Esztergom és Vidéke, 1895

1895-05-30 / 43.szám

községeket szederfa-telepek létesítésére, továbbá a szegzárdi központ nagy tevékenységet fejt ki a csemeték ingyen való szétküldözgetésében. A szegzárdival néhány év múlva az esztergomi főtelep is versenyezni fog, a honnan 19,000 csemete vár kiültetésre azon helyekre, ahova csemetéket kérni fognak. Addig is, a míg a telepítés kedvező eredményét látjuk, legyünk barátai és szószólói a selyemtenyésztésnek, mert ha ezt tesszük, akkor a filokszera által jövedelmében rendkívüli módon megrövidített népünknek teszünk javára való szolgálatot. HÍREK. Esztergom, május 29. — Fényes esküvő volt szombaton Süttőn. Az ottani kath. templomban vezette oltárhoz Dr. György Ernőd hadkiegészítő parancsnoksági cs. és kir. ezredorvos Revisnyei Reviczky Gizella kisasszonyt, Reviczky Károly orszgy. képviselő leányát. Az esketési szertartást a süttői plébános végezte. Tanuk voltak a vőlegény részéről Fr ey Ferenc orszgy. képviselő, a menyasszony részéről pedig G-yapai Pál bieskei földbirtokos. A szép menyasszonyt T rautweiler József hadnagy, vőfély vezette az oltárhoz. Nyoszolólányok voltak F r e y Berta és R e v i c k y Margit kisasszonyok. Az esküvőt követő lakoma után a fiatal pár kocsira ült és Esztergomba hajtatott. A földíszített uj katonai kórháznál A1 e s i főhadnagy, kórházkommandáns az orvosok élén fogadta az uj párt, hozzájuk üdvözlő beszédet mondott, s a fiatal asszonynak gyönyörű virágcsokrot nyújtott át. — Kinevezés. Esztergommegye főispánja Czillinger Lajos muzslai járásbirósági szorgalmas dijnokot az ottani szolgabírói hivatalhoz dijnokká nevezte ki. — Diákmajális. A főgymnasiumi ifjúság idei majálisa szombaton zajlott le a Kovács-pataknál. Bizony a régi jóhirű majálisok annaleseibe gyöngébb évet kell jegyeznünk az idén. Nem mintha közönség és gyönyörűséges szép táncosnék nem lettek volna elegendő számmal, mert ilyen nagy közönséget, ennyi szép serdülő leánykát soha sem láttunk együtt, hanem épen a nagy tolongás és a megeredt eső rontotta el a jó kedvet. Az ifjúság reggel 7 órakor vonult ki és labdázással utak kiállitása, a magyar államvasutak csarnoka és külön pavillonja lesz a postatáviró- és telefon-csoportnak is. Ugyanitt épül a Ganz-gyár óriás pavillonja is, hatalmas kupolával, a mely szinte magasabb a bazilikánál, a gyönyörű, diadalkapu formájú bejáróval. Serényen dolgoznak mellette a malomipar csarnokán, — a melynek a gerendaváza már megvan, s teljesen kész itt az időleges kiállitása csarnoka és Albrecht főherceg pavillonja. Ez utóbbi pavillonok már a mezőgazdasági csoportba valók, a melyben a legnagyobb csarnok a mezőgazdasági termények csarnoka (költsége y 0,000 forint, s a gerendaváza már teljesen elkészült), a legdiszesebbek pedig az erdészeti pavillon (építi Aigner Sándor műépítész, költsége 58,000 forint) és a borászati pavillon, egy hatalmas hordó alapmotívumával (tervezte Bierbauer István főmérnök ; építési költsége 25,000 forint). Majdnem teljesen elkészültek az iparcsarnok renoválásával és kibővítésével, valamint az uj hangverseny-pavillon építésével is, s ha ezeket a csarnokokat elkerüljük, a kiállítás legpompásabb, legmeglepőbb részébe jutunk, a melynek az építésével is erősen előre haladtak, s ez a kiállítás első főcsoportja : társasjátékkal töltötte a napot tanáraik vezetése mellett. A három órai propellerrel kezdett jönni a nagyközönség és óránkint óriási tömegeket röpített a propeller a kies kiránduló-hely árnyas fái alá. Öt órakor kezdetét vette a tánc és tartott éjfélig, bár sokakat az eső már korábban haza zavart. Tudósítónk nagy üggyel-bajjal a következő, de korántsem teljes névsort irta össze : Szalkay Ferencné, Margit, Mici és Félike, Ivanovits Béláné, Vásárhelyi Dalma, Thuranka és Zolma (Szomor), Saághy Agatha, Melanie, Margit és Malvinka, Sinka Juliska és Erzsike, Andrássy Jánosné és Mariska, Hajas