Esztergom és Vidéke, 1895

1895-05-05 / 36.szám

ság által eltikkasztott világot. És a megtermékenyített föld termett gyönyörű gabonát, de termett mérges, kártékony virágokat is, mert akármilyen kitűnő is a szántóföld, valami korcsnövénynek is kell rajta teremni, sőt buja termékenysége hozza őket létre. Ilyen mérges virág a szocziálizmus. Külsőleg szép, tetszetős, de ha felkoncoljuk, látjuk, hogy mérges nedveket tartalmaz. Szaga elbódit, s akit elbóditott, annak nehéz a mámortól megszabadulni. Hangzatos szép jelszavai vannak a szocialisztikus

5 tanoknak, a szegény embert gyönyörű álomba ringatják. Egyik főjelszava a világpolgárság, s ez tette lehetővé azt, hogy egész világ szegény emberei közül nemzetiségre, fajra, vallásra, honpolgárságra, egymás között való távolságra nem tekintve tömegesen egyesültek a magánvagyon ellen s megalkották a nemzetközi szocialdemokratizmust. Nem akarva a szocializmus elveivel foglalkozni, egyszerűen azt mondom, hogy azok kivihetetlenek, mert az emberi természetbe ütköznek. Anyagi tekintetben egyenlővé, egyformává nem lehet tenni az emberiséget, mert mig jellem tekintetében minden ember különbözik, a birás ösztönének tekintetében megegyezik minden ember. Gazdag és szegény, hatalmas és gyenge mindig volt és mindig lesz. S minthogy ez az emberrel vele születik, semmiféle forradalom vagy népjogi reform e princípiumon változtatni nem fog. A szocializmussal homlokegyenest ellenkezik a reakció, vagyis a tömeg elnyomása és az egyes aránytalan emelése. Leginkább a gazdagok és és hatalmasok és ezeknek kliensei, erkölcstanokat hirdetnek, melyeket a vallásnélküli államok sem tűrhetnek meg. Hol maradnak még a szív bűnei, melyekről non indicat praetor ? Pedig minden külsőleg véghez vitt bűntény először a szívben gyökerezik, ott táplálkozik, ott érlelődik. Annak a gyilkosnak, ki embertársának életére tör, szörnyű vágya szivében fogamzott meg; a szív, az akarat parancsol, a kéz, mely gyilkol, csak engedelmeskedik. Még Rousseau szerint is: »Szép dolog az erényt az észre alapítani akarni, de mi lesz annak a szilárd alapja, ha nincs Isten ?« Mélyen tisztelt nagygyűlés ! Társadalmunk lázas beteg, nagy krízis előtt állunk, nem csak mi, hanem az egész emberiség. Hisz mindenütt mindez — eddigelé megbolygathatlannak hitt kérdés felvettetik, minden prekáriussá tétetik, a vallással egyszerre minden fenyegettetik : a tekintély, az engedelmesség, a tulajdonjog, a vagyon, a jellem, az élet, a becsület. Fojtó a légkör, érezzük a vihar közeledtét, mely ha kitör, elpusztíthat, vagy borzasztó nyomokat hagy maga után. Nem a rettenhetlen bátorság e büszke szavaival: si fractus illabitur orbis, inpavidum ferient ruinae — nézünk a vihar elé; hanem annak elhárításáért szivünk alázatosságában a tanítványok ezen imáával esedezünk : >Domine salva nos!* kiket a középkor elkényeztetett, szegődnek ennek szolgálatába. A műveltség és emberszabadság epochája megrendítette ugyan álláspontjukat, de még mindig erősek a körülményekhez képest. Nemcsak megvédeni, de nagyobbítani is akarják aránytalanul nagy társadalmi állásukat és ebből a szempontból egyesülnek ők is. Czéljuk : abszolutizmus, eszközük : népbutitás. De meg vagyok róla győződve, hogy hiába küzdenek. Korunk leghatalmasabb és legegészségesebb áramlata, az emberszabadság el fogja őket seperni a föld színéről, meg fogja semmisíteni igazságtalan törekvésüket. Igen, a