Esztergom és Vidéke, 1895

1895-04-28 / 34.szám

vásárügyek vajúdó kérdésében, a kongresszus véleményét e hó 22-ről kelt leiratában egyenesen kikérte­Megemiitjük ezt, mint csillapító szert a szolgai készségből fakadó elkese­redettség s azon hazafias aggodalom ellen, mely a kongresszus semmibe­vevéséből indul ki. De zárjuk ki azo­kat a kétséges támpontokat, me­lyekre akár a kormány magatartása, akár a mindig kéznél levő látnokok jóslatai a kongresszus megitélheté­sére szolgálhatnak. Két út minden józan elme előtt meg van világítva. Egyik, a nehezebb, a kongresz­szus tanácskozási termeihez vezet, hol mindenki, ki szivén viseli a ma­gyar gazda sorsát, alkalma van jó meggyőződéseit latba vetve, csak­ugyan hasznos szolgálatot teljesí­teni. A másik a nyilvánosság teréhez visz, ahol mindenkinek joga van arra, hogy közönséges feltevése­ken s gyanúkon taposva, szellemi erejének torna-játékával tetszelegjen. Ebben gyönyörködni könnyebb, mert hisz az álpróféták felháborodása hangulatos s nem többre, mint ké­nyelmes veszteglésre int. Válasszon a magyar gazda, hol keressen jó barátokat, hol keresse jobb sorsát. Mind a két ut nyitva van ! Városi közgyűlés. Esztergom, ápril. 25. Esztergom város képviselő testü­lete csütörtökön tartotta közgyűlését dr. H e 1 c Antal polgármester elnök­lete alatt. Az ülés elején felolvasták az uj kórház építése tárgyában kiküldött bizottság jegyzőkönyvi jelentését eddigi működéséről. E jegyzőkönyvet lapunk mult számában már ismer­tettük. A hercegprímás 50,000 koro­nás adományát éjenzéssel vette a közgyűlés tudomásul, a polgármes­ter pedig meleg szavakban adott kifejezést a város hálájának. Részé­Bar meg a vetélytársat nézte végig. Bar elunta a hallgatást. Berta ! Ha akarná, ezt az embert — és Thomára mutatott — kidobatnám és vége lenne a komédiának, hanem mást teszek. Mondd ki te a szót, mely dönt valamelyikünk felett. Akinek nyújtod ke­zedet, azt követed. Válassz ! Berta maga elé kapott, mintha tűzka­rikák ugráltak volna szeme előtt, iszonyú küzdelem támadt lelkében, melyiket vá­lassza ? Ezt szereti, az meg isten és a világ előtt férje, kinek megesküdött. Mit csináljon ? Egyszerre mintha fényes sugár hatolt volna be homályos zavaros tépelődésébe és eldöntötte a küzdelmet. Felkapta le­szegzett fejét, szemében valami megma­gyarázhatlan fény csillant meg és egy lépést tett előre. Oda nyujtá kezét. * A-sárga kézirat többi része itt hiány­zott. Ki tudja, talán fidibusznak használta el valami öreg, régi divatú ősöm. Az ablakon már egy szemernyi hely sem volt, melyet el nem leptek volna a finom zúzmara fűszálak. A nap sugarai is rég letűntek a messze ködében látszó fe­nyő mögött. Én meg lehajtottam fejem két tenyerembe s találgattam : — T h o m a-e vagy Bar? Kosztka Mihály. ről — úgymond — más módját nem tudja, minthogy feliratilag kö­szönjük meg ő eminenciája kegyét. (Dr. Feichtinger Sándor: Örömmel hallottuk, hogy a herceg­prímás az új kórház költségeihez ily fejedelmi adománnyal járult. De míg mély hálával vagyunk eltelve a bí­boros főpap iránt, nem feledkezhe­tünk meg arról sem, hogy a pol­gármester úrnak is köszönettel tar­tozunk, mert ő az, aki a herczegpri­mást minden alkalommal óhajaink iránt informálja. Dr. H e 1 c : Köszöni a szives szavakat, részéről állásából folyó kötelességének tartja ápolni azon jó viszonyt, amelynek a primás és a város közt fent kell állnia. A jegyzőkönyvet különben tudo­másul vette a közgyűlés és elhatá­rozta, hogy a főkáptalanhoz, a tör­vényhatósághoz innen a közgyűlésből küldöttséget meneszt. • -Felolvasták az -egyesített Eszter­gom viriliseinek névjegyzékét, úgy, a hogy azt a közgyűlés által kikül­dött bizottság és az Esztergom-já­rási főszolgabíró megállapította. (Ezt is közöltük már mult számunkban). Nozdroviczky Miklós erdő­mester hivatalos jelentése után az építendő esztergomi redut rendkívül fontos ügye következett. Felolvasták a pénzügyi-bizottság jegyzőkönyvét. Tudvalevőleg ez a bizottság foglal­kozott azzal a kérdéssel, hogy mi fog történni a Sas-kaszárnyával, ha onnan a katonaság