Simonné, Gábi, Anna és Olga, Mezey Ilonka és Mariska, Ekesy Edéné és Amanda, .Szlávy Istvánné, Aranka és Médike, Szenttamási Béláné, Irén, Sári és Pannika Koksa Kálmánné és Iza, Legény Ivánné és Irénke, Geiger Ferencné, Mariska és Ilonka, Tillmann Károlyné és Margit, Frantsik Gyuláné, dr. Perényi Kálmánné, dr. Hulényi Győzőné, Kruplanicz Aranka, dr. Földváry Istvánné, Paulovits Dezsőné (Ács), dr. Szilárd Ferencné, Niedermann Jánosné, Nelli és Elza, Niedermann Károlyné, Brenner Juliska, Margit és Erzsike, Magurányi Józsefné és Olga, dr. Murinyi Edéné (Sümeg), Vasaly Ida és Nagy Mariska, Niedermann Józsefné és Bertike, Schönbeck Mihályné, Mártha és Juszta. Rauch Emma, Usztanek Szidi és Margit, Helényi Ferencné és Erzsike, Vantsó Gyuláné, Zubcsek Mihályné, Windisch Jánosné, Pach Irénke, Takáts Mariska, Kartaly Istvánné, Pissuth Istvánné, Sólyomi Lajosné, Komlóssy Anna, Pély Viktória, Mattyasovszky Lajosné és Marianne, Mattyasovszky Kálmánné és Olga, Mattyasovszky Vilmosné, Áldori Mórné és Vilma, Pongrác Sándorné és Clarisse, Nóvák Vilma, Hesky Erzsike, Büttner Róbertné és Irmuska, özv. Csukássyné, Bartha Arminné, Schmidt Brúnóné, Molnár Böske, Özv. Horváth Ignáczné és Mariska, Szabéné és Ilonka, Guóth Lajosné, Kaán Jánosné, dr. Weisz Sándorné, Csupor Istvánné, Marosi Józsefné, Spanraft Tivadarné, Schrott Amália, Gangéi Jánosné, Reviczky Gaborné és Erzsike, Vndák Jánosné, Hercmánszky Alajosné és oővé rek stb. stb. — Felhívás. Mindazon iskolatársainkat, kik 18Ő5. évi június havában az' esztergomi főgimnáziumban érettségit tettek és a tíz év utáni találkozásra magukat kötelezték, felkérjük, hogy e találkozásra ez év június 10-én (hétfőn) d. e. p órakor a Fürdő-szálloda földszinti vendéglőjében kedves családjukkal együtt okvetlenül megjelenjenek. Esztergom, 1895 május 29-én. dr. Etter Dezső, Etter Gyula, Nógrádi Jenő, dr. Vándor Ödön. — Becsületsértés. Egyik ez év április hóban tartott városi közgyűlésen Brutsy János képviselő a polgármesterhez intézett interpelláció alakjá-í ban azzal vádolta B á r t f a y Gézátf a város közgyámját, hogy hivatalával visszaél és hivatalból elintézendő ügyei kért egyes felektől 5—10 frtokat szedi Brutsy vádjaira Bártfay azonnal válaszolt és konkrét eseteket kért, mert a dolog természeténél fogva így általánosságban nem cáfolhatja meg Brutsy vádjait. Brutsy vonakodott ilyen egyes ese-* tekét fölemlíteni, mivel — úgymond — Bártfay azokat úgyis-^yletagadja". A kínos és a közgyűlési teremben nagy izgatottságot keltet jelenetnek dr. Helc Antal polgármester vetett végett azon kijelentéssel, hogy leghelyesebb, ha Bártfay, mint köztisztviselő vizsgálatot kér maga ellen, mit Bártfay rögtön a közgyűlés után meg is tett. A jelenetnek ma volt folytatása az esztergomi járásbíróság előtt. Bártfay ugyanis a komáromi törvényszéknél Brutsyt rágalmazás miatt vád alá vonta, a törvényszék elrendelte a vizsgálatot és ennek folytán a feleket ma hallgatta ki dr. Khál Elek vizsgáló biró. Bártfay Géza a maga részéről Zsiga Zsigmond, Nógrádi Jenő képviselőket és Tiefenthal Gyula városi mérnököt kérte tanukul megidéztetni, akiknek kihallgatása ma szintén megtörtént. Az érdekes rágalmazási pör elintézését város szerte nagy érdeklődéssel várják. — A tokodi jegyző ügye. A nagy port felvert V a s s Béla féle ügyben tudósítónknak alkalma nyilt a leghitelesebb forrásból győződni meg az ügy állásáról és innen a tényállást a következőleg adja elő : Először Papp János és társai tokodi lakosok kérelmére a vármegye alispánja és a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya hozott határozatot és a jegyzőt 100 frt pénzbüntetésre s a 155 frtnyi eljárási költség megfizetésére kötelezte. Papp János és társai azonban felülvizsgálati kérvényt nyújtottak he a belügyminiszternek, ki a közig, bizottság határozatát megváltoztatta és Vass Bélát hivatalvesztésre ítélte. „Mert tény az — irja a