Esztergom és Vidéke, 1895

1895-04-11 / 29.szám

város bérbe tégla- és mészégetésre. Hosszas vita után szavazásra került a dolog ; 19 szavazat ellen 19 szava­zat volt, a polgármester n e m -re adván szavazatát, a vállalkozó ké­relmével elutasittatott. Ugyancsak elutasittatott Grossmann Adolf kereskedő kérvényével, melyen a Feketesas épületben általa bérben bírt bolthelyiség felmondásának ap­ril 24-ére leendő elfogadását kéri. Miközben több nem közérdekű tárgyat is elintézett a közgyűlés, déli 12 órakor ért véget. CSARNOK. „F B s s". A divat néha fölkap egy ostobaságot, • egy gesztust, egy hajtincset vagy egy szót, a mely aztán mániájává lesz bizo­nyos idegesen fogékony embereknek. Ilyen jelző volt a közelmúltban a chic az ő egész torzszülött rokonságával és ilyen ma is a fin de siécle. Az epidemi­kus divat-nyavalyák patológiájához tar­tozik, hogy másként — de nem kevésbbé idegesen — diszponált embereket lángoló haragra tudnak lobbantani. És a világot jelentő cirkusz nézőközönsége gyakran abban a különös látványban részesül, hogy a porondon dulakodó szociális fene­vadak lábai alatt idillikus egér-hajsza ke­rekedik : egy epés iró polémiába ereszke­dik a chic-kel, a fin de siécl-lel, ama bizonyos chic-hajtincscsel vagy az untig ismételt fin de siécle-gesztussal. Ezt azért bocsátom előre, mivel Don Quixoteíhóbortom most éppen lóra készt szállani egy förtelmes ellenségem ellen, a kit minden gyűlöletemmel sem tiporha­tok el, mivel parányi, megfoghatatlan és szapora, mint a kommabaeillus. Ez az előttem förtelmes szó, mely egy előttem még förtelmesebb fogalomnak ad nevet, a fess. Ott született Bécsben, valahol Lerchen­feld vidékén, a deutschmeisterek, a fiak­kerosok, a mosónők,és a pinczérek ha­zájában. Ezek az emberek valaha azt konstatálták magukról, hogy ők fessek. Fess a jodlizó deutschmeister, a kockás kabátu fiakkeres, a kurtaszoknyás mosónő és a tányérpiramist ügyesen billegető pincér. A történetirás múzsájának nem volt kifogása ez ellen és maliciozus mo­solylyal jegyezte be könyvébe, hogy egész Bécs vái osa fess város : . . Paris a szabadság, London a munka, Róma a hit és Bécs a fessesség metropolisa . . . Végre ez is valami! Eddig rendben volna minden, ha a fess át nem lépi Magyarország határát és be nem fészkeli magát a hétköznapi nyelvbe. Nem csak a szó, de maga a fogalom is megszerezte a magyar pol­gárjogot és a bécsi mosónők örökét át­vették magyar úriasszonyok és leányok, a kik számot tartanak a fess jelzőre, a fiakkerosok és deutschmeisterek örökét pedig fiatal urak. Szóval: Bendegúz uno­káinak jelleme egy ujabb vonással gaz­dagodott. Zavarba kellene jönnöm, ha valaki a fess definicióját követelné tőlem, de azzal menthetném a tudatlanságomat, hogy esztétikusaink eddig még a szépség de­finiciójával is adósaink. Annyi bizonyos, hogy a mi fess, az még nem szép, — százszor hallhatjuk ezt a jelzőt határo­zottan rút nőkre is alkalmazva, — de azért a fess. mégis rokonságba van a szépséggel, miként a majom és a milói Vénusz termete közt is vari bizonyos rokonság. A fess nem is elegáns. Az igazi elegancia egyenes ellentéte a fesr seségnek, mert hiszen az előbbinek föl­tétele a jó izlés, a mely kerüli a íeltü­nést ruházatban és modorban egyaránt, fess embert pedig nem láttam még, a ki bizonyos fokig ne lett volna feltűnő. Azt hiszem, megközelítően helyes nyo­mon járok, ha az elegáns és a fess közti viszonyt igy formulázom : az elegancia passzív fesseség, a fesseség pedig aktiv ele­gancia, azaz a fessesség tettleges elegancia, vagyis kifordított elegancia. Legfontosabb alkotó eleme a föltünés vágya, az olcsó hatásvadászat, mely akkor érvényesül legtökéletesebben, ha távol tudja magát tartani a nyers ízléstelenségtől. A fess ember tehát a jóizlés és az Ízléstelenség keskeny határmesgyéjén mozog és össze­próbálja egyeztetni az előbbinek a tör­vényeit az utóbbinak a szabadságával. Én ugy érzem, hogy a fess jelző, egy előkelő hölgyre alkalmazva, egyenesen lealázó, mert olcsó hatásvadászattal gya­núsítja az illetőt és tagadja disztingvált voltát. Hogy van az mégis, hogy sokan, a kik pedig jól értelmezik ezt a fogal­mat, fessek és azoknak is akarnak ne­veztetni ? Ez titok, a mely talán rokon a krinolin és a vendéghaj gyors elterje­désének titkával. E titok falán szilánkokra törik manchai lándsám, de azért lefegy­verezetten is csak ismételhetem : — Asszonyom, értem, ha ön szépnek, vagy csinosnak akar látszani, ha elmés, előkelő, disztingvált, elegáns nő hirére vágyik, azt se bánom, ha kacér asszony hirébe akar keveredni, de sehogysem értem, hogy miért nem engedi át a fes­sességet szobaleányának. Herceg Ferenc. HÍREK. Esztergom, április 10. — Április i-ével az Esztergom és Vi­déke tizenhetedik évfolyamának máso­dik negyedébe lépett. Kérjük olvasóinkat, hogy az új negyedévvel az előfizetéseket hova hamarább megújítani kegyeskedje­nek, nehogy az expedícióban zavarok támadjanak. Vidéki olvasóink legcélszerűbben pos­tautalványon újíthatják meg az elő­fizetést. HHP" Azon vidéki olvasónknak, kinek előfizetése márczius hó végével lejárt, április hónapban csupán három mutat­vány-számot küldünk, a fővárosi lapok szokásakép, s ha ezalatt az előfizetés meg nem ujjíttatott, a lap küldését be­szüntetjük. *^pi Helyből közvetlenül a kiadóhivatalban fizethetni elő. Az „Esztergom és Vidéke" előfizetési ára : Egész évre 6 frt. Fél „ 3 „ Negyed „ 1 frt 50 kr. — A pápai nunczius Eszergomban. A g 1 i a r d i fölszentelt érsek, a római pápa ő szentségének bécsi nuncziusa (nagy­követe) — mint már jelentettük — a hús­véti ünnepek alkalmából a herczegprimást Esztergomban meg fogja látogatni. A nuncius már értesítette az esztergomi aula titkári hivatalát, hogy titkára, M o n t a­g n i n i Cesare kíséretében húsvét hétfő­jén, 15-én délután fél 1 órakor érkezik meg" és 16-ig marad itt, s 17-dikén uta­zik Budapestre. Az előkelő vendégnek már külön lakosztályt rendeztek be a primási palotában. Fogadásán a vasútnál a tervek szerint meg fog jelenni a főpapi, kanonoki küldöttség, a megye képvisele­tében Kruplanic Kálmán főispán, a város részéről dr. Helc Antal polgármester a tisztviselői karok élén. A nuncius itt idő­zése alatt több nagy ebéd lesz a herceg­prímásnál 30—40 teritékkel, melyre köz­életünk előkelői is hivatalosak lesznek. Vaszary Kolos hercegprímás valószínűleg a nagyhét szombatján érkezik meg szék­helyére. — A primási udvar Budapesten. Ma délután a primási udvar Budapestre uta­zott, hogy a herczegprimás által nagy­csütörtökön a budavári Mátyás-templom­ban mondandó misén a bíboros főpapnak segédkezzék. Az udvar holnapután jön vissza Esztergomba. — Eljegyzés. Waldvogel Ida kis­asszonyt, Waldvogel József városi kép­viselő leányát mult hó 25-én eljegyezte Rezső tinnyei iparos. —A földmivelésügyi miniszter egy az alispánhoz intézett leiratában Kakass Kálmán budapesti lakosnak, esztergomi szőlő-nagybirtokosnak megengedte, hogy az előhegyen levő úgynevezett > ser­tés*-kút mellékforrás vizére vízművet létesítsen, melynek segélyével a vizet egy saját czéljaira épült víztartóba ve­zesse. A nevezett szőlőbirtokos egy na­gyobb mintaszőlőtelepet akar létesíteni, melynek Öntözésére használja a víztartó vizét, preparálva azt természetesen a szőlőragya- és filoxera-irtó chémiai ve­gyületekkel. Az engedélyben, mely 5° évre szól, körül vannak irva a