Esztergom és Vidéke, 1894
1894-04-05 / 27.szám
kozónak, ki az üvegnek való anyagot felfedezte, s az illetékes körökkel megismertette. — Tüntetések városunkban. Lapunk mult számában megírtuk, hogy Schmiedt Nándor helybeli órás Kossuth Lajos emlékét állítólag sértő kifejezésekkel illette. Ez mindenesetre oly esemény volna, mely minden jó érzelmű honfit felháborítana, annál is inkább, mert nem értheti meg ennek a magaviseletnek okát oly ember részéről, aki magyar honpolgár s külföldi létére itt jókora vagyont szerzett. Ez a hálátlanság méltó volna arra, hogy megtoroltassék, de épen nem ugy, mint az megtörtént, s a melyet városunk intelligens közönsége bizonyára el fog ítélni. Ugyanis hétfőn és kedden késő este nagy, legtöbbnyire iparostanonczok és csőcsel ékből álló tömeg vonult a fentnevezett órás boltja elé, s rettentő lármával a bezárt boltajtót döngetni, s kövekkel dobálni kezdette. A felvert órás aztán revolverrel a nép közé lőtt, de nem talált senkit szerencsére. A dolog annál is inkább sajnálatra méltó, mert intelligens egyének nevét is belekeverték a durva megtorlás rendezői közé. Mutassunk az ily magyarfaló ellen társadalmi megvetést, s kerüljük a vele bárminemű összeköttetést. Bizonyára a legnagyobb büntetés lesz rá nézve a közmegvetés. A felmerült kihágások miatt a rendőrfőkapitány különben a következő manifesztumot teszi közzé: Folyó hó 3-án az estéli órákban Schmiedt Nándor órás háza előtt egyesek által elkövetett kihágások, különösen a boltajtónak kövekkel való megdobálása folytán foganatosított rendőri nyomozások kiderítették, hogy ezen a büntet ötörvénykönyvbe ülközö cselekvények elkövetőinek legtöbbje az iparos segédek és tanonczok sorából került ki. Tudva azt, hogy Esztergom sz. kir. város iparos polgárai mindenkor a rend őrei voltak s ebből kifolyólag csak utálattal fordulnak el minden oly cselekménytől, mely egyesek megkárosítását avagy a polgárok összességének éjjeli nyugalmát valamint a közbiztonságot és közrendet veszélyeztetik: Miért is felhívom az iparos mestereket, hogy segédeiket a kihágások elkövetésétől visszatartani, a tanonczokat pedig az estéli kimaradástól eltiltani szíveskedjenek, mert ellen esetben kötelességemből kifolyólag a kihágókkal szemben a legszigorúbb eljárást fogom alkalmazni. Esztergom, 1894. április 4-én. Niedermann József rkapitány. — Színészet. Dobó Sándor városunk közönségétől előnyesen ismert színigazgató márczius hó 20-ától engedélyt nyert már, hogy a Fürdő-vendéglő nagytermében előadást tarthasson, de az ország gyásza miatt előadásait csak ápril 6-án kezdi meg. Deák Péter vidéki színigazgató is kért engedélyt előadásra. Lesz tehát alkalma közönségünknek néhány élvezetes estén mulatni a színházban. — A vármegyeházi betörésből sajtóper is keletkezett. Annak idejében több elfogatások történtek ez ügyben, s lapunkban egy közleményben az volt irva, hogy tettesség gyanúja miatt letartóztatták H o 1 o v i t s Józsf f írnokot, s szentgyörgymezei lakost. A tény való volt, de Holovits ebben becsületsértést látott s a győri fényi tötörvényszéknél sajtópört ^indított a közlemény miatt. S minthogy az inkriminált czikkért lapunk akkori munkatársa Jambrik István, joghallgató, a felelősséget elvállalta, a győri sajtóbiróság ellene megindította a vizsgálatot. Tárgyalásra még napot nem tűztek ki. — Ezzel kapcsolatosan megemlítjük még, hogy Bártfai Géza, városi közgyám semmiségi panaszát, melyet Sinka Ferencz Pál, az „Esztergomi Hirlap" volt felelős szerkesztője elleni