Esztergom és Vidéke, 1894
1894-01-18 / 5.szám
előállítására készített dara a héjas dercze-darától igen erős légáramlatu szeleltetők által lesz megtisztítva, ugy, hogy az igy együtt őrölt kiseiib fajsúlyú importbuzának könnyű darája csaknem teljesen a dercze-dara közé szeleltetik, melyből előállított liszt alig io százaléka az exportált lisztnek. Ezek alapján jogosan állítom, j hogy az importbuza származékát tevő lisztből legfölebb 15 százaléka van az exportált liszt között, a többi pedig igen szép haszonra — és a mi nyilvánvaló tönkretevésünkre — itthon árusittatik el. Aki külön romániai importbuzát őrölt, az tudja, hogy lisztje szürke színű s igy az exportképes finom liszt közé még csak nem is keverhető. Ez állításomat képes és kész vagyok bármikor kézzelfoghatóig bebizonyítani s ennek alapján világosan be van igazolva, hogy az import buza nem a külföldi piaczokon való versenyképességre szükséges, mint azt a kereskedelmi miniszter úrral a nagy malmok főmatadorai elhitették és a képviselőházban kijelentették, hanem a kizárólag magyar búzát őrlő hazai malmokkal való versenyképességükhöz szükséges és ezáltal az állam nekik segédkezet nyújt, a vámvisszatérítés kedvezményével, a hazaí malomipar tönkretevésére. (Vége köv.) Hl R E K. Esztergom, január 17. — Kinevezések a főegyházmegye ben. A herczegprimás a drégelyi kerület alesperesévé Mari'ch Ágost nagyoroszi plébánost s volt h. alesperest, helyébe helyettes alesperesnek pedig Tomann József alsó-rakonczai plébánost nevezte ki. — Vámö s-L a d á n y b a helyettes plébánosnak C z i b u 1 y a Vilmos, volt gútai káplán, s pest. II. kerületbe segédlelkésznek Miokovics Mátyás helyébe Baross Miklós selmec^bányai segédlelkész neveztetett ki. A katholikus nagygyűlés órásí részvét mellett 16-án ment végbe a budapesti Vigadó termeiben. Fontos politikai eseményeknek jelöli kezdetét ez a nevezetes gyűlés, amely gróf Szápáry Gyulának, a volt miniszterelnöknek a szabadelvű pártból való kilépésével a hét legkiemelkedőbb eseményévé vált. Esztergomból, a primási székvárosból természetesen sokan rándultak föl a Wekerle kormány ellen demonstráló gyűlésre. Többek között Csernoch János, Rajner Lajos, Komlóssy Ferencz kanonokok, Dr. Fehér Gyula Esztergomvárosi és Perger Lajos szentgyörgymezei plébános, a katholikus-kör és a polgári olvasókör küldöttsége, Kovács képezdei igazgató, Mattyasovszky Lajos, és még számosan. Az az emelkedett szellemű beszéd, mit a bíboros herczegprimás a gyűlésen tartott, méltán sorakozik többi történelmi nevezetességű beszédei mellé. — Az uj muzsiai plébános. A herczegprimás muzslai plébánossá Rudolf Béla vámos-ladányi esperest, városunk szülöttét nevezte ki. Gratulálunk a tudós férfiúnak a rég kiérdemelt előléptetéshez. — A kisdedóvó közgyűlése. Az esztergomi kisdedóvó társulat elmúlt vasárnap, 14-én d. e. 11 órakor népes közgyűlést tartott. Meszéna János alelnök a gyűlést megnyitván, felolvastatott a számvizsgálók jelentése és a jövő évi költségvetés megállapított. Ezután felolvasták a legutolsó választmányi ülés jegyzökönyvét, amelyben az elnökségre Pór Antal kanonok urat jelölték ki, aki is azt elfogadni egy küldöttség előtt hajlandónak nyilatkozott. Az erre következett tisztújítás vezetését Kruplanicz Kálmán kir. tan. alispán vette át. Pór Antal nagy lelkesedés között egyhangúlag elnökké választatott. Utána a tavai i tisztviselők és választmányi tagok újból egyhangúlag megválasztattak. Az uj elnök nyomban elfoglalta székét és sikerült beköszöntő beszédet tartott. Mindjárt nagylelkű adomány gyanánt 100 frttal járult a kisdedóvó humánus költségeinek fedezéséhez. Szóba került, hogy a kisdedóvó épülete rossz karban van. E tárgyban egy 4 tagból álló bizottság bízatott meg a szükséges javaslatok megtétele végett. Konstatálták végül, hogy még mindég csekély a gyermekek száma, kik az óvóintézetbe járnak, bár a létszám csekélységét az utóbbi idők ragályos betegséget magyarázzák némileg. Ezen segítendő, részvényes tagok gyűjtése iránt, aláírási ivek körözése által a társulat mozgalom megindítását határozta. — Az ezredéves kiállítás esztergomi helyi bizottsági tagjai már'kineveztettek. A győri főispán és a győri kerületi bizottság elnöke: gróf Laszberg Rezső a többi bizottsági tag kinevezések közt lapunk szerkesztőjéhez ezt a kinevező levelet intézte: „Mélyen tisztelt uram 1 Az ezredéves orsz. kiállítás szervezeti szabályzata értelmében s a győri kerületi bizottság jóváhagyott határozata szerint a kiállítási ügy sikeres képviselése s különösen az ipari kiállítás teendőinek megfelelő végzése érdekében Esztergomvárosban helyi bizottság alakul. Van szerencsém tisztelt Uraságodat a helyi bizottság tagjává ezennel kinevezni s egyidejűleg felkérni, hogy azon fontos hatáskörben, mely e bizottságra hárul, a minden hazafit egyenlően lelkesítő nagy nemzeti czél szolgálatában buzgó tevékenységgel közreműködni szíveskedjék. Fogadja stb. Györ, 1894, január 10-én. Gróf Laszberg s. k. főispán, a kerületi biz. elnöke. — Az egyetemi bál rendezősége már beküldte elegáns meghívóját, melynek szószerinti szóvege a következő: Meghívó a „mensa academica" és az „egyetemi kör" javára 1894. február 3-án a „Fürdő" vendéglőben tartandó sor c játékkal egybekötött zártkörű „esztergomi egyetemi bálra". Kezdete 9 órakor. Személyjegy: 2 korona. Családjegy: 6 korona. Belépőjegyek és tombolajegyek B r u t s y Gyula és Sterhfeld Rezső urak üzletében és a mulatság estéjén a helyszíni pénztárnál kaphatók. A sorsolást a mulatság estéjén a szünóra alatt tartjuk meg. Kérjük, hogy az esetleges felülfizetéseket Szlávy Elemér j. h. úrhoz (Esztergom, Simor-u.), a sorsolási adományokat pedig Brutsy Gyula úr üzletébe (Esztergom, Széchenyi-tér) szíveskedjenek küldeni. Aláírva: Parcsetich László j. h. az egyetemi kör elnöke, Rényi József j. h. Rudolf Béla j. h. elnöksége alatt a rendező bizottság tagjai: Alapi Gyula j. h. Albeker Károly o. h. Áldori Viktor j. h. Gr. Bánffy Miklós j. h. Baross János j. h. Bartsch Leo j. h. Beck Lajos j. h. Beck Márkus m. h. Benes Gyula m. h. Beslits György m. h. Császár Elemér b. h. Csukássy Jenő j. h. Deutsch Zsigmond m. h. Eisler Arnold o. h. Erdélyi József m. h. Eötvös Dezső j. h. Felsenourg Emil j. h. Fried Károly ü, j. Fritz Oszkár r. j. h. Gi lányi Arthur