Esztergom és Vidéke, 1895

1895-01-13 / 4.szám

— A kereskedö-ifjak hangversenye igen szépen sikerült ma este. Nagyszámú közönség hallgatta a mind végig magas színvonalon mozgó műsort. Nyitányul a katonazenekar játszott a megszokott pre­cizitással. Utána Feigler Károly úr mély érzéssel énekelte Tannháuser ro­máncát. „Az utolsó alamizsnát" Bártfay Rózsika szavalta meghatóan, kedves csen­gésű hangja pompásan kisérte a költe­mény finom modulációit. A „Parasztbe­csület" kettősét adták elő ezután Perényi Irma úrhölgy és Feigler Károly úr. A közönség szűnni nem akaró tapssal ju­talmazta a hatásos operarészietet. Bren­ner Juliska úrhölgy két zongoradarabot játszott igen kedvesen. Az est legsike­rültebb részlete következett ezután: Pe­rényi Irma úrhölgy dalai. Vége-hossza nem volt az ismétlésnek, ugy, hogy Pe­rényi k. a. még két kitűnő magyar dallal toldotta meg a műsort. Grosz Gábor bányamérnök úrnak igen érdekes és ta­nulságos geológiai felolvasása követke­zett erre, mit a közönség különösen mi­vel az esztergomi szénbányászat érdekfe­szítő problémájára is kiterjeszkedett a felolvasó — mindvégig feszült figyelemmel hallgatott. Végül Meri és Fehér urak „Felsült szerelmesek" czimmel egy mu­latságos kis dolgot adtak elő. Még csak ezután következett az igazi mulatság, a pompás kedvű táncz ki világos-ki virrad­tig. Számos esztergomi előkelőség is meg­jelent a kereskedők elite-konczertjén, de még ők is elhomályosultak a jelenlevő hölgyek szép koszorúja mögött. — Víziváros község képviselőtestülete a vízivárosi érseki nőnevélő intézet mellett felállított kisdedóvónak játékszerek beszer­zésére 50 frtot szavazott meg. — Ártatlan halott. Burián Lajos, vá­rosi alkapitány kis 3 éves leánykája, Sze­rénke halt meg tegnap difteritiszben. A szegény szülőknek ez már harmadik gyer­mekük, kit a torokpenész szörnyű beteg­sége ragadott el ölelő karjaik közül. — Thurner József az »Esztergomi La­pok« munkatársának betegsége — mint őszinte örömmel értesülünk — napról­napra javul és teljes felgyógyulásához az orvosok biztos reményt fűznek. — Osztálycsoportositás az ipariskolá­ban. Miután az ipariskolákról szóló tör­vény kimondja azt, hogy oly osztály mellé, melyben a tanulók száma a 70-et meghaladja, uj paralel osztály állítandó ; ennélfogva az esztergomi ipariskola elő­készítő osztályába ez idő szerint IOO tanuló iratkozván, az eljáró bizottság által uj paralel osztály állíttatott fel. Az ide vá­lasztandó tanitó már január 15-én meg­kezdi működését. Eddigelé két tanitó pályázott : Neumayer Károly kir. városi és Radics Béla Sztgyörgymezői tanítók. A választás január 15-én d. e. ejtetik meg. — A szinészek búcsúelőadása. Ara­nyossy Gyula színtársulata szerdán vett búcsút Esztergomtól jóformán üres ház előtt. Amilyen volt a kezdet, olyan a folytatás és a szomorú szini évad vége is. Utoljára Bérezik Árpád »Nézd meg az anyját, vedd el a lányát« cimű vígjáté­kát adták. E darabban búcsúzott el egy­úttal özv. Kováts Gusztávné 32 éves szí­nészi pályájától. LegjobbanBárdy (Szeredy) és Újvári (Leontin) játszottak. Újvári a a csinos asszonyt, kinek már eladó leánya van, mulatságosan adta elő, hasonlóképen Bárdy is a szerelmes fiatal embert, ki magát nem tudja mihez tartani. Aranyos­syné (Edith) folyékonyan, Tarján (Iza) ked­vesen játszottak. Kovátsné (Homokiné) és Aranyossy (Téssy Tamás) valamint Fekete szintén kitettek magukért. Kere­csényi (Visky) azonban nem volt