kihurcolkodik ? A bizottság egy városi mulatóhely építését ajánlja. Ifj. B o b u 1 a János építésszel vázlattervet készíttetett. Ezt a tervet egy helybeli építészek­ből és szakértőkből álló bizottság fölülvizsgálta és kisebb rendű ész­revételek mellett a kivitelre elfogad­hatónak nyilvánította. Bobula Já­nos a részletes tervek elkészítéséért a magyar mérnök- és építész-egylet által megállapított tariffa szerint 4116 frt tiszteletdijat kér. A pénzügyi­bizottság 3500 frtot hoz javaslatba. A polgármester felvilágosító meg­jegyzései után, amelyre szükség volt, mivel a bizottság jegyzőkönyve igen sovány, dr. F e i c h t in g e r Sándor szó­lalt fel. Hangsúlyozza, hogy egy tisztes­séges vendéglői és kávéházi épületre valóban égető szükségünk van, mivel a város lakossága az épülő vasutak­kal és gyárakkal folyton szaporodik. Ebbeli meggyőződéséből folyólag el­fogadja a redut-épités eszméjét.7%t»\ í ^ 1 e d e r m aji n József csak gra­tulálni tud a bizottság előterjeszté­séhez, hogy a nagy piacon redut épület emeltessék. De ő neki is az a véleménye, hogy a jegyzőkönyv nagyon sovány. Nem tudja, honnan vesszük az építész honoráriumát a 3500 frtot. Ez olyan nagy összeg, amely még a jövő évi költségvetés­ben is számot tesz. Mielőtt ilyen nagy arányú épitkeeésbe belemen­nénk, egész világos képnek kell előt­tünk állani s főleg számszerűen ki­mutatni szükséges, hogy az építésbe fektetett összeg kamatait az épület majd behozza-e, mert ha nem, akkor a városnak adókkal úgyis súlyosan terhelt polgáraira uj terhek fognak háramlani. Ma az egyesítés küszöbén helyesnek találja, hogy legalább azoknak legyen alkalmuk hozzászó­lani a dologhoz, akik az imént fel­olvasott virilisjegyzékbe a szomszéd városrészekből bevétettek. Indítvá­nyozza, hogy a kérdéssel a pénz­ügyi-bizottság újólag foglalkozzék és a vállalat jövedelmezőségét szám­szerűen mutassa ki. Mittelmann Bódog: Eszter­gom város beléletét bizonyára emelni fogja a redut-épület. De itt olyan nagyszabású építkezésről van szó, amelyről igy hamarjában határozni nem lehet. Nem határozhat most még érdemlegesen a közgyűlés, mert mindenekelőtt részletes tervekkel kell rendelkeznünk. Célszerűnek tar­taná, ha a város a tervekre nyilvá­nos versenytárgyalást írna ki, a melynél az nyeri a kitűzött tisztelet­dijat, a ki a legtökéletesebb tervet nyújtja be. A pályázat határideje például^ mától két hónapi időre Íras­sék ki./ * M * r n s ; Hfl^ : A kérdés fon­tossága köletességünkké teszi, hogy abba ne gyorsan, hanem megfontol­va menjünk belé. Ugyan ő is gon­dolkodik azon, hogy mi fog történni a Sas-kaszárnyával, de a Fürdő-ven­déglő átalakítása úgy látszik nagyobb szabásúvá növi ki magát, úgy érte­sült, hogy egy második nagytermet is akarnak építeni, tehát meggondo­landó, belemenjünk-e a redut-épités­be ? Egyébként is sok fontos épít­kezés vár ránk : az új kórház, a Lőrinc-utca, a vágóhíd. Ezeknek rö­vid idő alatt meg kell oldatniok. Ta­lán kevesebb lesz a rizikó, ha meg­várjuk, mit csinálnak a Fürdő-ven­déglővel. Ha ez meg fog felelni a kívánalmaknak, melyet a város ha­ladó követelményei hozzáfűznek, ak­kor felesleges a redut. A Sas-kaszár­nya helyére pedig posta- és táviró hivatal, a pénzügyigazgatóság épü­letét, vagy a törvényszék házat le­hetne építeni. Ne hogy úgy járjunk, hogy ezeknek telket majd drága pénzen kell vásárolni. K í f f e r T4& ps földműves képvi­selő igen talpraesetten bizonyítgatja, hogy inkább emeljük a földműves osztály helyzetét, a helyett, hogy de­rüre-borúra uj épületeket csinálunk. A földműves osztály vállait roppant adók súlya nyomja, segítsünk tehát helyzetének, hogy elbírja ezeket az adókat ; inkább gondoljunk kipusz­tult szőllőhegyeink lábraállitásáról. Brenner József : Üdvözli az esz­mét, mert a városban is el fog kelni egy tisztességes szálloda. Utal Feich­tinger szavaira, hogy a Sas-kaszár­nya helyén már száz éve vendéglő állott. A redutra valószínűleg nem fizetünk rá, mert évi jövedelmező­sége 8—9000 frtra rúghat, mig a 192,000 frtos regále-váltságikötvény, melyet e czélra akarunk