Esztergom és Vidéke, 1894

1894-09-27 / 77.szám

a közhangulatot. Az alispáni székbe ritka egyértelműséggel Andrássy János vár­megyei főjegyzőt emeli a .közbizalom, kinek tiszteletére — mint halljuk — bankettet rendeznek a Fürdő vendéglőben s abban a vidéki tagok is nagy számban vesznek részt. A főjegyzői kandidátusok Szabó Mihály muzslai főszolgabíró és B a r tha Ármin főjegyző. Mindkettőjüknek erős pártja van, s igy a választás érdekes küzdelem során fog csak eldűlni. Szabó Mihály megválasztatása esetére nyomban a 29-iki közgyűlés megtartja a muzslai főszolgabíró-választást. Értesülésünk sze­rint Perényi Kálmán szolgabíró és W i m m e r Imre ügyvéd ez állás jelöltei. — A herczegprimás október végéig marad Budapesten s ez idő alatt Hettyey irodaigazgató hetenkint egyszer Buda­pestre megy a fontosabb egyházi ügyek referálására. — Fótanitók kinevezése. Vaszary Kolos herczegprimás a katholikus iskolák ad­minisztrátióját közelről érintő alábbi ren­deletet adta ki: Tekintettel az ifjabb tanítók között tapasztalt s a felsőbb ható­sági személyek iránt tartozó tisztelet meglazulására, az ellenőrzésben fel-feltünó hiányokra s egyéb a kath. iskola beléle­tére káros hatású esetekre, nemkülönben a lelkész-igazgatók sokoldalú elfoglaltsá­gára a püspöki rendszabályoknak „a plé­bánosnak, mint a hitközségi népiskolák igazgatójának teendői" között foglalt 36. §-a értelmében elrendelem, hogy egy­házmegyém minden népiskolájánál, hol két vagy több tanitó van, azok közül egy mint főtanitó általam kinevezve a követ­kező hatáskörrel bírjon: 1. Az osztály­tanítók előadásain megjelenhet, az észlelt tapasztalatokról tudomást szerez s erről jelentést ád a plébános-igazgatónak. 2. Az évi záróvizsgán megjelen. 3. A plébános-igazgató rendelkezéseit a többi tanerőkkel közli s azok végrehajtása iránt intézkedik. 4. A tanterv beosztását s a tananyag időbeni feldolgozását ellenőrzi. 5. Az iskolai naplókat és azok beosztá­sát felülvizsgálja. 6. A tankötelesek be­hatását foganatosítja és a beiratási díjat beszedi. 7. Különféle hivatalos kimutatá­sok, valamint az iskolaügyet illető Írás­beli munkálatokat a tantestület nevében kiadja és szerkeszti. 8. Hivatalos iratokat közvetlen hatóságától átvesz, a tantestü­lettel közli s azokat megőrzi. 9. A tan­köteleseket nyilvántartja. 10. A tantestü­letet az iskolaszék előtt képviseli. Ezek után felhívom a plébánosokat, mint is­kola-igazgatókat, hogy a fötanitókká ki­nevezendő tanítókat kinevezés végett a a kerületi tanfelügyelök útján az egyház­megyei főtanfelügyelöséghez terjesz­szék fel. — Az új katonai kórházat, mely már teljesen készen van, ma adta át a Grün­wald válalkozó czég Esztergom város ka­szárnya-bizottságának. — A komárommegyei főispán beiktatá­sának sorrendjét már végleg megállapí­totta az ottani megyei és városi közös bizottság : Október 10-én délután a Bu­dapest felől gyorsvonattal érkező új főispánt Tatatóvároson a tatai járási főszolgabíró vezetése alatt sorakozó köz­ségi elöljáróság és megyebizottsági tagok fogadják és üdvözlik. A komárom-újszönyi állomásra d. u. 4 óra 10 perczkor érkezik a főispánt hozó vonat, hol az alispán, illetve a polgármester vezetése alatt a megyei és városi tisztikar és bizottsági tagok fogadják. Az alispán és polgár­mester rövid üdvözlése után kezdődik a az ünnepélyes bevonulás a feldíszített és fellobogózott hidakon keresztül, a szintén fellobogózott