Esztergom és Vidéke, 1895

1895-01-03 / 1.szám

Dr. Feichtinger Sándor el­nök az ülést megnyitván üdvözli a közgyűlést ez ünnepélyes alkalom­ból, midőn ma éppen ötven éve, hogy a takarékpénztár alakuló köz­gyűlését tartotta 1844. dec. 30-án, ő maga ötven éve választmányi tagja a pénzintézetnek. Kéri az igazgató­ság jelentésének felolvasását. B 1 e s z 1 titkár előadja a kimerítő jelentést, mely főbb vonásaiban a kö­vetkező : Tekintetes közgyűlés ! Az üzleti világ egyik legbecsesebb esz­köze, a hitel, ma már alig képzelhető kereskedelmi hitel nélkül. A hitelt a kis­iparos és kereskedő ép oly kevésbé nél­külözheti, mint a nagykereskedő vagy gyáros ; és ha ezeknek oly féltett kincsü­ket képezi az, mennyivel inkább kell hi­telükre ügyelni azon pénzintézeteknek, melyek legfőbb és úgyszólván egyedüli üzleti rugóját a betét vagyis azon hitel képezi, mellyel a betevők betéti tőkéiket, minden külön biztositási intézkedés nélkül, ez intézetekre bizzák. Ezért a takarékpénztári betétekkel dol­gozó'pénzintézeteknek, úgy a takarékpénz­táraknak, mint a bankoknak mindenkor kiváló súlyt kell arra fektetniök, hogy hitelük biztosítására saját vagyonuk, kü­lönösen pedig alaptőkéjük arányban áll­jon a kezelésükre bizott idegen tőkékkel, a betétekkel. És minden ily pénzintézetnek feltétlen, elodázhatlan kötelessége a betéti tőkék emelkedésével szemben saját vagyonának, alaptőkéjének gyarapítása, mert csak úgy érdemelte ki a mult és jelenben s fogja kiérdemelni a jövőben a nagyközönség azon feltétlen bizalmát, mellyel a betevők, úgy a vagyonosak az ő százezreiket, mint a szegények az ő verítékkel szerzett fil­léreiket nyugodtan teszik le fizető aszta­lainkra. A szolid alapon nyugvó pénzintézetek versenyezve sietnek eme morális köteles­ségüknek eleget tenni, mert nem akarnak azok között állani, kik csekély törzsva­gy onukkal arányban nem álló nagy beté­teket kezelve, már már a kormánykörök figyelmét vonják magukra, és mert nem i akarják^ sőt ellenkezőleg ügyelnek arra, hogy eme kötelességüket elmulasztó rész­végv-tórsaságok megrendszabályozására es* .i'eg keletkezhető törvényes intézkedés őket készületlenül ne találja. A vidéki első rangú takarékpénztárak Nézzen a szemembe, édes Márthám, mit olvas ki belőle ? »Márthám«, ez a megszólítás úgy hatott, mintha egy erősen vezetett volta-áram kergetőzött volna tagjain. Szivét édes melegség öntötte el, és oly boldog volt, hogy szeretett volna sírni. De hogy az Elemér szemébe nézzen, azt nem cselekedte volna meg egy félvi­lágért. Elemér gyönyörködve nézte a szép remegő gyermeket és meleg érzése tette megindítóvá beszédét. — Lássa, Márta, én tudok olvasni a szemében, akarja, hogy olvassak ? így nézhetett szent Margit épen, mint Márta, midőn rejtett alamizsnáját rózsá­nak hazudta. Edelényiben volt lélek, hogy nem szólt semmit, hanem szelíden oda vonta a szobor zöld pázsitjára. Leültette a padra és ő mellé. A szivek szimfóniá­jához magasztos csöndet nyújtott a ter­mészet. Ki tudja, meddig ültek ott. És Harpokratesz, a hallgatás istennője, jobb kacsóját hallgatást parancsolva, váltig a szájánál tartotta. Én azt hiszem, a sétá­lók egyébként konfidens közönsége sem merte volna megzavarni ezt az idillt. , . . Mondjátok még, hogy a házassá­gok jobbára kishirdetések után ütnek be ! ^P.: - '. í-^* > '-'..:*} * * '' '» Az idillikus eset után Edelényi megle­hetős b?4ban volt. Modern történetben prüdéria nem lévén lehetséges, hát ki­mondom magyarán himezés-hámozás nél­^^L^íóelényinek fiatalos jukszai, asszony­ben • figy as-rzonv elvála; között mindenkor tekintélyes helyet elfog­laló társaságunk betevőinek érdeket vén hordva, egész félszázados műkő alatt mindenkor elsőrendű kötelesség ismerte a reá bizott betéti tőkék bizton­ságáról gondoskodni és ezen úgy a mult és jelenben, ^mint a jövőben előttünk le­begő feladatot két irányban valósítja meg, először hogy a betéttőkék emelkedéséé ck arányában saját vagyonát, különösen a részvénytőkébe lekötött törzsvagyonát is fokozatosan emeli, másodszor, hogy a mérlegek vagyonrovatába felvett értékei' nek mérlegelésénél következetesen oly szigorral jár.el, hogy ezidő szerint bár­mely pénzügyi rázkódtatással szemben biztonságban érezhetjük intézetünket . és j így betevőink érdekét is. Bátran és anélkül, hogy ez 'által ön­dicséretbe esnénk, kijelenthetjük, hogy mérlegünk e tekintetben oly magas szín­vonalon áll, miszerint más elsőrangú vi­déki intézetek utánzandó például állítják azt és társaságunk ezen eljárását maguk elé. Intézetünk alaptőkéje és hitelezőink reánk bizott vagyona : a betéti tőkék közti arányt a következő számadatok tüntetik fel : 1845 végén az eddig befizetett 7500 frt alaptőkével 50,000 frt betéttőkét ke­zelhetünk, 1851. évben a 264,000 frt be­téttel szemben 15,00 frt alaptőke, 1866. évben 753,000 frt betéttel szemben 50,000 alaptőke szerepel, 9 évvel később 1875­ben a betéti tőkék 2.164,000 frtra emel­kedvén, az alaptőke -is 120,000 frtra emeltetett fel. Ötven éves működésünk egyik ered­ményeként örömmel hozzuk a tek. közgy. tudomására azon körülményt, hogy ez év zártával a kezelésünkre, bizott betéti tőkék összege elérte, sőt meghaladta a 4,000,000 frtot. ElsA sorban az alap­tőkére irányult figyelmünk és ki kell jelentenünk, hogy az 1875. évi 2,000,000 frt betéti tőke ellenében akkor kimutatott és ma is fennálló 120,000 frt alaptőkét kevésnek találjuk és felemelését elodáz­hatlan kötelességünknek tartjuk. A fővá­rosi pénziutézetek ily esetekben ujabb részvények kibocsátása által egyszerűen felemelik alaptőkéiket is. A mi társasá­gunk azonban tisztességes osztalék fize­tése mellett az évi nyereségekből gyűj­tött tartalékokat használta fel mindenkor a részvénytőke megfelelő felemelésére. A 4.000,000 frt betéti tőkének megfelelőleg ajánljuk alaptőkénknek 300,000 forintra varróleány volt. Edelényi egy fiatalos ekszkurziója közben lelkendezve fedezte föl a kis hamupipőkét. Nem részletezem a dolgot. A belvárosi templomban a Mária­társulatnak előimádkozója, a kis varróleány édes anyja, egy szép napon horribilis át­kokat szórt a szökevény leányra és tá­masz nélkül maradt. Azóta az evés idejét is átimádkozta. Edelényi pedig a kis bátortalan varró­leánynak könnyeit forró csókokkal és szent esküvésekkel szárította föl. A viszony nem Ígérkezett ideiglenesnek. Egy szöszke gyermek toppant közibük, a ki gőgicsélő szókkal Edelelényi nem kis bosszankodá­sára őt papának hivta. Mikor Edelényi arra a boldog tudatra ébredt, hogy vagy Márta az övé lesz, vagy megbolondul, azt a kellemetlen köte­lességet tartotta főben járónak elintézni, hogy azt az asszonyt a fürdőből elutaz­tassa. De az asszony makacs volt. Ellen­állt. Szcénákat csinált, oly kétségbeeset­ten járt-kelt, hogy az utca/népének ez volt az általános hite róla : Fogadni nér­nék, hogy ez az asszony nemsokára a lapokba kerül, a rendőri hírek közzé. 