Esztergom és Vidéke, 1895
1895-05-23 / 41.szám
gazdaságát a szorgos munkaidőben nem is hagyhatja el. Azt hisszük, hogy a kongresszus eredményesebb leendett, ha kevesebbet markol. Mindezen kritikai mindazon általok után készséggel jelentjük ki, hogy a gazdasági kongresszusnak jelentős munkája van. Ha más nem, hát csak az, hogy a magyar állam fundamentumának, a földnek válságos kérdéseit fölvetette, érdeklődést támasztott és legalább per tangentem az állami hatalmat is megmozgatta az iránt, hogy az állami föntartás költségeit a kenyérkereset más ágaira is fokozottabban vesse ki és ne egyedül a magyar földet terhelje azon nagy adótételekkel, melyek immár az európai gazdasági válság folytán elviselhetlenek. Hogy a szakbeli és szintoly fontosságot igénylő gazdasági kérdések bővebb megvitatást és a sajtó közreműködésével bővebb körben és tüzetes foglalkozást nem vontak magfuk után, ennek oka a kérdéseknek az a tömkelege, melyben szinte nem is tudja az ember kiválasztani a mi fontos és a mi kevésbé fontos. A harmadik gazdakongresszus detail munkáinak becsét akkor fogjuk látni, ha majd a kongresszusi évkönyv megjelenik. Remélhetőleg azonban fognak a kongresszus tanulságain a rendezők okulni és sem májusban nem hívják egybe a gazdatársadalmat, sem a függő kérdések mindegyikével nem foglalkoztatják agyon. Végre is a gazdasági kérdések megoldásában kell meglenni a logikai láncolatnak. HIRE K. Esztergom, május 22. — Pénztárvizsgálat. A belügyminiszter megbízásából G u n d a Zoltán miniszteri számellenőr mint vizsgáló biztos az esztergomi kórház ügyeit vizsgálat alá vette a mult héten. A miniszteri biztos egyúttal megvizsgálta Esztergom város pénztárát, először a készpénzt, aztán az értékpapírokat, mindent a főkönyvekkel összehasonlítva és megállapította, hogy minden a legnagyobb rendben van. Azaz, hogy egy fél krajczár fölösleget talált és ezt a város derék pénztárnokának, Szabó Józsefnek ajándékozta. A pénztárvizsgálat egy teljes hétig tartott és tegnap fejeződött be. Ma folytatta a többi városi hivatalokban a vizsgálatot. Érdekes, hogy ilyen vizsgálat 1889 óta nem volt. tőle ? ! Elgondolkodott Talán igazán, . . . ide jön . . . szeret .... Engedd be őt, monda szolgájának. — Mit hoztál, Anna ? Ennek pedig zavart szemei révedezve jártak a szobában, nem tudta, hogy kezdje. Hazudnia, mindent kellett tennie Sándorért. — Eljöttem magához. Szeret-e engem !? — Jól van hát. Hozassa vissza Juhász Ferenczet, meg a fiát Sándort. Még ma. Es akkor vissza fogok emlékezni arra, a mit múltkor mondott. Megteszi ? ! Döbrey Kálmán gondolkodott. Szereti-e ez a lány Juhász Sándort, vagy csak nem akarja, hogy az boldogtalan legyen ? — Mindegy, gondola magában. Es oda fordulva a leányhoz, monda : — Megteszem. * Három hónap múlva megvolt a lakodalom. Juhász Sándor nem tudott semmit. Nem tudta, miért hittak egyszerre vissza, nem tudta, miért kapott pénzt és házat. Egy-két hétig élvezte a boldogságot, gyönyört. Aztán gondolkodni kezdett. Mikor elcsapta őket Döbrey Kálmán, kímélet nélkül csapta el, utána egy nappal már szép szavakkal visszahívják, Döbrey költségén ülik a lakodalmat . . . — A kaszinó hétfőn tartotta meg ez évi harmadik műkedvelő szini előadását nagyszámú előkelő közönség előtt. Két kis darabot adtak. Első Murai Károly poétikus egyfelvonásos vígjátéka a «Virágfakadás» volt ezzel a szereposztással: Kovács Péter — Dr. Hulényi Győző úr, Márta, neje — H. Kruplanicz Szeréna úrnő, Nelli, unokahuga — Perényi Irma k. a. Ödön, unokaöccse — Szenttamási Pannika k. a., Laczi — B. Szabó Mihály úr, Kati — Nozdrovitzky Anna k. a., A másik volt «Box és Cox« vígjáték