felsö-dunasoron, ha­lász-, nádor-utczan, főtéren és megye­utczán át a megyeházához. A menetet a komáromi híres bandérium nyitja meg. Este 7 óra után fáklyásmenet, mely al­kalommal a főispánt Kacz Lajos városi tanácsos üdvözli. Ezzel egyidejűleg a főbb utczák kivilágíttatnak. Este 8 óra­kor az új főispán és vendégek tisztele­tére ismerkedési estély jellegével biró halvacsora. Másnap, azaz u-én délelőtt ünnepélyes istentiszteletek ez után 10 óra­kor megyei közgyűlés, melyet az al­ispán nyit meg és a főispánt kül­döttség híván meg a közgyűlésbe, leteszi a hivatalos esküt és megtartja székfoglaló beszédét, melynek végeztével a főjegyző üdvözli. 11 órakor a városi közgyűlés a polgármester elnöklete alatt, hasonló lefolyással. 12 órától i 1 /, óráig a jelent­kező küldöttségek fogadása. Délután 2 órakor a főispáni díszebéd. — Tanképesitő vizsgálatok. A helybeli tanítóképző-intézetben az őszi tanképesitő szigorlatokat szept. 20--26. napjain tartották meg, mely alkalommal tizenkét jelölt közül ötöt három hónapra, egyet egy évre vetettek vissza. Ugyanekkor kilen­czen pót-képesitőt tettek 1—2 tantárgyból, kik közül egy, vizsgálat közben vissza­lépett. — A Gantner-utcza a tapétán. Meg­írtuk már, milyen nagy tetszéssel fo­gadták a vízivárosiak az eszmét, hogy a nagydunai híd kiegészitésekép emelendő kisdunai vashíd ne a Lörincz-utczánál, hanem a Gantner-köznél épüljön. E tárgyban a vízivárosiak tegnapelőtt külön értekezletet is tartottak. Indítvány tétetett, hogy ez ügyben járuljon egy küldöttség Lukács miniszter elé, de már a jelenlévő vízivárosiak is több lényeges kifogást hoztak fel a deputáczió-küldés ellen. Igy dr. Cse.rnoch János kano­nok azt hangsúlyozta, hogy ez az újabb kérelem különös hatást gyakorolna a miniszterre épen most, mikor a város­részek egyesítése van küszöbön. Evvel mutatnák meg a vízivárosi la­kosok, hogy nem őszinte hivei az egyesülésnek, mivel még mindég in­kább a saját parcziális érdekeiket tart­sák szem előtt és nem az egyesült Esz­tergomét. Aztán ha a Víziváros küldött­séget menentene a miniszterhez, bizo­nyára megtenné azt a kir. város a Lörincz-utcza érdekében és ebből új vi­szálykodás keletkeznék. Csernoch kano­nok felszólamlása leginkább közreműkö­dött abban, hogy az értekezlet a depu­táczió eszméjétől elállott. Voltak akik erre az indítványt adták, hogy ha a mi­niszterhez nem megy küldöttség, menjen a herczegprimáshoz. Ez indítványt sem tette az értekezlet magáévá, mivel Hanny Béla, herczegprimási urad. igazgató kije­lentette, hogy ő eminencziája egyedül és kizárólag a Lőrincz-utczát óhajtja hídfel­járónak. — A pótadó. A városok történetében nevezetes szerepet játszik a pótadó. Ez a polgárság mumusa, melytől legjobban irtózik. Csak a pótadót fel ne emeljék, akkor készek mindent áldozni. Egyre halljuk a panaszt városunknak nagy pót­adója ellen. Ezeknek a kesergőknek vi­gasztalására hozzuk fel, hogy sokan van­nak, kik sokkal nagyobb pótadó terhe alatt nyögnek. Igy a szatmáriak 80 szá­zalékos pótadót fizetnek s ez nekik igen nagy örömet okozott. Mert tavaly 86 százalékos pótadóval áldotta még őket az ég s képzelhető milyen nagy volt örömük, mikor a főszámvevő a pótadónak hat­százalékkal való leszállítását bejelenté. — A vizivárosi sártenger. Nagy szeren­csétlenségről tudósít lapunk egyik barátja. „Tegnap — irja hozzánk intézett leve­lében — szokott sétámat végeztem a vizivárosi főúton, egyszerre