1 • - *V '' 1 • ' • —' Tjjffyj Végre engedett. Egy ennivaló, szöskke gyermekkel tünt el a helyről, hogy Edelé­nyinek ne legyen útban. Es ettől a pillanattól kezdve élt a 'ür­^tfke 11 e gy valóban boldog pár^N^^^on­dlJfeÉ^gy ^fi^méjykábJhjy^ ijeendő felemelését aként, hogy a tar­taléktőkéből 90,000 frt, a különleges fart. alapból szintén 90,000 frt szakíttassék lei és csatoltassék az eddigi 120.OOO frt alaptőkéhez. Ennek megfelelőleg a régi 600 drb egyénként 200 frtos részvény vonassék be s ezen bevont részvények helyett egy uj, 1000 korona névértékű részvény bocsáttassék ki és adassék át |a részvényeseknek. Ezen indítványok elfogadása az alap­szabályok megváltoztatását vonván maga után, igazgató választmányunk a tervezet elkészítésére és az alapszabályok átdol­gozására egy bizottságot küldött ki és megbízta e bizottságot, hogy a tiszti nyugdíj-^ az ügyviteli ~és szolgálati sza­bályzatokat újból szerkessze meg, a fize­tések és javadalmazások szabályozására javaslatot dolgozzon ki. E bizottság javaslatait az igazgató-vá­lasztmány mult-hó 28. és e hó 3-án tár­gyalta és csekély módosításokkal elfo­gadta. Ezek tervezetben az ezen közgyű­lésre szóló meghívókkal szétküldettek. Ezek tartalmazzák az alaptőke előbb em­lített felemelését, a közgyűlések tárgyá­nak, az igazgatóság-, az igazgatótanács­és igazgató hatáskörének, jogaik és kö­telmüknek körvonalozását stb. A nyug­díjszabályzatok a jelen kor humánus szel­lemének megfelelőleg vannak átdolgozva. A társaság már is közel 50,000 frt nyug­díjalappal rendelkezik, ezért esetleg töme­gesebb nyugdíjazásnál is ezek az alap ka­mataiból fedezhetők. Ezután a jelentés részletesen kiterjeszkedik az igazgatósági, igazgató tanácsi és felügyelő bizottsági tagok, továbbá az igazgató, tisztviselők és szolga fizetésének felemelésére. A jele ntést a közgyülé/ helyeslőleg vette tudomásul. Ezután elnök kéfT » á sok elme által többszörösen tárgyalté módo­sított alapszabályoknak, az eddig gya­korlatban lévő, de szabályzatba össze nem foglalt új ügyviteli és szolgálati sza­bályzatoknak, hasonlókép a kibSvjtett nyugdíj szabályzatoknak és a tisztviselő­fizetésekre vonatkozó tervezetek elfoga­dását. E szabályzatokat paragrafusok sze­rint nem tárgyalta a közgyűlés, csupán egyes részvényesek (Magurányi, dr. Föld­váry) tettek módosító indítványokat, melyek csekélyebb változtatásokra vonatkozva az igazgatóság propoziczióit maidnem egészben magáévá tette a közgyűlés is. Végül H ü b s c h 1 Alajos a részvénye­sek nevében köszönetet mondott az igaz­gatóságnak és váfcsztmányi tag'okíía elért, valóian .szem eredményekért. volt egy tekintet az aggodalom nélkül való, ártatlan gyermekre, hogy ünnepies érzés öntse el a szivét. És végre is ! Fia­tal volt, repkedett. Nem csak neki vannak ilyen fiatalos sötét pontjai. Ördögbe is, félre a tépelődéssel, Mari sem fogja végig ilyen tragikusan nézni a dolgot. Hiszen csak lesz esze és beláthatta, hogy a do­log^ a világ- végéig igy nem maradhatott. Am az a kisbíró nem tette túl egy könnyen magát az eseten. Ellenkezőleg ! Uj vádakkal kínozta Edelényit. Minek esküdtél ? Az a leány bizott es­küidben és azért bukott, a mire viszont Elemér igy feleselt : — A törvény is beszámítja azokat a beszámíthatatlan pillanatokat. Lázban vol­tam ' és azért Ígértem azokat az eszeve­szettségeket. És Mártáéknál siettette a nászszertar­tást. Hogy ki ne pattanhasson a titok. Egy szép őszi napon végre Isten és emberek előtt övé lett Márta. Szivében fölemelő érzés zsongott, mikor a pad­közök kíváncsi, szájtátó közönsége se­pegte : — Gyönyörű menyasszony! A férfi gyö­nyör mámorában úszott. A nászút ideje is megérkezett. Márta éppen az úti előkészületeket tette, midőn egy őrült tekintetű asszony betámolygott. Utána egy gyermek. Márta fölsikoltott. Az öröm és zavr.r vegyes sikolya volt ez. gol, a