egy felvonásban. Részt vettek benne Box János, nyomdász segéd — Etter Gyula úr Cox Jakab, kalapos segéd — Büttner Róbert úr, Bouncer asszony —- I. Meszéna Lenke úrnő. A két darab előadása olyan kitűnő volt, hogy bátran a nemzeti színházba is beillett volna. Az előadás után társasvacsora következett. — Készül a vashíd. A vashíd építkezése rohamosan halad előre. Már a párkányi vasívezet is készen van, s a napokban már valószinű, hogy megkezdik az esztergomi és a közép nyilasok vas-építését is. A kis-dunai hídon még mindig nem dolgoznak, de a szükséges eszközök már hetek óta készen várják a munkát. Legtöbb és leghuzamosabb munkát adnak a töltések, de már nagyrésze ezeknek is készen van. A párkányi oldalon még nem haladtak annyira a töltésekkel, mint nálunk, mert ott még nyakra-főre hordják a földet, nálunk pedig a töltéseket már félig kővel is beburkolták. — A kalocsai érsek alapítványa. Császka György kalocsai érsek az Akadémián tízezer koronás alapítványt tett. Az érsek ugyanis a következő levelet intézte Eötvös Loránd báróhoz, a m. tud. Akadémia elnökéhez : Nagyméltóságú Báró, Akadémiai elnök úr. A m. tud. Akadémiának, hazánk első tudományos intézetének, azon rendkívül lekötelező figyelmessége, melylyel engem — bizonyára inkább nagynevű elődeim, mint saját magam érdemeinek alapján, — igazgató-tanácsának tagjává megválasztani kegyeskedett, a mily váratlan, ép oly kellemes és megtisztelő meglepetést okozott nekem. Fogadja ezért Nagyméltóságod és a mélyen tisztelt igazgatótanács minden egyes tagja mélyen érzett forró hálámnak és azon őszinte Ígéretemnek kifejezését, hogy •— habár súlyos gondokkal járó körülményeim nem engedik meg, hogy tudományos akadémiánk magasztos céljait a tudomány terén is szolgáljam — mégis örömmel veszek részt nemzetünk ezen méltó büszkesége anyagi ügyeinek vezetésében. És hogy mindjárt azok tényleges előmozdításával kezdjem megigazgató tanácsosi működésemet : engedje meg nméltóságod, hogy a ./• alatt mellékelt, f. évi július i-től kamatozó tízezer koronás magyar földhitelintézeti záloglevelet, az akadémia alaptőkéjének gyarapítására, mély tiszteletem és hálám némi tanúsításául felajánlhassam. Fogadja, stb. Budapest, 1895. május 12-én. Nagyméltóságod alázatos szolgája, Császka György, kalocsai és báesi érsek. Az alapítvány a m. tud. akadémia f. hó 27-én tartandó összes ülésén fog bejelentetni. — Szelesst elfogták! Szeless Adorjánt, a Hentzy-szobor robbantóját, végre elfogta a francia rendőrsé? Annemasseban. A budapesti' lapok úgy kommentálták e hirt, hogy az esztergomi újságok egy híre vezette a nevezetes fogásra a rendőrséget. A »Neues Pester Journal« pedig egyenesen azt írja, hogy az »Esztergom és Vidéke« egy híréből tudták meg, hogy Szeless most Genfben van. Ki kell jelentenünk, hogy e hir nem felel meg a valóságnak, mivel igaz ugyan, hogy mi közöltük Szelessnek egy esztergomi kereskedőhez intézett és Genfből keltezett levelét, de hisz a rendőrség jol tudta, hogy Szeless ott van és állandó felügyelet alatt is tartotta őt, tehát nem a lapunkból lett figyelmessé a szobor-robbantóra. .