vízhasz­nálati szabályok is. — Szeless Adorján nálunk. Figaro ci, Figaro la . . . Szeless itt, Szeless ott. . , Mindenütt keresik, sehol sem találják. Tűvé tesznek érte mindent, s mikor már azt hiszi az élhetetlen budapesti rendőr­ség, hogy no, most megfogtuk, bizo­nyosan itt kell lenni Szelessnek, ekkor megint nem találták. A rendőrség csúfos felsülésein pedig pompásakat kaczag a közönség. Utóbbi időben a vidéki váro­sokban is látják Szelesst, de kiderül, hogy csak fata morgona volt. Hétfőn hire járt, hogy Szeless egy napig Esztergomban időzött. Lehetséges, bár a magunk ré­széről azt hisszük, hogy a közönség felizgatott képzelő tehetsége találta ki ezt is. Szeless Adorjánt különben nálunk sokan ismerik, mivel itt látogatta több évig a főgimnáziumot és Kaán János ker. és iparbanki igazgatónál volt koszton. Nővére Szeless Etel a vízivárosi zárdában volt tanítónő. Sokan emlegetik még Sze­less atyjának bátyját, Szeless Zsigmon­dot, ki jogász korában Esztergomban lakott. Visegrádon megismerkedett P r i n d 1 Il­kával, az ottani főerdőmester gyönyörű tizenhat éves leányával. A gyerek szerel­mes-pár minden áron egybe akart kelni, de a szülők ellenezték a korai házasságot. Egy napon elhatározták, hogy megszök­nek. Esztergomból gyalog mennek Bog­dánig, innen pedig hajóval Budapestre. Ott összekelnek és az ellenkező szülők majd kénytelenek lesznek a megmásithat­lan tényékbe belenyugodni. Csakhogy nem Így történt. Mikor a fiatal szökevények Visegrádhoz értek, itt megpihentek egy kőszikla alatt. A szikla rájuk zuhant és mindkettőt agyonütötte. Szülőik már csak halva láthatták viszont őket . . . Szeless Adorjánról azt jegyzi fel az esztergomi krónika, hogy már diák korában igen excentrikus ideái voltak. — Halálozás. Strauss Ignác volt esz­tergomi jóhírnevű mészáros szerdán gyo­morrák következtében Tatán hosszas szenvedés után elhunyt. — Szerencsétlenség Dunán. Könnyen végzetessé válhatott szerencsétlenség tör­tént hétfőn délben a hajóhíd párkányi ol­dalán. Egy dereglyében hat párkányi napszámos dolgozott Szolvik János kor­mányos vezetése mellett a hajóhíd bekö­tésén. Az egyik vasmacska lánczát húz­ták és a munkások a dereglye szélére állottak. Elvesztették az egyensúlyt, és a jármű fölfordult, öten még idejekorán a hid egyik hajójára ugrottak, de Szolvik és egy Kósa József nevű napszámos a vizbe esett. Valósággal csoda, hogy bele nem fúltak, mert nagy hullámok jártak a roppantul megáradt Dunában. Kosát csáklyávaj húzták ki ruhájánál fogva, mi­kor már-már elmerült. Szolvik olyan sze­rencsétlenül esett, hogy épen a felfordult dereglye alá került. De nem vesztette el lélel jelenlétét, kezével tapogatódzva a dereglye alatt széléig húzta magát, itt felbukott a vizből és a jármű tetejére kapaszkodott. Ekkor már a »Komárom« propeller is segítségükre sietett. Tehát valamennyien szerencsésen megmenekül­tek. A városban aznap az a hir járt, hogy mind a heten a Dunába fúltak. A fáma természetesen nagyította a sze­rencsétlenséget. — Csikólegelő Negyeden (Nyitram.) A nyitramegyei gazdasági egyesület Bende Imre püspök ur ő méltósága engedélyé­vel albérletbe adván a negyedi rétet, al­bérlővel szemben kikötötte, hogy az 1895—96-ban a legeltetési idény kezde­tétől október i-ig 100 drb. 1—3 éves korú csikót tartozik az egyesület tagjai részé­ről legeltetésre elfogadni. 