sajtópörében a győri kir. törvényszék ítélete ellen beadott, a kir. kúria mult szerdán tartott ülésében visszautasította. — Tüz. Farnadról írja tudósítónk : F. hó i-én Bátorkeszin Jóga István gazdánál tüz ütött ki, melynek egy szalmakazal esett áldozatul. Ez két hét alatt a negyedik tüzeset Bátorkeszin, melyek i bár nagyobb károkat ha nem is tettek, a lakosságot annyira megfélemlítek — és méltán — hogy nem mernek hazulról távozni; nem tudják mit hoz a közel éjszaka, kit fog áldozatul ejteni. A szezon közeledik s úgy látszik már előre veti árnyékát. — Dr. Rigler Gusztáv egyetemi közegészségügyi tanársegéd a Duna vizét vizsgálja Esztergomnál a czélból, hogy kimutassa, mily mértékben szenynyezi azt Esztergom bakteriológiai szempontból. Elébb a város felett, ahol a viz még tisztább s aztán a város alatt, ahol a csatornák, vágóhíd stb. már beszenynyezték, vizsgálja meg s határozza meg a baktériumok számát és minőségét. — E vizsgálatot lefelé egész Duna-földvárig folytatják s az eredmény ki fogja mutatni, miként szenynyeződik a viz fokozatosan. A vizsgáló munkájának eredményét az ez év szeptember havában Budapesten tartandó nemzetközi közegészségtani és népismereti kongreszszuson fogja előadni. — A szarvasok a kesztölezi határban oly nagyon elszaporodtak, hogy most már tetemes károkat okoznak. A lakosság minden módon védekezik ellenük, s talán ezek ejtették el azt a szarvast, melyet múltkor meglőve találtak a csendőrök. — Csólics bíínpörében szerdán hirdette ki a kir. Kúria ítéletét a budapesti kir. törvényszék Csólics előtt. Ugy a tábla, mint a Kúria helybenhagyta a törvényszék ítéletét, mely Csolicsot 10 évi fegyházra ítélte. Csólics az Ítélet kihirdetése után daezosan igy szólt: — Nem hagyom magam élve eltemetni. Felebbezek. — Nem leheti Csólics lehorgasztotta fejét. — Akkor kegyelmet kérek, — mormogta. — A szerelmes legény virtusa. Barsi Juhász József nagy-sápi legény szerelmi viszonyban élt Kis János odavaló lakos Ágnes nevű leányával. Mult hó 26-án történt, hogy észrevette a legény, hogy mások is vágyódnak az ő kiszemelt szeretője után. Ugyanis megtudta, hogy egy kocsi (komárommegyei) legény látogatását fogadta a leány. Bosszút tervelt tehát ellene. Több társával Kis János házába akart hatolni erőszakkal, de a házigazda családja segélyével visszatartotta öt, s a háztól elutasította. Éjjel 11 óra tájban lövést hallottak az udvaron, melynek golyója a szoba közepén álló kis Maritól csekély távolra s falba fúródott. Kis József és neje az udvarra kiszaladtak, mikor a sötétben ismét két lövést hallottak, melyek azonban senkit sem találtak. Barsi elmenekült. Elfogatása a szolgabiróság által el lett rendelve. — A hazafias esztergomi czigányok. Jónás Pali zenekara az esztergomi polgárság és ifjúság által rendezett Kossuth gyászünnepélyhez felajánlotta közreműködését. A gyászünnepély elmaradt és igy a czigányzenekar közreműködésének nem nyilt tere. Jónás Pál zenekara azonban kivonult a gyászistentisztelethez is és a református templom mögött elterülő kertben állott fel, várta az istentisztelet végét, azt gondolván, hogy azután künn is lesz gyászünnepély. Midőn reményükben csalódtak, panaszkodtak, mennyire fáj nekik, hogy eme hazafias és kegyeletes aktusnál őket mellőzték. — Egy foglalás története. A csinos énekesnő határozottan kétségbeejtette társnőit remekszabásu pompás toiilettejeivel. Némelyek az ízlést látták feltűnően kitűnőnek. Mások a vásárló ügyessé ét. Méltatlanok voltak a suttogások. — Szegényt