jó. Ko­vátsnét kartársai szép babérkoszorúval ajándékozták meg. A társulat szombaton már Párkányban játszott. — Az iparossegédek rajztanfolyama. Nem kell bizonyítgatni, hogy alig van kézműipar, mely el lehetne rajzismeret nél­kül. Ez okból az iparostanuló már pá­lyája kezdetén rá van szorítva, hogy a kézműiparágak azon nemében, melyhez a rajzismeret elsajátítása feltétlenül szük­séges, rajzolni tanul. Azonban akkor, midőn az ipariskolát felszabadulásával elhagyja' megszűnik a rajztanúlás is, mert a tovább­képzés elmaradásával oly iparossegédek lesznek önállóvá, akik csak az ipariskolai is­merettel birván, teljes egészét az idevágó és megkívántató ismeretnek mégis csak nélkü­lözik. E célból több helyen keletkeztek az úgynevezett továbbképző rajztanfolya­mok az iparossegédek részére, mely leg­inkább egyesületi uton szokott egyik-má­sik városban érvényesülni. Hogy Eszter­gomnak felszabadult iparos tanulói segédi minőségben se nélkülözzék a szakbavágó rajzismeretek elsajátítását, a helybeli kath. legény-egylet elnöksége már jó eleve mó­dot keresett, hogy e hiány kiegészítésre találjon. Meg is tette ezt a győri ipar- és kereskedelmi kamara nemeslelkű adomá­nyából, a rajztanfolyam megnyitására szánt 80 írtban. A kath. legény-egylet őszinte örömmel vette az adományt s a rajztanítással Mátsik István, megyei hiva­talnokot bízta meg, ki a tanítást heti 4 órában legközelebb megkezdi a kath. le­gény-egylet helyiségében. Az erre vonat­kozó felhívásokat most bocsátják ki. — Hangverseny Párkányban. A »Pár­kányi ifjúsági nőegylet« február elején jótékony célra nagyobb szabású hang­versenyt rendez, melyet táncmulatság követ a Schwarc-féle szálloda nagytermé­ben. A körülbelül megállapított műsorból kiemeljük a következő pontokat: Nyitány Wébertől, 4 kézre zongorán előadják Fritz Amália k. a. és Gang Miksa úr. »Aki mer, az nyer« dialóg Murai Károlytól. Chopin keringő, zongorán előadja Fritz Amália k. a. »A levél« monológ Gabá­nyitól. Legenda Wieniawskitól, hegedűn előadja ifj. Kodesch József, zongorán ki­séri Gang Miksa úr. Fölolvasás tartja Kranowitz Lajos úr. Serenata Moskow­skitól, zongorán előadja Ullmann Paula, k. a. Hegedűrészlet, előadja Kodesch Jó­zsef. Liszt II. rapsodiája zongorán előadja Gang Miksa úr. Ez lesz az első nagyobb szabású hangverseny Párkányban, melyen különös, figyelemmel várják ifj. Kodesch József budapesti hegedűművész, Blau kon­certmester jeles növendékének felléptét. Kodesch a budapesti Vigadóban már többször nagy hatással játszott. — A váci kath. kör megnyitása holnap, vasárnap történik meg. A megnyitás a' Curia nagytermében rendezendő díszü­lésen fog lefolyni este Gorakor, de meg­előzi d. e. fél 11 órakor ünnepies „Veni Sancte" a felsővárosi plébánia-templom­ban. A díszülés legkiemelkedőbb pontja lesz gróf Esterházy Miklós Móric beszéde, ki várhatólag fontos nyilatkozatokat fog tenni. Ugyan ő részt fog venni a ban­ketten is, mely az ünnepségek sorát be­zárja. A megnyitó díszülésen a buda­pesti és esztergomi kath. körök nagyobb küldöttséggel fogják képviseltetni magu­kat. A méghivó szerint az ünnepély sor­rendje a következő : Délelőtt 10 és fél órakor ünnepies „Veni, Sancte" a felső­városi plébánia templomban. Délután 6 órakor diszgyűlés a „Curia" nagyter­mében. Tárgysorosat: 1. Elnöki megnyitó. — 2. Gróf Eszterházy Miklós Móric beszéde. — 3. Prolog. Irta : Fludorovits Zsigmond. Szavalja: Fodor Imre. — 4. A kör