1895-ben dara­bonként 15 frt, 1896-ban dr.bonként 20 frt. fizetendő. Bejelentések legkésőbb május hó i-ig Bárány Mihály albérlő úrhoz (Tornócz Nyitramegye) és egyidejűleg a nyitramegyei gazdasági egyesület titká­rához Nyitrára intézendők. A Bárány Mihály által létesített csikólegelő fölött a nyitra­megyei gazdasági egyesület felügyeleti jogot gyakorol. — A budapest-esztergomi vasút föld­munkálatai, melyek amennyire az idő en­gedte, az egész télen át folytak, lassan a befejezéshez közelednek. A töltések már Dorogh község határában is elké­szültek, s a pilis-csabai alagút is egész terjedelmében kész, esupán a simításokra s formázásra szorul. Legközelebb megkez­dik a mi megyénkben is a farészletek lerakását s igy — mint hirlik — a vasút még ez év őszén átadatik a forgalomnak. Az esztergomi helyi gőzhajó részvény­társaság X. évi üzleteredményének kimu­tatását vettük és itt közöljük főbb ada­tait : A társaság összes vagyona volt mult év december 31-én 43,728 frt 60 kr. Rész­vénytőkéje 30,000 frt, tartaléktőkéje 2551 frt 10 kr. Az 1894-ik évi üzleti eredmény volt 6482 frt 95 kr. Ebből tartaléktőkére adtak 10%-ot '646 frt 95 krt, osztalékul 300 részvényre á 15 frt 4500 frt, a vezér­igazgató jutalékának kiegészítésére 300 frtot, az igazgató-tanács és felügyelő bi­zottság jutalékára 750 frtot, társulati tiszt­viselő jutalékára 100 frtot és jótékony­célra 166 frtot. A társaság évi rendes köz­gyűlését március 30-án tartotta a város köz­gyűlési termében nagyszámú részvényes tagok jelenléte mellett. — Késelő suhanc. A mult héten Nagy József szenttamási lakos János nevű fia Festő Ferenc nevű hordárt a révház­nál késsel balkarján veszekedés közben súlyosan megsebesítette. Az ügy a szol­gabiróságnál van. — Szölőmetszósi tanfolyam Nyitrán. Nagy előnyükre szolgált a szőlőiket ame­rikai alanyok segélyével felújító szőlő­tulajdonosokra és a szőlőmunkásokra a nyitramegyei gazdasági egyesület által e hó 8-án Nyitrán rendezett szőlőmetszési tanfolyam. A szőlőtermelők Bernhardt Rezső állami szőlőfelügyelő szakértő út­mutatásaiból meggyőződhettek arról, hogy az ojtványszőlők az eddigihez nem ha­sonló egészen más metszést igényelnek. Ha e tanfolyam elmarad, az itteni ojt­ványszőlők helyes metszése is elmaradt volna s igy ezek néhány év alatt bizony­nyal tönkre mennek. Nyitramegyében a szőlők felújítása iránti érdeklődés foly­vást élénkül s magában Nyitra városában mintegy 100.000- ojtvány készül s lesz a f. év tavaszán kiültetve. Május hó első napjaiban ojtványülfetési, augusztus hóban ojtványkezelési tanfolyamot rendez az egyesület. — A lótenyésztők érdekében közli a nyitramegyei gazdasági egyesület, hogy az Ersekujvárott május hó 5—6-án XlII-szor reridezendő lóvásáron az eddigi tudako­zódásokból következtetve a vételkedv igen nagy lesz. A tenyésztőktől maguktól függ tehát, hogy a kereskedők itt elegendő és megfelelő anyagot találjanak. IRODALOM­— Milleniumi történet. Az Athenaeum r. társaság kiadásában megjelenő »A Magyar Nemzet Története* czimű tíz kö­tetes nagy munkának (milleniumi kiadás) első kötete immár befejezést nyert. Most küldik szét az első kötet utolsó füzeteit, de már az első kötet Önállóan, gyönyörű piros diszkötésben minden hazai könyv­kereskedőnél kapható, akik pedig füze­tekben szerezték meg a kötetet, a ma­gyaros motívumokban diszlekedő bekötési táblákat most már szintén megkaphatják. Az első kötet a 19., 20. és 21. füzetekkel nyer befejezést. Az előfizetők most már tájékozást nyerhetnek az első kötet után, hogy apró, mindenki által minden meg­erőltetés nélkül hetenkint teljesíthető 30 krajcárnyi részletfizetések utján mily rend­kívüli becses, nagyszabású történelmi munka birtokába jutnak, melyben a leg­kiméritőbben, a legnagyobb alapossággal, remek nyelvezettel van megírva a magyar nemzet ezeréves múltja. Miriden más forrást egészen feleslegessé tesz ez a munka, mely a történelmi tudomány legújabb vívmányai nyomán készült, a legkiválóbb szakférfiak

Next

/
Oldalképek
Tartalom