Esztergom és Vidéke, 1894

1894-12-08 / 98.szám

CSARNOK. nSL

Sy°

n szégyenlős, nagyon gyámoltalan. Annyi bátorsága sincs, hogy akarjon segíteni magán. Pedig ez a bátorság legkisebb mértéke, a melyre szegény sorsban szükség van. A szegény asszony egyetlen fényűzése a könny. Ontja nagy fényűzéssel. Es mindég olyankor, mikor senki sem látja. A szegény asszony nem fiatal soha. Sötét éjjel lopódzik hozzá a reménytelenség és virradóra mindég kevesebb van egy rózsával az orcáján. Szobájának nincs más lakója, mint a fájó gond. Virág nem terem neki csak az, a melyet önmaga fon a hervadás koszorújába. Glóriája nincs más, csak a mártiromságé : az örök lemondás. De azért szép a szegény asszony, Braun Sándor. Három íré az asszonyról. I. Bálozó asszonyok. A mesés metamorfózisok között, a me lyekből már Ovidius is elég csodálatosaka' örökített meg hexametereiben, a legcsodála tosabb az, melyet az asszonyok farsangbar produkálnak. Este még a hamupipőke szürke, fakó kosztümjében kavarják z tejes kását a bébék számára és néhán> órával később selymes empire-ruhában hószínű keztyűben járják a keringőt a viaszos parketten. Járják reggelig, akkor hazasietnek és maguk töltik újra a csészébe a forró csokoládét az éhes Mancikának. Az egy éjszakán át pillangó szárnyakon röpködő mama reggel visszatér mindennapos szürke ruhájába. Volt idő, mikor az asszonyok csak akkor mentek a táncterembe, ha a leányuk az első bálra megért. Mikor a fiatal mamák, a kiknek leánykája még a függönyös bölcsőben pihen, a maguk mulatsága kedvéért kezdtek bálozni, a bálozó leányok nagyon rossz szemmel néztek reájok. Ma már megnyugodtak abban, hogy az asszonyok körül ne csak az őszhajú gavallérok, a kiérdemesült előtáncosok, hanem a kiskorú frakkos rendező urak is hajlongjanak. Szeretem a bálozó asszonyokat. A kinek nincs kiválasztottja az aranyos illúzió szárnyakon röpködő leánykák táborában és a kinek nyelve megakad a virágos bókolásnál, szívesen húzódik meg plüss belépői mellett az asszonyoknak, a kik csak táncolni akarnak, csevegni és a leány évek báljaira viszaemlékezni. Boros Samu. II. A tudós nő. A tudós nő fogalmát először Moliére genieje ostromolta meg a róla elnevezett műremekben. Nem volt sikere. Nagy Napóleon a nagy Itátnet szólta le, mikor szemébe mondta, hogy ő a századnak azt az asszonyát becsüli legtöbbre, a ki a gyermeket legjobban neveli. Ennek sem volt sikere. / Most hogy megbocsájtunk mindenkinek, a ki tudományos ismerettel tetszeleg, ma a leány-gymnasiumok és leány egy éternek kérdéséig jutottunk. Ugyan vigyük keresztül, talán majd igy sikerül nekünk a közönséges embereknek az, a mibe a fenti nagy stratégák alaposan belé buktak. Dr. Sebestyén Gyula. III. Szegény asszonyok. Nem lehet úgy szánni senkit, mint a szegény asszonyt. Nagyon szemérmetes, Százados néphit kompromittálja ekeresztény szentet és mégis, különösen a keleti keresztényeknél nincs elsőbb szent, mint Miklós, a ki még Isten is lehetett volna, ha azzal be nem elégszik, hogy első szent lehessen. Miklós lykai Patarából való püspök volt, a ki hitéért börtönt szenvedett. Nagy Constantin bocsájtotta szabadon, 'hogy a niceai első egyetemes zsinaton részt vehessen. Miklós püspök tulajdonképen egy csodatétele révén került rossz hirbe és vált a gyermekek rémévé. Az eset érdemes elmondásra : A messze Ázsiából két fiúcska indult útra Myrába, a hol akkor Miklós, a kegyes püspök lakott, a kik a szent életű férfiú áldását akarták megnyerni. De későn érkeztek a városba, egy korcsmában vettek szállást, a kapzsi korcsmáros azonban megneszelvén, hogy a két fiúnál pénz van, megölte őket és hulláikat egy kádba nyomta, melyben disznóhús pácolódott. Miklósnak azonban álmában az Istentudomására hozta a gaztettet, elment a vendéglőshöz, követelte a két gyermeket, mire a korcsmáros térdenállva kért bocsánatot. A