Esztergom és Vidéke, 1894

1894-06-14 / 47.szám

tok fognak a közgyűlés elé kerülni. Végül Hübschl Sándor elemi iskolai tanitó nyugdíjaztatási kérelme elfogadtatott. A folyamodó kérvénye a minisztériumhoz pártolólag felterjesztetik, az országos tanítói nyugdijalapból kiegészíttetik. A megürült állásra azonnal pályázat lesz hirdetendő. Ezzel a közgyűlés véget ért. iüyen lesz az Aj híd? (Műszaki adatok alapján.) (II.) A hid esztergomi parti pillére 50 m. távolságra esik a primási kert kerítésfalától. A Dunában — mint előbbi közleményünkben emiitettük — négy pillér fog állni, melyek közül a két szélső, a parthoz közelebb esők, csekélyebb méretűek lesznek a két középsőnél, A két szélső mederpillér alapzatának hossza is

1

/, méter, szélessége 5 m. 20 cm., a két középsőnek hossza 15 m 55 cm, szélessége pedig 5 m. 60 cm. A pillérek két fő részből állnak: a tulajdonképeni alapzat (terméskőből) és az erre helyezett keskenyebb faragott kőrétegből. A terméskő alapzat, mely köröskörül a viz behatása eilen vaslemezzel van boritva, a vizböl ki nem látszik, mivel a zérus vízállás alatt 15 cmrel helyeztetik el. A két parti hidfő, valamint az öszszes folyampillérek vas caisson lesüllyesz • tése által, pneumatikus módonalapoztatnak. E módszer alapelvét, mely kétségkívül egyik legszebb vívmánya a technikai tudományoknak, legelőször (1840-ben) T r ig e r franczi bányamérnök alkalmazta. Egyike a legelső pneumatikusan alapozott hidaknak az 1857-ben épült szegedi vasúti Tiszahid. Ujabb keletű nagy Dunaés Tiszahidjaink alapozása csaknem kivétel nélkül e módszer szerint lett végrehajtva. A pneumatikus módnál a falazott alaptest úgy készül, hogy egy alul nyitott, oldalt és felül zárt vasszekrénynek, a munkakamrának (caisson) erős vasfedelére — a vizszin fölött — falazatot raknak s a falazást — mindig vizszin fölött — tovább folytatva, a munkakamrát lesüllyesztik a mederfenékre, illetőleg be a mederfenékbe azáltal, hogy a talajt eltávolítják. Ily módon egész 30 méterre a viz szine alá érő falazott alaptestét nyerhetünk, amely egészen a viz szine fölött készült. A munkakamrával egy kisebb fajta vasszekrény : a. légzsilip van az aknacső által összeköttetésben, és pedig úgy, hogy e 3 alkatrész: munkakamra, légzsilip és aknacsó ugyanegy, légmentesen zárt tért képezhet. A munkások tartózkodása a munkakamrában már most azáltal válik lehetségessé, hogy a légvezetéken át sűrített levegőt nyomnak az emiitett zárt térbe s abban a vízszint a légnyomás kellő fokozásával egészen a kamra alsó éléig leszorítják, vagyis a munkakamrából a vizet kiszorítják. Ugy az anyagnak kiszállítása, mint a munkásoknak ki- és beszállása mindig 2 ajtó közvetítésével és a légnyomás kü.önbségeknek kis nyílású szelepeken át lassan végbemenő kiegyenlítésével történik. Amint a munkakamra s vele együtt az egész alapzat leért az alapfenékül alkalmas talajrétegbe, a kamrát a zsilipen át beszállított betonnal kitöltik, mire a sűrített levegőt teljesen kibocsátják, a zsilipet eltávolítják, az aknacső vet kihúzzák és az aknacsö helyén a falazatban maradt aknaürt szintén betonnal kitöltik, ezzel a pneumatikusan lesülyesztett alaptest építése be van fejezve. Az esztergomi hidpillérek alaptesteinek sülyesztését csak akkor szabad beszüntetni, ha az állami felügyeleti közeg erre az engedélyt megadta. A pillérek gránitburkolataihoz, az összes szerkezeti talpkövekhez, mellékvédfalakhoz, továbbá a gyalogjáróknak a hídfőre eső része, nemkülönben a feljárók pályáját a hidpályától elválasztó segély kövek, valamint lépcsők előállításához csak oly gránitköveket szabad használni, melyek négyszögczentiméterenként törés, 'vagy repedés nélkül, legalább 