m. h. Gróh Géza m, h. Grósz Lajos j. h. Haugh Béla b. h. Herczegh Ernő j. h. Hindy Attila j. h. Br. Horváth Ferencz j. h. Gr. Hunyady József j. h. Jambrik István j. h. Kabina Sándor j. h. Kirz Oszkár j. h. Klein Lipót o. h. K. Lipthay Károly m. h. Major Ödön j. h. Merényi Kálmán o. h. Mezey Bertalan m. h. Mihalik Dezső r. m. h. Neumann Aladár m. h. Pataky Jákó b. h,< Pissuth Kálmán j. h. Pokomándy Béla j. h. Popper Dezső o. h. Br. Redvitz Sándor j. h. Reichard Győző m. h. Ifj. Reiszig Ede j. h. Rogrün Ede o. h. Szabó László j. h. Gr. Szápári Pál j. h. Ifj. Simanek Emil a M. O. K. eln. Szlávy Elemér j. h. Sztojanovics Ödön j. h. Schattelesz Dezső j. h. Thurner József j. h. Vargha Iván b. h.. Vargha Lajos b. h. Zwillinger Ferencz j. h. — Az Esztergom és vidéki szépítő társulat 1893 deczember havában Kruplan'i c z Kálmán kir. tanácsos alispán elnöklete alatt tartotta közgyűlését. A számadások megvizsgálása és egyébb a jövő évben foganatosítandó, a szigeti sétaterek szépítése és rendezése tárgyában megtartott tanácskozás után elhatározta a közgyűlés, hogy ujabbi hat évre megalakul, és tagok gyűjtése végett folyó év január havában gyűjtő iveket bocsájt ki. Az eddigi alapító tagok névsora a következő : 1. Gróf Forgách Ágost 25 frt, 2. Gróf Mailáth György 25 frt, 3. Esztergomi takarékpénztár 25 frt, 4. Frey Vilmos 25 frt, 5. Szent Benedek-rendiek háza 25 frt, 6. Leipolder Józsel 25 frt, 7. Nitter Ferencz 25 frt, 8. Forster János 25 frt, 9. Esztergomi főkáptalan 25 frt, 10. Haudinger Ignácz 25 frt, 11. Matytyasovszky Lajos 20 frt, 12. id. Luczenbacher Pál 1000 frt, 13. Bubi a Károly püspök 25 frt, 14. Frey Ferencz 25 frt, 15. Esztergomi iparbank 25 frt, 16. Majer István püspök 25 frt, 17. Mórász József ügyvéd 25 frt, 18. Szilányi Ferencz kanonok25fit, 19. A 26. cs. és kir. gyalogezred tisztikara 25 frttal. Az alapszabályok szerint azok, kik 25 frtot irtak alá, alapító tagok, azok kik legalább 1 frtot írnak alá és 6 éven át fizetik, rendes tagok. A rendkívüli tagok tetszésektől függő összeget irnak alá és fizetnek a pénztárba. Felhívjuk a közönség figyelmét az ö saját kényeimére és sétatéréinek rendezésére alakult társulat aláírási iveire, hogy minél számosabban irják alá. Hisz oly csekélységet kér évenként, hogy azt e város polgárai családjuk érdekében, és örömmel áldoztatják. — A kath. legényegylet bálja a farsang eddig egyik legsikerültebb mulatsága volt, s a közönség fesztelen jókedvvel mulatott hajnalig. A tánczmulatságot, mint minden évben, szini előadás előzte meg. Most a.„Sziget a szárazon" czimű egy felvonásos kaczagLató vígjáték került előadásra. A darab kitűnőségét emelte a kedves és megragadó játék, a melylyel % szereplök magukat kitüntették. Nagy hatást keltett Mihalik Izabella kisaszszony, ki a Melanie szerepében ügyesen jelenítette meg a naiv házikisasszonyt, aki első találkozás alkalmával elbájolta Zsolnai ügyvédet, kinek szerepében R a n g 1 Antal nyert tetszést. Jeleskedett mégE 01 v ös Anna kisasszony, mint Julcsa, Melanie szobalánya. Mindketten oly jelesen fogták fel szerepüket, hogy a közönség osztatlan tetszését nyerték meg. Ügyesen alakítottak még Varga István, Szőke Antal, Schneider Ernő, Utána adatott „Ide leng, oda leng" cz. bohózat, melynek szereplői közül különösen Fillér Rezső és T Örkenczy István arattak tetszést. A darabok szinrehozása körül különös érdeme van Dr. Anháupel György szemináriumi tanárnak, mint az egylet elnökének, ki időt és fáradságot nem kiméivé működött, hogy a közönség osztatlan tetszését kivívhassák. Az előadás után megkezdődött a táncz. A közönség befogadására a Fürdő nagy terme kicsinynek bizonyult. Az első négyest 90 pár tánczolta. A táncz kivilágos kivirradtig tartott. (—tt.) — Szencsétlenség. A doroghi bányában folyó hó 14-én Pintár Lajos bányamunkás szénszállítás alkalmával súlyos testi sérüléseket szenvedett. — Óvakodjunk a hidegtől. Hivatalos értesítés szerint f. hó 14-én Farkas András, Fűzik Károly és Kara Máté kesztölezi lakosok Esztergomból hazafelé mentek; útközben a szentléleki út elágazásánál Fűzik Károly s Kara Mátét az esztergomi csősz félig fagyottan találta. Azonnal beszállította a helybeli kórházba, hol még sikerült őket visszaadni az életnek. Harmadik társukat azonban élettelenül megfagyva találták a kesztölezi határban s folyó hó 17-én a falu általános részvétével temették el. — A párkányi biróválasztás. Hétfőn ejtette meg a túlsó járási főszolgabíró Párkányban a tiszt viselő választást, mely alkalommal ott oly zavarok támadtak, hogy a választás könnyen végzetes lefolyást vehetett volna. Az eseményről következőket irja tudósítónk: A választás a legnagyobb rendben folyt le a törvényes időben s a törvényes követelményeknek megfelelöleg. Bírónak választatott az eddigi biró: Bittér Imre, a kinek ellenjelöltje volt Csányi Mátyás és Tóth István. Törvénybiró: K r iz s á n István, Pénztárnok lett: Bérezi Pál, közgyám : D e j c z ő József, tanácsnokok : Szegedi Sándor, Rogrün Ede, Szekér József, Nagy Lörincz, Lovas Ferencz, Mészáros István. A tisztviselők választása befejeztetvén, ezek már a hivatalos esküt is letették, midőn estefelé 70—80 főből álló választó polgár, a községházára rontott, s a választás megmásitását követelte, amennyiben a megválasztott törvénybiró K r i z s á n István helyébe annak fivérét K r i z s á n Andrást akarta tenni. A részeg tömeg a községházának udvarát s a hivatalos helyiséget betöltötte hangos lármájával, a hol két csendőr védelmezte a törvény által előirt rendet. A csendörök a garázda csoportot ki akarták szorítani a községházából, de az nem sikerült nekik, mert a szűk szobában bátran a szurony elé álltak s a fegyvert a csendőrök kezében megfogták s kiverni akarták. A csendőrök látva, hogy másként nincs menekülés, egyikük a tömeg egyik dühös választójára lőtt, de az megkapta a szuronyos fegyvert, félrerántotta ugy, hogy a golyó az iroda falába fúródott. Ezalatt sürgönyöztek Esztergomban segélyért. A küzdelem a csendőrök s a nép közt tovább folyt. Egy embert a csendőr mellbe akar szúrni, de az szintén a fegyvert megragadván, sértés nélkül megmenekül. A csendőrök hősiesen tartották magukat, s a túlnyomó erö daczára a fegyvert kezükből ki nem adták. A főszolgabíró, b. Szabó Mihály csitította a tömeget, s sikerült volna is rábeszélni, hogy hagyjanak fel a zavargással, de egynéhány vérmesebb választó a csendesülni kezdő tömeget újra fellázítja. Végre megérkezett négy csendőr s igy ezek segélyével sikerült aztán a lázongó tömeget megfékezni. Négy föczinkost, köztük a törvénybiróvá lenni akaró K r izsán Andrást elfogták, s a muzslai járásbíróság börtönébe kisérték. A vizsgálatot az ügyben H o 1 e k László csendőrfőhadnagy vezeti. — Halálozás. Alulírottak az összes rokonság nevében, fájdalomtól megtört szívvel jelentik felejthetetlen . leányuk, testvérük és sógornőjük Horváth Boriskának a halotti szentségek ájtatos felvétele után f. évi január hó 14-én történt gyászos elhunytát. A boldogult hült teteme f. hó 16-án délután 2V2 órakor fog a szab. kir. városi sirkertbeu örök nyugalomra tétetni. A lelke, üdveért mondandó engesztelő szent mise-áldozat e hó 17-én reggel 9 órakor fog a kir. városi templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom, 1894. január Í5. Áldás és béke poraira! Horváth Aluiza férj. Varga Józsefné, Horváth Mariska férj. Borovszky Ignáczné és Horváth József testvérei. Horváth Ferencz, Mayer Terézia szülök. Varga József, Borovszky Ignácz sógorai. Pilisy Jolán sógornője. — Az ország legdrágább városa. Ezt a czimet érdemelte ki magának Pozsony városa. Most jelent meg annak kimutatása, mily pótlékot kap a katonaság a magyar korona országainak különféle városaiban s e lísztában Pozsony mint a legdrágább város szerepel. Zágrábban a pótlék 22 és fél, Temesvárott és Kolozsvárott 23 és fél, Fiúméban és Kassán 24, Nagyszebenben 24 és fél, Budapesten 26 és Pozsonyban 30 és fél krajezár. — Uj szőlőirtó. Páris-ból kapjuk azt a rossz hirt, hogy Burgund vidékén egy Piritelus griseus nevü uj szőlőirtó élősdi állat pusztít. Rohamosan szaporodik és a szőlőtőkéket gyorsan tönkreteszi. Hasonló élősdi ismeretes nálunk a „kendermagbogár" néven. A Piritelus griseus természetrajzi tulajdonságai még nincsenek teljesen földerítve. Ezektől függ a védekezés módjának megállapítása. —• Eladó lapok. Lapunk kiadóhivatalában több fővárosi napilap és hetilap (Nemzet, Magyar Újság, Hazánk, Szabad Szó, Budapest, stb.) kedvezményes áron eladó. Értekezhetni a kiadóhivatalban. — Egészsselyem, mintázott Foulárdokat (mintegy 450 különböző fajban), méterenként 75 k r t ó 1 3 ft 65 krig — valamint fekete, fehér és színes selyemszöveteket 45 k r t ó 111 ft 65 k r i g — sima, koczkás, csíkos, virágos, damaszolt minőségben (mintegy 240 féle dispositió és 2000 különböző szin és árnyalatban) szállít póstabér és vámmentesen a privátmegrendelök lakására Henneberg G. (cs. kir. udv. szállító) selyemgyára Zürichben. Minták póstafordulóval küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. — A vízkúra háttérbe szorittatik. A medico-electricus gyógymód lassan kiszorítja a vízkúrát. Süketség, fülzúgás, rheumatismus, köszvény, ischias, emésztési gyöngeség, ideggyengeség, elhízás, bronchítis, asthma, katarrhus stb. gyorsan és biztosan gyógyittatik, a beteg hivatásában való zavarása nélkül. Értekezés bérmentesen. — M e d i c o-E I e ctricus Intézet, 2B, Auf dem Bérli ch, Köln a. Rh.