megalakulásának története. Elő­adja a titkár. Este 7 és fél órakor ban­kett ugyanott. — Az egyéves önkéntesek bálját mint értesülünk a rendező bizottság, február hó 9-ikére tűzte ki Komáromban. E bál az idén is a katonai tiszti-kaszanó termei­ben fog megtartatni. A meghívók már legközelebb ki fognak bocsátatni. — Kritikus napok 1895-ben. Falb Ru­dolf hírneves időjós, a következőleg állí­totta egybe a jövő évben az ő elmarad­hatatlan (?) kritikus napjait: Első 1 rangú kritikus napunk tiz lesz és pedig január 11, február 9, március n, március 26, áp­rilis 9, július 22, augusztus 20, szeptember 18 és október 18. — Másodrangú kritikus nap lesz nyolc: február 24, április 25. május 9, június 22, október 14, november 2, és 6, december 31. — Harmadrangú kritikus napok : január 25, május 24, jú­nius 7, július 7, augusztus 5> december 2 és 16. Igy tehát összesen 25 kritikus nap lesz a jövő évben. Jóslatát egy kis brq­süra alakjában tette közzé, kommentárral kisérve, melyben elmondja, hogy a jelzett napokban földrengés, vizáradás, villám­csapások, jégverés és más hasonló kelle­mes meglepetés éri a benne hívőket. — Tűzoltók az ezredéves kiállításon. Az 1896. évben megtartandó milleniumi országos kiállításon a belügyminiszter kezdeményezéséből egy mintafalut is re­produkálnak. Ujabban, mint írják, ehhez falusi tűzoltóságot is szerveznek, hogy a látogatók előtt bemutassák, miként kell egy teljesen felszerelt falusi tűzoltóságot szervezni s mily nagy hasznát veszi an­nak egy község. — Az ipariskola ügye. »Egy mellékvá­rosi polgár« aláirással ezt a levelet kap­tuk : Az »Esztergomi Lapok« legutóbbi számában olvastuk, hogy az ipariskola előkészítő osztálya ketté választásának szüksége forogván fenn, egy tanitó alkal­mazása válik szükségessé, mely állás be­töltésére nyomban egy kir. városi tanítót ki is jelel. Mint azt mindnyájan jól tud­juk, az ipariskola fenntartási költségei a városrészek által részarányosán fedeztet­nek, s tanítói mindannyian a kir. városi tanítók soraiból kerültek ki, s mégis a tanítói állások ily egyoldalú betöltése miatt a mellékvárosok részéről eddig semmi megjegyzés nem történt. Most, hogy az egyesités kérdése napirenden van, minden ily közös ügybeni döntést, még a legcsekélyebbnek látszó kérdésben is, a mellékvárosok részéről méltányossági szempontból bírálnak el s az eredmény­ből vélnek a jövő esélyeire következtetni. Elismerés illeti azért dr. Helc Antal pol­gármester urat, hogy e dologban a mel­lékvárosi tanítók érdekeit is szem előtt tartani határozta, és ez értelemben a jelentkezésre őket is felszóllittatta. Hisz­szük tehát, hogy ez alkalommal e szépen vallott elv nemcsak e határozatban, de a megejtett választás eredményében is tel­jessen ténynyé válik, s az eddigi bizonyos rendszeren alapuló megbízatás helyett győzni fog a méltányosság. — Katonai lelkészek a tiszti szemlén. A katonai lelkészek már hosszabb idő óta a tiszti szemlén rendes utczai ruhában jelentek meg, ami a katonai hatóságok­nak nem tetszett. Felsőbb utasításra a hadkiegészítő parancsnokság most felhí­vást intézett az összes katonai lelkészek­hez, hogy a tiszti szemlén ezentúl egyen­ruhában, katonai köpönyeggel és kalap­pal jelentkezzenek. — Az egyforintos államjegyet, — mint értesülünk — már sok . helyen vonakod­nak elfogadni, különösen a jó falusiak ; úgy látszik az erre vonatkozó rendeletről nincsenek kellőleg tájékozva. Erre való tekintetből ismételve