fordítani, 8000 és néhány száz forintot jöve­delmez. Indítványozza, hogy a fő­jegyző dolgozzon ki a kérdésről rész­letes jelentést. Kollár Károly: Az ügy jelen stádiumában, részletes tervek nél­kül, nem lehet megmondani, hogy mibe fog kerülni a redut. A ver­senytárgyalás nagyon elhúzná az ügyet, mert ott vagyunk ma, ahol a versenytárgyalás után lennének. Hozzájárul a bizottság javaslatához. Dr. H e 1 c : Nem kívánja, hogy a közgyűlés azonnal határozzon. Ez olyan jelentékeny dolog, hogy az ügynek csak javára válhatik, ha a közgyűlés ujolag megbeszéli. Nem kívánja ugyan, hogy a kérdés a vá­rosok egyesítése utánra halasztassék, nem is czélszerü bevárni, hogy mi fog történni a Fürdő-vendéglővel, mivel itt csak tatarozási munkák folynak, de azt helyesli, hogy a kér­dés a pénzügyi-bizottsághoz utasit­tassék vissza, a bizottság pedig az­után uj részletes jelentést terjesz­szen a közgyűlés elé. Felhozták a redut ellen — úgy­mond a polgármester — hogy talán felesleges, pedig éveken keresztül hallottuk, hogy a város fejlődésének egyik legnagyobb hiánya, hogy nincs jóravaló szálloda, kávéház, ahova esetleg nők is járhatnának, nincs nyári helyiség, táncterem. A báli teremhez mindenféle mellékhelyisé­gek is kellenek, nem elég pusztán a táncterem. Esztergom társadal­mának jelentékeny részét teszik a helybeli ezred tisztjei. Hogy az ez­redet itt megtarsuk, áldozattal építettük a félmilliós kaszárnyát. A tisztek azt mondják, hogy Esztergom igen kellemes helyőrségi hely, de szabad idejükben nem tudnak hova menni. Mi is idegeneket házi körün­kön kivül máshová nem vezethetünk. A redut nem fogja terhelni a város közönségét, mert itt csak vagyon­cseréről van szó. Részletes költség­vetés csak akkor szükséges, ha a részletes tervek meglesznek, hogy láthassuk, bele megyünk-e az épí­tésbe ? A nagyjából való számítás azt mutatja, hogy a redut mintegy 200,000 írtba fogna kerülni, jöve­delmezősége pedig 9000—10000 frt lesz. A részletes terveket ki kell dolgoztatni. Az erre szükséges ösz­szeg onnan fedezendő, ahonnan az épités egész költségét vesszük, a 3500 frtot egyenlőre előlegeznénk, mint ez más alkalommal gyakorlat­ban volt. Brutsy János után Dóczy Antal szólott : A közönség ezt akarja, hogy vidéki pénzt hozzunk a városba. Ha a Buda-esztergomi vasút megnyílik, ez a fővárost közel hozza Esztergomhoz, s mivel a fő­városi közönségnek nagy hajlama van, hogy a vidékre ránduljon, de bizonyára nem fognak ide jönni, ha nem lesz itt tetszetős vendéglő. Ami azt a kérdést illeti, hogy a jövedelmezőséget számszerint mutas­suk ki, ezzel is tisztában volt a pénzügyi bizottság és meggyőződött hogy az épületek jövedelmezni fog­nak. Bobula terveit el kell fogadni, mert a pályázat által új kiadást okoznánk magunknak. Ennél jobbat nem fognak kapni. Hozzájárul a bi­zottság javaslatához. Dr. Fehér Gyula óvatosságot ajánl. Óhajtja, hogy a kérdés a b 1­zottsághoz utasittassék vissza és aztán kerüljön ismét a közgyűlés elé memorandum alakjában. Időre van szükségünk, hogy a dologról gondolkozzunk és kész meggyőző­déssel jöjjünk ide, mert tapasztalás­ból tudjuk, hogy itt már nem lehet egymást kapacitálni. P a c h Antal szól még a tárgy­hoz, végül az elnök kimondja a ha­tározatot, hogy a redut-épités visz­szautasittatik a bizottsághoz és új­ból és mentül elébb ismét a közgyűlés elé terjessze. (Átalános helyeslés.) Még jelentéktelenebb tárgyak kö­következtek, mely után a közgyűlés délben véget ért. lTTRTT Esztergom, április 27. — Számonkérő szék. Ma délután a szá­monkérő szék ülést tartott a vármegye­házán. Megvizsgálta az összes hivatalo­kat és konstatálta, hogy nagyobb restan­ciák a hivatalokban nincsenek. — Vendégszereplő művésznők Eszter­gomban. Hatvani kiváló társulata nem­csak a saját előadásaival gyönyörködtet, hanem Budapestről vendég-művésznőket is fel fog léptetni az arénában. A napok­ban fog vendégszerepelni Gazsi Ma­riska a Népszinház művésznője és H o­1 é c k y Ilona. Gazsi Mariska a Nagy­mama -ban és a Váljunk el -ben lép fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom