhetetlen, olcsó, kényelmes és solid tanyája egy tágas, tiszta kávéház. Fel is merült amrindezeket magában foglaló nagyszabású épület létesítésének eszméje már régebben, a melynek kivitele ugy látszik mogt végre valahára a megvalósulás stádiumához közeledik, a mennyiben a nemsokára megürülendő Sas-kaszárnya helyén, a mely városi telek, a szomszédos kis emeletes ház telkének egyesítésével, egy nagyobb szabású redout-épület építtetését határozta el a városi hatóság, a melynek terveit ifj. Bobula János fővárosi előkelő épitészszel már el is készíttettek, s a mely tervek a polgármesteri hivatal b v an meg is szemlélhetők. A Széchenyi térről egész a kis Dunáig terjedő im^ pozáns épület magában foglalná az anynyira nélkülözött színház, hangverseny és bálterem, fényes kávéház, .éttermek és vendégszobákon k ívül az^g^tergom i uri kaszinót is, a me ly régi társaskör álTánüo tanyát szintén az uj épületben fog nyerni. Mondanunk is _ fölösleges, hogy a nagyszabású épület létesítése nagyban fogja emelni Esztergom reputátióját, látogatottságát és népesedését is, ha ugyan illetékes factorok, kényelmes bérházak szaporítását is el nem hanyagolják. — Katholikus Tanügy. Dr. Komlóssy Ferencz uj tanügyi lapjának első száma változatos és gazdag tartalommal, igen csinos kiállításban megjelent. Meglátjuk abból, hogy a nőnevelés és leányiskolák érdekeit melegen karolja fel az uj lap, minélfogva tanítónők is nagy haszonnal forgathatják. ... — Halálozás. Dankó Józsefpristinai czimz. püspök, pápai praelátus, "pozsonyi prépost 69 éves korában, elhunyt. 1889 év óta viselte a pozsonyi préposti méltóságot, saját szülővárosában. Bold. Sí-' mor primás első kanonokjai közé tartozott, 1868. eleje óta élvezvén az esztergomi káptalan kanonoki stallumát, Pozsonyba távozásának idejéig. Sokszor a kíméletlenségig--rideg, askéta, de nagytudományu főpapot Simor több izben szerette volna megyés püspökségre segir teni, a melyet azonban a magyar kormány mindannyiszor meghiúsított. Sok időn át volt az esztergomi szeminárium rectorá, mely aera kíméletlen szigorúságáról emlékezetes. Több külföldi utazást tett, számos egyházi műtörténetí munkát irt német, latin és magyar nyelven. A köhyvornamentika kérdésében kifejtett írod. működéséért a M. T. Akadémia lev. tagjává választotta. Nagybecsű műgyűjteményét állítólag Pozsony városának hagyományozta. — Érdekes szavazás. A városrészesek egyesítésének eszméje mielőtt testet öltene, oly kérdés került előzetes eldöntés alá a városházán, melyben már az egyesitett Esztergom sFuíi^bb értelemben vett képviselete döntött, illetve szavazott. Ugyanis, a fönnálló ipariskolát nem csupán a kir. város, haiiem a vele Összeépített városrészek együttesen tartják fenn, még pedig egy felsőbb hatósági intézmény alapján akként, hogy a kir. város az ipariskolai évi költségvetéshez 65 százai ákkel, a városrészek pedig 35 százalékkal járulnak. Legutóbb egy uj ipariskolai osztályt állítottak fel, .hova a szükséges tanerő megválasztása czéljából az ipariskolai felügyelő bizottság 13 tagja f. h. 16-án ülést tartott. Tizen jelentek meg s a szavazás Neumayer Károly kir. városi és Radics Béla testvérvárosi pályázó tanítók fölött történt. A szavazatok egyenlően estek s a sors-' húzás mellőzésével uj választás, megejtését határozták el, mely f. hó 21-én d. e. 11 órakor fog a helyszínén végbemenni. Jelen közleményünk kapcsában adjuk a következő sorokat, melynek közzétételére felkérettünk: „Az ipariskolai tanitó választás eredménye nem vezetett s azért ujabban szives figyelmébe ajánljuk- az illetékes uraknak a mellékvárosoknak az egyesülés föltételeiben is kifejezett azon . óhajtását, hogy a közös költségen föntartott iskolánál a kir. városi hat tanitó mellett, egy tanitó mellékvárosokból is alkalmazást nyerjen. Egy mellék városi polgár." — A helybeli kath. legényegylet éppoly elmés, mint érdekes kiállítású, következő tartalmú meghívót küldte szét: „Lejárat: 1895. Február 2-án. Esztergomi kath. legényegyesület. Esztergom, 