Esztergom és Vidéke, 1895

1895-05-19 / 40.szám

Reform vidéki takarékpénztárainknál. Dániel kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminisztériummal egyetértőleg a vidéki pénzintézetek jövedelmezőségének tekintetében üdvös reformokat akar a közeli jövőben életbe léptetni. A kormány pénzügyi politikája a jelenben az, hogy a fővárosi takarékpénztárak és bankintézetek ne foglalkozzanak egyoldalúlag' csak fővárosi bank és pénzüzletekkel, hanem a biztos jövedelmezőség terjesztése és emelése végett az eddiginél nagyobb mértékben fordítsák üzleti tevékenységüket a vidéki hitel szükségleteinek kielégítésére. Hogy mennyire üdvös emez intenció, azt a dolognak fölületes szemléletéből és vizsgálatából is átláthatjuk. A magyar vidéki városok szolid vagyoliossága a legjobb kezességet nyújtja kereskedői tevékenységünknek ezen kiegészítése mellett. Hogy Esztergommegye három hatalmas és virágzó pénzintézetével méltó részt vehet eme célzatok megvalósításában, fölösleges magyaráznunk. A kereskedelemügyi miniszter teÍz „Eszteraom és fiié" tárczáia. Szerelmes juhásznak . . . Szerelmes juhásznak sír a furulyája ; Csapodár menyecske hallgat nótájára . . . Hallgatja, hallgatja, sokáig hallgatja S megindul szemének könyező patakja. Hallod, juhászlegény ! minek furulyázol ? Az hallgatja nótád, a kinek már nem szól. Nem az a barna lány hallgatja, hallgatja: Csapodár menyecske könyeit hullatja. Akit te elhagytál j ó leány korában, És ö egy öreghez ment bubánatában . . . S kinek most furulyálsz, tán nem is hallgatja, De a menyecske még könyeit hullatja. Erdősi Dezső. hát a kormánnyal együtt megfontolván a dolgot, engedélyt adott a miniszter az erélyes és szakavatott igazgatósága által kitűnő Budapest-Terézvárosi takarékpénztárrészvénytársaságnak 60 évre az úgynevezett lombard-üzletre, respective a kézizálog - kölcsön-ügylet üzembe vételére Magyarország egész területén. Miután a kézizálog- ügyletet az ország minden vidékén, úgy nálunk is jobbára magánosok űzik (amennyibén pénzintézeteink zálogkölcsöne leginkább csak az értékes érczanyagra terjeszkedik ki) és e téren igen sok visszaélés fordul elő : már magában véve is előnyös az, ha egy olyan szolid takarék- intézet, mely nyilvános számadásra van kötelezve, vállalkozik önállóan a nép számos rétegére nézve nélkülözhetlen és fényesen jövedelmező kézizálog-kölcsön-üzlet folytatására minden alkalmas vidéki helyen. A kefeskedelmi miniszter által, adott engedély különösen magas értéket nyer az által, hogy a társaság, amely czégét »Budapesti- takarékpénztár és országos Vakáció kihirdetése. Falusi kép. A tollat Savó Ábrahám vezette. Ezt a helyzetet azonban csak átvitt értelemben méltóztassék venni, mert a mi Savónk a legkevésbé sem látta jónak a tollat vezetni. Ellenkezőleg! A tollszár túlsó végét a szájában eveztette szinte öntudatlanul, mely műtétei, a mint azt az elemi iskolában szerzett gyakorlatunkból tudjuk, »nehéz helyzetet« jelent. A helyzet valóban nehéz is volt. Az öreg Gombos József állott föl, hogy a föltisztelt iskolai szék előtt szokatlan merész filippikáját megtartsa. Az ülve maradt nyolc iskolai tag öszszenézett. A pitykés mándlijukat összébb vonták a vállukon. Vihar lesz. Az öreg Csiriz, a csizmadia, csupán a szutykos pipáját lóditotta át a szája másik szegletébe. Tőle elég volt ennyi testi emóció is. A kollega, a tollvivő azonban eleven tragikummá vált. Idegei bizseregtek. Fülében mennydörgés morajlott sűrűn. A térdei úgy vacogtak össze, mintha újmódi csárdást cselekedtek volna, az egyházi elnök hájas térdekalácsát sűrűn mozdították meg, a mire az egyházi elnök szemrehányóan lengette a fejét, ejnye, ejnye. Gombos pedig hosszabb szónoklatához fölfegyverkezett. Egy perkálvitorlát hámozott ki a mellényzsebéből és azt billentette mint valami kortes zászlót. Hangja oly hatalmasan zörgött a kis iskolaházban, mint a miskolci csodás Viktóriarosta. A hosszá szónoklat dióhéjba szorítva a következő : — Megcsúfolása az igazságnak, hogy míg az egész falu az egész dolog idő alatt a verejtéket izzadja, a tanitó hűti a levet. Semmi dolga. Még csak nem is tanít. Ő a maga részéről kimondani kívánja, hogy a tanitó mindaddig tanítson a mig gyerek jár. Ha csak egy is ! A tanitó az ováció végén fellélekzett. Mintha titokban a bokáját is összeütötte volna. — Csak ennyi ? Ezt már szívesen beleveszem a protokolumba és állom. A csizmadia visszalódította a szutyakos pipát. — Ez oszt' a beszéd. zálog-kölcsönző intézet*-re változtatta, az összeg 75 százalékáig kamatozó kézizálogpénztári jegyeket bocsásson ki. Ennek folytán a részvényesek közgyűlése elfogadta az igazgatóság javaslatát, hogy t. i. a társaság mostani 5 millió koronát tevő alaptőkéjét 10 millió koronára emeljék fel oly formán, hogy 25,000 drb. egyenkint 400 korona névértékre szóló részvényt alkotnak, melyből 12 5000 drb. a régi részvények kicserélésére, a fennmaradó 12500 drb pedig a felemelendő alaptőke beszerzésére szolgál. A kibocsátandó 12500 uj részvény kibocsátási árfolyama 480 koronában állapittatik meg és a jelenlegi részvényeseknek biztosíttatik az elővételi jog. A vidéki hitel érdekében előnyösnek tartjuk, hogy ilyen szolid takarékpénztár 10 millió korona alaptőkével és házi zálogpénztári utalványkibocsátási szabadalommal felruházva, fióküzleteket állit fel minden alkalmas vidéki városban. Ha egy nagy fővárosi takarékpénztárnak ezek a vidéki fiókjai egyelőre csak kézi-záA tanitó pedig a foga között e szavakat mormogta : — Körösi szentelt viz ! Kötéllel se fogtok most gyereket. A vita igy szerencsésen elvonult, az elsőfokú iskolai hatóság jiedlg bevonult hivatása kellemesebb részét teljesíteni, bevonult a »Józan magyarhoz* címzett csapszékbe, a minél nagyobb képtelenséget kiállításon se lehet képzelni. Ebből a >Józan magyar«-ból nem került ki józanon senki. * De nem ennek históriai felderítése képezi most feladatomat, hanem az, hogy a föntebb jelzett iskolai gyűlésen Savó Ábrahám tanitó úr szerfölött elvetette a sulykot. Nem vetett számot Szeghő uram özvegyével és különösen azzal, hogy igy Szeghőéknél nem kel ki kis liba. Ennélfogva az apróságok dologtalanul minek lebzselnek otthon. Hát küldötte őket hűségesen az iskolába: a Rozikát, meg a Pistikét. Ide-oda zsendülni kezdett a cseresznye, sőt meg is érett; kötött az ugorka, sőt már kovászra fogták : a Szeghő gyerekek még mindég szép rendben eljöttek az iskolába. (Gyöpre tanügyi monográfiák! Ilyeneket Írjatok meg.) A tanítót pedig kötötte az iskolai határozat. Ott lóditotta beléjük a