liberalizmus, nem a politikai, hanem az emberjogi van arra hivatva, hogy e két szélsőséget, a világfelforgatás és a világelnyomás eszméit kipusztítsa, a nagy ellentéteket lehetőleg kiegyenlítve. Újólag mondom, nem a politikai, hanem az emberjogi liberalizmusról beszélek, melynek főjelszava az, hogy minden ember egyenjogú és szabad akaratú legyen, vagyis : akárki fia vagy, olyan ember vagy mint én, kivéve, ha nem vagy gazember. Minthogy az embert anyagilag egyenlővé tenni abszurdum, egyenlővé teszi szellem és emberméltóság tekintetében és nem vitatható el az, hogy ezáltal az anyagi viszonyokon is segit általánosságban. Uj, üdvösebb állapotokat akar teremteni, eldobja az ósdi, a mai élet kereteibe nem illő eszméket, jobb, czélszerűbb állapotokat alkot; de hogy ezt elérhesse, nem akarja a társadalmat egyszerre elementáris erővel megrázkódtatni és átalakítani, hanem időhöz mérten, természetesen és biztosan halad czélja felé. Az emberjogi liberalizmusnak mindenütt vannak bajnokai, akik egyhangúlag emelik fel szavukat ott, ahol a népjog eltiportatik. Az emberi nem boldogitására törekszik, s ehhez egyetlen eszköze van: haladás a műveltségben és ennek terjesztése. A műveltség, igaz, hogy ki nem irthatja, de minden esetre korlátozza velünk született bűnös tulajdonságainkat, viszont kifejti, erősebbé teszi a jóhoz való ragaszkodást, mert hisz ez is velünk született. Nem uj, régi, nagyon régi ez az eszme, számos prófétája s majdnem ugyanannyi mártírja van. A mai állapotokat, a melyek mindenesetre jobbak a régieknél, e liberalizmus teremtette és természetes, hogy ezáltal neki van legtöbb hive. Az emberiség zöme az emberjogi liberalizmus elveit vallja mióta a felvilágosodás napja áldásos sugaraival a földet elözönlötte. Haladunk előre. Es minél előbbre haladunk, minél nagyszerűbb műveket alkotunk, annál erősebb, szívósabb és terebélyesb lesz az emberjogi liberalizmus gyönyörű fája, melynek magvát bizonynyal a Gondviselés vetette el az anyaföldbe. HIREK. Esztergom, május 4. — Olvasóinkhoz. Figyelmeztetjük lapunk olvasóit, hogy az «Esztergom és Vidéke» szerkesztőségét és kiadóhivatalát május i-től kezdve Széchenyi-tér 35. SZ. alá tettük át. — Kinevezések a megyénél. Esztergom-vármegye főispánja legutóbb kinevezte Németh Jenőt központi irattárossá, Czakó Bélát a közp. főszolgabiróságtól a főügyészi hivatalba,Cz audek Mórt az esztergom-járási főszolgabiróságba és Frankner Károlyt a főispáni hivatalba dijnokokká. — A városi központi választmány tegnap a polgármester elnöklete alatt ülést tartott, amely ülésből a képviselő választóknak 1896. évre érvényes névjegyzékének kiigazítása céljából K o 1 1 á r Károly főjegyző elnöklete alatt B e d ő József és Hoffmann Ferencz választmányi tagok küldettek ki, — akik június hó 9-ig munkálatukról tartoznak jelentést tenni. — Az Új vashíd munkálatai serényen haladnak előre. Most az esztergomi oldal és középső ivezet faállványán dolgoznak, a párkányi oldal kész faszerkezetére pedig a vasgerendákat helyezik el. Egyidejűleg folynak a földmunkák a töltéseken. Ezek nagyjából már készen vannak, csupán a töltések oldalainak kővel burkolása van hátra. Már kijelölték a szigeten áthúzódó töltés helyét is. Valóságos botrányköve lesz Esztergomnak ez a szigeti út. Ahelyett, hogy mint tervezve volt, egyenes irányban hasítaná át a szigetet. S alakban görbül és az egész monumentális hatást teljesen tönkre silányítja. Lesz