velőtrázó sikoltásra riadtam fel. Egy szegény inas­gyerek, tíz-tizenkét éves, a bibliothéka előtt levő járdán megcsúszott és a kocsi­út sártengerébe pottyant. A sötét, bűzös hullámokkal küzkodő inas körül nagy népcsödület támadt, de mivel senkinek sem volt bátorsága a hömpölygő iszapba ugrani, csakhamar elmerült. Felbukott még egyszer-kétszer, aztán végleg össze­csapott feje fölött a vizivárosi kocsiút sara. A szegény inas csakugyan belefulladt a sárba és csak ma délután fogták ki a Fürdö-vendéglö előtt." — Mivel az Eszter­gom legdíszesebb utczáján végigvonuló út a megyei törvényhatóság gondo­zása alatt van, alázattal megkérjük ezt, szíveskedjék a sárcsatorna lecsapolásáról gondoskodni, mert éz v első szerencsétlen­ség után majd a többi következik. — Az esztergomi helyi érdekli vasút építésére szükséges magánterületek kisa­játítása ügyében most folynak a kisajá­títási tárgyalások Gerlóczy Károly alpol­gármester elnöklete alatt. A helyi érdekű vasút a m. államvasutok nyugati vonalá­ból ágazik ki, átszeli a főváros V-ik és Vl-ik kerületének kültelkeit, és a lóvasut újpesti állomásán tul az újpesti sziget érintésével halad keresztül a Dunán s azután az óbudai határt szeli át, honnan a solymári határba jut. E hosszú vonalon csak a főváros hatarában körülbelül 500 magántelket kell kisajátítani. Az érdekel­tek nagyobb részével egyesség jött létre, melyet a bizottság jegyzője, Eszláry Sán­dor foglalt irásba. Ama telkekre nézve, melyekre egyezség nem jött létre, a ki­sajátító bizottság még e héten meghozza a határozatot. A vasút egy év alatt ké­szen lesz, s a személyforgalmon kivül különösen a szénszállításra- fogja a súlyt fektetni. — Gyászhír. Vácról vettük a követ­kező gyászjelentést: Alulírottak úgy ma­guk, valamint számos rokonuk nevében, mélyen szomorodott szívvel jelentik a forrón szeretett, felejthetlen jó anya, legjobb nagyanya, illetve dédanya özv. W i n d i s c h Ferenczné szül. Pappenber­ger Eleonóra asszonynak f. évi szeptem­ber hó 17-én, délután 2 órakor, hosszas szenvedés után, életének 78-ik évében bekövetkezett csendes halálát. A boldo­gult drága földi maradványai folyó hó 19-én, délután 5 órakor fognak a közép­városi sírkertben levő családi sírboltban a római kath. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra helyeztetni. Az engesz­telő szentmiseáldozat pedig f. hó 20-án reggeli 8 órakor fog érette a felső-városi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Áldás és béke lengjen drága porai felett 1 Özv. Giefing Józsefné, szül. Windisch Emma és Windisch Fe­rencz, mint gyermekei. Czimer Ká­rolyné szül. Giefing Ida, mint unoka és férje Czimer Károly, Czimer Ida, mint dédunoka. — Szüreti kilátások. Tok aj-Hegyalj a hires szöleiben, a filloxera-pusztítás után, az idén lesz először valamire való szüret. Még pedig kétféle. Lesz olyan Szüret is, a melynél a filloxera pusztította szőlők­ben, a régi hires tökéknek újonnan ki­hajtott vesszőiről szednek. Sok helyüti nem pusztították ki a filloxerarágta tö­kéket s ezek ujabban kihajtottak. — Rácz Sándor budapesti szőlöszeti s borászati kir. felügyelő a napokban több időre Francziaországba utazott, hogy ott főleg a szüretelés s homoki szőlőművelésen kivül az amerikai szolö­szetet és az ujabban fellépett Gommose bacillaire betegséget tanulmányozza. — Kifogott hulla. A napokban Duna­Almáson a Duna hulláma egy, körülbe­lül 30—40 évesnek látszó női