1895. január hó. Értéke 1 frt, illetőleg 1 frt 60 kr. 1895. évi február hó 2-án (szombaton) sziveskedjék e váltónál fogva, az esztergomi kath. legényegyesület kérelmére jó kedélylyel, a ^Fürdő" vendéglő nagytermében az egyesület házalapja javára rendezendő szinielőadással égybekötött, zártkörű tánczmulátságon megjelenni, melyre czímedet, illetőleg becses családja szives megjelenését tisztelettel kéri a rendezőség. Fizetendő e váltó előmutatása mellett lejárat előtt : Brutsy Gyula, Leitgeb János, Paulovics Géza urak üzleteiben ; egy személyért 1 frt, 3 személyért 1. frt 60 kr, lejárat napján este a pénztárnál ugyanabban az értékben. A mulatság alkalmával nemzetközi postalevelezést rendezünk. — Azon hölgy, ki a cimére érkezett legtöbb eveleződapot éjfél után 2 órakor bemutatja, kellemes meglepetésben részesül. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hírlapilag nyugtáztatnak. Ezen váltó (kívánatra előmutatandó. A mulatság sorrendje végett kérjük a váltó forgatmányozását.— Isten áldja meg a tisztes ipart! Apró félreértések. Vígjáték 1 felvonásban. Irta: Lunn József. Személyek: Sir Leorge Courtly Dózsa Jenő' e. r. t., Ilona leánya Eötvös Emma k. a., Alderman Gayfare Törkenczi István e. r. t., Gayfare Károly fia Rangl Antal e. r. 1, Jóízű Samu Wawrovics Ferenc e. p. t., Udvarmester Tóth János e. r. t., Lucza Vörös Teréz k. a., Inasok — Ezt követi: A fogadásjHangay Oktávtól, Előadja Tóth János e. r. t. Kezdete pont 7 órakor. Legyen szerencsénk, minden bizonynyalj" — Kun reliquia. A napokban elhunyt Kun Kocsárd .gróf, az E. M. K. E. fejedelmi alapitója, a nemzeti eszme és magyar közművelődésnek e kiválóan nagylelkű és bőkezű bajnokát régi baráti kötelék fűzte P a 1 k o v i c h , Károlyhoz, közéletünk egyik kiváló tagjához, melyet a hozzá intézett meleghangú, legutóbbi újévi üdvözlet is tanúsít, melynek szószerinti szövege egy névjegyre írva a következő : „Környezze a- jövő újévben is a gondviselés úgy személyedet, mint . kedves családod minden tagját egészséggel, jóléttel és megelégedéssel kívánja öreg barátod * Gróf Kun Kocsárd. Szászváros jdec. 29.1894." — Olvadás. A párheti .szigorú telet néhány nap óta enyhe, engedékeny időjárás, langyosnak is beillő esőzés 'váltotta fel, mely a közel méternyi' hótakarót felolvasztotta, s* olyan locs-pocsot teremtett, hogy, . csaknem . úszni lehet beline. Á hegyekből letűduló víztömeg egész kis folyókat alkot városunk legjártabb utezáin, a roppant alacsony vizállásu Duna pedig egyszerre' rohamos áradásnak indult, s ha igy tart az enyhe idő, pár nap múlva a partokon összetorlódott jégtáblákat magával ragadja az ár. — Égy szép leány tragédiája. A napokban az a hír járta be a lapokat, hogy Hauer József utász főhadnagy Budapesten agyonlőtte magát. A szerencsétlen főhadnagy menyasszonya Z u n a Hortensia, 2íuna esztergomi nyugalmazott kapitány szép leánya, az itteni társaséletnek egyik kedvelt tagja, kedden este Pozsonyban agyonlőtte magát. A szerencsétlen teremtést vőlegényének Öngyilkossága vitte a sírba: — Színészet Párkányban. Aranyossy Gyula színtársulata városunkból Párkányba propellerezett át, a hol az újonnan épült, s talán már eddig kiszáradt vendéglő tágas kávéházi helyiségében hirdetik a művészetet a párkányi publikumnak. — A süttői munkaadókhoz. Az esztergomi ker. betegsegítő pénztár kiküldetésében dr. Aldori Mór pénztári fő- és ellenőrző orvos, tovább^ Paulovits Géza igazgató-alelnök f. hó 16-án Süttőre utaztak, hol barátságos megegyezésre szóllítják a munkaadókat a végből, hogy a kerületi pénztár kötelékében továbbra is megmaradjanak és a községben alakulandó magánegyesületi pénztárt hagyják meg azok számára, a kik azt saját" céljaikra szervezték. Tudnivaló dolog ugyanis az, hogy a szocialisztikus irányzat a kőfaragó munkások között már idáig is jelentékeny tért, hódított, — mi okból nem kevés eset származott, mely a jól "fizetett munkást á mesterrel szemben "ellentétbe helyezte, sőt az esztergomi főszolgabíróság erélyes