Esztergom és Vidéke, 1895

1895-04-21 / 32.szám

levő irók Ízlését, teremtenie kellett nagyobb és nagyobb olvasó közönséget, uj meg uj táplálékot kellett nyújtania e közönség eszményi vágyának. Kisérjük hát végig ezt a harminc éves szerkesztői pályát, lássuk, hogyan oldotta meg Vadnay Károly ezt a feladatát. Mindig az emberiség legmagasztosabb eszményeiért lelkesedett s ettől nem riasztotta vissza semmiféle melléktekintet. Higgadtsága soha és semmiféle bántó, bosszantó, nehéz körülmények között sem hagyta el, lelkiismeretessége és pontossága egyenesen közmondásossá vált az irói körökben, igazságszeretete nem hátrált meg soha a szókimondástól, a mi dicséretre volt érdemes, nem fukarkodott a szóval, de ha ostorozni kellett, akkor is résen állott s mindkét esetben jótékonyan hatott. El lehet mondani, hogy rövid idő alatt igazi irodalmi, szalonná tette a Fővárosi Lapokat, a hol szivesen érintkeztek Íróink, öregek az ifjakkal, kezdők a nevesekkel. Sok ifjú költő ott e lap hasábjain kezdte tudtul adni a világnak, hogy pengeti a keze a lantot, sok ifjú életnek legérdekesebb eseményei olvashatók ki a F. L. különböző számaiból. Valóságosan összeforrott irói kart szervezett lapjával, még pedig olyan kart, a melybe tartozni mindenki örömnek tartotta és a mai szépirodalomnak nem sok olyan jelese van, a melyik nem mellette, vagy nem az ő útmutatásai nyomán fejlődött volna ki jelessé. S e tekintetben sem lebegett előtte más czél, mint a nemzeti szellem és a jó izlés, e kettő volt az az összekötő kapocs, a mely a legkülönbözőbb tehetségű, izlésű, korú és törekvésű munkások közt rendet, összhangot birt létrehozni. Ugyanazt a hatást, a melyet irodalmunk javára már a Hölgyfutár mellett és által fejtett ki, folytatta és fokozta, mint a F. L. szerkesztője. Ott van Szana Tamás, aki a szerkesztést 1893-tól átvette. Vadnay vezette be az irodalomba, mikor kiadta Freiligrathról szóló essayét. Fölismerte benne az eszthetikai érzéket, a műbíráló szükséges tulajdonait s aztán jó darabig mint segédszerkesztővel működött együtt vele a nemes izlés szolgálatában. Véka Lajos (Vajkay Károly) is Vadnaynak köszönhette irodalmi sikereit, a mióta az ő figyelmeztesései nyomán kiadta legelső művét. Sőt Vadnay vitte be az Akadémiához is, halálakor pedig meleg sorú nekrológot irt róla (1893. 226.) Dalmady Győző családi versei jobbára a F. L. utján terjedtek el a családokban, hogy ápolják, terjeszszék, nemesítsék a családias érzést. Beöthy Zsolt kitűnő irói képessége az ő oldalán izmosodott meg. Vértesi Arnold, Toldi Lajos az ő rokonszenves buzdítása mellett léptek a nyilvánosság elé. HIREK. Esztergom, április 20. — A prímás adománya. Magyarország hercegprímása, Esztergom bíboros érseke csütörtökön fejedelmi adománynyal ajándékozta meg városunkat. Ötvenezer koronát ajánlott fel az építendő uj kórház céljaira. Tudósításunk a hercegprímás legújabb nemes tettéről a következő : Dr. Mátray Ferenc, kórházi igazgató főorvos már régebben közbenjárt a hercegprímásnál, hogy nagyobb összeget eszközöljön ki a nagy lelkesedéssel tervezett uj kórház építésére. A primás csütörtökön titkári hivatala által értesítette Mátrayt és dr. Helc polgármestert, hogy ez ügyben délután 5 órakor kész fogadni a város küldöttségét. A jelzett időben tehát tisztelgett a bíborosnál a polgármester vezetése mellett: Dr. Földváry István, Frey Ferenc, dr. Mátray Ferenc, dr. Fehér Gyula, Marosi Ferenc és Brenner József, városi képviselőkből álló deputáció. Dr. Helc előadta az uj kórház építésének tervét, a mostani kórház fogyatkozásait és a város nevében a herceg »nagy szivéhez* fordult emberbaráti támogatásért. Erre ő eminenciája kijelentette, hogy a költséghez ötvenezer koronával járul hozzá. Kéri tudatni, mikor fognak a tervek véglegesittetni és mikor kezdődik az épités, a mikor az összeg a város rendelkezésére áll. A polgármester az épités megkezdését jövő év tavaszára helyezte kilátásba. A primás újból megjegyezte, hogy jövő év elején gondoskodni fog az összegről. A küldöttség a szó szoros értelmében nem tudott szavakat találni hálájának tolmácsolására. A fejedelmi adomány híre villámgyorsan terjedt el a városban és mindenhol határtalan örömet keltett. A magunk részéről legyen szabad a küldöttség után első kifejezni a város köszönetét. Esztergom bíboros érseke sokáig éljen ! — Az egyesítés. Az egyesült képviselőtestület virilis tagjainak összeállításával megbízott városi bizottság az Esztergomjárási főszolgabíróval együttesen april 23-án d. u. 3 órakor, esetleg 24-én d. u. 3 órakor tartja meg ülését a polgármester elnöklete alatt. — Látogató miniszteri biztos. Raisz Gedeon belügyminiszteri osztálytanácsos a belügyminiszter megbízásából szerdán és csütörtökön Esztergomban időzött, mely alkalommal az Esztergom-városi közkórházat, vágóhidat és a városi csatornázás terepét tekintette meg. A miniszteri biztos meggyőződött, hogy a mostani kórházi épület valóban tarthatatlan és itt legfőbb ideje az uj építésének, mely célból a tudomására jutott mozgalmat örvendetesen hallotta és az uj épület helyéül kiszemelt Bisutti-féle telek tetszését a legnagyobb mértékben megnyerte. — A primáskert. A hídépítés miatt megcsonkított hajdan hires szép primáskert ügye a város közönségére nézve a legkedvezőbb fordulatot vette. Szó volt arról, hogy a bíboros herczegprimás a Szent-Benedek-rend székházának fogja a kertet bérbeadni vagy eladni, de ez a terv abban maradt. Most arról értesülünk, hogy Vaszary Kolos herczegprimás a megcsonkítva is gyönyörű kertet Esztergom város közönségének ajánlotta föl olyanformán, hogy a szépitő-társulatnak adta bérbe. E közhasznú társulat fogja tehát a primáskertet fentartani. Az úri jogelismerése cimén évenként egy aranyat fizet a társulat a primási uradalomnak. A herczegprimás adománya a város közönségének legnagyobb hálájával találkozik. — Gyermekünnepóly. Igen szép ünnepély folyt le tegnap, pénteken a kir. városi leányiskolában. Az iskola igazgatójának, dr. Fehér Gyula városi plébánosnak névnapját ülték meg előkelő és nagyszámú közönség jelenlétében. Az ennivaló kisgyermekek valóságos programmot adtak elő a szülők és tanügybarátok nagy gyönyörűségére. A különböző osztályok szép dalokat énekeltek, Németh Mariska, Schönbeck Stefiké, Bartha Ilonka, Csaby Juliska, Oblatt Róza, Szalkay Rafaella, Helc Gizike, Polyák Rózsika, Straka Edithke, Burián Erzsike, Mattyasovszky Margitka pedig költeményeket szavaltak. Volt egy valóságos színdarab is, >A bál«, melynek szerzője Maszlaghy Ferenc kanonok úr. A kedves gyermekszindarabban szerepeltek Szecskay Margitka. Magurányi Olgica, Barta Erzsike, Knőbel Bella és Brutsy Gizella. — Színház. Hatvani Károly színtársulata ma este tartotta meg első előadását az arénában. Színre került «Charli nénje», angol bohózat. A kiválóbb szerepeket adták Merei Kálmán (Chesney), Sárdi (Spitique ügyvéd), Verbőci Emília (Lucia), Mátray Margit (Annin) és Polgár Fanny (Kitti.) Holnap vasárnap két előadás lesz. Délután fél 4-kor olcsó helyárakkal «A szökött katona« és fél 8-kor rendes helyárakkal «A piros bugyelláris», Rátkay népszínműve. — Térzene. Csütörtökön délután a helybeli ezred zenekara játszott a Szécheny-téren, a Takarék pénztár