Esztergom és Vidéke, 1894

1894-03-18 / 22.szám

zetes versenynyel és bírálással ismertetése annál kívánatosabb. Az oktatás-történeti adalékok sokasága mellett Debreczen még a nemzeti művelődésnek más jelentékeny történeti gyűjteményével is szerepelhet országos kiállításunkon: ha bemutatjuk ott Debreczen irodalmát, az első nyomdák működése idejétől máig Debreczenben szerzett s Debreczenben nyomatott (legnagyobb részt tanügyi) irodalmi termékekben. A debreczeni országos tanszerkiállítás mindezeknél fogva nemcsak országos jellegű, de egyetemes vonatkozású szakkiállítás lesz, és ezen találkozója különböző jellegű és fokú tanintézeteknek immár elodázhatlanul szükséges. A kiállítást jellemzi és tanulságait az eddiginél általánosabb mérvben biztosítani fogja az, hogy a kiállított tárgyak az iskolák fokozata és egymáshoz való viszonya szerint összefüggő csoportokban, a kiállított tárgyak pedig e csoportok mindenikén átvonuló körszeletekben helyeztetnek el, igy valamint a különféle fokozatú iskoláknak, úgy ezek taneszközeinek egymásra vonatkozása és kívánatos hatása tüzetesen bírálható meg. A milleniumi kiállításon ily csoportosítás keresztül nem vihető; ellenben a mi országos kiállításunk erre mint legtanulságosabbra fekteti a fősúlyt, — nemcsak azért, mert alkalmas helyiség bőven és ingyen áll rendelkezésre, hanem azért is, mert igy az összes kiállítási tárgyakat szakszerű csoportosításra ingyen fogadhatja el, — mérsékelt térdijat csupán azon kiállítók fizetvén, kik tanszereiket saját czégjök alatt külön is óhajtják kiállítani. (A csoportosításnak az akadémiai palota dísztermében és csarnokaiban rendezése mellett a szükséges számú tantermekben és folyosókon szakszerinti, iskolák szerint való, és czégek szerint külön berendezett kiállítási osztályok is lesznek.) A kiállítás ideje alatt az összes helybeli tanintézetek gyűjteményei tanulmányozásra nyitva állván, oly áttekintést szerezhetnek a látogató szakemberek, a minő a milleniumi kiállítás tömkelegében tanulmányozásra föl nem tárulhat. A tanintézetek gyűjteményeinek ily látogatása mellett naponkint rendezhetők demonstratív szakelőadások és tanszerbemutatások; valamint tartathatnak oly szakelőadások, a melyek a milleniumi kiállítás mindent felölelő érdekessége miatt Budapesten csak kivételesen fognak előfordulni, mig itt szakemberek és érdeklődők által állandóan lesznek látogatva. Számos (szinte előre meg nem állapitható) alkalom nyilik oly szaktanácskozások megtartására az országos tanszerkiálHtás idején, melyek a milleniumi kiállításra vagy nem hívhatók czélszerüen össze, vagy ismétlődő természetüknél fogva akkor újra előfordulhatnak. Továbbá sok oly szakértekezlet és gyűlés lesz Debreczenben rendezhető, melylyel vagy kevésbbé országos érdekű tanügyi mozgalmak fejlesztethetnek, vagy határozottan országos fontosságú szakkérdések országos congressuson leendő megvitatására előkészíttetnek. Igy az alakulóban levő országos protestáns tanári egyesület alakuló gyűlésének legalkalmasabb ideje és helye a debreczeni országos tanszerkiállitás. Ugyanekkor tarthat közgyűlést a tiszántúli ev. ref. tanáregylet. Ez alkalommal adhat találkozót és tarthat gyűlést az orsz. tanáregyesület igazgató választmánya is. A gazdasági tanintézetek tanárai még sem egyesületté nem alakultak, sem szakügyeiket kongreszszusban nem tárgyalták: szép alkalom nyílnék nemcsak testületté tömörülésre, hanem a gazdasági szakoktatás számos nyilt kérdéseinek megoldása szempontjából a milleniumi kiállításon leendő megvitatása előkészítésére is. A kereskedelmi tanintézetek tanárai az évenként tartani szokott vándorgyűléseiket szintén itten tarthatnák meg; a kereskedelmi akadémia alkalmat nyujtand sok fontos kérdés megvitatására és tisztázására. A tanitó-képző-intézeti tanárok országos egyesül ste, köz- vagy választmányi gyűlését szintén Debreczenbe hívhatná össze. A „Magyarországi tanítók országos bizottsága* szintén megosztja gyűléseit a vidék nagyobb városai között: Debreczen eddig nem üdvözölhette, — sok okuk lehet pedig megtekinteni nemcsak a kiállítást, hanem tanintézeteinket is a vezetőknek; úgyszintén szívesen részt fognának venni az országos tanítói árvaház ünnepélyes megnyitásán is. A ref. tanítók országos egyesülete megalakulása után első közgyűlését legméltóbban itt fogja megtarthatni ; itt fognak gyűlésezni bizonyára Debreczen — és messze vidéke nem kis számú tanító-testületei is. Az országos kisded nevelő-egylet köz- vagy választmányi közgyűlésének szintén méltó lenne itt tartatnia és különösen a menedékházi kisded-óvás eddig még nem tisztázott tételeinek megvitatását elvállalni. A sokszorosan megkoszorúzott debreczeni dalegyletnek ambiczióját képezheti, hogy az itt egybesereglő ének- és zenetanárok s énekvezérek találkozását szaktanácskozmány alakítására használja fel, az iskolai énekoktatás és az ifjúsági dalegyletek létesítése tárgyában. általában a foglalkoztató tanitásmód nép- és szakiskoláinkban meghonosítása is oly fontos nevelési és oktatási tételt képez, mely országos értekezlet döntésére méltó, és a debreczeni országos tanszerkíállitás alkalmával tartandó szakgyűlésen óhajtott czéljához közelebb vihető lenne, főleg ha a most alakult kézügyességi oktatási országos egyesület is itt gyűjtene először szaktanácskozmányra össze tagjait. Nincs kétségünk a felől, hogy ez általános tervezetben felsorolt tényezők biztosítják az országos tanszerkiállitásnak egyrészt könnyen és úgy erkölcsi- s anyagi koczkáztatás nélkül rendezését, mint másrészt óhajtott teljes sikerét. Csak azt emiitjük tehát még föl, hogy az összes tanintézeteknek és kiállítóknak egyaránt kiváló előnye leend az új és legújabb tanszerek, taneszközök és berendezések egybevető megismeréséből és igy tervszerűen eszközölhető bevásárlásokból ; „a tankerületi tanszermúzeum* pedig a kiállítók és látogatók egyenlő hasznára remélhetőleg hozzájutand a jónak bizonyuló tanszerek és eszközök jelentékeny részéhez. Csiky Lajos. Börzespekulácziók és a jó vidékiek. Az ember-baráti intézetek, a szegény és árva-nevelés, az internátusok stb. tárgyában a kiállításra és az árvaház megnyitására megjelenő szakférfiak oly szakértekezletet tarthatnak, melyek valószínűleg előkészítőivé válnak a milleniumi kiállításon hasonló tárgyú kongresszusnak. A tanszermuzeumok szervezése és fejlesztése kérdésében szintén elodázhatlan egy oly szaktanácskozmány megtartása, mely az ügynek lendületet adna s esetleg további kongresszusi tárgyalásokat provokálna. S végre, hogy egyebet ne említsünk, a kézügyességi oktatás és A pénz-sóvárgás soha sem volt nagyobb, mint manapság. Az igaz, hogy olyan raffinált élvezeteket se adogattak pénzért, mint ma. A fényűzés bámulatos már a középosztálynál is, sőt a földmivelő osztályt is rabságába ejtette. Hogy az emberek tündöklésben, fényben és jólélésben mutatkozzanak, képesek a legkétségbeejtőbb spekulácziókra. Az élet megdrágult az igények tulcsigázása következtében, nagyon sok embernek becsületes munkája már nem biztosttja a kiadásokat, s igy áll elő a lutrizás, a börzespekuláczió és a tipelés. A kornak ez a fényűző drágasága a legnagyobb kalamitások közé a hivatalnoki osztályt sodorta, hisz ennek az osztálynak fizetése nagy részben ma is ugyanaz, mint volt két évtized előtt, mikor még a ruha-, szoba-és étkezőasztal luxus^ nem volt igy kifejlődve. A sok sikkasztás okát ebben kell keresnünk. De erőt vesz minden emberen a könnyű pénzszerzésnek vágya, mert a becsületes munka a dőzsölés és fényűzés kenyerét alig biztosítja. A sorsjegy-láz Európa-szerte dühöng, a kislutri milliókat hajt a kincstárnak, a szerencsejátékok ma is virágzanak, de a legtitkosabb szerencsejáték maga a börzespekuláczió. Mennyi embert lépre csal a börziánerek csillogásának ingoványa. Itt is, ott is szó kerül X-ről Y-ról, mint ki vagyonát szerencsés börzespekuláczióknak köszönheti, egyikmásik hintóban terpeszkedő börziáner határtalan hírnévre tett szert, hogy milyen szerencsés keze van. Csak őt kell tőzsde-ügyleti lebonyolításokkal megbízni és kész a siker. Hej, pedig mennyiszer megszólalt a dob, melynek szomorú hangja azt jelentette, hogy a tisztelt úrtól azért úszik el a ház, mert börzén játszott. Mennyi rejtett és nyilvános könycsepp beszélhetne l arról a lelketlenségéről a vaksorsnak, mely úgyszólván pillanat alatt koldussá teszi áldozatát. Valóságos böjti prédikáczió! Nem okul belőle senki, mert hát az a legnagyobb szerencsétlenség, hogy voltaképpen ezeket az ügyleteket teljesen titokban tartjuk. Csak itt-ott szivárog ki valami! Az illető azonban tagadja a dolgot, mert szégyenli a vagyonszerzésnek ezt a módját és abban a szerencsés helyzetben, ha mégis meggazdagodnék, váltig azt akarja elhitetni, hogy vagyonát becsületes munkával szerezte. És akiket hajléktalanná tett a börze, oh, azoknak okuk van szerencsétlenségüket még jobban takarni. Hisz a sajnálkozást mélységesen devalválja az a tudat, hogy valaki a börze áldozata, a börze-bukottjai elvesztik polgártársaik bizalmát és becsülését is. Igy kerülnek hát lépre az ujabb és legújabb áldozatok. S a börziánerek pedig továbbra is hintóban terpeszkednek, mert nekik kijár a jutalék, ha az illető ezreket vesztett is; kecsegtetik is fellegvárakkal a vidéki balekeket, akik mi sem természetesebb, hogy ennek szépen beugranak. Elmondható egész teljességében, hogy ezek a börziánerek a hollók, akik a halottak testén híznak, akik most már nemcsak a kereskedő osztályra vadásznak, de „üzemükbe* veszik a társadalom minden osztályát. Börze-különbözet és provízió: ezen a czimen építik az Andrássy- és Hatvani-utczai palotákat. Minél nagyobb méreteket ölt a börze-spekuláczió szédelgése, a sajtónak annál inkább kötelessége fölszólalni, hiszen egyik-másik pénzügyi szaklapban, a csalétekben, egész szemérmetlen czikkek jelennek meg a börzespekuláczió csodálatos hegyeiről, irányzatos számvetésekkel. Ezek viszik tőrbe a jó vidékieket, akik még jó ha csak vagyonuk egy részének elvesztésével ábrándulnak ki szédítő aranyálmukból. Vigyázzunk az üzleti lapok emez alantas ügynökösködésére. Ne menjünk vakon a veszedelemnek. HÍREK. Esztergom, márczius 17. — A herczegprímás székvárosában. A P. H. hosszabb czikket ir a herczegprimás esztergomi tartózkodásáról. E szerint a főpap igen jól érzi magát székvárosában. Rendesen 7 órakor kel, misézés után pedig megiszsza kávéját; ezután, ha szép idő van, a pilismaróthi országúton sétakocsizását végzi. Ilyenkor már rendesen nagy kolduló sereg ostromolja a nemesszivü főpapot, kiket mind bőkezűen megajándékoz. Mire palotájába visszatér, a palota előtti térséget egész csapat koldus foglalja el, a kiknek a palota ablakaiból szórja alá a fényes húszfilléreseket. Ez után egyházi, országos és gazdasági ügyekkel foglalkozik s ha nincs kihallgatás, egész napon át, késő estig dolgozik. Kedden és csütörtökön d. e. 11 órától tóráig általános kihallgatást ad. Ilyenkor zsúfolásig megtelik az előszoba ügyesbajos emberekkel és nem fordul elő eset, hogy bárki is elégedetlenül távoznék a palotából, melynek ajtai gazdag és szegény előtt egyaránt nyitva vannak. — Városi közgyűlés. Az Esztergomvárosi képviselőtestület hétfőn, 19-én közgyűlést tart, melynek több fontos ügy kerül napirendjére. — A vízivárosi felsőbb nőnevelö intézet növendékei lelkigyakorlataikat f. hó 18. délután 5 órától 21. reggeli 9 óráig befejezöleg tartják. Szent beszédeket ez alkalommal Főt. dr. Prohászka Ottokár úr mond. — A városi könyvtárbizottság pénteken ülést tartott. Részt vettek benne Dr. Feichtinger Sándor elnöklete alatt a könyvtárbizottsági tagok. Niedermann József b, tag indítványozta, hogy a közgyűlés Dr. Nemtsák János reál-