— Színház. Szombaton került • színre a rég hirdetett »Bernardo Montilla« Eche-; geray kitűnő drámája. Az a nagyon kicsiny közönség, mely a mi nyomorúságos arénánkban az előadást végignézte, hacsak van valami érzéke a természetesen nagyszerű iránt, maradandó és megható benyomásokat vitt el onnan. A fabódéban megsuhintotta szárnyait a 1 án g ész... A szereplők közül első sorban ki kell emelnünk A 1 p á r Irént, ki mély érzelmű játékával, a mű költői szépségeit hiven feltüntető szavalatával kiérdemelte a zajos tapsokat, melyben a közönség e rokonszenves színésznőt részesítette. Kár, hogy Alpár Irén legközelebb — mint sajnálattal értesülünk — megválik Hatvani társulatától, mivel több helyről igen előnyös szerződési ajánlatot kapott. B á t o s y Ricardója is kifogástalan volt. Polgár Fanni Lujza asszonyt meglehetősen adta, valamint Mátrái Kálmán (Enrique), mint mindég, most is jó volt. — Vasárnap délután zónaelőadásul adták a »Ne hagyd magad Schlesinger«-t. Legjobban tetszett M á t r a i n é Rózsa, mint Böske. Szemrevaló, tüzesvérű parasztlányt mutatott be. Mátrai Kálmán igen jói adta a Bandi szerepét, és ugyancsak működésbe hozta a nevető idegeket. Mátr a i Margit a szerelmes kis virágárus leányt preczizen játszotta. Sárdi a jámbor Dunay, alias a szerelmes Kerepes szerepét jól adta. Szelényi Emilia,valamint Viola József dicséretre méltók voltak. — Este Gabányi népszínműve a »Paraszttromf* került előadásra. Közönség szép számmal. Az előadás minden tekintetben sikerült volt. Az előadás hősei voltak : C s ill a g Amália, a szép Senki Rózsi, Sárdi, a Dolgos Mihály uram, M átr a i, a Pista és Szelényi Emilia az Ágnes asszony szerepében. Jó alak volt Csusza Pál szerepében Váradi, valamint Szöcske Marczi szerepében Mezei és Dobos is. Keresztély Irma fürge kis Verona volt. Hétfőn nem volt elő— Hová mész, Anna ? -— Döbreyhez, meg kell köszönni a jóságát. — Én is megyek, Anna. — Ne jöjj. Neked dolgod van. — Itt maradsz, üvöltött Sándor. Sejteni kezdett. — Mi van közöttetek Anna ? Ti ámítotok, megcsaltok. Megbánjátok ezt. Jer be a szobába és mondj el mindent, mindent. És behúzta a szobába. — Az asszony hosszú, mély lélekzetet vett, leült Sándor mellé és elkezdte: — Szeretlek, nagyon szeretlek Sándor, szerettelek mindig és azért hibáztam. Elmondta a történetet Döbreyvel. Szórói-szóra. Mindent. — Szeretlek Sándor és mikor elbúcsúztunk,' határoztam el, hogy neked, bármikép — vissza kell jönnöd. Vétkeztem, bocsáss meg. Boldogan, nyugodtan fogunk élni. Aztán elhallgatott. Sándor kihajolt az ablakon. Gyűlöletes, vészteljes pillantást vetett az urasági lakra. — Megbocsátok, de azt, ki téged el akart csábítani, ki el akart rabolni, megbosszulom. — Ne tedd, Sándor, megtudják, elvisznek tőlem, ne tedd, nem fog közelünkbe merészkedni. — Megbosszulom, megbosszulom magam, monda egyre Sándor . . . Az urasági kastély lángokban áll. Döbrey Kálmánnak ugy sürgönyzik meg Pestre. Nem volt odahaza. Anna, a félelem, aggodalomtól kimerülve, lázban fekszik . . . Juhász Sándor pedig gyönyörittasan legelteti szemeit a pusztító lángokon. Mire Döbrey megérkezik, kastélya romhalmaz. Nem tudta meg ő sem, senki sem, ki gyújtotta fel azt. Csak az asszony, a halavány, beteg asszony és a férje Juhász Sándor tudják. Rettentő, kinos csend honol náluk, a nyugtalan lelkiismeret kinzó csendje . . . És minél jobban épül az uj urasági lak és minél vígabban dolgoznak a munkások, annál nyugodtabb lesz a lelkiismeretük ... és midőn a maga pompájában, fényében újra előttük áll a Döbreyék urasági laka, a hová most Döbrey Kálmán asszonyt vezet, visszatér Juhász Sándor házába a zavartalan, nyugodt, édes boldogság. Aida. adás. Kedden » Könyvtárnok, vagy a két Róbert« Mosertől. Egyike a régi, jóhirű és kaczagtató bolondságoknak, mely a vidéki társulatok leghasznavehetőbb ütőkártyája szokott lenni. Ebben lépett fel először két ujonan szerződött csinos színésznő, Makó Aida és Makó Rózsika. Mindketten kedvesen csicseregték el nem jelentékeny szerepeiket. Hidasi a mekegő szabó és Mátrai, a gyámoltalan könyvtárnok tetszettek legjobban. — Közönsége nagy volt a valóban jóízű és kaczagtató bohózatnak. Ma szerdán két darabot láttunk a »Jól őrzött kis leány «-t és a »Huszár szerelmet«. — Holnap lesz Mezei Kálmán jutalomjátékául »Tricoche és Cacolette.