Esztergom és Vidéke, 1894

1894-03-11 / 20.szám

Te : „Tudja-e nagysád, hogy mi a 2-ik négyes jelentősége?" O : „ A második négyes jelentősége ? Biz én nem tudom, mig meg nem mondjaI" Te : „Készséggel, angyali kisasszony ! A második négyesben már ősidők óta, tehát hagyományos szokás szerint a sze­relmesek találkoznak, de vannak esetek, mikor a fiatal ember szerelmes ugyan, de nem szerettetik." Ezután a magad esze után kell jár­nod. — A pirulás az ö részéről kitűnő, a komolyság jó, a mosolygás kevésbé jó, a nevetés rossz jel. Első két esetben egy kis bevezetés után, melynek azonban nem szabad a világteremté«nél kezdődni, szé­pen, gyengéden áttérhetsz a nyilatkozat­tételre. Az utóbbi két esetben szerelmes levelet kell a kabátba csúsztatnod, fel­adása alkalmával. 2) Otthon. Ha náluk vagy, igye­kezzél az általános szeretetet kinyerni, melynek módja: lopott, de jó élcek elő­adása, a mama szüntelen dicsérése, a szobaleánynak figyelembe sem vétele ud­variasság mindenki iránt és kisebbszerü és ártatlan henczegés. - - Ha tapasztalod, hogy ö szeret, ugy tréfálni kezdesz, mi­dőn csak négyszem között vagytok. Csó­kot bátran kérhetsz, ha meg nem adja. add a sértődöttet és várj, ő majd kien­gesztel : azután térdre állva nagy pát­hosszal nyilatkozatot tehetsz. — Ha nem tapasztaltad részéről a hasonérzelmeket, ugy heteken át e tárgyba vágó czélzá­sokat tégy és csak azután jön a térdre­hullás stb. 3) U t c z á n. Ha csak lehetséges, lesd meg öt bárhova megy és kegyes enge­delmével kisérd tüskön-bokron át. Ha utczai ablakjuk van, úgy „fenster-prome­nádé"-kat csapj, különösen zivataros idő­ben, hogy önfeláldozó szerelmedről meg­bizonyosodjék. Minden esetben, a séta közben már a 4 — 5-ik napon, megkezd­heted elég hosszura nyújtott bevezetése­det. További tennivalóid ugyanazok, miket fennebb tanultál. II) Összetett szerelmi val­lomások. A szerelmi vallomások e második osztálya sok nehézséggel, figye­lemmel, néha gyöngéd szemtelenséggel is jár és mindenkor eszes eljárást követel. Ezen utóbbi körülménynél fogva az eset­ben, ha meg vagy bizonyosodva, hogy jó ismerőseid állítják, hogy a puskaport soh'sem találtad volna fel, legajánlatosabb egy jó eszű, őszinte baráthoz folyamod­nod. Ha elég erőt érzesz magadban a ne­hézségek elhárítására, ugy vésd lelkedbe és tanuld be szórói-szóra a következőket: Miután ő t személyesen nem ismered, bár­hol megpillantod, nem szabad megszólíta­nod, mert Gyulai Pál nagy kritikusunk is kinyilatkoztatta fiatal korában, fa krónika szerint akkor kizárólag szerelmi dolgok­kal foglalkozott) hogy „személyes isme­retség nélkül hölgyet megszólítani, im­pertinenciával határos szemtelenség." — Kísérgesd, menj utána heteken, hóna­pokon át, s ha valamit elejt (ami jó jel), vedd fel rögtön, add át egy pár gyön­géd szó kíséretében. Miko." már látásból jól ismer, küldj levelet a papának (kinek lakczimét pontosan meg kell tudakolnod, nehogy ugy járj, mint Szipulusz Párvay Mihály barátja, ki tévedésből más papá­nak küldte a levelet és kit a lelki kinok e miatt sokáig gyötörtek), melyben há­zassági szándékodról nyilt vallomást tégy és szerény hangon jól feldicsérd önma­gadat. — Valószínű, hogy erre a meghí­vás következik, mely alkalommal csak a levél tartalmának uj elmesélése szükséges erős önérzettel és páthosszal. Lehet, hogy a papa nem válaszol és akkor valami uton-módon, (akár hordár­ral) nyilt vallomásokkal telt szerelmes levelet juttass hozzá. Ha nem érkezik válasz, újrázd meg sokszor, ha pedig már látod, hogy ugy sem mégy semmire, akkor hagyd a faképnél, mint Szent-Pál az oláhokat. Olyan leányt találsz még nem csak egyet. Végszó. E kézi használatra szánt tanköny­vemben jóformán kizárólag a fiatal em­berekre voltam tekintettel, ama elvből kiindulva, hogy a leány, ha szerelmes, atyját kérje fel az ügyek keresztülvi­telére, mert az utczai kisértgetés a „fenszter-promenadirozáz" és hasonló cse­lekmények az ő részéről mindenkor eli­téltetnek, és az illem szabályaiba ütkö­zők, amig nincs meg a teljes nő eman­cipáció. Vajha e könyvnek olyan haszna volna, mint a milyen volt a szándék, mely engem annak megírására ösztönzött. Zinóber. HÍREK. Esztergom, márcz. 10. — Egyházi kinevezések. A király az esztergomi székes főkáptalanban Sujáns?ky Antal czimzetes püspöknek és olvasó kanonoknak a nagypré­postságra, dr. Palásthy Pál felszen­telt püspök és éneklő kanonoknak az olvasó kanonokságra, dr. Knauz Nándor czimzetes püspöknek és őr­kanonoknak az éneklőkanonokságra, Boltizár József felszentelt püspöknek, szent Györgyről nevezett esztergom­mezei prépostnak és székesegyházi főesperesnek az őrkanonokságra, dr. Blümelhuber Ferencz prépost-kano­noknak és nógrádi főesperesnek a szent Györgyről nevezett esztergom­mezei prépostságra s a vele egyesi­tett kanonokságra, illetőleg székes­egyházi főesperességre és Lukács László első mesterkanonoknak a nóg­rádi főesperességre való fokozatos előléptetését jóváhagyta és ennek folytán megüresedő utolsó mesterka­nonokságot hetyei Hetyey Sámuel herczegprimási irodaigazgatónak ado­mányozta s végre Turcsányi Mátyás komjáthi plébánost az esztergomi székes főkáptalan tiszteletbeli kano­nokjává kinevezte. — Katholikus népiskolák ügyei. A róm. kath. népiskolákra vonatkozó régibb ke­letű püspöki rendszabályok gyökeres átdolgozására hivatott bizottság tagjaiul a herczegprimás a püspöki kar fölkéré­sére a következőket nevezte ki: P a 1 o­t a y Ferencz dr. pápai prelátus (Vesz­prémi egyházmegye), Katinszky Gyula cz. kanonok (Eger egyhm.), Fejér Manó prépost-kanonok (Munkács egyhm.) Komlóssy Ferencz dr. kanonok, Esz­tergom egyhm. fötanfelügyelö: Kis­faludy A. Béla dr. prépost, egyetemi tanár; B a r t a 1 Rezső kir. tanácsos tan­felügyelő, Francsics Norbert országos képviselő, P a 1 k o v i c s Viktor gútai al­esperes tanfelügyelő, Petrováitz Jó­zsef kalocsai képzőintézeti igazgató-tanár. S c h u 1 c z Imre pécsi képzöintézeti ta­nár, K u d 1 i k János püspökii plébános és Szentgyörgyi Ferencz magyar­soóki kántortanítót. A kinevezett bizott­ságnak a herczegprimás azt a megbízást adta, hogy az átdolgozás czéljából ne­csak a régibb keletű püspöki rendszabá­lyok, hanem az ujabban kelt miniszteri utasítások is, különösen, melyek a kisded­óvásról szóló uj törvény végrehajtásához kiadattak, tanulmányuk tárgyává tétessék, hogy a később meghatározandó időben a herczegprimás elnöklete alatt megtartandó bizottsági ülésen a tagok véleményes jelentése a tanácskozásnak alapul szol­gáljon. — Fotairfelügyelói látogatás. Dr. Kom­lóssy Ferencz esztergomi kanonok, fő­egyházmegyei tanfelügyelő a hét elején három napot töltött Nagyszombat­ban, hol az összes katholikus tanintéze­teket behatóan megvizsgálta. — Két kardinális halt meg. Az egyik*a pápa udvarában élő kardi­nálisok közül való: Rccii-Paruc­c i a n i, római hons ülott, — a szent Péter-templom prefekturájának feje, 164 éves volt s 14 éve kardinális. A testület másik halottja egy franczia kardinális a legutóbbi években kreál­tak közül: T h o m a s roueni érsek. — Megyeri Krausz Mayer jótékonysága. A minap elhalt Krausz Mayernek vég­| rendelete és szóbeli végakarata szerint megyeri Krausz Lajos és Izidor dr., va­lamint Fürst Jakab, mint a végrendelet végrehajtói, a gyászoló család nevében harminczhatezer és hatszáz forint kiosz­tását határozták el közhasznú és jótékony czélokra. A közel hetven czélra kiosz­tandó összegből jut a budapesti zsidó fiu- és leány árvaháznak 3—3000 forint, a budapesti zsidó hitközség uj iskolájá­nak és a budapesti kereskedelmi akadé­miának 2500—2500 forint, a magyar tudományos akadémiának, a vakok bu­dapesti intézetének, a hírlapírók nyugdíj­intézetének, az önkéntes mentöegyesüiet­nek, továbbá valláskülönbség nélkül a fővárosi szegényeknek 1000—1000 forint. Ez adakozásokon kívül, melyeket egy évi határidőn belül fognak az illető in-r tézeteknek kiszolgáltatni, a családtagok indítványára még háromezer és kétszáz forintot osztottak szét a szegények közt. A szükséges teendők végrehajtásával Krausz Ede dr. hagyatéki ügyészt bíz­ták meg. — Az esztergomi kerületi betegsegélyző pénztár igazgatóságának elnöke azon kérel­met intézte a győri keresk. és iparkama­rához, hogy az első berendezési költsé­gek fedezése részére 3 év alatt 100 frtos részletekben visszafizetendő 300 frtnyi kamat nélküli kölcsönt engedélyezzen. Az előadó javaslatának elfogadásával a kamara mult havi közgyűlése következő­leg határozott: Értesiti a kamara a folya­modó pénztár elnökségét, hogy az 1891. XIV. t. cz. életbeléptetése tárgyában a kereskedelemügyi m. kir. minister ur által 1892. évi márczius hó 11-én 13222IVI. sz. a. kibocsátott rendelet 16. §-nak második bekezdése értelmében „a leg­szükségesebb berendezés, könyvek és nyomtatványok költségei az ipardijak és ipari pénzbüntetésekből befolyt össze­gekből elölegezendők" s ekként Eszter­gom város tanácsát, mint elsőfokú ipar­hatóságot terheli a kötelezettség, hogy a felügyelete alatt álló kerületi betegse­gélyző pénztár első szükségleteit a meg­jelölt alapokból nyújtandó előleggel fedezze. — Márczius 15. A helybeli fögymn. ifjúság eddigi szokásához hiven, az idén is megünnepli a sajtószabadság évforduló­ját. Kizarándokol a hősök sírjához, koszo­rút helyez a sírra, mely ama dicsőknek ad nyughelyet, kik magyarhoz illően a legnagyobb odaadással küzdöttek a haza szabadságáért. Az ünnepi beszédet S z á 1 v y István VIII. oszt. tanuló fogja mondani. Ezután a fögymn. dalárda elénekli a hymnust s ismét bucsut vesz egy évre a drága hantoktól. — Hangverseny Léván. A lévai dalárda hagyományos szokásaihoz hiven az idei tavaszt sem engedi elmúlni a nélkül, hogy egy nagyobb szabású hangverseny­nyel meg ne örvendeztesse a város és vidék e zeneszerető és tegyük hozzá tánczkedvelő közönségét. Midőn Pánnak áldozik, Terpsychoret és örömmel látja körében. Idei hangversenye annál érde­kesebb lesz, mivel a székes főváros egyik elsőrangú énnekkarát sikerült megnyernie, hogy a közönségnek egy igazán élvezetes estét szerezzen. Provincziális városokban szinte lehetetlennek látszó aktus kivitelére vállalkozott. Abudapesti zeneked­velök egyesületének capella énekkarát nyerte meg a husvétmásod­napján megtartandó hangversenyéhez. A főváros zenei életében pozitiót szer­zett énekkar szólistáinak egy-egy duettja, terzettje és quintettjén kivül egy jelesebb opera egységes részletét is előadják, nem­különben a hangverseny rendező dalár­dával együtt Schumann Róbertnak Spanyol daljátékát interpretál­ják. A karokat Bellovics Imre, az értelmes dirigens vezeti, ki babérait csak a mult hetekben szaporította a „Mentők estélyen", hol Hubay Jenő, a Nikischpár és Udel Károly, a bécsi zene konzerva­tórium tanára társaságában excellenter állotta meg helyét kitűnően iskolázott tagokból álló énekkarával, Bellovicsot különben már a vidék is ismeri. Tavaly Esztergomban volt énekkarával, hol a szó teljes értelmében elragadta az elis­meréssel frenetikusán adózó közönséget. Most a fővárosi téli hangversenyek bezár­tával Kassára hivták, de Lévának, hol a dalárdának tiszteletbeli tagja, előnyt adott A házigazda, a lévai dalárda igy egy kedves vendégét mutatja be hangverseny­látogató közönségének a jeles karnagyban és karában. A dalosegylet maga is derekas karnak a fegzült érdeklődésnek megfelelni. A közel huszonöt éves múlttal dicsekvő egylet legjobb darabjaival fog programmon szerepelni. A meghívók szétküldése előtt ezek szivárogtak ki a nagy rendező bizottság felől. A hang­verseny iránt távolabbi vidéken is nagy érdeklődés mutatkozik. És méltán, mert a sok sikerült hangversenyt rendezett egylet ezúttal igazi meglepetést akar az iránta mindig hálás közönségnek szerezni. A kik azonban ismerik a vidéki össze­jövetelek alkalmával működő rendező bizottságok munkáját s különösen, hogy azok a meghívók szétküldésénél kifejtett körültekintés daczára is mily sok szemre­hányásra szolgálnak rá, érteni fogják, hogy a nevezett dalos egylet a Húsvét másodnapján megtartandó hangversenye alkalmából arra kéri a vidék nagy közön­ségét, hogy a kik meghívót nem kaptak volna s arra reflektálnak, az iránt való óhajukkal a permanens rendező bizottság­hoz forduljanak. — Felhivás. Az esztergomi „Tarka­ság" polgári egyesület márczius 15-ikét, a szabadságnak ezen dicső nagy ünnep­napját, ez évben is, az eddiginél nagyobb fénynyel kívánván megülni, ezennel fel­hívást intéz ugy az egyleti tagokhoz, mint a nagy közönséghez, hogy ezen ha­zafias ünnepélyen minél nagyobb szám­ban résztvenni szíveskedjenek. — Az ün­nepély sorrendje: 1. d. u. 2 órakor gyü­lekezés a Tarkaság helyiségeiben. 2. J / a 3 órakor csatlakozása a kath. legényegy­letnek s a nagy közönségnek a „Tarka­ság" helyisége előtt s kivonulás gyalog zászlók alatt a honvédtemetóbe. 3. 3 óra­kor 6 mozsárlövés jelzi az ünnepély kez­detét. 4. A kath. legényegylet alkalmi éneke. 5. Ünnepi emlékbeszéd. 6. Ünnepi szent ima az elesett honvédek lelkiüd­véért. 7. Talpra magyar. 8. A kath. le­gényegylet ünnepzáró éneke. 9. Befe­jezésül 6 mozsárlövés. 10. Este 8 óra­kor társasvacsora a „Tarkaság" helyi­ségeiben, melyen nem tagok is szívesen láttatnak. Esztergom, 1894. márczius 9-én. Az elnökség. — Levél a szerkesztőhöz. Tekintetes Szerkesztő Úr I A kereskedö-ifjak esté­lyéröl becses lapja csütörtöki számában zárójel között hozott kis közleményére legyen szabad megjegyeznem, hogy tán­czoltak csak reggel 1 j i 2 és 1 / 2 3 óra kö­zött, vagyis dr. Walter Gyula ur és a tagok eltávozása után, — néhányan a vendégek közül; de az is Dr. Walter ur elnök tilalma ellen történt, s rendezői és kezdeményezői nem a keresk. ifjak, ha­nem a jelen volt vendég urak voltak. Egyesületünk, de különösen főt. dr. Walter szeretett elnök urunk érdekében szükségesnek tartom ezt Tekintetességed értésére hozni, minek becses lapjábani közlésére is kérve, maradok Tekintetes szerkesztő ur alázatos szolgája Perepatits Zsigmond titkár. — Tüzeset. Ma d. u. három órakor a Csillag-utczában a Mányoki-féle házban tűz ütött ki. A padláson már régóta fel­halmazott száraz kukoriczaszár halmazok hevertek s épen a padlás e része alatt van a kovácsműhely, hol épen ekkor élénk tüz lobogott. Hogy hogyan ütött ki a tűz, meg eddig nem tudódott ki. A kár igen jelentéktelen, mert mielőtt még csak a város jó részében is elterjedt volna a hir, már is eloltották. Összesen csak egy tűzoltó volt a helyszínén, ez is későn jött. Valószínűleg a ház tetejét szétbontják, mert a padláson igen sok széna van, s attól tartanak, hogy az éjjel talán újból kiüt a tűz. — A nagyigmándi tavaszi vásár. A kereskedelemügyi m. kir. minister ur megengedte, hogy a Komárommegye területéhez tartozó N.-Igmánd községben a f. é. márczius hó 19-re eső országos vásár ez évben kivételesen f. é. m á r­c z i u s 12-én tartassék meg. IRODALOM. — Felhivás. Hontmegye éjszaki ré­szén a kies Szitnya hegylánczolata tövé­ben elterülő „Szebeléb mezőváros és vidéke" történelmét egyházi, politikai, gazdasági és társadalmi szempontból

Next

/
Oldalképek
Tartalom