tudományokat nagy keservesen, a közönséges törtekig törte már velük a didaktikát, pedig ez ellen a tanitó egyletek legalább ezer határozatot hoztak. Káptalan lesz ennek a két [Szeghő gyelog-kölcsön-üzlettel foglalkoznak is, mégis alkalmat nyujtnak azok arra, hogy a bank és takarékpénztári üzlet más terein is javuljon és erősödjék a vidéki városok hitelszervezete a fővárosi intézetekkel való közvetlen benső viszony által. A kereskedelemügyi minisztérium kiváló érdeklődése az ügy iránt abban is nyilvánult, hogy a közgyűlésen Fichtl Frigyes osztálytanácsos is jelen volt mint a kormány képviselője. Ezek után reméljük, hogy a kézizálog-kölcsön- üzlet a vidéken jobb és tekintélyesebb alapokra lesz fektetve ; előnyös lesz a pénzintézetekre, de előnyös lesz különösen a hitelre szoruló közönségre nézve. Eme reformok megvalósítása tehát a kölcsönügyletek történetében nevezetes forduló pontot fog képezni. —ate. A halál színlelése az állatoknál. A halál utánzása az állatok csaknem minden fajánál észlelhető. Legjobban ismert tény ez a rókánál, a mely részint, hogy a veszélyt kikerülje, részint, hogy prédáját magáreknek a feje. Gyöngyöket termett a nagy buzgalom : a kánikula verejtékes, csillogó gyöngyeit. — Talán holnap otthon maradhatnátok, kicsikék ? A szelid nyomás nem használt. A Szeghő gyerekek iskolás kedvét meglankasztaní nem lehetett. Másnap reggel fél nyolc órakor már beült a két gyerek a padjába. Jó gyerekek voltak. Csöndesen várták a tanítót. Egyszerre csak reszketni kezdett mind a kettő, mint a miskolczi kocsonya. A rémtől. A tábla mögül bujt elő fehér lepedőben. Világított a szeme. Csodálatos szörny volt az. A mint egy lépést tett feléjök, a két gyerek se vette tréfára, sikoltva futott ki az ajtón és a kis falu nyugalmát hirtelen vad szenzációval verte föl : kisértet jár az iskolában. Szeghőnek nem volt hátra mit tenni. Libákat vett, mert a két apró gyereket a hideg rázta, ha az iskolába küldötte áz apjok. A Szeghő gyerekek elmaradásával Gölöncséren megkezdődött az iskolai nagy vakáció. Savó uramat pedig oly olvadékony lelkű enyhület vette hatalmába, hogy még a Néptanítók Lapját is úgy olvasta, mint valami klasszikus irodalmi terméket. Csupán Savóné ténsasszony volt haragos a férjem uramra, mert állítólag nagyon pókhálós és poros lett egy — lepedője. Verner László. Esztergom, XVII. évfolyam. 40. szám. Vasárnap, 1895. május 19. ESZTERGOM és VIDÉKE r r r «« „sasiiasvaNií^^ VÁROSI ES MEGYEI ERDEKEINK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint kétszer: | • — | . r csütörtökön és vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal, | i r e e s e —»— | hova a lap szellemi részét illető közlemények, hivatalos és | a kiadóhivatalban vétetnek fel. ELŐFIZETÉSI Áí^: | magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és reklamálások | $M>^ | Egész évre 6 frt — kr. | küldendők : | | Fél évre 3 » — » V § 0 , , . , , Minden egyes hirdetés után 30 kr. kincstári s Negyed évre i • 50 » ^ bzecnenyi-ter 35. szam. § § Egy hónapra — » 50 » § ; r _ | bélyegilletek fizetendő. ^ Egyes szám ára — » 7 » ^ Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban, Tábor Adolf könyvkereskedésében, ^ Vs»aaNx>íasj»svxs^ a Wallfisdl- és Haugll-féle dohánytőzsdékben. &»NíxaM*»Nií^^