800 kilogrammot kibírnak. A többi faragott- és vagdalt köveknek legalább 400 kilogrammot kell kibirniok. A hid-nyilások egyszeres, oszlopzatos rendszerű, kéttámaszú rácsos vastartókkal hidaltatnak át, melyeknek övei a tartó végeitől, annak közepe felé iv| alakú vonalban emelkednek. A főtartók magassága a nyilas közepén, a két szélső nyilasban 10 m. a két közbensőben 12 m. és a középsőben 14 m. lesz. Mindegyik főtartó külső oldalán a főtartók oszlopaihoz consolok erősíttetnek, melyek a gyalogjáró padlózatát hordják. Tehát a gyalogjárók a vasiveken kivül nyernek elhelyezést mindkét oldalon, egyik a Párkányból jövők, másik a Párkányba menők számára. A hid mindkét végén a végoszlopok öntött vasból készítendő stylszerü díszítéssel és diszes lámpákkal láttatnak el. A hid és az esztergomi útáthidalás egyelőre csak közúti közlekedés czéljainak fog ugyan szo'gálni, mindazonáltal azok vasfelszerkezetei akként készíttetnek, hogy azoknak később minden átalakítása nélkül, valamely helyi érdekű vasút vágányát elhelyezni lehessen. A vasúti vágány a kocsi út közepén lesz elhelyezendő, és oly szerkezettel fog birni, hogy rajta a közúti kocsik nehézség nélkül átmehetnek. E vasúti vágányt a Chatry-czég nem tartozik ugyan előállítani, de köteles volt a vágánynak, elhelyezésének és megerősítésének részletrajzait a ker. miniszternek bemutatni. A hid felszerkezetek hegesztett vasból és aczélból állíttatnak elő. A hídszerkezet gyártása csak akkor kezdhető meg, ha a felhasználandó vasanyag az e czélból kiküldött állami szakközeg által előzetesen megvizsgáltatott és megfelelőnek találtatott. A hid és áthidalás pályaberendezése a következő: A vas felszerkezet közbenső hossztartóira fenyőgerendázat jön, a gerendasorok közt 1—2 cm. hézaggal. Erre deszkázaton nyugvó inpregnált fenyőfa koczka-burkolat helyezendő el. A hidpálya a kocsiút közepén legmagasabb és két széle felé esik. A kétoldali gyalogjárók 15 cmre emelkednek a kocsiút fölé és külső szélüktől a kocsiút felé szintén esnek, hogy az esőviz róla lefolyjék.. A gyalogpálya keresztbe fektetett tölgyfa-padlókból fog állani. Az Esztergom és Párkány-felé vezető feljáró felül 12 m., a vízivárosi 11 m., és a Tóth József-úti 7 m. széles lesz. A töltések oldalai termőföld réteggel borittatnak és fűmaggal bevettetnek. Alul, a zérusvíz szin feletti 7.70 m. magasságig kőburkolattal láttatnak el, mely a természetes talajba fektetett kőlábazatra támaszkodik, A feljárók kocsiút-burkolata 20 cm. vastag köalapból és 15 cm. vastag tört kavicsrétegböl fog állani. A kavicsréteg lehengereltetik és vastag homokréteggel beterittetik. A gyalogjárókat 15 cm. vastag kavicsréteggel fogják burkolni és a feljárók kocsiútjának mindkét szélén helyezik el. (Folyt, köv.) Nyilatkozat. *) A Gerenday József, Thuránszky Lajos és Zwillinger Ferencz urak közt felmerült ügy előttünk mai napon lovagias uton elintéztetett. Kelt Esztergomban, i8g4-ik év június hó 13-án. Bánffy Károly s. k., Pongrácz Kázmér s. k. mint Gerenday József úr megbízottai. Nógrádi Jenő s. k. Pissuth Kálmán s. k. mint Thuránszky Lajos úr megbízottai. Dr. Áldori Mór s. k. Dr. Weisz Sándor s. k. mint Zwillinger Ferencz úr megbízottai. HÍREK. *) Az e rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal » Szerk. Esztergom, jun. 13. — A kath, kör. f. hó 19-én saját tagjai és azok családjai részére kirándulást rendez a Kovács-patakhoz. A kirándulás tánczczal lesz egybekötve. Bővebbet vasárnapi számunkban. Meghívók nem adatnak ki. — Az esztergomi főgymnasium ifjúsága által segélyző egyesülete javára rendezett tavaszi mulatsághoz felülfizetéseikkel hozzájárultak: Mattyasovszky Lajos 10 frt; özv. Baross