Esztergom és Vidéke, 1894
1894-06-17 / 48.szám
ÉSZTEM es TIME • — VÁROSI ES MEGYEI ERDEKEINK KÖZLÖNYE. # Megjelenik hetenként kétszer: f csütörtökön és Vasárnap, j Szerkesztőség es kiadóhivatal, | hova a lap szellemi részét illető közlemények, hivatalos Előfizetési ár: | £s magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és Egész évre 8 frt — kr. | reklamálások küldendők: Fél évre . . . . . H 3 „ — " % Negyed évre . . . . . . i „ 50 „ ^ Duna-utcza 52. szám (Tóth-ház). Egy hónapra . . . . . . — „ 50 „ í Egyes szám ára . — " ' >> ^ Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban, Tábor Adolf köny v keres kedésék ei ^ a vVallfisch- és Haugh-féle dohánytözsdékben. Hirdetések: Hivatalos hirdetés 100 szóig 75 kr., 200-ig 1 frt 50 kr., ií00-ig 2 frt 25 kr. és igy tovább. Bélyegdij 30 kr. Magánhirdetések megállapodás szerint. Nyilttér sora 20 kr. • -® * A herczegprimás birtokainak bérbeadása. (P. H.) Ismeretes dolog, hogy Vaszary Kolos herczegprimás csakhamar azután, hogy az esztergomi primási széket elfoglalta, a primási birtokok bérbeadását határozta el, főkép azért, mert a kellő vagyonnal nem rendelkezett ahhoz, hogy a rengeteg birtokot a modern gazdasági elvek szerint műveltethesse. A bérbeadás első hire, mintegy két év előtt, az osztrák T h u r n gróf nevével kapcsolatosan említtetett. A gróf 380,000 frt évi bérösszeget ajánlott fel és kötelezte magát, hogy az egész-birtokot farm-rendszer szerint kezelteti. Azonkívül kötelezte magát ipari vállalatokat, különösen czukor- és szeszgyárakat létesíteni. Ezen kötelezettséget akko/ különösen a prímás kötötte ki, miután boldogult Baross Gábor őt a felvidéki indusztria hathatós előmozdítására buzdította. A kormány Thurn gróf ajánlatához nem járult hozzá, egyrészt azért, mert a gróf külföldi ember volt, másrészt azon okból, mert állítólag nem találta kielégítőnek a pénzbeli biztosítékokat. Tény az, hogy e hir nagy nyugtalanságot keltett akkorAz Esztergom és Vidéke tárczája. Lawn tennis. Erősen folyik már a tornaegyesület szigeti kertjében a lapda-játékok talán legkelemesbike: a lawn tennis. Ezenkívül most a legdivatosabb, mert különösebb testi megerőltetés nélkül részt vehetnek benne hölgyek is. A lawn tennis egyesíti magában a lapdajátékok összes előnyeit: a friss levegőben történő, üditő tartózkodást, a test edzését, ezenfölül pedig könnyed mozdulatokra szoktat, ügyességre tanit. Sajnos, a játék részleteivel még azok sincsenek igen tisztában, akik már sok ízben játszottak. Pedig bárki csak úgy vehet részt a játék izgalmaiban testtel-lélekkel, ha a szabályokat alaposan ismeri. Olvasóinknak vélünk szolgálatot tenni, midőn a kellemes sport terjesztése czéljából itt adjuk az „Alt Englands Lawn Tennis Club Association" játékszabályai nyomán a budai tornaegylet által közölt szabályokat : I. I. §. A játszótér. A játszótért a 11 m. hosszú két a la pvonal s a két 24 m. hosszú oldalvonal épszögü négyszögben határolja körül. Ezt a területet hosszában az oldal* vonalak középpontja fölött kifeszített tájt a primási. uradalom gazdasági tisztviselői között, kik örömmel fogadták a bérlet meghiúsulását, mert az ő érdekeikről semminemű gondoskodás nem történt. A két évi hallgatás után most ismét felmerült a bérbeadás hire s mint a fővárosi napilapok irják, ezúttal már a bevégzett tény előtt állunk. Gróf Batthyány Géza és érdektársai ajánlatot tettek a prímásnak, hogy a primási uradalomnak Összes 94.465 holdjáért évi 360,000 forint haszonbért fizetnek, ha a prímás a kormány jóváhagyása mellett a haszonbéri szerződést vele 30 évre megköti. A bérlet íinanczirozását a Pesti Hazai Első Takarékpénztár vállalta magára, a miért a bérletben 20 százalékkal részesül. A részletes tárgyalások "május hóban kezdődtek s ugy a herczegprimás, mint a bérlő május hó végén a haszonbérleti szerződést már alá is írták. Az esztergomi főkáptalan állítólag előnyösnek tartja a szerződést s hozzájárul a bérbeadáshoz, sőt e nagyfontosságú ügy a kormány jóváhagyásával legközelebb már a király elé kerül. A primási uradalom négy főháló két egyenlő mezőre, és e mezőket az alapvonalak középpontját összekötő középvonal összesen négy egyenlő részre osztja. A mezőkön belül, az oldalvonalakkal párhuzamosan s ezektől 1*25 m. távolságban vannak a belső oldalvonalak; és ezek között — mindkét mezőben a hálótól 6*5 m. távolságban — vannak a hálóval párhuzamos adogatóvonalak. A háló két vége a játszótéren kívül, az oldalvonalaktól 75 cm. távolságban, oszlopokhoz van erősítve. A háló magassága az oszlopoknál 1 m., a középen pedig 90 cm. 2. §. Az egész mező csakis négyesben szolgál játéktérül; kettősben a belső oldalvonalak képezik a mező határát {29. §). 3. §. A labda. A labda átmérője nem nagyobb 7.7 cm.»nél, és nem kisebb 7.5 cm.-nél; súlya nem haladja meg az 56 gr.-ot, és nem kisebb 53 gr.-nál. II. A játék kettősben. 4. §. A sorsolás. A mező s az első játékban való adogatás választásának jogát a sors határozza meg; ha a nyerő az adogatást választotta, ellenfele választja a helyet s viszont. A nyerőnek azonban, ha előny ösbnek tartja, jogában áll kívánnia, hogy ellenfele válaszszon. csoportra oszlik. Az esztergomgutái (37,000 hold), az érseku j vári (^000 hold), a nagys a 11 ó i (12,000 hold) s a d r é g e1 y i (10,000 hold) birtokok együttvéve körülbelül 94,000 holdat tesznek ki, melyekből szántóföld 30,000, kert, rét 11,000, legelő és nádas 19,000, erdő 34,000 hold. Ezen birtoktestekért a bérlő a szerződés szerint évi 360,000 frtnyi haszonbért fizet. Fizeti továbbá az összes adókat s évenkint tetemes természetbeni szolgálmányokat köteles teljesíteni. A haszonbérlő átveszi a birtok fundus instruktusát is, még pedig összesen 700,000 forintért. Óriási beruházásokra és befektetésekre lesz szükség, hogy az ország egyik legnagyobb birtoka a modern gazdasági viszonyoknak megfelelően műveltessék. A megkötött szerződésben ez irányban messzemenő intézkedések történtek. Az uj bérlő a legnagyobb apparátussal fog hozzálátni a birtokok okszerű és a legmodernebb irányban való műveléséhez. Nagy ipari és gyári telepek fölállítása van első sorban kilátásba helyezve. Az ehhez szükséges nagymérvű tőkebefektetés könnyen elérhető lesz, a mennyiben a hazai takarékpénztár 5. §. A játszók fölállása. A játszók a háló két oldalán — egymással szemben — foglalnak állást. Azt a játszót, a ki a labdát indítja, adogatónak, ellenfelét pedig ütőnek nevezzük. 6. §. Az adogató fölváltás a( Az első játék végeztével az ütő adogatóvá, az adogató pedig ütővé lesz. Ez a váltakozás ismétlődik a játszma többi játékaiban is. 7. §. Az adogatás. Az adogató egyik lábával az alapvonalon kivül, a másikkal az alapvonalon foglal állást s felváltva — előbb jobb oldalról, és azután a bal oldalról — adogat. Ezen szabálytól eltérnie annak sem szabad, a ki ellenfelétől előnyt kap. 8. §• Az adogatott labdának a hálón túl a keresztben fekvő udvarba, vagy az ezen udvart határoló adogató-, közép- és belső oldalvonalak bármelyikére kell esnie. 9- §• . Hibás az adogatás, , 1) ha nem a 7. §-ban meghatározott állásból —, 2) ha nem a 7. §-ban meghatározott sorrendben történt; 3} ha a labda a hálóba, vagy a 8. §-ban meghatározott udvaron kivül bárhová esik. Nen hibás az adogatás, 1) ha az adogató a labdát — adopercentuális módon lesz érdekelve s a legreálisabb vállalkozások biztositékát hordja magában. A szerződés értelmében a haszonbérlő márazidei függő termést is átveszi, még pedig 950,000 forint vételárért, mely összeg azonban emelkedik, ha a termés értéke többre megy. A gazdasági tiszyiselők sorsáról előrelátható módon történik gondoskodás. E szerint az összes tisztviselők megtartják jelenlegi állásukat ugyanazon föltételek mellett, mint a primaciális kezelés alatt, kiterjesztve rájuk a teljes nyugdijképességet is. A gazdatiszteknek különben meg lesz adva a mód, hogy kisebb gazdaságok albérlői lehessenek, a mi az által lesz megkönnyítve, hogy a fundus instruktus megváltását évenkint törlesztendő részletekben eszközölhetik. Elbocsáttatása valamely gazdatisztnek csupán a herczegprimás hozzájárulásával történhetik. Az aratás. Esztergom, jun. 16. (sz.) Az aratás ideje immár közeleg. A kalászba hajtott gabonaszár sárgulni s magvai érni kezdenek. Két hét múlva rónáinkon mindenfelé kasza peng s hatalmas kévék osztják a gatás közben elhibázva — a labdaütövel egyáltalán nem érinti; 2) ha az adogató lába az adogatás pillanatában — a mennyiben azt az alapvonal fölé emelte — a földet nem érinti; 3) ha a labda az ellenfél „nem kérem" jelzése után éri a földet, bár különben hibásnak lenne tekintendő. 10. §. A hibásan adogatott, vagy hibásan ütött labda elfogadása nem kötelező. 11. §• Az adogatás — ha az hibás — ugyanazon oldalról ismétlendő, a melyről a helytelen adogatás történt; kivéve, haéppen abban állott a hiba, hogy az adogatást a játszó nem az előirt oldalról kezdte. Ez utóbbi esetben az adogatás az előirt oldalról ismétlendö. 12. §. Hibát a legközelebbi adogatás megkezdése után vita tárgyává tenni nem lehet. 13- §• Az adogatott labdát röptében egyáltalán nem, hanem csakis akkor szabad visszaütni, a mikor az a földet már egy ízben érintette. Mentségül nem szolgálhat, hogy a labda az adogató vonalon, sőt még a mezőn is kivül esett volna le. 14. §. Az adogató a labda indítását, az ütő pedig készenlétét szóval jelezni tartozik.*) *) «Tessék» — »kérem.«