épületelőtt. Már régen hallottunk térzenét, azért az esztergomi közönség nagy örömmel tódult oda. Mai egyik hírünkben egyik kedves nőolvasónk is foglalkozik a térzenékkel, ezért mi is szóvá tesszük a dolgot. Először is különös dolog, hogy nem a Szentháromság előtt levő tágas téren, hanem zárt utcán játszik a katonazene. Ezzel egyrészt a kocsi-és gyalogközlekedést állják el, másrészt a magas házak közt majd meg süketültünk a zajos zenétől. Ha már a szigeti kioszknál a hídépíés miatt nem sétálhatunk, ne kényszerítsék a közönséget arra, hogy a város legélénkebb forgalmú pontján álldogáljon. Ezzel kapcsolatban két régi kívánságot újítunk fel. Első, hogy a Szécheny-teret végre valahára fákkal ültessék be, a szombati vásárteret pedig tegyék ki a Buda-utca végére, a második, hogy a hídépitő-vállalkozók hozzák rendbe a Nagyduna-menti sétateret. Egy tizenhatezer lakossal biró és folyton fejlődő városnak új üdülő-helyekre van szüksége, nemhogy a már meglevőket is kövekkel eltorlaszolják és a közönségnek megközelíthetetlenné tegyék. — Menjünk szőlőnkbe! Női kézből kaptuk és adjuk ezt a levelet: Kedves Szerkesztő Úr! Mai lapja nekünk véghetlen örömet okozott azon hirrel, hogy délután a nagy téren lesz térzene. Ez volt nekünk nőknek régi vágyunk. Itt mi leányok' a mama nélkül is sétálhatunk, mig a Duna mellé ki nem eresztenének és mig mamáink oda kikészültek, bizony nagy könyörgésbe került. A Duna melletti térzenéknél oly sok volt mindég a csőcselék, hogy bizony nem épen díszes közönségnek lehetett nevezni. A térzene mindég nagy közönséget fog vonzani, ha az a főtéren lesz és ami fő, a közönség tudtára adják. A tisztikar bizonnyal az egész város háláját, köszönetét fogja aratni, főleg a nőkét. Most még kérném valamire : írjon többször becses lapjában arról, hogy karolják föl Esztergom százszorszépei a szőlőhegységet. A Kovácsipatak mégis csak nem megyénkben van és ha egy család, oda kimegy, belekerül az ut meg az oda kivitt nagy uzsonna, — mert ott annyi szemnek meg nyelvnek vagyunk kitéve, hogy mindenik erején túltesz, csakhogy a többi ott lévő társaságok, kik szemei előtt falatoznak és kiket még fel is kell sokszor szólítanunk a velünk tartásra — annyiba, hogy egy kedélyes pinceparthie kitelik belőle, sok jó barát számára. Ha néhány előkelő család ezt divatba hozná, felhangzanának hegyeink ismét víg kacajtól; divatba jönne a kint lakás, mint Pozsonyban,Fehérvárott stb. Hivatalnokaink, kereskedőink, örülnének, ha mehetnének családjaikkal az esti pompás friss léget szivni. Sokan rájönnének, hogy nem kell a sok pénzt fürdőkre költeni, hogy kis költséggel nemcsak magunk, de egész családunk gyermekkel együtt nagy örömet és egészséget találna hegyeink között. Végül pedig a városban maradna a pénz, mi által azután a lakosság minden rétege haszonban részesül. Tehát kezdjék meg előkelőink ezt a divatot, hisz nálunk mindjárt utánozzák a jót, és ha egyszer az idevalók megkezdték, úgy várhatunk máshonnan is nyaralókat. Idegen semmi esetre sem fog ide kezdőnek jönni, ez a mi dolgunk volna. Szerkesztő urnák tisztelője. — Állatbetegség. Állatorvosi jelentés szerint Szentgyörgymezőn sertésorbánc lépett fel nagy mértékben. Mostanig 47 darab betegedett meg és 7 elhullott. Jó lesz, ha sertéstartó gazdáink résen lesznek, nehogy a veszélyes betegség elharapódzók. h>— Furfangos Csalók. Jövedelmes mesterséget űzött két győri szélhámos csavargó : L ő w i n g e r Lajos pinczér és P i t k a Károly pék. A Buda-utczán ma aranygyűrűket árultak, még pedig olyanformán, hogy volt náluk aranygyűrű és egy tucat rézgyűrű. A venni szándékozóknak az aranygyűrűt mutogatták, el is adták jó pénzért, mikor már meg volt kötve az alku, az aranyat rézzel cserélték föl. Igy több a szegény osztályhoz tartozó vevőt becsaptak, mig nem a rendőrség nyakoncsipte őket. — Verekedések. 