hullát ve­tett ki a partra. A hulla leírása: haja barna, szemöldöke barna, szeme sárgás­barna, orra széles, vastag, fogai nagyok, épek, ruházata: durva vászoning, rózsa­színű fakó derék, sötét kék harisnya. — A jubileumi borkiállítás. Az 1896-iki jubiláris kiállítás egyik érdekes része lesz a nagy borkiállitási és borkóstoló csarnok, mely 1000 négyszögöl alapterülettel épül. A kiállításon eltérőleg az eddigi szokás­tól, az összes bortermelök és borkeres­kedők borai egy fényesen berendezett kóstoló csarnokban fognak a közönségnek kiszolgáltatni. A csarnokban képviselve lesz Magyarország összes borvidéke s a régi jó idők fenmaradt borai mellett az uj ültetések termése meg fogja győzni arról a hazai és külföldi közönséget, hogy a magyar bortermelés fellendülőben van. A nagy csarnok szép kivitelű rajzát hozza a „Borászati Lapok" legutóbbi száma Baross Károly kiállítási csoport­biztos ismertetésével. Bortermelőink és kereskedőink nagyban készülnek a rész­vételre és előre várható, hogy a bor­kóstoló csarnok az 1896-iki kiállítás egyik leglátogatottabb helye lesz ; — Villamos világítás. Érsekújvár vá­ros közönsége egyik közgyűlésében ma­gáévá tette a villanyvilágítás behozata­lát és ugyanakkor egy bizottságot kül­dött ki, hogy a városnak a villanyvilá­gításra vonatkozólag javaslatot terjesszen elő. E bizottság érintkezésbe lépett a Hélios nevü társasággal, mely egy me­morandumban részletes javaslatot terjesz­tett elő a bizottságnak, mely szerint ha elfogadtatnék, úgy a világítás a városnak az eddiginél 100 írttal kerülne kevesebbe és 80 lámpával állíttatnék fel több a város területén. A bizottság behatóan tárgyalva az ügyet, azt átadta a helyi köztéglagyár kiküldötteinek, kik a na­pokban két tagot Nagy-Kanizsára küld­tek ki oly czélból, hogy az ott felállított villanytelep czélszerűségét s olcsóságát tanulmányozzák, söt a tapasztaltakkal sem elégültek meg, hanem legközelebb küldöttséget menesztenek Eger városába, hová szintén legközelebb vezeti be a budapesti Ganz-gyár a villamos világítást. — Kifogott hídmunkás. Azt az olasz hídmunkást, ki nemrég az épitö-állvá­nyokról a Dunába esett és ott nyomta­lanul eltűnt, tegnap Pilis-Maróthon kifog­ták. Személyazonosságát hatóságilag meg­állapították. — Az egyéves önkéntesek vizsgája f. hó 20-án vette kezdetét Komáromban a következő sorrenddel: folyó hó 20-án írásbeli vizsga a harczászatból; 21-én szóbeli vizsga ugyanabból; 22-én a fegy­ver- és lövészettanból; 24-én a katonai irálytan; és ugyané napon a katonai gaz­dászat kezelési ügyvitelből; 25-én a had­sereg szervezettanból; 27-én a tereptan és műszaki oktatásból; 28-án pedig még esetleges vizsgálatok fognak tartatni. — Tűz Lábatlanon. E hó 23-án vasár­nap Lábatlanon a „Magyar gőztégla és czementgyár" telepének kellős közepén tűz ütött ki egy nagy épület padlásán, amely istállóul, kocsiszínül és téglaszá­ritóul szolgált. A tüz rohamosan terjedt lefelé és elhamvasztotta az egész épüle­tet. Este 8 órától éjfélutáni 1 óráig tar­tott. A kocsiszínben levő kocsik és egyéb eszközök és szerszámok is mind elégtek. Az elpusztult épület legnagyobb része fából készült. Áz összes kár hivatalos becslés szerint 1534 frt. Az épület és ingóságok mind biztosítva voltak 1730 frtig. A vésznél megjelent a süttöi, nyer­gesújfalusi, piszkei és lábatlani tűzoltó­ság és nagy buzgalommal teljesítették az oltást. A tüzet valószínűleg gyújtogatás j