miniszter leiratában — hogy a jegyző ellenőrzési főnaplót, pótado kivetési főkönyvet és lajstromot, úgyszintén az 189.1 évi útadó hátralékokról nyilvántartást nem vezetett, a községi pénztárban a hiteles rovancsolások megtartását elmulasztotta, az adó főkönyveket le nem zárta, egyes adótételeket hibásan, másokat egyáltalán nem vezetett keresztül, végre hogy az adófizetéseknél a késedelmi kamatokat vagy általán nem, vagy szabályellenesen számította fel, mely mulasztások annál súlyosabb beszámitás alá esnek, mivel szabályellenes pénz- és adókezelés miatt egyizben már büntetve volt." — A miniszteri leirat kiemeli a jegyzőnek a községi lakossággal szemben tanúsított durva bánásmódját s azt, hogy már egyizben büntetve volt. A járási főszolgabíró Vass Béla helyére D 0 g 0 s s y Lajos únyi körjegyzőt helyettesitette, ki hivatalát ma vette át Tokod községházánál. — Színház. Hatvaniék eddig még nem panaszkodhattak az esztergomiakra, mert ha nem is voltak mindig telt házak, de egypárszor, különösen szombat és vasárnap estéken megtelt a kis aréna minden zege-zuga közönséggel. De a legutolsó előadásokon nagyon megcsappant a publikum, pedig ilyen jó társulatunk már régen volt és igazán megérdemelné, ha a közönség állandóan pártolná őket. Most, midőn búcsúzó-félben vannak, ne vonjuk meg rokonszenvünket a derék színészektől. Valóban becsületére válnék az esztergomiak jó Ízlésének, ha Hatvaniék megelégedetten hagynák el az esztergomi arénát. — Szombaton „Számi az új honpolgár" harmadszor félhelyárakkal. Karzat szép számmal volt, de az előadás nem ütötte meg a többiek mértékét. Legjobban tetszett Mátrai a Goldstein Számi szerepében. M á tr a ín é Rózsa a kedves kis Nelli szerepét precízen adta, — nemkülönben Dobos is megállta helyét. Makó Aida Polgár Fanny szerepét kreálta a Kádár Tezézben, de a szerencsétlen lányt nem adta oly meghatóan, mint amaz. Komikus és nagyon jó volt Hidasi, mint

t iparlovag. — Vasárnap délután zónaelőadásul a régi jó „P e 1 e s k e i nótárius". Mezei a nótárius, S z e1 é n y i Emilia géci boszorkány, Viola József a pesti korhely és Mátrai a peleskei rektor elejétől- végig a legderültebb hangulatban tartották a színház felsőbb rétegeit. Csak túlságosan sokat rögtönöztek. Este Vidor Pál népszínműve „Ingyenélők". Kitűnő alak volt Mátrai mint Boros korcsmáros, H id a s i a léhűtő Weiner. Viola daliás Jani és Csillag Amália mint mindég ennivalóan kedves, szép és kedves hangú Sárika. Pompás volt Sárdi a „Csengő érc dalkor" vezetője. Kedden megerősített katonazenekarral, új díszletek és jelmezekkel „Szép Heléna" majdnem üres ház előtt. Igazán érthetetlen a közönség közönye, mert ez az operetté-előadás nagyon jó volt. Csillag Amália adta a czimszerepet. Bájolóan szép Helénát mutatott be, kedvesen, nagyon kedvesen énekelt. Mezei (Kalchas) mint rossz főpap jó alak volt, beszéde csak úgy hemzsegett a sok helyi érdekű célzástól, amiből kevesebb is elég lett volna. Egyátalán figyelmeztetnünk kell színészeinket, hogy a rögtönzés és lokális vicc csak cum grano salis sikerül és nagy mennyiségben ízléstelen. H i dja s i a papucskormányos Menelaust igen mulatságosan személyesítette. Jók voltak a többiek is. Külön dicséretet érdemel a katona-zenekar művészi, preciz zenéje. Ma este közkívánatra másodszor a „Bernardo Montílla,,, Eehegarai drámája ment. Holnap lesz a társulat egyik legjelesebb tagjának, Sárdi Károlynak jutalomjátéka az „Apósok"-ban. — A járásbíróság átköltözése. Az esztergomi kir. járásbíróság hivatalos helyiségei a megyeházán már régen szűknek bizonyultak. Ezért a bíróság egy részét a szent-ferenciek épületének második emeletére fogják áthelyezni ez év július hó elején. A megürült helyiségekbe a megyei hivatalok költöznek át. — Emberi vadállat. A párkány-nánai indóház közelében fekvő és Dr. Weisz Sándor tulajdonát képező vendéglő korcsmárosa Krempanszky Mihály ellen folyó hó 24-én fenyítő feljelentés érkezett a muzslai járásbírósághoz, hogy ez az emberi vadállat a házban lakó vasúti hivatalnok 6 éves lánykáján állati erőszakot követett el. A bünvizsgálat lesz hivatva a tényállást felderíteni s a tettest megérdemlett büntetésben részesíteni.