tudatjuk, hogy a kormány intézkedése szerint: az egyfo­rintos államjegyek a magánforgalom­ban 1895. évi deczember hó 31-éig meg­maradnak ; az állampénztárak és hivata­lok pedig ezen államjegyeket 1896. évi június hó 30-ig fogadják el, 1896. július hó i-től 1899. deczember 31-éig azonban már csak a váltó-pénztári teendőkkel meg­bízott állami pénztárak, valamint a cs. és kir. közös központi pénztár Bécsben fo­gadják el átváltás végett, s 1899. deczem­ber 31-ike után ezek az államjegyek többé sem fizetésképen el nem fogadtatnak' sem át nem váltatnak. — Nagy disznóhizlaló Párkányban. Hír szerint Szegedi Sándor párkányi bir­tokos 250 holdas mintaszerűen berende­zett .birtokát eladja egy a legnagyobb kőbányai disznőkereskedőkből álló kon­zorciumnak. Kőbányáról már kiszorulnak j a hizlalók. A fővároshoz közel Párkány­nál alkalmasabb területet nem is igen lehetne találni, mert itt közel a vasút, a hajó, malom, hol korpát nyernek és a Szegedy féle birtok kitűnően fel vari sze­relve. A birtok ára százezer frt. körül képezi alkutárgyát. E nagy disznóhizlaló megint előbbre vinné a kereskedelmileg amúgy is virágzó mezőváros anyagi jólétét. — SzŐllŐ Ójtási tanfolyam Az Eszter­gom vidéki gazdasági-egyesület, mint az elmúlt években, úgy ez évben is az ame­rikai szőllőtelepén, saját helyiségében, szőllő fás ójtási tanfolyamot rendez, hol a gyakorlatban legjobbnak bizonyult, ój­tási módozatok fognak taníttatni. A tan^ folyam díjmentes és hallgatója lehet min­den olyan egyén, ki az előadások alkal­mával saját érdekében is oda fog hatni, hogy az előadottakat, a tanfolyam tar­tama alatt szorgalmasan elsajátítani igyek­szik. A tanfolyam kezdődik 1895. évi ja­nuár hó 15-én és tart 4—5 hétig heten­ként 4 nap u. m, kedd, szerda, csütör­tök és pénteki napokon reggel 8-tól este 5 óráig. A tanfolyam befejezése után az arra érdemes tanulók az igazolványon kívül még pénzbeli jutalomban is része­síttetnek és a tavaszi gyakorlati ójtások­nál is alkalmaztatnak. Minden tanuló a szükséges vessző anyagon kívül még jó ójtókésről tartozik gondoskodni. — A legújabb CSUda. A new-yorki or­vosok körében, mint egy amerikai lapban olvassuk, nagy izgatottságot és érdeklő­dést kelt egy többször megvakult és vak­ságából ugyancsak többször kigyógyult kis leány esete. A kis leány Zimmermann Emma, négy esztendős s az a különös tulajdonsága van, hogy ha tortát vagy más süteményt eszik, ideiglenesen meg­vakul. Néhány hónappal ezelőtt az utcán játszott a kis Emma, s ekkor egy kis da­rabka tortát kapott egy másik kis leány­tól. Miután megette, szemeiben heves fáj­dalmat érzett, amelyet az orvosok bizonyos] időre csillapítottak, de valahányszor újra tésztanemüt evett a kis leány, azt tapasz­talta az édes anyja, hogy fehér hólyag képződik a szemén, mely bizonyos időre elveszi szemevilágát. Végre elhívták a kis Emmához dr. Knapp new-yorki híres sze­mész-specialistát, aki hosszas megfigyelés alapján megerősítette, hogy az időleges vak­ságot tésztanemüek fogyasztása okozza. Próbát is tartott legutóbb a kis leánynyal. Megetetett vele kis darab almás tortát és csakugyan ott volt a szemén a fehér hó­lyag, amely a szemevilágától újra megfosz­totta. A kis Emma különben nem is tudja a baját. Vidám, szőke hajú, kék szemű kis gyermek, aki a doktor bácsi parancsa dacára is nagyon szereti a süteményeket. — Báli selyemszövetek 35 krtól 14 frt 65 krig méterenkint, valamint