növelak gigászai is tartózkocj tőle. Görcsös kjnnveivel, szivettépő CpQa! mával az , ass;:eny minden elsőbbség jogát ékes-r. el tudta beszélni. Elannyira hogy Már'; L , a gyámoltalan pusztai gyer­mek, mer» te Aekrc határozta el maga s mik -r a, :1 .;j«)nsült férj szerelemittasai a szobájaoa nyitott, a szelid gyermelJ villogó szemeivel, reszkető, de határozottf szavaival valósággal megdermesztette éle-f tét. — Eddényi! On engem szívtelent kegyetlenül megcsalt. A szoESéd szobából pedig előtörj egy, vergejj asszonynak görCsös zokc gása. * Azt hjP^|k, hogy szemet szemért, fo­gat fog' ím ! Mi, kik alakjainkat az' életbőlff jljuk, mi, akik jobbára a nők állhataM fávéről irunk, a mi századvégi literatj 1 melyben a házasságtörés, domnj fiz érzékiség cinikus SzodcJ mája fi I mi ebben a korban is nyM tan M li., hogy van még igaz nS hűsé Imi és lemondó áldozat. J lőnek ajkairól lefagyott áj melyet vergődő szeretete­, rossz ember iránt, leírha­[szor lelki elernyedés lan­ifjusága jogait kóve-^ rtatlanság szózatai egyre eped >r a bűnös fér ie áhítatos imái I Esztergom, ja-, z. — UjévMjsztelgísek. A városi fei kar uj év napján tisztelgett vármr»yér főispánjánál, Ánc^Tissy János aliJKnii és a polgármesternél. Itt Niedermftfi J zsef rendő; kapitány tolmácsolta a-f :^z'\ kar< jokiválatait. dr. Helc polgármest< válaszában a nagy munkára, mely ; egyesítés alkalmával a tisztviselők vállai] fog nehezülni, hívta föl figyelmüket 1 kérte, hog;- szoros kötelességükön túl a város ériekében buzgólkodjanak. — Jótékonyság ünnepe. Szép ünnepié rendeztek i szentgyörgymezőiek uj c napjáiuR eusz József tiszteletére, a a karácson^ alkalmából 100 frtot ad mányozott a sztgyörgymezői szegér gyermekek íelruházására. A képvisel teátület nagyszámú küldöttséggel tiszte gett a nag/lelkű férfiú lakásán és ősz-in' hálaszavak mellett nyújtották A* a decer ber 22-iki közgyűlés díszes formában kis lított hatáozatát. A kitüntetett meg! petve vette át a szép okiratot s válasz; ban kifejezíp, hogy mindenkor támogat fogja Szent jyörgymező érdekeit, mely .h vatva van li egyesült' Esztergom egyi legbecsesebb és nagy jövőjű részét k pezni s a rjielynek pezsgő ' élete min erősebben övetéli, hogy városi keretei ben mozog isson. — A k; iona-tisztikar Szilveszter-es télye szőke; szerint az idén is kitűnőé sikerült. Es :tergom szépei majdnem k vétel nélkül találkozót adtak a Fürd termeiben a 7 , év utolsó napján. A Jis& estélyeken aem kell táncoshiánytól féli (ez régi bkja városunknak!), mert buzgó reidezők |* mindég ugyancsa kitesznek 1 {agukért. Nagy lelki gyönyc rűsséggel faltuk a bájos táncsosnők sora ban (jegy; »neg kékesük báli tudósűónk a kg-PS^íy-bb Eszteré ciot Tirrné szelesen jól edvben nem volt hiány Klc jétcl \égjg pompás hangulat uralkodót az '-.lejár* nelatságon. A,fáflcothapgver séiir előzte r eg- mU ' gy&wjjfizvt,, kittMö ;K.ne fa;a adott tV Pont tizenke óralrfii a ta Ai ­,s közéj b; a zeiés7ek ! 1 muzsikát, riadó tuss hai, lí^rf és 'rfnn-jenki sietett b. u. é. k ismerőseineí Aztán szédítő patába; folytatták afcftfiCQt a gavalléro 1-- és kipiiu' táncosnők. jó iziés terjedésérc va,f hogy nem v^tak két óra hosszú Csá dájj nak nevezet kankánok a bálon, ami a t| táncoló páriák igen mulatságos lehet, c! szerfölött inklmas a többi kétszáz'^élefi levőnek. Kéő éjjelig tartott a tánc. Tt dosítónk e/ía. gyönyörű névsort jegyezt össze nagjr^zívfájdalommal, mert ezalal egy pompá r valcert mulasztott el: Mí rosi Józsefm és Lujza, Haan Rezsőnéj Ilonka/Ponsraené és Clarisse, Bartal íj

Next

/
Oldalképek
Tartalom