^ — Öngyilkosság. Folyó hó 27-én virradóra Magyarszölgyén község lakóit rémes öngyilkosság hire hozta lázas izgatottságba. M 0 n c z Miklós odavaló 26 éves jómódú fiatal házas gazdát istállójának lóczáján meggyilkolva találták. Feje és arcza fejsze csapásoktól egészen össze volt törve s ő maga vértócsába feküdt élettelenül. A csendőrség erélyesen nyomozza az ismeretlen gaztettest s Környey viszgáló biró folyó hó 28-án eszközölte a helyszíni szemlét és a hulla törvényszéki felbonczoltatását. — Gyermek a vasút sínjei alatt. Kedden délelőtt a basaharci István-téglagyár telepén megrendítő szerencsétlenség történt. G u z s k y Gyula, téglavető munkásnak négy éves kis gyereke a gyár vasúti sinek mellett játszott, mikor a lejtőn egy súlyosan terhelt vaggon lecsúszott és a kis ártatlant agyonzúzta. A szegény gyermek aznap délután meghalt. A szerencsétlenségért állítólag senkisem okolható, mivel a gyermek épen abban a pillanatban mászott a sínekre, mikor a kocsi legurult. — Tömeges állatojtás. A bajnai uradalomhoz tartozó Kerekdomb pusztán 200 drb. és a domonkosi pusztán 179 drb. szarvasmarhát ojtott be Fitusz István biai állatorvos a Pasteiner-féle ojtás-mód szerint száj- és körömfájás ellen. Szentgyörgymezőn 137 drb sertést ojtott be Milánovits Antal állami állatorvos. — Tüz Bátorkeszin. Folyó hó 17-én éjjeli 1 órakor Bátorkesz község lakóit a félre vert harangok vészjelzése riasztotta fel álmaiból. Kertész Mari háza gyúlt ki gondatlanságból a rozoga sövény kéménytől s mire a tűzoltóság és közönség megjelent a vész helyszínén, már az egész ház lángban állott, mindamellett a tűzoltók buzgólkodása folytán, melyhez az eső is hozzá járult, daczára a nagyszélnek csak az az egyház esett áldozatul. — Veszett eb. Egy Hegedűs Károly nevü nyolc éves karvai parasztfiút veszett eb mart meg a napokban. A beteget a budapesti Szent-István kórházban ápolják. — Nagy kultúrpalota Pozsonyban. A mióta a régi pozsonyi vigadót s vele a színházat lebontották, Pozsony városának nincs nagyobb nyilvános terme. Hosszabb vajúdások után végre maga a város építtet uj palotát, melyben hangversenyek, bálok és felolvasások számára egy nagyobb s egy kisebb terem lesz, továbbá a most alapított nagy nyilvános könyvtárt s a város rendkívül érdekes múzeumát is itt helyezik el. A palota földszinti termeiben vendéglő és kávéház lesz. A kultur-épületet a Duna partján közel a Ferenc József hidhoz tervezik s átellenben tőle az uj városháza számára is kijelölik a helyet. Amint kivesszük, olyanféle épület lesz, a milyennek az esztergomi redutot tervezik. — Fölhívás. Valamely nemzetnek az összes művészetekben való elöhaladottságát, tehát műveltségi fokát, nyilvános műalkotásain s mügyűjteményein kivül, főleg abból Ítélhetni meg, kogy a művészetek s műipar iránti érzék és hajlandóság azokkal foglalkozni, miként van annak minden rétegében elterjedve. Valamint a zene, ugy a kisebb képzőművészetek lélekemelő s nemesítő hatása ismeretes. A tűzhelynél, a család keblében gyakran egymás kedveért kölcsönösen foglalkozva vele, a családi élet bensőségét emeli s apró műtermékeivel a ház bensejét díszíti, a műízlést neveli és kifejleszti; Innen van, hogy valamint a család belső életében úgy a műkedvelők sorában is a nőknek jelentékeny és kiváló szerep jut. Mindezen szempontokból az 1896-iki ezredéves országos kiállítás XX. csoportjának keblében, mint önálló alapcsoportban a hazai műkedvelő müveinek kiállitása vétetett tervbe. E csoportban ki fognak állíttatni a mükedvelésképen űzött képzőművészetek termékei, tehát festmények, szobrok, a mennyiben amateurök által készíttettek