bűnbánó emberen megesett a a püspök szíve, feloldozta őt szörnyű vétkeért, a két gyereket pedig föltámasztotta és megáldotta. Ezen csodatételét képes ábrázolatokban örökítik meg. A püspöki ornátusban álló HIREK. Esztergom, dec. 7. - Lapunk mai száma a kettős ünnep miatt szombaton jelent meg vasárnap helyett. — Tanácsülés. Esztergom város tanácsa tegnap ülést tartott a polgármester elnöklete alatt. A szomszéd városrészek azon kérelmet terjesztették a város elé, hogy mivel kolerakórházat a maguk költségén nem képesek építeni, a városét közösen hasznáih'assák, valamint hullaszállító kocsit is közösen szerezhessenek be. (Mégis jó lesz hát az az egyesítés !) A tanács a kérelemnek helyt adott azon feltétellel, hogy a városrészek körorvosai a kolerakórháznál szolgálatot tartoznak tenni. A reáliskolai tanároknak mult számunkban ismertetett kérvényét a tanügyi és pénzügyi bizottsághoz tette át. Hegyváry Miksa cselédközvetítőt szabályrendelet-áthágás miatt a cselédszerzéstől 3 hónapra eltiltotta. Füzes községnek (Szolnok- Doboka m.) 5 frt segélyt szavazott meg. Rtizicska B. fiumei bornagykereskedő cég engedélyt kapott, hogy Kálvária-úti présházában bizományi raktárt állíthasson. — Közgyűlés. Az esztergomi hivatalnoki kör f. hó 8-án délután 3 órakor a városház tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart. Városházi kombinációk. Keményfy János elhunytával a városi gazdasági tanácsosi állás üresedésbe jött. Ennek folytán széles mederben megindultak a kombinációk az állás betöltésére vonatkozólag. Háromféle kombinációt hoztak eddig forgalomba. Ezek elseje, hogy Niedermann József rendőrkapitány állását a tanácsnokival cserélné fel és helyébe kapitánynak Bártfay Géza közgyám pályáznék. A második hír szerint Kollár Károly főjegyző lenne a tanácsnokjelelt, helyébe Rothnagel Ferencz mostani aljegyző jönne főjegyzőnek és Thurner József aljegyzőnek. A harmadik párt jelöltjei Kollár Károly mint tanácsnok és Bartha Ármin volt megyei főjegyző mint főjegyző. püspök mellé egy kádat szoktak festeni, melyben két gyermekfej kandikál ki az eset emlékére. Ezt a képet sokan nem értették és úgy magyarázták, hogy a püspök a rossz gyermekeket oda rejti; ebből a képből kerül ki torzítva a puttony, a zsák, a hova a »Mikulás« a rossz gyermekeket elrejti. Századokon keresztül torzították Miklós püspök jóságos alakját, s lett belőle manapság a gyermekek réme. Pedig Miklós püspök jótéteményei százakra maradtak fen a legendák nyelvén. Miklós a szegény, de erényes menyasszonyok védőszentje. Legendák beszélik, hogy lovon vágtatva ablakon dobálta be a hozományt a szegény, de erényes menyasszonyoknak.. Miklós a földközi tenger vallásos hajóslegényeinek a védő-szentje. Mert ugyancsak Miklós püspök volt az, a ki egy a tenger bősz hullámai által már majd-majd elnyelt hajón oly buzgón imádkozott Istenhez, hogy a hajó a biztos veszedelmet elkerülte. És mégis miért vannak oly közel a Miklós püspök és Krampusz alakjai? A jóságos, a mindig jutalmazó, az engesztelhetetlen gyűlölettel és büntető szörnyeteggel. Butaság miatt. Házi nevelésünk egyik félretévedésének bizonyítéka, hogy a gyermekek e kedves ünnepét rémületté akarják átváltoztatni; a jót akarják szolgáltatni, nem a jónak szeretete által, hanem a félelem felköltésével. Honnan mástól — Téli vadászatok. A primási uradadalom Bajcson e hó 11. és 12-én tart nagyobbszabású vadászatokat. Levatics Sándor lévai földbirtokos pedig 9. és 10-ére hívta körvadászatra az esztergomi Nimródok több tagját. — Vancsó Gyula szolgyémi uradalmi intéző e hó 3-án ritka gazdag eredményű vadászatot rendezett, melynek eredménye 228 darab nyúl lett. — Disznótor. Dr. Fehér Gyula városi plébános vendégszerető házánál tegnap kedélyes ősi szokású disznótorra voltak hivatalosak városunk következő celebritásai: Sujánszky nagyprépost, Frey orszgy. képviselő, dr. Helc polgármester, Maszlaghy, Csernoch és Rosszival kanonokok, Halmos, Horváth, Anháupel és Csajka papnöveldéi tanárok, Kollár főjegyző, Mattyasovszky Lajos, Vojnits gimn. igazgató, Magos járásbíró, Nagy Pál és még többen. Felköszöntőket mondtak : Sujánszky, Mattyasovszky, Anháupel tanár és a házigazda. A társaság a késő esti órákig együtt maradt. — Eljegyzés. Dr. Adolf Sebestyén kassai járásbíró eljegyezte Budapestről Párvy Karola kisasszonyt. — Párkányi Vásár. Hétfőn és kedden tartatik meg Párkányban a szokásos Luca-napi vásár. — Pályázat. A megyei árvaszéki jegyzői állásra eddig két pályázó jelentkezett: Marton József esztergomi ügyvéd és egy ügyvédjelölt Miskolcról. A pályázat határideje ez év december 31-én jár le. — Vasút az uj üveggyárnál. Az Első magyar üveggyár részvény-társaság új telepén csille-vasutat építtet, melynek közigazgatási bejárása e hó n-én lesz. — Fölmentő ítélet. Mi is megírtuk annak idején, hogy Zgyerka Rozália nevű dághi hajadont a járásbíróság letartóztatta, mivel ellene magzatelhajtás gyanúja merült fel. A komáromi törvényszék felmentő ítéletet hozott bizonyítékok hiánya miatt. — Életveszélyes műtét. Kövér János a megye régi hajdúja veszedelmes bajt kapott. Bélzsugorodásban szenvedett és a veszedelmes baj annyira elővette, hogy félholtan vitték a kórházba, ahol dr. Mátray Ferencz főorvos, dr. Fried Emil orvos asszisztenciájával páratlan sikerű műtétet végzett a szegény emberen tegnapelőtt. Ilyen nagyszabású operáció az utóbbi 20 év alatt nem végeztetett a kórházban. Kövér ma már veszélyen túl van és életben maradása kétség alá nem eshetik. — Hasonló sikeres operáción ment keresztül Szikorszky János pilismaróthi erdész, kinek légycsípés vagy lépfenés hús élvezete folytán nyakcsigolyáján ökölnagyságú daganat támadt." Vazárnap hozták a kórházba rettenetes kínok kőzt és a. műtét folytán ma már ez is túl van a veszélyen. — Halálozás. Ekleitner Károly bányatiszt e hó 5-én Doroghon elhunyt 43 éves korában. Az elhunyt végóhajához képest tiszttársai kérvényt intéztek a szolgabírósághoz, hogy hulláját Tokodra, az ottani temetőbe, 1891. június 25-én bányaszerencsétlenség folytán elhunyt tiszttársai mellé temethessék. A szolgabíróság az engedélyt megadta. kerülhetett volna ez a képtelen paedagogia, mint a pedagógiának szülőhazájából, a némettől. A Krampusz alpesi fogalom és éppen olyan csemegével kedveskedő, virgáccsal fenyegető mumus, mint nálunk a Mikulás. így lesz Mikulás a legtöbb gyerekre félelmes, utóbb már a sokszorosan és súlyosan kompromittált püspök helyét egy elég kormos seprű helyettesíti. Ma már a Mikulás csak a naivabb kedélyű gyermekeknél él. Es mivel Mikulás inkább rettegés a gyermeki kedélyre, megszűntét nem igen kell sajnálnunk, de miért nem maradhat meg belőle a kedves naivság ? A kis gyermekek czipőcskéjének édességekkel való teletömése, hadd álmodják meg a kis angyalok az éjszaka csöndjében az ég követét a csemegével, mily bájos az a kis naiv gyermek, a ki estenden szénát, zabot tesz a cipőcskéjébe, hogy ha a Mikulás lovon jön, legyen a lovának mi harapni ! , . . Miklós még vértanú sem volt és mégis az első szentté lett. Világos bizonyíték arra, hogy még a szentté való léteihez is csak szerencse kell. Mi volt Miklósnak szerencséje? Az-e hogy a nevét századokon át félremagyarázták, vagy az, hogy névünnepe összeesik egy a pogányoknál ez időben tartott ünneppel, a Sigillaríával ? Döntsék el a mithologia tudósai. Haársi Kálmán. — Kalandvágyó gimnazista. A kís Halkó János, kassai 10 éves fiúcska, ki a gimnaziális első osztályba járt Lőcsén, még október hó 24-én kiment az első osztályú tanteremből és azóta nyomtalanul eltűnt. Szülei halálra rémülten keresték mindenfelé, de hiába. Aztán Szepesmegye hivatalos apparátusát vették igénybe, hogy ha talán széles Magyarországon föltalálná valaki a kis Halkó Jánost, vigye vissza szüleihez, kik szívszakadva várják. Hozzánk is elkerült a kalandos kis fiú története Szepesmegye alispánjának átirata útján. — A kolera kísértete. Óriási apparátással dolgozik a megyei és városi hatóság a kolera járvány óvintézkedésein. Majd minden számunkban adunk hírt erről vagy arról. Most az alispán, majd a polgármester intézkedik, a közönség pedig fejét csóválja, mert hozzászokott, hogy télen nem fél a kolerától, mert köztudomásszerűleg az ázsiai fekete asszony az uborkaszezont szereti. Pár napja ismét nagy ijedelmet okozott egy homályos telegramm ; jött pedig a budapesti első kerületi elöljáróságtól, mely szerint aznap a délutáni vonattal egy koleragyanus munkás fog Esztergomba jönni. A feledékeny elöljáróság a veszedelmes utasnak sem nevét, sem személyleirását nem közölte a táviratban. Lőn erre nagy ijededelem. Mint valami híres vendéget várta a rendőrség és szolgabíróság a vonatoknál, de hiába, ő csak nem érkezett meg. Az egész kolera valószínűleg nem is lesz egyéb hivatalos túlbuzgóságnál. — Piszkos a kis Duna vize. A városi főorvos jelentése folytán a hatóság eltil totta a kis Duna vizének ivásra használatát, mivel a rendkívül alacsony vízállás miatt lefolyása nincs és a beleömlő kanálisok vizét megfertőzteti. — Ki Csináltassa meg az Utat? Városunkban a dorogh-nagykálnai út most télviz-idején, mikor amúgy is bajos az utakat rendben tartani, a lehető legroszszab karban van, mivel Chatry Szaléz válalkozó ez uton hordatja a Strázsa-hegyi követ ez épülő hídhoz. Máshonnan meg földet szálltának a rengeteg töltésekhez. Lehet képzelni, milyen kátyúkat vájnak a nehéz szekerek! A közönség panaszkodik, az újságok korholják a megyét, de bajos segíteni a dolgon, mert vájjon ki tartozik megcsináltatni az elrontott utat ? ez a vitás kérdés. A megye-e, mely föntartója az utaknak, mikor ő el 1 nem rontja, vagy a vállalkozó-e, aki igaz hogy elrontja, de nem tartozik azt törvény szerint jó karban tartani ? E dologgal legutóbb a közigazgatási bizottság foglalkozott és Chatryt kötelezte a megcsináltatásra. Csakhogy ezt a határozatot a miniszter nem hagyta helyben, de utasította a közigazgatási bizottságot, hogy iparkodjék barátságos egyezkedés útján megállapodni a válalkozóval, hogy mily arányban járuljon az út megcsináltatásához. — Talált hulla. A párkány-nánai vasúti állomás közelében az országút mentén egy teljesen mezítelen hullára akadtak hétfőn éjjel, melyről a megejtett nyomozás kiderítette, hogy egy muzslai ember, ki kintlevő pénzét járt ugyanaznap Esztergomban incassálni. Az adósok azonban úgy megverték kamat fejében, hogy hazáig' sem tudott menni s sebeiben mésr az úton meghalt. Hogy ruháit s többi holmiját ki szedte le róla, azt a csendőri nyomozás van hivatva kideríteni. A csendőrök már is nyomon vannak, s tegnapelőtt egy gyanús esztergomi embernél tartottak e tárgyban házmotozást, de terhelő adatok híján azt beszüntetni voltak kénytelenek. — Megszökött rab. Ifj. Holovits István életveszélyes fenyegetőzés miatt a megyeházán le volt tartóztatva. A rabokat naponként délután 2-től 3-ig sétálni engedik az udvarra. Egy ilyen alkalommal Holovits megugrott a hátulsó kapun. Egyenesen Budapestre ment a »miniszterhez« kitárni szive sok keserűségét, mert nagyon igazságtalanul bánnak el vele a hatóságok (!) Úgy látszik nem kapott a minisztertől audenciát, megint visszajött szentgyörgymezei lakására, hol elfogták a megszökött rabot és ismét becsukták a megyeházán. Első dolga az volt, hogy bosszúból felgyújtotta a börtön szalmáját. Szerencsére idejekorán észrevették a felügyelők és eloltották a tüzet. — Ragályos betegségek ijesztően léptek fel megyeszerte a gyermekek között. Az elmúlt hónap második felében hivatalos jelentés szerint Nagysápon 6 vörheny-eset, Süttőn 2 vörheny-eset, Unyon 3 vörheny-