bepörölték. Lám hiába gyanúsította a pletyka. Csupa szőnyeg, függöny, arczkép, és csecsebecse a szobája. — Valósággal virágos fészek: kedves, meleg otthon, tele édes, szinte kábító illattal. És ebbe a szobácskába sáros lábakkal lépett be a végrehajtó: a szörnyeteg. — Foglalni jöttünk, — monda a végrehajtó. — Hát kérem, csak tessék foglalni. A végrehajtó csupán jelmezeket talált. Ezeket nem foglalhatjuk le. Ezek a keresethez tartozó szükséges eszközök. Végre is az ügyed úr nagy sajnálattal kijelenté, hogy kénytelen a bútorokra tenni kezét. — Csakhogy ezek nem az enyémek. — Hát kié? ~- A lakás adómé. — Egytöl-egyig? Az énekesnő e kérdésre finom battiszt zsebkendőjével egy bútor darabra mutatott: — Ez a chaise longue az enyém. Ezt tessék lefoglalni. Az ügyvéd úr arczán lucziferi mosoly vonult végig, Udvariasan meghajtotta magát. Ennek a lefoglalását is tiltja a törvény. — Nagy mészégető vállalat Esztergom közelében. Városunk nagymérvű építkezéseinél vállalkozóink és épittetőink, mai napig hiányával voltak a jó minőségű, szapora égetett mésznek; szükségleteiket eddig a szomszédos községek kis termelői látták el, nemcsak rosz minőségű köböl, de primitív föld alatti kemenczékben tökéletlenül kiégetett árúival. Mint értesülünk a folyó tavasszal egy a modern technika követelményeinek megfelelő nagyszabású mészégető vállalat alakult Pilis Szántón a Baross-féle birtokon, mely hivatva van Esztergom és vidékének is égetett mész szükségletét teljesen bármily nagy menny iségbens bármikor fedezni. A pilisszántói bányák Magyarország legtisztább mészkövét szolgáltatják (b a o=95.37°/ 0 ) s a budapesti műegyetemen eszközölt ojtási kísérletek szerint, a pilis szántói mész kétszeres viz mennyiséggel higitva 6.85-szörÖs szaporulatot adott, a mi a rendes leojtásnál, legalább nyoczszoros szaporulatot, a mig ezzel szemben az Esztergomban eddig használt mész 3.4-szeres szaporulatnak felel meg. Beszerzéséről felvilágosítást ad hirdetési rovatunk. — Nyersselyem bastruhákra alkalmas kelméket öltönyönként 9 frt 50 krért és jobb fajtájúakat is — valamint fekete, fehér és szines selyemkelméket méterenként 45 krtól 11 frt 65 krig — sima, koczkázott, csíkozott, mintázott és damaszolt stb. minőségben (mintegy 240 fajtában és 2000 különböző szin s árnyalatban) szállít póstabér és vámmentesen a privátmegrendelők lakására Henneberg G. (cs. kir. udvari szállító) seiyemgyára Zürichben. Minták póstafordulóval küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. NYILTTÉR IRODALOM. — Kossuth Lajos f. Most, midőn a magyar szabadságharcz halhatatlan apostola : Kossuth Lajos sirba szállott, a különféle vállalatok nemes versenyre kelnek egymással, hogy a nemzet nagy halottjának vonásait az utókor számára megörökítsék. Ezen képek közül különösen kiválik egy „Kossuth Lajos és az aradi vértanukmegdicsői t é s e" czimü allegóriái kép, mely Kozics Ferencz hazánkfia, hírneves müncheni akadémiai festő eredeti festménye után husz szinü olajnyomatu kivitelben sokszorosítva lett. Ez a kép,diszesen és fenségesen örökíti meg allegorikus csoportozatban Kossuth Lajos és a 13 aradi vértanú halhatatlan alakjait, hogy méltó reá, miszerint azt minden magyar ember megszerezze és oltárkép gyanánt lakásának díszéül megőrizze. A kép háromféle nagyságban megrendelhető minden könyves mükereskedésben, vagyis közvetlenül Sebők Lipót műkereskedéséb e n Budapesten, VI., Aradi-utcza 8. sz. következő árakon: az I. nagyságú, melynek hossza 95, szélessége 63 czentiméter, darabonként 4 frtba, — a II. nagyságú, melynek hossza 63, szélessége 43 czentiméter, darabonként 2 frtba, — a IIL nagyságú, melynek hossza 48, szélessége 32 czentiméter, darabonkint 1 frtba kerül. Első Tokaji Cognacgyár TOKAJBAN. Aranyérmek 8 kiállításról: (Paris, Bordeaux, Nizza, London, Berlin, Hága, Brüsszel, Chicago stb.) A magas kereskedelemügyi m. kir. ministerium ellenőrzése alatt. Gyári kedvezmény által kitüntetve. T. cz. Szíveskedjék saját érdekében tudomásul venni, hogy egyedül mi foglalkozunk Tokajban cognacgyártással és kivülünk senki más, hogy készítményünk egyedüli, valódi tokaji cognac. Minden más gyáros és viszontelárusitó, kik készítményeiket „Tokaji cognac" czimmel hozzák forgalomba, tehát tudva hamisítást követnek el, mert cognacukat nem Tokajon készítették, ezek tehát a törvény szerint utánzók és hamisítók, kik ellen egyidejűleg pert indítunk és áruik elkobzását kérjük. Saját érdekében kérjük tehát, hogy a hirdetési rovatban látható tokaji városi czímerre, mint védjegyünkre figyelni méltóztassék, ha valódi tokaji cognacot kivan. Kitűnő tisztelettel Első' tokaji cognacgyár, Tokaj. Szerkesztői üzenetek. — A b fi n utján. Nem közölhető. Felelős szerkesztő ós kiadótulajdonos NÓGRÁDI JENŐ. 10790 sz. — 1893. tkvi Árverési hirdetményi kivonat. Az esztergomi kir. jbiróság mint tkvi hatóság közhirré teszi, hogy Knöpfler Mihály végrehajtatónak Klein Jakab végrehajtást szenvedett elleni 150 frt tökekövetelés, ennek 1893. évi augusztus hó í-ső napjától járó 6 °/ 0 kamatai, 12 frt, 15 kr. per, io frt. 65 kr. végrehajtási és 10 frt, 65 kr. árverés kérvényezési költségek kielégítése iránti végrehajtási ügyében az ezen kir. jbiróság mint tkvi hatóság területén fekvő 1) a nagysápi 12. sz. tjkvben A I. 3—6 rd. 515, 991, 2073, 2822. hrsz. Klein Jakab nevén s / ft részben, Juhász Erzsébet, Vig Sámuelné nevéíi */ g részben kk. Juhász István nevén 1 j a részben és Vig Sámuel és neje Juhász Erzsébet nevén 1 / 6 részben felvett külsőleg 2, 4, 6, 12 frt, összesen 24 frtban 2) a nagysápi 292. sz. tjkvben A f 1 rdsz. alatt felvett 1722. hrsz. szilvás völgyi szőlőt, mely felerészben Klein Jakab, felerészben pedig Juhász Erzsébet f. Vig Sámuelné úgy Juhász Mária f. Orbán Lajosné és kk. Juhász István tulajdonát képezi 66 frtban 3) a nagysápi 1090. sz. tjkvben A t 1 —4 rdsz. alatt fele részben Klein Jakab másik fele részben pedig Vig Sámuel és neje Juhász Erzsébet és kk. Juhász István nevén vezetett belés kül zsellérségre (400, 4, 6, 12) 420 frt tehát összesen 510 frtban megállapított kikiáltási árban az árverés elrendeltetvén, árverési határnapul 1894. évi április hő 27-ik napjának déleló'tti 9 órája Tokod községházában kitüzetett azzal, hogy ezen határnapon fönti ingatlanok esetleg a kikiáltási áron alól is el fognak adatni. Bánatpénzül leteendő a fentebb említett ingatlanok kikiáltási árának 10 %-ka. Árverezni szándékozók tartoznak a bánatpénzt készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezeihez letenni, avagy annak a bíróságnál történt előleges elhelyezéséről szóló elismervényt átszoígáltatni. A vételár egyenlő három részletben 3 hó alatt fizetendő az árverés napjától számított 6 % kamatokkal. Az árverési hirdetmény kibocsájtásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt a tkvi hatóságnál és Nagy-Sáp község házában megtekinthetők. Kelt Esztergomban, a kir. jbiróság mint tkvi hatóságnál 1893. deczember hó 18. Gönczy, kir. aljárásbiró. KÖNNYEN OLDHATÓ KAKAÓ Jól Firerö- 1K?=200 Csésze • Tépléló