még alkalmunk a jeles úttal bővebben foglalkozni, — A városi épitő-bizottság csütörtökön dr, Helc polgármester elnöklete alatt ülést tartott. A bizottság megbeszélte a városi hivatalok beosztását az egyesült Esztergom részére. Részletes terv kidolgozásával a városi mérnököt bízták meg. A bizottság kifejezte azon véleményét, hogy legcélszerűbb volna, ha az udvar hátsó részén levő földszintes épület lebontatnék és kétemeletessé építtetnék fel. A mostani nagytermet a tanácsosi szobával és a lépcső feljáródal áz az utcára kiugrással, valamint kupolával látnák el. Igy 140 négyszögméter területű nagytermet nyernének. Volna benne külön karzat is a közönség részére. — Hymen. Patay Gyula, farnadi ev. ref. lelkész-káplán május i-én vezette oltárhoz F. Pélen Patay József f. péli ref. tanitó leányát Erzsikét. — Ugyanekkor esküdött hűséget Takács Károly szabolcsmegyei ref. lelkész is a menyasszony nővérének. A kettős lakodalom nagyszámú rokonság jelenlétében a faluhelyen még hagyományos vigalmak mellett folyt le. — Színház. Szerdán Hatvani Károly társula a » Három testőr-«t, Herczeg Ferencz szellemes vígjátékát adta. Ez az előadás is igen jó volt. Sorba vehetjük az összes szereplőket, valamennyien jól megállották a sarat. S á r d i pompás Pollacsek volt, Mátray Kálmán bravúrral játszta a furfangos Rátkyt, a »Vihar* felelős szerkesztőjét. Mátrayné okos és eredeti kis Liza volt. B á t o s i Endre — nem tehetünk róla — nekünk a leprokonszenvesebb színész. Igazi derék tagja a társulatnak. A leghálátlanabb szerepeket is buzgón csinálja végig. Hortovayja derék alakítás volt. A kis H i d a s i n (Kosnitzky) megint könnyezésig kaczagtunk. — Csütörtökön láttuk az első jó operetté-előadást a »Kornevilli harangodat. A helybeli ezred zenekara megbővült, most már 15 szenész kifogástalanul játszott. A karban pedig elsőrangú tagokat láttunk. Igy kiegészítve a karok összevágóan mentek. Mezei kissé hideg Gáspár apó volt, Lévai Berta ennivaló Zsermén. Csillag Amália excellált behízelgő hangjával és nagy színpadi rutinjával. A birót Hatvani adta elég jól, pedig Mátrai helyett ugrott be. Utoljára hagytuk a társulat vendégét, Viola Józsefet. Szép baritonja van, szép színpadi alak és rokonszenvesen játszott. — Szóval az egész előadás úgy ment, mint a karikacsapás. Csak publikum volt kevés, de hisszük, hogy a Kornevilli harangok sikere után az operettekbe is el fognak járni. Pénteken előaadást nem tartottak. Ma^szombaton Mátray Kálmán hirtelen megbetegedése folytán a » Számi az uj honpolgár* elmaradt; helyette a »Szókimondó asszonyság* került szinre. Holnap vasárnap délután zónaelőadásul a »Czigány«, este rendes helyárak mellett »Számi az uj honpolgár* kerül szinre. Előkészületen van Napraforgó, Bernardo Montilla. Kedden, 7-én lesz jutalomjátéka Lévai Berta asszonynak a Náni«-ban. — Érdekes hegycsuszamlás. A szentamási úgynevezet Gusztus- dűlőben rdekes természeti tüneménynek tanúi a zőlőbirtokosok. Már az elmúlt években [mutatkozott hegycsuszamlás, úgy hogy ja szőlők mellett nagy meredély támadt. ;A szakadásból pedig sárgás vizű hőforrás (valószínűleg kéntartalmú) bugyog elő. A föld még most is rohamosan sülyed Mindenesetre jó volna, ha a hőforrást tudományos vizsgálatnak vetnék alá, valamint a hatóság intézkednék, hogy a veszélyes hely elkeríttessék, mert ott gyermekek is ugrálnak, játszanak és könynyen szerencsétlenség történhetik (K.) — Helyőrség