okozta. — A szüret már megindult környé­künkben, sőt már jórészben be is feje­ződött. Bizony szomorú volt az idén is, bár messze fölötte áll a tavali és előbbi esztendőknek, mivel most már a homoki szöllök úgy ahogy adják a termést. So­kat kellett küzdeniük a szegény homoki szöllősgazdáknak, de az idén egypárnak szép termése volt. A veszendő régi szöl­lök csak nagyon gyengén adták az idei termést, amennyiben szénkéneggel óvták meg a filoxera ellen, vagy amerikai vesz­szöket ültettek a kipusztult régiek he­lyébe. Az amerikai szöllök termése az idén Esztergom határában még igen je­lentéktelen, mivel csak a vagyonosabb szöllösgazdák birták meg az újjáültetés roppant terheit. Ezért szöllőhatárunk még nagyon sivatag képet mutat. — Á szerelmes úszómester. Potinville fürdőhelyen a héten különös kalandja volt a szép X-nének, akit egy barátja „kis hőmérőnek" keresztelt el. Az asz­szonyka a férje távollétében azzal mula­tott, hogy szerelmes pillantásokat lövelt az úszómesterére. Az komolyan vette tanítványa ingerkedését és egy szép napon megkérdezte a menyecskét: — Asszonyom, akar-e megcsókolni? — Dehogy akarom 1 — szólt X-né. —- Eh bien 1 tessék 1 És elbocsátotta a boldogtalan asz­szonykát, ki nagyot nyelt a vizben. Aztán kihúzta. — Nos, megcsókol ? — Nem, én . . . Ismét a vizbe dobta. — Hát most, szeret-e, megcsókol-e í — kérdi az úszómester a sok vizet nyelt menyecskétől. — Igen, igen, rebegi szegényke. — Köszönöm, istenem, ő szeret 1 És örömében az úszómester ég felé emeli kezét és újra a vizbe ejti a me­nyecskét, aki restelkedve esküdözik, hogy ezentúl óvakodni fog az úszómesterektől. — A „Hazánk" egyetlen a magyar sajtóban, mely elég merész volt a ma­gyar mezőgazdasági politika megterem­tése mellett küzdeni, akkor midőn az el­altatott közvélemény azon hitben volt, hogy az a politika, mely a nemzetnek aránylag csekély jelentőségű osztályait a nagyiparost és pénzzel kereskedőket támogatja, az egyedül helyes, az egye­dül jó. A hallatlan olcsó búzaárak, a nyers termékeknek külföldről való roha­mos betódulása, a takarmany-hiány, mind­azokat, akik elfogulatlan Ítélettel bírnak, meggyőzte arról, hogy igaza volt. A „Hazánk" változatos és bő tartalmú rovataiban élénken tárgyalja a politika és társadalmi élet eseményeit s kimerítő, élvezetes, és mindenekfölött pontos és a valóságnak megfelelő értesítésekkel szol­gál olvasó közönségének. „Otthon" ro­vatában, hetenként egyszer, a nőket és a családot érdeklő kérdéseket tárgyal és vonzó modorban nyújtja elmélkedéseit, útbaigazításait. Előfizetési ára : egy évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre j frt 50 kr., egy hóra I frt 20 kr. Előfizetések közvetlen a kiadóhivatalhoz (Budapest, Üllői út 25., Köztelek) küldendők. — A nyelvőrült borbély. A rendőrkapi­tányi hivatalba beállít a borbélyok egy jeles vándor tanítványa s délczeg tartás­sal figyelő állást foglal az alkapitány előtt. — Ki maga, mit kivan? — Nevem Inga, jövök Pozsonyból, megyek Váczra jelenleg azonban egy érdekfeszítő'külön­legességi esetben állomásozok. — Mit beszél maga? — Igenis olyan esélyben, melyhez haszonszenvi történelem még nem forgatmányozott léptiségemben. — Ejh beszéljen okosan, mondja mit akar? — Igenis. Tehát kérem szépen a vasúti ál­lománynál ma reggel szender csábitványa­inak engedvén, e közben a fejem alól a kof­feremet több tényező jogtalan kisajátítási

Next

/
Oldalképek
Tartalom