Gáborné 5 frt; Villányi Szaniszló 5 frt; Frey Ferencz 5 frt; Rudolf Mihály 5 frt; Varga Benedek 5 frt; Rajner Lajos 5 frt; Eggenhoffer József 5 frt; Mórász József 5 frt; Mattyasovszky Kálmán 5 frt; Rosszival István 4 frt; Hetyey Sámuel 4 frt; Mészáros Károlyné 3 frt; Munkácsy Kálmánné 3 frt; Dr. Magurányi József 3 frt; Bellovits Ferencz 3 frt; Dr. Komlóssy Ferencz 3 frt ; Bárdos Rémig 3 frt; Dr. Fehér Gyula 2 frt, 50 kr; Dr. Riegler Gusztáv 2 frt; Rudolf István 2 frt; Havasy Imre 2 frt; Oltósy Ferencz 2 frt; Poór Antal 2 frt; Dr. Csernoch János 2 frt; Lukács László 2 frt; Gróf Csáky Károly 2 frt; Lendvay Miksa 2 frt; Maszlaghy Ferencz 2 frt; Dr. Goldner Fülöp 2 frt; Laiszky János 2 frt • Hanny Béla 2 frt; Szabó Szilveszter 2 frt; Gergye Lénárt 2 frt; Geiger Ferenczné 1 frt; Takác3 Gézáné 1 frt; Horváth Lajos 1 frt; Lengyel Flávián 1 frt; Perger Lajosi frt; Dr. Blümelhubel Ferencz 1 frt; Csikasz Villebald 1 frt; Fried Arnold 1 frt; özv. Marczy Gusztávné 1 frt; Wimmer Ferencz 1 frt; Gróh Samu 1 frt. Midőn az igen tisztelt közönségnek szíves támogatásaért hálás köszönetét fejezi ki a rendező bizottság, egyszersmind becses tudomására hozza, hogy a nemes czélra 190 forintot adott át a segélyző egyesületnek, mint tiszta jövedelmet. — Tiz éves találkozó. 10 éves jubileumot ünnepeltek hétfőn a Fürdő vendéglőben az 1884. évben az esztergomi reáliskolát végzett iskolatársak. Ez volt az első eset, hogy a reáliskolát végzett iskolatársak összejöttek, ami a lélekemelő ünnepélyt, mely a legkedélyesebben folyt le és a melyre szívesen fognak a résztvevők emlékezni — nagyban fokozta. Délben bankét, este pedig vacsora volt, melyen a tanári kar nevében Obermayer György igazgató és Kaán János tanárok vettek részt. A megjelentek névsora a következő : Tóbiás József kereskedő, Ékesy Ede gazdatiszt, Fritz Zsigmond posta- és táviró-tiszt, Éisler Lajos magánhivatalnok, Schrank Gyula kereskedő, Schwartz Gábor bankhivatalnok, Steiner Izsó könyvvezető, Nitsmann Jenő keszthelyi kír. gazdasági tanintézeti segédtanár, Misák Henrik könyvvezető, és Wallfisch Ármin czégvezetö. Délután hulló esőben 2 propellerrel rándult ki az egyik rész, hogy ott régi ismerőseikkel és családjaikkal egy kedves emlékű délutánt töltsenek, A zene hangjainál a csupa ismerősökből álló társaság esti 9 óráig a lehető, legjobb kedvben fesztelenül mulatott. Innen az iskolatársak a Fürdő vendéglőbe mentek, hol már a nevezett tanár urak a városban maradt társaikkal társalogtak. Felköszöntöket mondtak : Obermayer György igazgató a király- és hazára, Nitsmann Jenő elnök a tanári karra, Kaán János tanár kedves gyermekeire, volt tanítványaira. Eisler Lajos, Nitsmann Jenő elnök- és Steiner Izsó jegyzőre, Ékesy Ede a meg nem jelenhetett társakra, Wallfisch Ármin pedig azok feleségeire. Körösy László dr. időközben elhelyezett tanáruknak üdvözlő táviratot menesztettek. A találkozónak a hajnal pirkadása vetett véget. Délelőtt még Komlós Ármin és Deutsch Gyula elhalt társaik sírját, Eisler kis beszéde mellett koszorúzták meg. Ezután a tanári karnál tisztelegtek. — A tornaegylet t. tagjait van szerencsénk értesíteni, hogy f. hó 16-án szombaton d. u, 5 órától a tornakertben tekézéssel egybekapcsolt férfi-est él y rendeztetik, melyre az egylet tagjait meghívni ezennel szerencsénk van. A választmány. — Az őszi nagy hadgyakorlatok. Az idei nagy hadgyakorlatoknak, az Ipolyvölgye lesz a középpontja. A hadgyakorlatokon 6400 katona lesz együtt s részt vesz benne a király is, a kit Albrecht és Frigyes főherczegek fognak kisérni. A főhadiszállás Balassa-Gyarmaton lesz, a hol a király a diszes megyeházban fog lakni. Báró Beck táborszernagy s a