intézkedése is olykor közbelépett, — hogy az egyes esetekből zavargások ne támadjanak. Ily, a sorsukkal kevévéssé megelégedő munkások magánegyesületi pénztárt állíttattak, melybe a "mesterek kénytelenkelletlen belenyugodtak, mert hát a munkások hatalmas fegyvere: a sztrájk, mint kisértet lépett *. volna előtérbe — ha a mesterek netalán akadékoskodtak volna annak keresztülvitelében. Nagyon természetes, hogy a munkások szervezete, az ő kezelésük alá bocsátott pénztárt a betegsegély címe alatt mindig úgy vezetik, hogy az esetleges önkéntes munkaszünet alkalmára tartalék összegek ne hiányozzanak ; vagyis ezen pénztár habár céljában egyezik'is az elismert jellegű más pénztárakkal, — de alattomban a mesterek ellen bármikor bekövetkezhető sztrájk alkalmával mindig szolgálatot teljesítő intézménynek Ígérkezik. Ez okból mindazon mesterek, kik hozzájárulásuk egyharmadát ily pénztárra szánják és egyedül a tiszta cél szolgálatára .hivatott pénztárt mint a kerületi, annak kedvéért elkerülik, —t önérdekük ellen cselekszenek. Ez ügyben élőszóval adandó felvilágosodás okáért talán hasznos célzattal utaztatta kiküldötteit az esztergomi ker. pénztár. — Japán hírlapirás. A napkeleti népek, a mikor a civilizáció bizonyos fokát elérték, nem késtek a nyugati művelődés vívmányaihoz és szokásaihoz alkalmazkodni. Tudvalévő dolog, mily gyorsasággal terjedt el a Keleten a felső kabát, az ágyú, a hamis fog, a képviselőség és. az ' álta: lános szavazati rendszer intézménye. Igen természetes, hogy a Kelet országai a hirlapirás elől sem zárkózhattak ,ef, sőt ott, a hol harminc év előtt még azt sem tudták, hogy az »újság« micsoda, a hir-lapirodalom csodálatos fejlődésnek indujt. Tokióban példának okáért ma már nem kevesebb, mint négyszáz és egynehány napilap és háromszáz folyóirat lát napvilágot. Szinte csodálatos, miként fejlődhetett a japán irodalom rövid huszonöt év alatt enynyire, a mikor az európai hírlapirodalomnak fejlődési processusa körülbelül három századig tartott." A japán hírlapirodalom megalapítója egy K i s h i d a nevü élelmes japánpatyikus volt, kiaMoshiwog ó u ss a czimü első lapjában Gsupa reklámot-bocsátott közre. Ez a lap; a mely bizony meglehetősen kezdetleges volt, nem jelent meg rendesen, hanem csak akkor, ha a kellő szöveg és a kiadás költsége összegyűlt. 1872-ben jelent, meg az-első japán politikai napilap, melynek czime >Jsubin-Hoci-SinBonn« (»Posta, hirdetések, újdonságok*) volt. Nem érdektelen megjegyeznünk, hogy Japánban a fiatal asszonyoknak és leányoknak nem szabad újságot a kezükbe venni. — Versenyfésülés. Ha már annyi mindent ráfognak a XIX. századra, bátran rámondhatjuk azt is, hogy a-versenynek százada. Láttunk már uszó-, futó-, lövő-, ló-,- kocsi-, bicikli-, dohányzó-, zongorázó-, erő, író-versenyt s még annyi midenfélét, hogy nem is győzzük elősorolni. Budapest jeles Figarói uj versenynyel gazdagították századunkat, a mennyiben e hónapban a vigadó első emeleti éttermében ügyességük bemutatásra — fésülő versenyt rendeztek. — A rossz mértékek. A csendőrök ál tal az esztergomi járás községeiben öszszeszedett rossz mértékek ' tulajdonosai január 17-ére a főszolgabiróság elé idéztettek, hol hatóságilag megtanítják őket, hogy mily mértékkel kell ezúttal mérniök ! • — Sárbogárd halad. Az a kis dunántúli mezőváros, mely- körülbelül a tatárjárás óta mindig Madarász Józsefet választja a képviselőházba, már annyira haladt, hogy saját lapja is van, melyet Spitzer Jakab sárbogárdi nyomdász ád ki. Szerkesztője Simli Mariska, a ki az első számba e czim alatt irt vezércikket: „Szüzbeszéd." — Melyik boldogabb ? Egy bölcs embertől azt kérdezték, hogy melyik családapa megelégedettebb : az-e, a kinek százezer frtja, " 7 agy az-e, a kinek hét leánya van ? • — Határozottan az, a kinek hét leánya van — volt a bölcs válasza. — Hogy lehetséges ez ? — Egyszerűen ugy, . hogy a kinek százezer frtja van, az még többet kivan; a kinek pedig hét lánya van, az már ennél többet bizonyára nem ki vám