16-án két kis gyerek, egyik Nagy Miska 10 éves és ennek unokaöcscse, Nagy János 8 éves. Kesztölczön összeverekedtek. Birkózás közben persze hogy a nagyobbik Miska győzte szuszszal. A tréfa mindig komolyabbra változott, utoljára Miska, a kis Jancsit ugy földhöz vágta, hogy Jancsinak egyik lába combban kettétörött. — Zemanek János bányamunkás ugyancsak Kesztölczön egy Horváth Jánosné nevü koldusasszonynyal, kivel egy kunyhóban lakott, Összeveszett, verekedés közben Horváthnénak egyik karja törött el. — Cigánykolonia. Munkás cigánykaraván telepedett le a táthi országút mentén. Megvettek a várostól az Angyalhid mellett egy csomó élőfát, levágták és valóságos munkatelepükön ipari tárgyakká, teknőkké, kanalakká és más eszközökké dolgozzák fel. A legprimitívebb módon szekercével igen szép tárgyakat készite nek. A serény cigánykaraván szép férfiakból és gyönyörű, szemrevaló nőkből áll. — Az István téglagyárnak lapunk mai számában foglalt hirdetésére felhívjuk olvasóink figyelmét. — Kikísért cigányok. Az esztergomi rendőrség tegnap 10 szekér oláhcigányt, 70 férfit, nőt és gyerekeket toloncolt el Dorogh felé a budai országúton. — Vetőmagvak. (Haldek Ignác magnagykereskedő heti jelentése) Vörös herém ag, Ámbár a lefolyt héten a csendes ünnepi hangulat általánosságban észlelhető volt, a vörös heremagüzlet mégis kivételt képezett, mivel ezen cikkben a kereslet oly élénk volt,,Jhogy minden a piacra kerülő áru, tekintet nélkül a minőségre, azonnal vevőre talált. Nyersáru kisebb tételekben 55, 60 és 63 frtjával adatott el, finom áru egyáltalában nem került piacra. Lucernamag: teljesen üzlettelen volt, mivel a magkereskedőknek ezen cikkben nagyok a készleteik. Bükköny, baltacím, muharmagban változatlan árak mellett jelentéktelen volt az üzlet. R é p a m a g. Az oberndorfi és mammuth fajok szilárd irányzatot követnek, mig a többiek ismét olcsóbbak lettek. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos NÓGRÁDI JENŐ. A basaharci István téglagyárban készült JW téglák ~M Esztergom részére BRUKNER ALBERT úrnál (Esztergom, Kis-piac) ezre 16 írtért kaphatók. Van szerencsém a nagyérdemű közönségnek tudomására adni, hogy Buda-utca, a posta-helyiség átellenében egy újonnan berendezett butor-raktárt nyitottam, melyet a bútorvásárló közönségnek becses figyelmébe ajánlva maradok kész szolgálattal KOVÁTS ISTVÁNEsztergomi helyi gőzhajó részvény-társaság. Csavargozös menetrendje Esztergora-város — Esztergom-csavargó'zös állomás Érvényes 1895. évi april hó 13-től. I. menet regei 6 óra 15 perczkor, a & óra 50 perczkor Budapestre induló 147. sz. személyvonathoz, érkezik Budapestre délelőtt 9 órakor. II. menet reggel 8 órakor, a 8 ó. 31 pkor Budapestre induló 149. sz. személyvonathoz, érkezik Budapestre 10 ó. 55 pkor és a 8 ó. 47 pkor Budapestről érkező 1402. sz. gyorsvonathoz, indul Budapestről 7 ó. 30 pkor. III. menet d. e. 10 ó. 30 pkor, a 11 ó. 11 pkor Budapestről érkező 116. sz. személyvonathoz, indul Budapestről 9. ó. 20 pkor. IV. menet d. u. 3 órakor, a 3 ó. 42 pkor Budapestre induló 115. sz. személyvonathoz, érkezik Budapestre 5 ó. 37 pkor. V. menet d. u. 4 ó. 30 pkor, a 4 ó. 59 pkor Budapestről érkező 150. sz. személyvonathoz, indul Budapestről 2 ó. 35. pkor. VI. menet d. u 6 ó. 15 pkor, a 6 ó. 43 pkor Budapestről érkező 148. sz. személyvonathoz, indul Budapestről 4 ó. 35 pkor. Az igazgatóság.