császári és királyi vezérkar főnöke, mult szombaton. Balassa-Gyarmatra érkezett, hogy megtekintse a terepet, a melyen a nagy csatajátékot rendezik. A király az eddigi diszpozicziók szerint szeptember 15-én Nagy-Maroson megtekinti a hídépítő munkálatokat, szeptember 17-én pedig a főhadiszállásra érkezik. Az első nagy összeütközés Vadkertnél, a romhányi sikon, a második pedig LukaNénye körül lesz. — Katonai terepfelvétel. A budapesti hadtestparancsnokság és a 31. és 32. gyalogsági hadosztály részéről folyó évi június hó 8-án Ipolyság felöl terepfelvétel czéljából tábornokok, törzs és főtisztekből s megfelelő számú legénységből álló szakbizottság látogatja meg Léva városát. Ott idözésük alkalmával a bizottság tagjai vendégszerető úri házak vendégei lesznek. E bizottság tagjai, a hadtestparancsnokság részéről: L o b k ov i t z Rudolf herczeg hadtestparancsnok, Steinitzer Ferencz c zredes, gróf V ay Gábor ezredes, Bartholy Lajos őrnagy, L e r s c h Kamillo százados, 2 altiszt, 14 legény. A 31. gyalogsági hadosztály részérói : Báró Bothmer altábornagy, C z i b u 1 k a tábornok, Schranvel tábornok, gróf Cristalnig von und zu Gilliczstein tábornok, C o r t i ezredes, I v i n g e r ezredes, Rozvaczovszky kapitány, Palisovszky hadnagy, 2 altiszt, 26 legény. A 32. gyaloghadosztály részéről: B1 a s e c k tábornok, K o t z von Dobiz tábornok, B u s z-Ritter tábornok, L a b a n Rudolf ezredes, La C r o i x v. Hangenhauns ezredes,Menzel György ezredes, Dvorzsák örragy, G a k s c h hadnagy, 2 altiszt, 25 legény. — Cs kir. szab. Adriai biztosító-társulat. Május hó 23-án tartatott meg ezen társulat rendes közgyűlése, melyben az 55-ik üzletévre (1893) vonatkozó üzleti jelentés és zárszámadások beterjesztettek. Ezekben a következő f jelentékenyebb adatok foglaltatnak: Életosztály: Az emiitett évben elfogadott biztositások 12,483.990 frt tőke és 34.811 frt évjáradék összegre rúgnak. A biztosítási állomány 1893. év végével kerek 72 millió forint és 187.260 frt évjáradékot tett. Halál és életeset biztositások után 1,250.283 frt 48 kr. fizettetett ki. Ezenkívül függő károk részére 267.025 frt helyeztetett tartalékba. A díjtartalék 1,373.043 frt 38 krral szaporodett és tesz 15*8 millió forintot. Az elemi biztosítási ágakban (tüz és szállítmány) a dijbevétal 6,840 806 fortot tett. A visszbiztositások 3,206 489 frtba kerültek és károkért a visszbiztositék részletének levonása után 2,305.883 frt 62 kr. fizettetett ki. A kártartalék 476.803 frtot, a díjtartalék 1,809.785 és a több évi biztositások tárczája 23,065.997 frtot tesz. A kamatlábnak ujabbi csökkenésére való tekintettel az életbiztosítás külön nyereség-tartaléka erősbítésére ismét 100.000 frt fordíttatott. Ezen összeg levonása és leírások keresztülvitele után 338.258 frt 70 kr. felesleg marad. Osztalékul részvényenkint 62 frt (2 frttal több, mint az előző évben) fizettetett ki. A dij- és nyereség-tartalékok meghaladják a 19 millió forintot és következő tételekből állanak: Az életbiztosítás díjtartaléka 14.635,995 frt. A tűz- és szállítmány biztosítás tartaléka: 1,809.785 frt. Tartalék értékpapírok árfolyam ingadozására 327.287 frt. Disponibilis tartalék: 500,000 frt. Az életbiztosítás külön nyereség-tartaléka 600,000 fit és az általános nyereség-alapok 1 1,214 963 frt. — Nemes harzi legszebb énekű kanárimadarak darabja 8—20 márka.* Szállítás utánvéttel kezesség mellett. Meg nem felelés esetén nyolcz nap alatt bérmentve visszaküldendők s bérmentve kicseréltetnek. Árjegyzék, bánásmódi utasítás ingyen küldetik. W. Heering. St. Andreasberg Harz) 427. Provinz: Hannover. — Egészselyem, mintázott Fuláordokai (mintegy 450 különböző fajban), méte-