változás. Az idén ősszel az esztergomi 26-ik gyalogezred 2-ik zászlóalját, mely eddig Győrött állomásozott, Castelnuóvóba (Dalmácia) helyezik át, ugyancsak ezen ezred egyik fél zászlóalja pedig Győrből Esztergomba fog jönni. A Dalmáciába menő zászlóalj a 72. gyalogezred egy zászlóalját váltja fel, amelyet Magyarországba helyeznek át. — Az öngyilkos tanítónő. Hirt adtunk már egy szerencsétlen szép leány, H o f fm a n n Katica haláláról, ki április 28-án a budai Lukács-fürdőben szivén lőtte magát. Már akkor is megírtuk, hogy Hoffmann Katica az öngyilkosságot valószínűleg zavart elmével követte el. Ezt igazolta a budapesti törvényszéki orvos által megejtett vizsgálat, s most már kétségtelen, hogy a szegény leányt a megőrüléstől való félelem vitte a halálba kezdetleges elmebajának tudatában. Három éve testvérbátyja fiatalon halt el s ez búskomorrá tette Őt. Attól lehetett leginkább félni, hogy vallásos őrjöngésbe esik. Húsvétkor Esztergomban több időt töltött nagybátyjánál, Csupor István primaciális erdőmesternél, s már ekkor követett el öngyilkossági kísérletet. Hoffmann Katicát nálunk sokan ismerték, s az esztergomiaknak is őszinte részvéte kísérte az elhunytat korai sírjába. — Meghiúsult családi dráma. Vérfagyasztó tragédia történt vasárnap éjjel a Szent-Anna-utcában. Egy Keresztes Antal nevű munkás, ki már régóta rossz lábon élt feleségével, arra szánta el magát, hogy gyilkosságot követ el felesége és ennek barátnője ellen. Nagy sikoltás riasztotta föl a lakosságot vasárnap éjjel 11 és 12 óra között, melyet a barátnő, Wertmann Józsefné (Csinos Terka) hallatott. Keresztesné, ki már napok óta barátnőjénél tartózkodott, azzal szolgáltatott okot a családi vitára, hogy urától egészen külön élve, Csinosné őnagyságával együtt éjjeli vendégeket fogadott. — Keresztes, ki már régen megsokalta a két jómadár garázdálkodását, bosszút forralt magában és hogy gyilkossággal vet véget a türhetlen állapotnak. Az elkeseredett férj végre akarván hajtani tettét, rajok rontott s már-már közel járt kése áldozataihoz, midőn a nőknek őrült sikoltással sikerült megmenekülniük. Keresztesné, ki a megbőszült gyilkos haragjától ügyesen elrejtette magát, megmenekült az üldözéstől, de annál borzasztóbb volt Wertmanné esete. Wertmanné ugyanis velőtrázó sikoltással kirohant a kapun 8 éves leányával, de a gyilkos követte áldozatát s már fojtogatni kezdte, mikor aztán sikerült őt megmenteni a boszúálló karmai közül. Egy becsületes ember, Jáger Alajos vasúti málházó, ki betegen virrasztott ágyában, hallván a nagy jajgatást, melyet a két üldözött hallatott, hirtelen felugrott ágyából és azon mód sietett megmentésükre, miután az áldozatok segítségért kiáltoztak. Jágerben felébredt a felebaráti kötelesség és gyorsított léptekkel futott segítségükre. Beteg volt bár, de a nagy kínzás, melyet a gyilkos elkövetett, feltüzelte vérét és hősiesen megszabadította a félholt áldozatokat. Egypár nyaklegyintéssel ellátta őkelmét, ki erővel szabadulni akart miután félt, hogy megismeri, mig nem egy erős rántással sikerült is magát megszabadítani. Megszabadulván, gyors futásban keresett menedéket, kit Jáger is követett, amennyire elhagyott ereje engedte. Keresztes aztán keresztül-kasul az utczákon a barátok temploma felé futott.miközben kését is elejtette, melyet Jáger a hosszú keresés daczára a nagy sötétség miattmeg 1 nem találhatott. Jáger aztán visszam ent