« — Eljegyzések. Nedeczei Nedeczky Zsigmond megyei tisztviselő e hó 19-én jegyezte el Pasteiner Ilonka kis asz szonyt, Pasteiner Gyula egyetemi tanár kedves nővérét. — Kavéczky Ottó állomás-főnök e hó 11-ikén jegyezte el Nedeczei Nedeczky Ilonka kisasszonyt, Özv. Nedeczky Imréné szül. Revisnyei Reviczky Johanna leányát. — Nagy idők tanuja. Mindennap kevesebb az aggastyánok száma, kik a 48-iki szabadságharcban részt vettek. Egyszer majd csak azt látjuk, hogy kipusztultak egészen, mint a bölények. Bennük elvesznek a hősök, kik a szabadságért sikra szállottak, vérükkel gyógyították be a haza sebeit és életükkel mentették meg Magyarország becsületét. Hétfőn temették agg bajtársai a kir. városi sírkertbe egy ilyen tiszteletreméltó alakját a szabadságharcnak: Szerenc s é s János csizmadia mestert 82 eszjtendős korában. 48-ban egy honvédhufezár-ezredben szolgált mint őrmester és 18 csatában vett részt. Ott volt a világosi fegyverletételnél is. A magyaroknak, mint kémlelő is kitűnő szolgálatokat tett és nem egyszer majdnem életével lakolt vakmerőségeért. Az öreg honvéd bácsi többször emlegette a nagy kormányzót, Kossuth Lajost, és ekkor mindég sírva fakadt ... Már évek Óta a honvédsegélyző alapból kapott kis nyugdijjal tengette életét most már özvegyen maradt 84 éves feleségével együtt. Most jobb dolga van az öreg honvédnak, mert ott a. túlvilágon áll bizonyára silbakot a felséges atyaúristen előtt. Legyen puha a föld az érdemes agg honvédnek ! A Sjrfnál Tót h István az esztergommegyei íhonvé degyes ulet agg elnöke - mondott [megEatő^^ a többi bajtársaknak. Elmondta, hogy ők is nemisokára utánna mennek, mivel valamenynyien túl vannak a 70-ik éven . . . — Színházi esemény. A bécsi cs. kir. »Carltheater« tagjaiból alakult társaság a kitűnő komikus, B 1 a s e 1 Lipót Mária vezetése mellett az idei nyáron körutat tervez Magyarországon. Többi közt június hónapban 2 esetleg 3 előadást fog tartani városunkban is. Örömmel tudatjuk'ezt a hirt, mivel meg vagyunk győződve, — hogy a világhírű bécsi vígszínház válalkozását nálunk készséggel fogadja a humort szerető közönség. Az előadások természetesen német nyelvűek, de ha a pesti nemzeti színház nagy sikerrel vendégszerepelhetett Bécsben, mi is tartozunk annyi udvariassággal a császárváros iránt, hogy meghallgatjuk és felkaroljuk színészeit. Ezenkívül a nagy színház legelőkelőbb tagjait lesz alkalmunk szerény arénánk falai közt látni. A társulat férfi tagjai közül Blaselen és az igazgatón Lobé Braun -on kivül kiemeljük : Rakowitsch, Lechner, Petza, Conrad, Lebschmid, Bornstádt, Schmitt, Schlld és Fischert. Az előkelőbb művésznők pedig: Fleurau Mizzi, Kaler Josefin, Unger Mária, Lendheim Anna, Lutzenhamer Ida, Dietz Ludmilla. Az előadandó darabok közül kiválik egy kitűnő népszínmű, a melyet ő felsége a király is megnézett egy ízben, a »Brúder Martin*. Erről ő felsége távozásakor igy nyilatkozott : >>Már igen ré| gen nem mulattam ilyen jól, a darab nagyszerű.* Fogják adni még a felséges bohózatot : »Der Kleine Mann« és a »Hinausgesperrt« vagy »Lethe« czimű vígjátékot. Jegyek már most előjegyezhe tők az »Esztergom és Vidéke« kiadóhivatalában. — Szerencsés esés. Könnyen végzetessé válhatott szerencsétlenség történt vasárnap a füzitői vasútállomás közelében. Aznap délután előkelő társaság mulatott Nagy Pál válalkozó , dinnyeföldi présházában. A vendégek között volt P f a 1 z József építész nejével és Gizella leányával. Kitűnő mulatozás után éjjel