fekete, fehér, szines, Henneberg-selyem 35 krtól 14 frt 65 krig méterenkint sima, csíkos, kockázott, mintázottak, damaszt s. a. t. (mintegy 240 különböző minőség és 20 00 szin és mintázatban s. a. t.) postabér és vámmen­tesen a házhoz szállitva mintákat posta­fordultával küld: Henneberg G. (cs. k. udvari szálitó) selyemgyára Zürichben. Svájcba címzett levelekre 10 kros, leve­lező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pon­tosan elintéztetnek. — Vetőmagvak. (Haldek Ignác mag­nagykereskedő jelentése az »Esztergom és Vidéke« számára.) Lóhere. Francia­ország Boroszlóban nagyobb vételeket eszközölt, miáltal nemcsak a hangulat. megszilárdult, hanem a németországi ve­vők részéről is történtek nálunk vásárlá­sok, melyekből — noha az elért árak alacsonyak — mégis következtethető, hogy az üzlet szilárdabb mederbe jött. Jegyeztetik : nagyszemű violaszinű áru 65—70 frton, közepes minőség 60—63 írton és silányabb minőség 55—58 frton. ' Lucerna. A vételkedv mindinkább jó minő­ségekre irányul és egy 80 métermázsás tétel 44 frton elkelt. A nagy mennyiség­ben előforduló silány minőség vevőre nem talált. Répamag. A jó csiraképes magvak arai szilárdultak és áremelkedés van ki­látásban. Az idén y igen sok megbízhatat­lan, nevezetesen Oroszországból importált répamag forgalmaztatik, a miért igen ta­nácsos a legmesszebb menő szavatolást kérni. Baltaci?n iránt nagyobb érdeklődés mutatkozott, de nem volt lényeges for­galom, mivel az árakat magasan tartják. Ara 11—12 frt. Bükköny és muhar A na­pokban nem forgalmáztatott. — Közgazdaság. Röviddel ezelőtt ada­tott át a budapesti Walser Ferenc-féle részvénytársaság által épitett nagyváradi vizmű a közhasználatnak. E műnél a viz a Kőrösvölgyben elhelyezett kombinált kúttelep utján nyeretik, mely naponta 4000 köbméter talajviz szolgáltatására van berendezve; ezen talajviz az ismétel­ten megejtett vegyi és bakteriológiai kí­sérletek szerint kitűnő ivóvíznek bizonyult. A szükségelt vízmennyiséget 2 szivattyú van hivatva szállítani, melyek mindegyike naponta 3300 köbméter vizet képes a város felett 60 m. magasságban fekvő viztartányba emelni. Az Oelwein bécsi tanár által készitett s 500.000 frttal kon­templált terv szolgált a kivitelnek alap­jául, ez alapon lettek a munkálatok nyil­vános pályázat utján a fentemiitett Walser Ferenc-féle részénytársaságnak kiadva, mely vállalat az építkezést a rendelkezésre álló tervek szerint végezte. A munkálatok, melyek csak ez év május 5-én kezdettek meg, már november 13-án szerződésszerű­lég befejeztettek, december elején pedig a mű átvétele és üzembe helyezése a vá­ros által mesf is történhetett. Ez idő óta a vizmű folyton használatban áll és meg­említendő azon, a kivitel gondosságára valló körülmény, hogy sem csőrepedések, sem egyéb hiányok nem mutatkoznak, hanem a vizmű a nagyváradi közönség legnagyobb megelégedésére^akadálytalanul funkcionál. Örömmel és büszkeséggel kon^ statáljuk, hogy ezen nagyszabású mű, mely rövid 6 hó alatt teljesen elkészült, üzembe helyeztetett és melynek szakszerű, gondos és lelkiismeretes kivitele ugy egész­ben, mint részeiben, szakértőileg megálla­pittatott, teljesen hazai készítmény, mely ujolag tanújelét szolgáltatja rohamosan fejlődő iparunknak, valamint a jó hirnevű Walser Éerenc-féle részvénytársaság ver­senyképességének. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos NÓGRÁDI JENŐ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom